Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)
1936-01-19 / 15. (3864.) szám
IS ^l«GAlAWtARHIRLAÍ 1936 Január 19, vasárnap. Uj „nemzeti ügy44 A sajttal akarja megvívni Franciaország nagy gazdasági csatáját Soha nem látott lendülettel indul meg Párisban az uj sajtkultusz Lebrun elnök és a rokfort-sajt ■■ Kivezető ut a krízisből — A PMH párisi tudósítójától. — Páris, január közepe. Lebrun államfő az Antillák elfoglalásának tri- centennáriuma alkalmából maga személyében szándékszik felkeresni a köztársaságnak ezt az óceánon túli legrégibb s egyben legtávolabb fekvő gyarmatát. A nóvum és nehézség itt nem az elnöki utazás tényében, hanem a nagy távolságban rejlik, ami az államfő hosszabb távollétét jelentené az országtól. Ez is az oka, hogy az Antillák az egyetlen gyarmat, melyet a harmadik köztársaságnak nem látogatott meg soha egyetlen elnöke sem. Egyébként az elnöki utazás például az északafrikai francia domíniumokra egyáltalán nem ritkaság. Magam is tanúja voltam nem nagyon régen az elnök utolsó ünnepélyes marseille-i hajó- raszállásának Tunisz felé. Gyönyörű nap volt, kék tenger, lengő zászlók és tarka tömegek a kikötőben. Búcsú, éljenzés, felvonják a hidat, az elnöki hajó gőzölgő kéménye dallamos tutuláso- kat ereszt, a gépek megkezdik ütemes zakatolásukat a hajófenéken és a díszbe öltözött gőzös orra lassan fordul a nyílt tenger felé ... Aztán váratlanul valami kis zavar: a gépek munkája megáll, a hajó zavartan inog egy percig és most váratlanul visszafordul a part felé. Mi történt? Az elnöki hajó fcszakácsa elkésve most vette csak észre ,hogy a megrendelt rocguefort-saj tok nincsenek a fedélzeten! A hajó visszafordult, újra odaállt a hidhoz, a rocquefort-okat sebesen behajózták és most már megindulhatott Lebrun elnök ur másodszor és véglegesen, bár lényegesen csökkent ünnepélyességgel, az afrikai part felé. A világpolitika roquefort-alapon Akkor nevettem ezen a groteszk kapcsolaton az államfő és a sajt között. Nevettem akkor is, mikor az ujságirókarzatról végighallgattam egy nagy parlamenti vitát a tejtermékek adószabályozása fölött és világhírű államférfiak, kiknek egyetlen szava országok sorsát dönti el, magasan szárnyaló latin rhetorikával törtek lándzsát az egyes sajtnemekért. Megtanultam, hogy a valódi Coulomier-i juhturót mi különbözteti meg a köznapi kvarglitól, és egy rettegett pártfőnök megakadás nélkül, folyamatosan sorolta fel a huszonegy normandi sajt nevét és bámulatos szakértelemmel fejtette ki, hogy brie és maroilles mely törvényeknek engedelmeskedik. Hanem mikor az előkelő golfegylet nagy politikai bankettjén az elnöklő francia miniszter toasztjában a politikai floszkulusok közül úgy bele talált tévedni a keletről érkezett körözött liptai tudományos méltatásába, hogy egyáltalán nem sikerült neki többé az államtudományi térre visszatalálnia és mikor a jelenvolt más francia államférfiak meglepő szakértelemről tanúskodó ellenvetésekkel fűszerezték a magasröptű sajtvitát — akkor már nem mo- solygotam, mert annyira megfranciásodtam időközben, hogy tisztán állott előttem a misztikus összefüggés a galliai közélet és a francia sajt között. A sajt'ovagok lovasszobrai Akkor már megéltem a normandiai Camem- bert falu melletti Vimoutiers községben a legendás parasztasszony, Madame Harel márvány- szobrának miniszteri segédlettel történt ünnepélyes leleplezését, kinek alakja, sötétebb századoktól a camembert-sajt felfedezése által világit elő. A camembert kétségkívül szimbolikus jelenség és a francia világpropaganda egyik legfontosabb faktora: bármely országban kínálja fel a pincér lakomák végakkordjaként ez aranyos-fehéren csillogó sajtcsudát, én minden esetben méla emlékezéssel Franciaországra gondolok. De a vimoutiers-i