Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)
1936-01-26 / 21. (3870.) szám
j>3o jamiar io, vasárnap. ‘ VkAviAÍ I » tA\l tAiti.' Á'l X AjütAiie' ' l | £ r . r! i KöZCÍAZDAiSÁGr , A tavaszi búza vetésterületének maximális csökkentését kéri a földművelési minisztérium A kérelem nem teljesítése esetén — 20 százalékos levonás az alapárból Prága, január 25. A földművelésügyi minisz-- térium közli: A Gabonatársaság ismételten kifejezte azt az aggodalmát, amellyel a búza értékesítése elé-tekint. Az aggodalom oka abbán van, hogy a multévi termésből nagy fölösleg fekszik raktáron és a búza vetésterületé ebben a gazdasági esztendőben nem csökkent a 173/1935. számú kormányrendeletben megki- vánte mértékben. A készletek gyarapodásának veszélye fokozódik s ezzel együtt jár a készletek. likvidálásának elhúzódása, ami érzékeny anyági veszteséget eredményezhet. A földmüvcléíügyi minisztérium ismételten felhívja a gazdák figyelmét, arra, hogy az 1935736. gazdasági évben a gabona vetésterületét nem szabad fokozöiok, ami annyit jelent, hogy # búza, a rozs, az árpa és a zab együttes vetésterülete nem lehet nagyobb ... az- előző év vetésterületénél, A búza vetés- területe az idézett kormányrendelet szerint ebben a gazdasági észtén dobén nem haladhatja meq a tavalyi vetésterület 92 százalékát és százalékszerüen nem lehet nagyobb, mint amilyet a hivatalos lap 1935 október 27-i * számában megjelent földművelésügyi miniszteri hirdetmény az egyes járásokra meghatároz, . Nyomatékosan fölhívja a minisztérium a gazdák figyelmét arra, hogy az 1936. évi termésből eredő gabona bevásárlási árának megállapX'.3a során a kormánynak joga van ahhoz, hogy büntető szankciók alkalmazásán kívül 20 százalékot levonasson a vetésterület csökkentéséről szóló rendeletét megszegő gazdák által szállított gabona alapárából. , A földművelési minisztérium a gazdák értelmére hivatkozik és elvárja, hogy tudatában vannak a monopólium megerősítése szükségének és ezért saját érdekükben a legmesszebbmenő módon korlátozni fogják a tavaszi búza vetésterületét A gabonanemüek termelése helyett a földművelési minisztérium ismételten a takarmánynövények .termelését ajánlja a gazdáknak. Kárpátalja és Délszlovcnszkó gazdáinak a földművelési. minisztérium a 'kukorica termelését ajánlja. 189.060 vagonnal kevessbb bcseaia termett 1935-ben Prága, január 25. A elaitiiszitikaii hivatal most tette köz®é a kiáipá^növények és art ipaoi terményeik 1935. évi üeianés'eréémáiTyéne'k íéSzíbö- tes adatajt. A, kitmutetásbó] megáilia.pibhaitó, a cukorrépa, vetésterülete . csökkent, ezrei szemben a többi növény vetésterülete nagyobbodott A hektáronkénti hozam kivétel nél189.000 vagonra rúg. Cukorrépát 1935-bön 156.704 (1934-ben 158 349) hektáron formai tok. A hóktá.ron,kérdi hozam 233.1 (1934-iban 267.0} q volt A cukorrépatermés, miannyieégié a® 1934. évi.kiimubailáfifean (közölte 42Aí mífftió q írói 36.52 q-ra esot/t. A takarmányrépaterrnés mennyisége a vetés- területeik fokozá&a ellenére-az 1934. évi kimukül kisebb az 1934. évi hozamnál * igy a termés mennyisége nemért el az előző évi 4er« més mennyiségét A legnagyobb visszaesést a késői burgonya terméseredménye mutatja. A burgonya vetésterülete az 1933. évi 697.977 hektárral és az 1934. évi 707.568-hektárral szán- ben 1935-ben 708 579 hektárt tett ki. A hektáronkénti hozam .az 1933.