Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)

1936-01-19 / 15. (3864.) szám

1936 január 19, vasárnap.

15

A CsAF-MLSz

(a csehszlovákiai Magyar Labdarugók szövetsége)

HIVATALOS KÖZLEMÉNYEI:

A kerületek közgyűléseiről küldött üdvözleteket az I. B. köszönettel tudomásul vette.

A Rozsnyói SC—Egri Vasas SE ügyben a <3AF— mindaddig nem teszi meg a kellő lépéseket, mig az egyesület 50 korona kezelési költséget nem küld. Felhívjuk az egyesületet, hogy 5 napon belül vagy a. fönti összeget küldje be, vagy pedig értesíts n arról, hogy a följelentéstől eláll (K. É. 841—9S5.)

A CAF következő játékosok részére nem adott katonai? vendégszereplésre engedélyt: Perlik Ferenc DSM Schön.priesen—Főrévi TC (sem a DFV- tól, sem az egyesülettől nem jött meg az engedély), Fiaiké Dezső Munkácsi SE—SK Náohod (n~m terjesztette be az előirt mellékleteket s újabb állépési jelentett be). (Ny.. 48. Kt. 18—986)

Spééhtenhauser (Müller) Kálmánt Ligeti S€ a CAF törölte igazolt játékosai sorából. (Ny. 25— 936.)

A'CAF kiadta az alábbi játékosokat: Timin- Mátyás SK Prievoz-—Főrévi TC, Felföldi Sándor Füle- ki TC— MLSz, Budapest (az egyesület küldje be az igazolványt, valamint jelentést arról, miképpen történt a kiadatás, mégpedig 5 napon belül), Sko.u- mal Béla Tornaijai SE—SK Ivaocioe (Ngy. 580., Kp. 939., 93>5., Kp. 6—936.)

Az I. B. kiadta a következő játékosokat a zárójelben föltüntetett feltételek mellett: Ti mm Mátyás Főrévi TK—SK Prievoz (6 hó, 57.50 Kő), Po'ás János Galántai SE—SK Rapid Trnava (S hó, 612 Kő), Nagy András (6 hó, 1192 Kő), Kubacska Gyula (6 hó. 600 Kő). -(Ny. 32., D. 53-55,'933.) .

•Az 1. B. nem adja ki az alábbi játékosokat: Hru- za Mihály Éreekujvári-SE—DSK Gabloez (15. $). Fialkó Dezső Munkácsi SE—SK Náchod (8. §). (D.

56., Kt. 46—936.) • Steiner Gyula Lévai TE—SK Tisovec átlépőre érvénytelen, mivel ez nem az előirt nyomtatványon történt. (D. 57—935.) .-Átlépésüket visszavonták: Gáspár búszló Lévai TE—Sáliéi SC, Miohaüdesz József Galántai SE— Taksonyi AC.

Az Igazgató Tanács január hó 22-én este 8 órakor I rendkívüli ülést tart, melyen kerületi közgyűlések ügyét fogja tárgyalni.

A kerületeket fölhívjuk, hogy a közgyűlés jegyző könyvét, az évi jelentést, a zárszámadásokat és a költségelőirányzatot haladéktalanul küldjék be.

CAF—MLSz titkársága.

SPORTHÍREK

)( Varga IIus, a kiváló magyar vivóbajnoknő, Bécs bajnoka is résztvesz a jövőheti pöstyéni vivóakadémián, ahol a lemondott Preiss helyett Eleki Ilonával mérkőzik.

)( A svéd király a stockholmi fedettpályaverse- nyen SperlIngná Krabwinkel Hildával párban a Mülier-Pougmann kettős ellen 8:6, 7:5 arányban győzött.

)( A Lévai Torna Egylet jubileumi évének megünneplésére készül. Léváról jelentik: Az LTE jubiláns évébe lépett, amelyet azzal kiván a lévai áldozatkész sporttársadalom előtt emlékezetessé tenni, hogy megnyeri a Dél-ke.ölet futball- bajnokságát. — Január 26-án nyilvános főpróbát tartanak, 27-én pedig nagyszabású előadásban mutatják be az egyesület műkedvelői Móricz Zsigmond .,Nem élhetek muzsikaszó nélkül-' eh mü vígjátékét. — Február 8-án rendezi meg az LTE tizedik jtibiláris álarcos jelmezbálját, amely iránt Léván és egész környékén rendkívüli érdeklőlés nyilvánul meg. — A darab és a bál rendezése körül ifj. Schubert Pál, Jánoss Jénő, Schlesinger Béla dr, Korpás László és dr. Weisz László egyleti fuiikeioniáriusok fejtenek, ki nagy agilitást. — Február 23-án tartja az LTE évi rendes közgyűlését.