szoborbizottság aligha indult ki ebből a nemzetközi elgondolásból, mert hiszen már régebben nyilvános szobrot emeltek a franciák La Queille ben Antoine Rousselnek is, aki a bleu d‘Auvergnc-et találta fel, mely sajt pedig a francia határokon túl teljesen ismeretlen fogalom. A Plinius roquefortja és a Nagy Káro’yé A meglepő francia sajtkultusz mélyén ugyanis nemcsak propagandisztikus, hanem nemzetgazdasági érdekek is szunnyadoznak. Ha, mint a francia elemi-iskolai tankönyvek oktatják „la- bourage et pafurage sont les deux mammelles de la Francé" (legeltetés és földművelés Franciaország két emlője)!* akkor kétségtelen, hogy a sajtászatot Franciaországban már csak történelmi múltjánál is fogva különös tisztelet illeti meg. Vegyük csak mindjárt az e cikk élén említett államfői sajtot, a roquefort-t, a minden juhsajtoknak ezt a zölderes királyát, melyet másutt, mint Roquefort faluban, nem is lehet készíteni, mert a speciális roquefort-gomba az egész világon egy dűl a roquefort-i sziklabarlangokban tenyészik. Már az idősebb Plinius is ezt a sajtot kedvelte mindenekfölött, ami tisztán bizonyítja, hogy a roquefort-i szikiapincék üzemben állottak a Megváltó születése korában is. A római légiók roquefort-tömböket szállítottak Néró asztalára és VIII. századbeli itáliai krónikák tesznek bizonyságot arról, hogy a rccuefort-szállitás nem szünetelt akkor sem, mikor Nagy Károly a Dunánál vívta az avarsáncokat. Kétszázezer ember a roqueioribál él! Ma is a kétezeréves roquefort-i sziklabarlangokban történik a roquefort-sajínak tengersóval való elegyítése. Különleges kefékkel tisztítják és lyukgatják ki az igy keletkezett masszát, melyet aztán végigfüggesztenek a sziklabarlangokban, hol a sajt kefeszurta lyukaiban a speciális roquefort-gomba tenyészni kezd. Mint ahogy szabályos időközökben rázni kell a palackokba húzott francia pezsgőit, úgy kell időnként megforgatni a készülő roquefort-sajtot is és le-leka- pargatni róla a külső réteget. A roguefort-termelés méreteiről fogalmat nyer az ember, ha elgondolja ,hogy a „caus- ses<(-okon, a Massif Central magaslati legelőin 700.000 válogatott anyajuh legel: az évi 12 millió kilogramnyi roquefort-sajt igazi gyárosai. Franciaország 25.000 majorságában kerek 200.000 ember él a roquefort-birkákfcóí, nem szólva arról a 10.000 juhászról, akik a Massif Central birkanyájait őrzik és kiknek legíiatalabbja is ötven évnél idősebb kell, hogy legyen, sem arról a 30.000 fejőleányról, ki a roquefort-birkák fejésével tölti életét. A Lercinska Mária saitia at;a Mint a joghurt a bolgároknak, úgy a franciáknak a sajt ad hosszú életet, sőt KERESZTREJTVÉNY 3. szám, — Megfej.ési határidő: január 28. Beküldendő az 1. és 18. nyilas sorok megfejtése. * ¥ * Vízszintes: 1. Petőfi írja szerelméhez. 7. ő a primadonna, a dédelgetett kedvenc. 13. Szigetel. 14. Exótikus állat. 16. Ezek pedig bércig vadállatok. 17. Régi zsidó pénz, a Biblia is sokszor emlili. 18. „Fel, fel cserkészpajtás! Fel, fel cserkészpajtás! Fel a magas hegyre! Szedjünk . . .“ (Egy ismeri cserkésznótából ragadtuk ki ezt a pár sort). 20. . . . Mark, angol védjegyek nevében fordul elő. 21. Első — németül. 22. Ha már német volt az előbb: Kelet — németül. 23. A lélek magasabb v'lága. 25 Kacsa — németül. 26. Elkergetett, kitagadott. 27. Zeneiskola. 29. Betű. 31. ... a vihar, újra szép az idő. 82. Izza Iflág. 33. A családhoz tartozik. 36. Folyó Belgiumiján. 37. Na, I csakhogy kisütött! 38. Mózes ben . . . egy nagy zsidó vallásbölcsész. 40. Viihogásszerü hang. 43. Kereszttel emelt zenei hang. 44. Lánynév. 47. Pincelejárat 48. ő tartja vállain a világot. 50. Japán kikötőváros. 52. Magyar egyetemi orvosprofesszor. 51. Clk- ... 56. Olaj más nyelven (ö— OE). 57. Szedni szeretné. 