-évi 113.1 és az 1934. évi 131.0 q-ról 1Ö4.5 q-ra ásott vissza. A burgonyatermés összmermy'sége ennek megfelelően az 1933. évi 789.460 és az 1934, évi 926.924 q-val szemben 740.642 q-ra csökkent. A korai burgonya terméseredménye is rosszabb az 1934. évinél. A termés hiánya az előző év hozamához viszonyítva mintegy tatásban .szereplő 40,05 millióról 33.74 millió qrta csökk&ht.. •' k Vk I: te. A . kimutatás . a: következő adatokat tartalmazza: : Vetésterület Há-kénti Terméseredm. 1010 ha-bán hozam q-ban 1000q-ban 1035. 1934 .1935 1934 1935 1934 korai burg. 40 89 67.7 77.7 2.710 3.041 késői bur.g..-708 707 104.5 131 74.064 92 692 cukorrépa 157 159 233 267 36.523 4'2.4CS káposzta 22 23 135 186 2.976 4 210 repce . 3.7 1.3 13 11 48 15 len-fonal 13 9.5 5 5.8 68 56 lenmag . : 13.4 9.5 4.3 4.5 57 43 kende ff ötiaO 7 . 7 7.8 8.2 58 60 Megszigorították az utasforgalomra vonatkozó valutarendelkezéseket Prága, január 25. A Csehszlovák Nemzeti Bank a valutakereskedelemré jogosított pénz int ízetekhez körlevelet intézett, amely a következő utasításokat tartalmazza: '. Havonta 1000 koronás értékig térjrclő irirny- nyiségü külföldi valutát az utas csak abban az esetben igényelhet, ha valóban külföldre utazik, Az útlevél alapján igényelt idegen va'u:át más réjra fordítani, mint az utazással kapcsolatos kiadások fedezésére nem szabad. A kötött devizagazdálkodással bíró államok területére (például Magyarország, Ausztria, >'é meíország, Románia, Jugoszlávia, Bulgária) való utazáshoz a szabad devizagazdaségi rednszert alkalmazó államok (például Svájc, Franciaarszág, Anglia, USA) valutái nem igényelhetők és ezeket a valutákat a pénzintézeteknek nem szabad kícjoígáltátiliok. í > . -V í 'te:Ha az utas egy szabádvaíritáju állam valutáját használja'főj egy kötött devízagazda‘ági rétíd- szert gyakorló áljam területére való utazása során (például, ha Magyarországra francia fránkof ' visz)u akkor ezt a pénzintézetnek be kell je'on- fenie a Csehszlovák Nemzeti Banknak. A valuta- igénylés alkalmával a pénzintézetnek kötelessége megállapítani, hogy a legutóbbi igénylés sorén kiutalt valutát az utas valóban külföldi u a as- ra használta-e föl tagy sem. Ha a pénzintézet megállapítja, Lrogy az utas a legutóbbi igénylís óta külföldön nem járt, akkor újabb valutát nem utal ki és aí esetről jelentést tesz a Csehszkvák Nemzeti Banknak. • / A. külföldek tudvalévőén nkadályfalailü! vihetik ki azt a valutát, amelyet külföldről behoztak és amelynek behozatalát a határmenti pénzügyi közegek igazoháJL.-' —'’-:i - J/-1 Ez a rendelkezés, a Nemzeti Bank körlevele szerint, a külföldön állandó lakhellyel biró csehszlovák állampolgárokra is vonatkozik, a külföldi azonban elveszti a magával hozott valuta kivitelének Jogát, ha két hónapnál hosszabb időt tö t Csehsz’ovákiában, illetve ebben az esetben a Csehszlovák Nemzeti Banktól kell engedélyt kérnie a magával hozott külföldi valuta kivitelére. A külföldi utas az úgynevezett Szabad mennyiségnék (1000 koronának) megfelelő összegű külföldi valutát csak abban az esetben vehet csehszlovák korónáért, ha bebizonyítja, hogy a csehszlovák koronáihoz külföldi valuta beváltása révén jutott, de ebben az esetben sem lehet úgynevezett alacsony- értékű Valutát nágyérléküre (például délszláv dinárt' angol fontra) becserélni. (5033.19 millióra csökkent a bankjegyforgalom.) A Csehszlovák Nemzeti Bank január 234 keltezésű kimutatása ezerkoronás tételekben a következő adatokat tartalmazza: Követelés: aranykészlet 2,690^47 (mínusz 299), külföldi .követelések- Is valutakészlet 88.352 (plusz 4112), egyéb készpénz 263.162 (plusz 2),332),, esz? kontált váltók '51)8.428 (mínusz 1479), eszkontált értékpapírok -— (—), értékpapírokra nyújtott kölcsönök-- 6231244 (mínusz 4461333), az államadósság maradványa 2 043.284 (miniu'sz 565), egyéb követelés 6541957 '-(plusz 55.8S5.)