Prágai Magyar Hirlap, 1936. január (15. évfolyam, 1-25 / 3850-3874. szám)

1936-01-19 / 15. (3864.) szám

1936 január 19, vasárnap. TRAGAlA^G^ARHtRIiAP BnBDWHHMMngBnHni „A szlovenszkói írók nagy e!hagyatottságukban várják, hogy az egész magyarság érdeklődése feléjük forduljon“ Schöpflin Aladár előadása a szlovenszkói magyar irodalomról ■■ A szlovenszkói magyar iroda­lom eléri az egyetemes magyar irodalom színvonalát ■ Mécs már egyetemes érvényre jutott Budapest, január 18. (Budapesti szerkesztő­ségünktől.) Lelkes magyar asszonyok vállalkoz­tak arra, hogy tervszerű előadássorozatban meg­ismerkedjenek és az érdeklődőkkel megismer­tessék az utódállamok magyar irodalmát. Az előadássorozat vezetésére Schöpflin Aladárt, a kiváló irót, esztétikust és kritikust kérték föl, aki egyik legkiválóbb ismerője az utódállamok magyar irodalmának és mintegy hivatalból fog­lalkozik vele. Schöpflin szemináriumi rendszeré­nek lényege abban áll, hogy beható és részletek­re kiterjedő szakelőadás után kiváló előadókkal bemuttattatja a kiválasztott költői alkotásokat és prózai szemelvényeket. Az első ilyen előadás az elmúlt héten folyt le és azon a szlovenszkói magyar irodalom került tárgyalásra. Schöpflin átfogó, mélyreható ismertetést mon­dott a szlovenszkói magyar irodalom helyzeté­ről és előadásának különösen az adott értéket, hogy őszinte kritikai vélemény nyilvánításával rámutatott ennek az irodalomnak értékeire, de nem leplezte hibáit sem. Megállapításai igy ér­tékesek és tanulságosak a szlovenszkói irók, ol­vasóközönség és irodalom szempontjából is. Előadásának lényegét a következőkben foglal­juk össze: Schöplin kritikai szemlélete — A szlovenszkói magyar irodalom, a ma­gyar irodalomnak ez az uj ága nem mutat olyan erőteljes és különleges vonásokat, mint a ma­gyarság körében sokkal elterjedtebb, sokkal magasabbra értékelt erdélyi irodalom. Ennek speciális okát elsősorban Erdély és Szlovenszkó különböző történelmi fejlődésé­ben, magyar kulturális tradícióiban kell ke­resnünk. Erdély története és kultúrája mindig bizonyos különállást, speciális tramszszilvanikus jelleget mutatott. Erdély kulturális, eszmei hagyománya, az erdélyi magyarság népjelleme, embertípusa elkülönülten fejlődött. Erdélyben mindig volt erőteljes és önálló magyar kulturális élet Szlovenszkónak ezzel szemben a magyar kul­turális életben sem politikai, sem eszmei, sem pedig etnikai különállása nem volt A szlovenszkói magyar kultúra régi hordozói mind a magyarság nagy központja felé fordult arccal éltek, sőt talán még jobban beleolvadtak a magyarság eszmei életébe, mint például az al­földiek. A szlovenszkói magyar kultúra önállósulása — Az államfordulat után uj föladatok vár­tak a szlovenszkói magyarságra és igy első­sorban a szlovenszkói magyar irodalomra. Az első években a magyar kultúra termékei nem juthattak be a szlovenszkói magyarsághoz, év­százados kulturális kapcsolatok szakadtak meg és igy természetszerűleg fölébredt az a vágy, hogy önmagukból és önmaguknak fejlesszenek ki irodalmat. Ezt alapjaiban kellett megteremteni és igy természetes, hogy ez az irodalom még nem lehetett nagy, még nem termelt ki remek­művet és igazi nagy irói egyéniségeket. Derék, törekvő munka indult meg, amely kezdetben a dilettantizmus jegyében állott, hiszen az iroda­lom