58. Szájvizmárka. 60. Patkó, amelyet a kovács inkább megeszik, mint a ló patájára „patkói11. 62. Könyvelési módszer. 63. Megváltozik. 65. Város Észak-Aifrikában. 68. CY. 69. Emmán döfi! 70. Hát az bizony teljesítmény! 71. Én se, . . ., ő se. 73. Számtalan. 74 Elvetendő. 70 Kitáró, megkezdő. 77. Vámszedő. 78. Közhírré teszik, 80. Erre a helyre. 81, Gerhardt Hauptmann. 82. Kedves és célszerű ajándék a negyedik Lévai Szakácskönyv, mely 164 háziasszony legjobb receptjeiből van összeállítva, összegyűjtötte és jótékony célra kiadta Rudnyánszky Olga Levice Léva, honvéd ucca 57 sz. Megrendelhető ugianott, ára 8 korona, portóval 9- korona. ■■■ !! 111! Ilii li! ! I I! I ! 1 ! II! i! üli WHBM tudok egy különleges szanatóriumot is ebben az országban, ahol minden betegséget camem- bert-kurákkal gyógyítanak. Talán ezért irta a halhatatlan Brillat Savarin, ez a minden franciák legfranciábbika, történelmi szakácskönyvében, hogy: ,,Bankett sajt nélkül olyan, mint a szépszemü lány, akinek csak fél szeme van". De nincs is oly francia étkezés, melynek ne lenne koronája a sajt. Minden elegáns hotel déjeuner-jét a gazdag sajtostál fejezi be, mig előkelő diner-eken a sajtot kizárólag double-créme, triple-créme, sajtos felfújt vagy „bouchée á la reine" alakban illik bemutatni, de ebben az alakban viszont kötelező. És itt veszem csak észre, hogy szinte megfelejtkeztem a „bouchée á la reine"-ről, erről az omlós, finom sajtostésztáról, mely a népkonyhától az államfői bankettekig minden francia kedvelt eledele. Meg is érdemli királynői nevéL mert a feltalálója nem kisebb személyiség, mint XV. Lajos neje, a francia királynővé emelt Les- cinska Mária. Belgrádi sportegylet. 83. Már Franklin Benjámin ■előtt sem csapott ide a ménkő. 84. Város Lengyel- országban. Függőleges: 1. Hires sebész, Heidelbergben egyetemi tanár volt (1842—1916)., keresztneve: Vinzmz. 2. Nagy mennyiséget. 3. . . . Franoe. 4. Mindkét francia névelő, elől természetesen a nőnemű (ék feles) 5. Elek. 6. Csökken a száma. 7. Kon ó rövidítése. 8. Siró népiesen. 9. Egyetlen alkalomnál. 10. A vulkán szája. 11. Melyik embert? 12. Eszébe juttatja. 13. Vörösmarty Mihály egy kedves sze el- mi verséből kívett idézet. 15. Melyik embertől? 18. Külföldön élő neves magyar karikaturista. 19. Gyakori angol női név. 23. Mi Mén moziban adják 24. . . . csacsi! 28. írónő álneve. 30. Az ükapa ked>- vence. 32. Költemény. 33. Esdeklésre fordít a dolgot 34. Hires kiskirály-család a magyar tör.é ; !r ben. 35. Német filmszinésznő (vessző feles.), to oió neje. 39. Idős. 40. . . . föld Isten kalapja 4! R tka és fehér 42. Ínyére van. 45 Pohárkcszöntő. 46 Egy ceruzamárka nevéből ismert szó. 49. Só franciául. 51. Vég nélkül unni. 53. Daily . . „nagy világlap. 54. Nemes ember. 55 Az egyszerű polgá ra, vagy az egyszerű pórra is rámondható 50. Algeb ai rövidités. 60. Mcst készül a Boráros-téri. 61. A kofa elárusitóhelye. 62, Sörféle. 64. Az arab faj:ag. 66. Neves pesti színikritikus. 67. Virág. 68. Tö.t n- nek még .... 71. Rárohan. 72. Zola másik neve. 75. Zsiró-nafc mondható. 77. Belső részünk. 78. Városrész rövidítése. 79. Épület volt egykoron. 83. Római szám: 105. Január 5.-i számunkban megjelent 1. számú keresztrejtvényünk helyes megfejtése: 2. Kérdéslier a felelet. 14. Reiehstadti herceg. 15. Nézd ott azt a bércet. 74. Deutschlandsender. 1. számú keresztrejtvényünket 410 beküldő kö ül 294-en fejtették meg hibá'lanul. A megejtett sor o- lás alapján e heti könyvjutalmunkat Sz. D. Sza- zónov: „Végzetes évek“ c. müvét Tér eb esi László ny. tanár (Beregszász) kapta. Sz. V. Ipolyság: A PMH lexikonja sajnos már teljesen elfogyott. A PRÁGÁI MAGYAR HÍRLAP kereszt reltvénysze Ívé n ye A 5 számú rejtvény! meg tej tette; (név á> pontoi cim)t I !