--''Tartozás: részvénytőke áOő.O^Ö, tárta1 Skaföpok ée tártáléktőkealáp 76.008 bank jegy forgalom 5-033.492 (miliftez 367.990), a hitelezők:zsiróköveté- lé*ev-és ‘ egyéb ázónfiáí- ééedékés öss-mgek 1,069.263 (pluszr' 166.421), egyéb tartozás. 384.81-6 • (plusz 34/102.) - Mű yy) r;,f' ■'' / ' ‘A csehszlovák korona- aranyfedezeté 442 szá zalék. % - - .....A Saióvölgy és a Garamvölgy I ki a poprád-dobsinai vasút tervének ( megvalésitásához ragaszkodik 1° Dobsina, január 25. A Dobsinát Popráddal összekötő vasútvonal kiépitése érdekéből meg- ^ indult mozgalom és a Poprádon tartott ankét q nagy érdeklődést váltott ki Szlovenszkóból. A tervbevett vasútvonal kiépítésének lehetősége az érdekeltek körében általános tetszéssel talál- cg kozott s igen sajnálatos, hogy az utóbbi időben ^ a sajtó egy részében olyan ellenmozgalom indult meg, amely azt kívánja, hogy a dobsina— n' poprádi vasút helyett inkább Iglót és Dobsinát * kell vasútvonallal összekötni. Ruffinyi Aladár polgármester ezzel kapcsolatban nyilatkozott a K PMH munkatársa előtt s a többi között ki jelen- 9. tette, hogy minden gazdasági érdek amellett P* szól, hogy elsősorban a dobsina—poprádi vasút- tí vonalat építtesse ki az állam. Úgy a Sajővölgy, 9 mint a Garamvölgy lakosságának eminens gazdasági érdeke fűződik á tervbevett vasútvonal ^ mielőbbi megvalósításához. Vernár, Grenic és Kubach község, valamint a Királyhegy fakiter- ^ melésén sokat lendítene a Dobsina—poprádi vonal, amelynek ezen kívül még nagy idegen- forgalmi jelentősége is lenne. A Sajóvölgyből és í n a Garamvölgyébol közvetlen vonalon lehelne a v Tátrába eljutni s a Tátrából az idegenek kerülő a nélkül látogathatnának el Közép- és Délszlo- 1 venszkó természeti szépségekben ugyancsak bő- 3 velkedő vidékeire. e ,0 (A Cseh Országos Bank kárpátaljai fiókja * csak az ősszel kezdheti meg tevékenységét.) 4 A kormány hozzájárulását adta ahhoz, hogy 4 a Cseh Országos Bank Kárpátalján fióklm'.ó- ( zé'.ot Létesítsen, Az előkészületi munkálatok [ azonban hosszabb időt. igényeinek s ezért f nem valószínű, hegy a tervbevett pénzintézet ősz előtt megkezdje tevékenységéi. Most az a gondolat merült föl, hogy a kárpátaljai ügye- í két addig is a Cseh Országos Bank prágai 1 központja vagy pozsonyi fiókintézete bonyo- | litsa le. A kárpátaljai országos takarékpénz- ^ tárt létesítésének 'tervé végleg lekerült a napi- , rendről. v: ’ ’ i (Jövő hétfőn folytatják az osztrák-cseh- ' szlovák kereskedelmi tárgyalásokat.) A több ' ízben fébeszakitott osztrák—csehszlovák ke- ! reskedeíimii tárgyalásokat február 3-án Becsben folytatják. A Csehszlovák küldötteéget d-r. Firiedimanin Gynia tneghahalmiaizott minósater, a külügyminisztérium gazdasági osztályának főnöke vezeti. (Elhalasztották a román-csehszlovák pénzügyi tárgyalásokat.) A román - esőhez 1 o vák pénzügyi tángyial.áis-O’lvia.t az eredőt 1 diszpozícióik érta’imé- ben ma keltett volna megkezdeni A román Nemzeti Bank megbízottai azonban Auszit.riával, Mogyarországgail és Németorw.