első művelői között túlnyomó számban voltak azok az intellektuális toliforgatók, akik nagyobb irói kvalitások nélkül láttak munkához. Hovatovább azonban kifejlődött a kisebbségi magyar sajtó, jöttek a fiatalok is és köztük néhány vérbeli író. Ma már vérbeli irodalom­ról is beszélhetünk, amelyhez a kritika krité­riumaival nyúlhatunk hozzá. * Az irók nehézségei — A szlovenszkói magyar irók hihetetlen ne­hézségekkel állottak szemben. Az első és nagy nehézség, amely állandó té­nyezőnek mutatkozik, az a tény, hogy számra kicsiny, anyagi erőiben megrendített olvasó- közönségük van, amely eszmeileg és erkölcsi­leg sem alkotja azt a talajt, amelyen jelentős irodalom fölvirágozhat. Hamis az a kép. amely szerint a költő fagallvon éneklő madárka, amely magárahagyottságában is énekel, ejefántcsontíoronyba zárkózott lény, aki nem törődik azzal, hogy kik hallják és kik hallgatnak rá. A költő inkább hangszer, amely­nek erős rezonáló felület kell, hogy szépen tud­jon szólani. Ezt az erkölcsi hátvédet a szlovenszkói ma­gyar író hazájában nem tudja megtalálni. Pedig az irodalomnak mindig valakihez kell tar­toznia. Föladata, hogy terjessze az eszméket, de kell a kölcsönhatás is, hogy a közönségtől viszonzásul valami Golf-áram induljon meg, a szeretet és megértés áradata, hogy az iró érezze, hogy eszméi visszhangot keltettek. —»■ A másik nagy nehézség az, hogy az irók nehéz anyagi viszonyok között élnek, az írás mtsterségéből nem tudnak megélni, a legtöbbnek nagyon is prózai élethivatást kell választania, hogy meglegyen a mindennapija, olyan iró talán egy sincs, aki pusztán az eszme­termelésből tengesse életét. — A harmadik nehézség a geográfiái helyzet­ből következik. Szlovenszkón nem lehet a magyarságot össz­pontosítani, pedig az irodalomnak szüksége van a központra, kell egy ilyen góc, ahol az irók találkoznak, eszméiket kicserélik és igy mesterségbeli biz­tonságukat megszerzik, hogy amit csinálnak, nagy és szükséges dolog. Prágától Munkácsig elszórtan élnek a magyar irók, de egy városban sehol sem sokan. A csehszlovákiai magyar irodalom színvonala — Ilyen nehézségek között nem csoda, ha a szlovenszkói magyar irodalom ma még nem érte el az egyetemes magyar irodalom legma­gasabb színvonalát. De van néhány iró, aki a magyar irodalom színvonalán van. Hangjuk még erősen visszhangzik a budapesti magyar irodalom hangjától, ezeket a visszhangokat csaknem mindegyikükben meg lehet találni. A maguk elhagyottságában a legfájdalmasabbnak érzik azt, hogy Magyarországon nem érdek­lődnek kellőképen irántuk. Egynéhányuk már utat talált a magyar könyv­piacra, lapokba, folyóiratokba, de ez a kapcso­latuk csak esetleges és messze van attól, hogy szervesnek lehetne mondani. Még nem sikerült fölépíteni azt a szellemi hi­dat, amely föltétlenül szükséges, hogy ez az érdemes magyar irodalom bevonulhasson az egyetemes magyar irodalom szellcmvárába. Állapítsuk meg. hogy- ennek nem annyira ők az okai. mert vannak köztük jónéhányan, akik megérdemlik, hogy fölfigyeljünk rájuk. De aki általános érvényre jutott, csupán egy van: Mécs László. Az előadó aztán behatóan ismertette a prózairók közül Jankovich Marcellt, aki a kevésbé müveit útleírás terén talált valami egészen különleges formát, novellisztikusan földolgozni értékes úti élményeit. Foglalkozott