)( Eperjesi sporthírek. Tudósítónk jelenti: M:nt ismeretes, a szlovenszkói magyar aszta’itenisz bajnokságok során vasárnap az eperjesi PTVE a Kassai SC felett, a kassai Makabi pedig a kassai Törekvés felett aratott győzelmet. A két győ .tes csapat a továbbjutásért január 26-án Kassán fog küzdeni. — Markovics Géza, az Ungvári AC játékosa átigazolását kérte a PTVE be s igy a csapat újra jó játékossal erősödik. — Az idei rendellenes időjárás mialt a jégkofongjátékok szezonja nagyon rövid lesz Ennek ellenére a szezon igen mozgalmasnak ígérkezik. A Slávia jégkorongegiütese mellett az idén már a PTVE és a Törekvés is megalakították jégkorongcsapatukat. Az MTSz jóvoltából mindkét csapat teljes felszereléshez juott,

)( A besztercebányai téli Makabiáh hírei. Tudósítónk jelenti: A téli Makabi-játékok elhelyezőbizottsága befejezte munkáját.' Beszercebányán. Szliács-fürdöu és Zólyómban öt-ezer résztvevő ré+ szére biztosítottak lakást* Az organizációs bizottság felhívja a résztvevők és érdek őd"k figyelmét arra, hógy a szállásadókkal, éttermekkel csak a Makabi organizációé titkársága ut’án leh°t megái lapozásokat kötni, ezért mindenki idejében jeU’n'- se be igényét. — A kassai rádió február 18-án délután 5 óra 25 perckor ismerteti a téli Makabi játékokat,

BOX ég BIRKÓZÁS

)( Czája Jánost, Budapest proM birkózó-bajnokát tegnap Prágában Fryst.nsky Gusztáv 21 perces küzdelem után legyőzte.

)( A néger Joe I-ouIk Csikágóban 15 009 néző előtt 85 m«p alatt kiütötte az amerikai német Char- lier Retzlaffot.

>

Közöaz DAÍÜÁGP .

................... -If

A gazdaadóttágok rendezése

Prága, január 18. Múlt év végén, mint ismeretes, érvényüket vesztették a- gazdavédelmi intézkedések e a kormány három uj rendeletét léptetett életbe. A rend-eletekről már ismételten beszámoltunk olvasóinknak, közóhajra azonban részletesen ismertetjük azokat:

A törvények és rendeletek gyűjteményében 249 250 és 251 se ám alatt megjelent rend: léték a gazdaad osságok és a munkan élküli adósságok ügyét rendezik s elsősorban meghatározzák a gazda és a munkané.küli fogalmát.

A gazda és a munkanélküli fogalma

Gazdának az olyan egyén tekinthető, aki kizárólag vagy túlnyomóan mezőgazdasági birtokon folytatott gazdálkodásból él. A gazda fogalma alá tartozik a gazda hagyatéka is, amennyiben a hagyaték még nem került átadásra. Továbbá a gazda fogalma alá tartoznak azok a kereseti és gazdasági szövetkezetek is, melyek tagjainak túlnyomó többsége mezőgazdasági foglalkozást űző egyénekből áll.

Munkanélküli az olyan egyén, aki az 1931 február 23-tól számított idő:zak során legalább három hónapig tagja volt a betegszgé yzőnek,J a munkaközvetítő hivatalnál munkáért jelent-1

kezett, csak szabálytalan időközben és csak olyan munkát kapott, melynek jövedelme nem fedezte a megélhetési költségeit. Továbbá a munkanélküli fogalma alá tartozik az az egyén, aki az em'itett időszakban legalább három hó tartama alatt öná ló tevékenységet folytatott s eme idő alatt nem róttak ki rá olyan kereseti és jövedelmi adót, melynek kivetési alapja meghaladná a 15.000 koronát s aki a gazdasági viszonyok folytán kereseti tevékenységéről lemondani kényszerült és nincsen elegendő jövedelme ahhoz, hogy önmagát, valamint azokat a személyeket, akiknek vele szemben Igényük van az eltartásra, rendesen táplálhassa.