ággail megkezdett tárgyalásaikat még nem fejezték be, miért is a román-cechsz.’ovák pénzügyi tárgyalások megkezdésének időpontját néhány nappal el Jh árasztották. (Emelkedett a Magyarországra irányuló fa- L kivitel ) Budapestről jelentik: Magyarország I Csehszlovákiából az elmuít. esztendő során 118.019 vagon fát importált, vagyis 2376 va- Sgotiajál töibibet, mént az előző évben, aimikor | | a csehszlovákiai eredetű fa beviteLi mennyisége 15.643 vagont tett. Magyarország 1985- ben 38.3 miLMó P értékben összesen 82.021 vagon külföldi fát importált. Ez a mennyiség 3300 vagonnal, értékben pedig 1.7 millió pengővel kisebb az 1934. évi importnál,, A behozatali statisztika élén Románia 30.259 vagonnal szerepel. Ausztriából 29.860 vagon fát importállt Magyarország. Csehszlovákia' a kimutatás harmadik helyén szerepel. Utána Lengyelország és Jugoszlávia á-Kl. Magyar- ország az eliműilt esztendőben főképpen fűrészelt tűlevelű fát és fanyőgömibfát vitt be. (Numerus elausust kívánnak a komi éterinél ük.) A csehszlovákiai komlótermelők országos szövetsége azzal a kéréssel fordul a földművelési miniszterhez, hogy rendeleti utón tiltsa meg a komlótermeiés fokozását és az uj komlókertek Létesítését tiltsa meg. (A budapesti mezőgazdasági kiállítás anyaga.) Budapestről jelentik: Az idei mczőgazdFftági kiállításon ismét olt lesznek a nagyhírű kisér’.etügyi intézményei*. azonkívül a földművelésügyi minisztérium gazdaeági szakoktatási intézményei. Ugyancsak szerepelni fog az Országos Mezőgazdasági Kamara, valamLnl a Külkereskedelmi Hivatal k 4őn- külön pavilonban nagyérdekü kiállításával Feltűnést fog kelteni az-idén is a zöídmezökiáliitás uj- azerüen:megkapó rendezésével. Ezen kívül gazdag anyag lesz kiállítva a baromfi-,.erdészeti, facsemete-, borászati és szőlészeti, háziipari és iparmű é- szeti, halászati, méhészeti, dohány-, me^őgaz ’a ági ipari és élelmiszeripari, valamint a mezőgazdasági gép-, s eszkőzkiálütási osoportokban. Újításként első izjben . vadászati kiállítás is le3z ez évben a. mezö- ga-zdaság nagy Bérogszejnléjén. Ez évbén is megrendezik. a tenyészállatkiáliitás kiegész’téseként a díjazott lövák és szarvasmarhák élvezetesét, vala- inínt a nagysikerű lovasmérkőzéseket, különböző látványos lovas mutatvány ok bemutatását és fogatok el óhaj fását. A kiállítás keretehez kapcsolódva minden magyar kutyafajtát félölelő kutyabemutató, Í fendőrkutyaverseny. pulikkal nyájterelő vei»;ny és vadászkutyabemutató is lesz. (Háromszázmillióval tuljcgyeeték az uj kincstári jegyeket) Február 1-én és március 1-én 34150 millió koirona névértékű kincstári jegy válik esedékessé. A kincstári jegyeket a pénzügyi kormány kívánságra uj kincstári jegyekre cseréli be. Az igénybejelentés határideje tegnap járt le. A kibocsátásra kerülő uj kincstári jegyeket kerek 300 mi'Mióvad túljegyezték. (Csökkent a postatakarékpénztár forgalma.) A csehszlovák postatakarékpénztár folyószámlatulaj- donoaainak száma szeptemberben az előző havi kimutatásban közölt 119.244-ről 119.460-ra en e kedett. A postakarékpénztárnál elhelyezett betétek összege 9,602.109 012 15 koronát tett ki. Ezzel egyidejűén a folyóezámlatulajdonoeok szeptemberi, ©n 9.492.915.616.35 koronát vettek ki. A pot'akaiék- pénztár szeptemberi forgalma az augus'.trsi kimutatásban közölt 19 263.336.564 15 koronáról 19 milliárd 095,024.658.50 koronára csökkent. (Meghiúsult a szovjet angliai faüzlete.) Londonból jelentik: Az angol szovjetorosz fabehozatali tárgyalások — mint a Times jelenti — végleg meghiúsultak. (A legfontosabb nyersanyagok világpiaci árának alaulása.) A Legfontosabb nyorsau vágok világpiaci áránaik nrataitószáima az e’.mmlt héten a kövötkezöképpen váiLtozotá (1927 január ~ 100 szá.zalék): nvnnitéba buz-a 