Melyik az inségiárás?

Inségjárásbeli az a gazda, aki az 1934 juMus 16-tól 1935 december 31-ig terjedő időszakban inségjárásnak minősített járásban gazdálkodott.

A szlovenszkói és a kárpátaljai inségjárások a következők: Bártfa, Pozsony (külső járás),

Losonc, Malacka, Dunaszerdahely, Beregszász, Ilosva és Munkács (külső járás).

A rendelitek különbséget tesznek a hosszú- lejáratú jelzálogos kölcsönök és a többi követelések, illetve az azokkal kapcsolatos adósság- kön nyit étiek között.

A hossxu'e'érafu jelzálogos kö csönök

A hosszulejáratu jelzálogos kölcsönök csoportjába azok a -kölcsönök tartoznak, amelyek a gazda mezőgazdasági birtokán je.zálog alakjában biztosítva vannak és tíz évnél hosszabb idő alatt szabályszerű részletek alakjában törlesztendőik. A rendelet rendelkezései nem vonatkoznak az 1934 december 31-ike utáni időben keletkezett adósságokra és az emissziós kölcsönökből eredő követelésekre.

Az ebbe a kategóriába tartozó adósságokat a következőképpen kell törleszteni: az adós a január 1-től érvényben levő maximális kamaton kívül az eredeti tartozás 3A százalékát fizeti, vagyis január 1-től kezdve olyan annuitás fizetendő, mely a maximális kamatból és az eredeti tartozás összegének % százalékából tevődik össze.

Ha az adós és a hitelező között kötött megállapodás szerint az annuitás vagy a kamat kisebb, akkor csak a kisebb összeget keLl fizetni Az adós és a hitelező között kötött megállapodás többi pontja érvényben marad.

Az adós továbbá köteles mindazokat a hátrá- lékos kamatokat költségeket és tartozásának egyéb járulékait megfizetni, amennyiben ezek 1933 május 9-ike után váltak esedékessé. Az inségjárásokon kívül lakó adós ezen felül a tőketörlesztés hátralékát is megfizetni köteles, ha az évi részlet összege nem haladja meg az eredeti tartozás 5 százalékát.

Az adósnak ajánlott levélben vagy elismervény ellenében átadott írás'an 1936 junsus 30-ig kell a hitelezőjével közölnie, hogy igényt tart a rendeletben foglalt kedvezményekre.

Ebben az ecetben a hitelező köteles az adós legközelebbi részletének javára írni azt az ösz- szeget is, amellyel az adós által 1936 január 1-ike után fizetett összeg meghaladja a rendeletben meghatározott részlet összegét.

Az adós követ.lhcti a hitelezőjétől, hogy írásos nyilatkozatot adjon neki az uj fizetési modalitásokról.

A nyilatkozatnak legalább a következő adatokat kell tartalmaznia: a tőkekövetelés öszszegét 1936 január 1-iki érvénnyel, a hátrálé- kos meliékkövetelések és annuitások összegét,!

a tőketartozás törlesztésére szo'gáló uj részlet összegét és a mellékkövetelések törlesztésére szolgáló rész’elek ös zegét.

Az ebbe a kategóriába tartozó követelések 1914 április 1-ike, inségjárásban 1945 április 1-ike előtt még akkor sem mondhatók föl, ha a követelésekre vonatkozó szerződés a hitelezőnek korábbi terminusra szóló fölmondási jogot biztosit.

A fölmondhataílanság e'őíöltétele, hogy az adós rendesen fizesse a tőketörlesztés részletét, a törvényes kamatot, a hátrál ikos annuitások és melléktartozások részletét és kamatját $ eleget tegyen mindama kötelezettségének amelyet a hitelezővel szemben vállait (például az ingatlanok biztosítása stb.).

Nem tarthat igényt az adós a könnyítésre, ha nem gondoskodik az ingatlana értékének megóvásáról, ha ingatlanát nem biztosítja tűz ellen (a biztosítási dijat természetesen az adósnak kell fizetnie), ha az ingatlanában kárt tesz, vagy ha vagyonát olymódon kezeli, hogy veszélybe kerül az adóséig megfizetés éneik lehetősége.

Az az adós sem tarthat igényt a rendeletben foglalt könny Lésekre, aki nem adja hozzájárulását a hitelezőjének - ha a hitelező pénzintézet — ahhoz, hogy vele szemben fönnálló követelését egy másik hitelezőre ruházza át, ha az uj hitelező legalább azonos föltételek mellett haj'andó a követelést átvenni és az átruházással kapcsolatban minden költséget magára vállal.

Mindazok a szerződéses megállapodások, melyek szerint az adós kijelenti, hogy eleve lemond az ebben a rendeletben foglalt könnyítésekről, érvénytelenek. Ha az adós a könnyítésekre megfelelő alakban (Írásban) igényt emelt, akkor erről a jogáról legkorábban 1937 julius 1-én ugyancsak írásban mondhat le.

A rendelkezések azokra a követelésekre is vonatkoztathatók amelyeket az 1936 január 1-től június 30-ig terjedő időszak során rövidebb lejárati tervezettel bekebeleztek, ha ezek a követelések 1934 december 31-ike előtt jelzálogos követelések alakjában nem álltak fenn.

A többi adóssások

Az 1936 január 1-ike előtt esedékessé vált minden egyéb adósság esetében az adós maximális (ha a megállapodása értelmében alacsonyabbat kell fizetnie akkor alacsonyabb) kamatot fizet s ezen kívül 1936 október 1-től kezdődően minden év április 1-én és október 1-én olyan ösz- sZegü részleteket ke l fizetnie, amelyek az eredeti tartozás összegének 1/t« részét, inségjárásban ‘/is részét teszik ki. A részletek összegét tízzel osztható számú egész koronára fölfelé kell kikerekiteni s a félévi részlet összege 200 koronánál kisebb nem lehet. Ennél a rendeletben meghatározott összegű részletnél magasabb részletet a hitelező akkor sem igényelhet, ha az adós és a hitelező között kötött megá lapo- dás magasabb összegű részletekről szól, vagy ha a követe és alapjául váltó szolgál. Ezeket a rendelkezéseket a 250. számú rendelet 13. §-a tartalmazza.

A rendelet. 17, §-a szerint ez a rendelkezés nem vonatkozik a következő követelésekre:

a) az adós alkalmazottainak a. szolgálati szerződésből eredő követelése; főképpen az óvadékok visszaadására vonatkozó igény;

b) törvényes tartáadijkövctelésak;,

c) természetbeni ellátásra vonatkozó igények;

d) magánbiztosító intézetek biztosítási díjkövetelése;

e) emissziós kölcsönökből eredő követelések;

f) olyan követelések, melyek 1983 május 9-ike után, inségjárásban 1935 december 31-ike után keletkeztek. (Közjogi biztosító laté-etek számára a rendelet 1936 október 1-én és 1937 április 1-én esedékes külön részleteket is biztosit; ha az ilyen követelés biztosítékául váltót irt alá az adós, akkor a rendeletben foglaltak szempontjából a követelés keletkezésének időpontja szolgál zsinór- mértékül; még akkor Is. ha a vá.tót annak lejárta után megújították.)

g) A rendelkezés nem vonatkozik továbbá a tőketörlesztés megái lapod ásszerü olyan részleteire, melyek összege nem haladja meg az eredeti tartozás összegének 5 s ázalékát, továbbá az olyan követelések annuitására és kamatjára, amely követelések 1933 május 9-lke, inségjárásban 193) december 31-ike után keletkeztek;

b) iparüzők olyan követelésére amelynek ösz- szego 6C0 koronát, nem halad meg, I.letve olyan gazdával szemben, aki 1936 január 1-én 20 hektárnál nagyobb mezőgazdasági termettel biró birtokon gazdálkodott, e követelés felső határa 1200 koronát tesz;

i) privilegizált követelések továbbá azok, amelyek az adós szempontjából a kereskedelmi törvény értelmében vett kereskedelmi üzletből erednek ;

j) végül privilegizált követelések az adók, az illetékek, a közterhek és a vámok; kivéve a közjogi biztositó intézetek illetményeit.

Olyan adósságok esetén, amelyek összege a. rendes és a késedelmi kamattal együtt 1236 október 1-én meghaladja a 10.000 koronát., a kormányrendeletben foglalt könnyítésekre vonatkozó igényét, az adósnak érvényesítenie kell.

Az igény érvényesítése olyképpen történik, hogy az adós 1936 október í-ig ajánlott levélben vagy e ismervény el enében átadott Írásban a hitelezőjével közli, hogy a kedvezményre igényt tart. Ha az adós ezt a határidőt elmulasztja, elveszti a rendelet szerinti jogát.