36.07 (előző héten 36 85), őszi buzo 48.03 (48.93), rozs 32.69 (33.01), csich cukor ab Hamburg 21.31 (21 31), oentráíur ■gáil nádcukor ab Newyork 42.45 (39.62), amerikai gyapot, 54.84 (55.23), egyiptomi gyapot 41.76 (41.25), 64. sz. tops-gya.pju 43.14 (43.03), 40. sz. topa-gyapjú 37.90 (37.03), réz 37.48 (37.48), petróleum 46.50 (46.57), kanosuk 21.45 (20.94), príma, juta, 88.19 (38.16). santos-kávé 26.73 (25.95), cipőbatobÖT 68.94 (68.78). angol borjúikor 55.16 (55,03), szén 52.11 (51.99). (Mely papír belföldi tulajdonát kell igazolni Magyarországon.) A Magyar Nemzeti Bank a Bu ia- pesti Közlönyben hirdetményt tett közzé. A hirdetmény megállapítja azokat a módozatokat arae- lyeílc szerint igazolni kell azt, hogy az értékpapir- bevitel tilálmáról szóló rendelet hatálya a’.á eeő ér- ' tékpaplr belföldi tulajdonban van. A hirdetmény legfontosabb intézkedései a következők: Mag. ar • vármegye, város, község, egyházi tesíü'.et, alapit- i \ány vagy más belföldi jogi személy által kibo sá- . tolt kötvény vagy záloglevél — a magyar ál am á’tal kibocsátott vagy az ©gyedül korai-ér, ékre, illetőleg egyedül valamely forgalomban már n m levő más belföldi pénznemre szóló kötvényei és 1 záloglevelek kivételével — csak abban az esetben tekinthető belföldi tulajdonában levőnek, ha az er- ' re megállapított módon számjegyzékbe vétetett és i az értékpapír köpenye el van látva a szám.egy- i zékbe vétel megtörténtét tanús'tó megjelölésiek ■ Hason lóképen száan jegyzékbe vétellel igazolandó a J belföldi tulajdon az alábbi részvénytársaságok rész- ' vényeinél: Angol Magyar Bank R. T., Bauxit Tr.at ■ A. G., Duna-Száva-Adria Vacuttársaság, Egyesült ? izzólámpa és villamossági rt., Első Magyar Gyapjujrnosó és Finomposztágyár R. T., Hungária mü.rá- ^ gya-, kénsav- és vegyiipar rt., Magyar Altal'nos Hitelbank, Magyar általános köszénbánya rószveny■ társulat, Magyar cukoripar rt., Magyar leszámítoló ? és pénzváltó bank, Magyar Vasúti Forga’mi R. T., 3 Ofa Holzindustríe A. G., Pesti Magyar Kr?re3ke tel- - tűi Bank, Részvénytársaság villamos- és kö I ke- r dési. vállalatok számára, Rimamurány-, sa gótarjá- _ ni vasmű rt., Salgótarjáni köszénbánya résvény ársulat, Szabadalmazott Osztrák-Magyar Államvasut- I Társaság, Union des usines et des expteitations forestidéres de Nasic, Urikány z^iivölgyi magyar 7 kőszénbánya rt. a| Mit kapunk a valutákért? a :- Prága, január 25. Kö 100 pengőért ........................... 479.50 10 0 schiliingért ....................... 471.50 10 0 zlotyért ........................... 458.50 10 0 lejért . 13.85 100 márkáért........................... 676.— 100 ezüstmárkáért .................. 735.— 10 0 dinárért ........................... 53 80 10 0 svájci frankért ..... 787.— 100 francia frankért.................. 159.45 10 0 Belgáért ........................... 407.— 10 0 líráért ........ 16940 ICO ho’land forintért .... 1637.— 1 amerikai dollárért .... 23.775 1 angol fontért ...... 119.625 Mit fizetünk a valutákért? Prága, január 25. Kí 100 pengőért . . » . - 482.50 100 schiliingért ...................... 474.50 10 0 zlotyért ....... 561.50 100 lejért . . .... . . 14.15 100 márkáért . . . • . • . 680.— 100 ezüstmárkáért .... 745.--:100 dinárért . . . . . . . 54.20 100 svájci frankért.................. 799.— 10 0 francia frankért . . . i . 1604)5 100 Belgáért v •; . . . . . 409.— 100 holland forintért .... 1643.—*. 1 amerikai dol’árért .... 23.975 1 angol fontért...................... 120.625