A 20.000 koronás összeget meghaladó tartozás esetében, ha a. hitelező az igényt tartalmam levél elküldése idején pénzintézet és 1935 október 1-én is a pénzintézeté volt a követelés akkor a hitelező pénzintézet részére az adós nyi’atko- zatot kötetes adni arról, hogy a követelés az adós mezőgazdasági, ingatlanaira jelzálogosán bekebelezhető. A nyilatkozatot az adós akkor köteles megadni, ha a hitelező azt kifejezetten kéri; ebben az esetben a kért okiratot az adós a kérelem közlésétől számított 15 napon belül köte’es megadni.

Az adósságok törlesztésével kapcsolatos köny- nyitések joga a 19. §. szerint továbbá a következő esetekben nem illeti meg, az adóst:

a) tia fizethetne, de nem fizetett, úgyhogy a gazdákkal szembeni végrehajtásokról és csőd- nyitási eljárásokról szóló eddigi ideiglenes rendelkezések értelmében vele szemben megtagadták a vagyonfelügyeleti kérelem teljesítését, vagy pedig a kérelem teljesítéséről szóló határozatot később hatálytalanították;

b) ha az adós a vagyonát olymódon kezeli, hogy jogos aggoda'omtnal attól lehet tartani, hogy nem fog kötelezettségének eleget tenni. (A rendelet ugyanazokat a példákat sorolja föl, mint a hosszúlejáratú jelzálogos tartozások rendezéséből szóló rendelet.)

A hitelezőnek ebben az esetben joga van a követelés teljes hátrá ékának a kamatokkal együtt való azonnali megfizetését kérni.

Ez a jog akkor is megilleti, ha a rendeletben meghatározott részleteket rendesen megkapta. A hátrálék megfizetését a hitelezőnek ajánlott levélben vagy elismervény ellenében átadott Írásban kell kérnie és legalább

nyolcnapos határidőt kell az adósnak adnia.

A ha’árdő elmn'asztása

Ha az adós nem fizeti a törvényes részleteket vagy a kamatot, noha a hitelező az elmulasztott részletek vagy kamatok fizetésére ajánlott levélben vagy elismervény ellenében átadott írásban legalább hatheti póthatáridő nyújtásával fölszólította, akkor a hitelező jogot szerez arra, hogy egész követelését kamatokkal együtt esedékessé tegye. Ugyanez vonatkozik arra az esetre,

ha a váltótartozás adósa nyolc napon beiül nem újítja meg a lejárt váltót

Ugyancsak esedékessé tehető az egész hátrálékos követelés, ha az adós nem adja hozzájárulását ahhoz, hogy a hitelező pénzintézet a követelést egy másik hitelezőre ruházza át, ámbár az uj hitelező legalább azonos feltételek mellett hajlandó a követelést átvenni és magára, vállalja az átruházással járó valamennyi költséget.

Vitás követeléseknél a részletfizetést a tartozás e ismerését vagy a követelés jogerőre emelkedését követő ápr.lls 1-én vagy október 1-én kell megkezdeni.

Llyen esetekben azonban a félévi részletek összegét olyképpen kell fölemelni, hogy az egész tartozás 1944 április 1-ig, inségjárásban 1945 ápri.is

1-ig le legyen fizetve.

Ha nem a 17. §-ban fölsorolt privilegizált követe ések esete forog fenn, akkor a rendelet 13. §-ában meghatározott félévi részletekben kell azokat az adósságokat is megfizetni, am -lyek 1939 december 31-ig válnak esedékessé vagy föl- mondás alakjában esedékessé tehetők.

Az adósnak jogában áll a részletek fizetését már 1936 október 1-én megkezdenie, do a 18. §-ban meg-határozott részletek alakjában későbbem is hozzákezdhet a fizetéshez, ha a követelést 1939 december 31-ig terjedő időn belül az adós akarata ellenére esedékessé tette a. hitelező. A részleteket -az esedékességet követő ápr lis 1-én vagy október 1-én kell megkezdeni s a részletek összegét olyképpen kell megállapítani, hogy

a tartozás legkésőbb 1944 április 1-én (inségjárásban is) le legyen fizetve.

Valamennyi megállapodás, amely ellentmond e rendelet rendelkezéseinek, érvénytelen, ha a megálmodásban az adós lemond a rendeletben foglalt könnyítések jogáról/ Erről a jogáról az