Szenes Piroskával, Tamás Mihállyal, Neu- bauer Pállal, Szombathy Viktorral, Darkó Istvánnal. Ismertette a lyrikusokat, elsősorban Mécs Lászlót, aztán nagyon elismerően szólt Darvas Jánosról, akinek szép tisztahangu versei vannak, Szenes Erzsiről és másokról. A költőkről megállapítja, hogy igazi eredetit, újat csak a tartalomban hoztak, szellemben és stílusban azonban teljesen az egyetemes magyar irodalomhoz tartoznak, épen BeneS köztársasági elnök elsi Msefiiparaticsa „A hadsereg demokratikus feladatai** Prága, január 18. BeneS köztársasági elnök kiadta első hadseregparancsát. A parancs min­denekelőtt kiemeli Masaryk példáját, aki a had­sereg első főparancsnoka volt, majd a követ­kezőket állapítja meg: — Hadseregünk továbbra Is arra fog töre­kedni, hogy az élet továbbképzőiskolája legyen. A katonai szolgálatot át kell hatni azzal a gon­dolattal, hogy az erős akaratot a vaskitartás, a kötelességek teljesítésének felelősségérzetét, a katonai és az emberi bajtársiasságot, valameny- nyi nemzetiség, osztály és párt tagjainank de­mokratikus egyesítését a legmagasabb fokig kifejlessze. A modern hadsereg hatalmas tech­nikai szervezet, amely kihasznál minden uj vív­mányt. Nemcsak tárgyi, hanem kulturális szempontból is a helyzet magaslatán kell állnia. Mindent el fogunk követni, hogy ebben az érte­lemben lépést tartsunk a többi európai állam­mal. A köztársasági elnök hadseregparancsát Machnik nemzetvédelmi miniszter néhány szó­val kiegészítette, amelyben engedelmességre és felkészültségre szólítja fel a haderőt. Edén első kügymlniszieri beszéde reményt ad a kibékülésre? „Rea’ista** programmal indul a miniszter GenfOe London, január 18. Edén angol külügyminiszter a Leamingtoni választói kerületben pénteken este beszédet mondott, amelyet különösen azért várt nagy érdeklődéssel az angol közvélemény, mert Edén első külügyminiszteri beszéde volt. Edén természetesen újból nagy nyomatékkai ál­lást foglalt a népszövetségi politika mellett. A kormány kijelentette, hogy a népszövetséget po­litikája alapkövének tekinti és a nép tu'nyomó többsége helyeselte ezt az alapelvet. Edén büszke arra, hogy az abesezin krízis megoldásénak munká­jában az angol kormány magához ragadta a kéz íe- ményezést. A kollektív biztonságot megvalósítani nem könnyű feladat. A realizmus útjáról soha sem szabad letérni s ezt a feladatot szem előtt tartva utazik Edén va­sárnap Genfbe. Anglia állandóan a kollektív biztonság pártján lesz olyan hatalmakkal szemben, amelyek a békét meg akarják bontani. Az angol nép békét akar s szíve­sen békül ki azokkal a népekkel is akik jelenleg távol állnak a népszövetségtől, de békeszándékot mutatnak. Kedvező olasz fogadtatás Róma, január 18. Az olasz fővárosban egyelőre nem ismerik Edén1 beszédének hivatalos szövegét, de az eddigi jelentések alapján a nyilatkoztot nem ítélik meg kedvezőtlenül. A kollektív biztonság megszervezését Olaszország is óhajtja, amit többek között az bizonyít, hogy Olaszország mindaddig Genfben marad, sőt részt vesz a küszöbölni ló genfi tanácskozásokon is. Természetesen a kollektív biz­tonságot nem szabad úgy értelmezni, hogy lehct- lenné tegye az olasz gyarmatok védelmét egy bar­bár állammal szemben. fi hívők tízezrei kérik Rómáiéi a kárpát­aljai katolikus püspökség fölállítását Ungvár, január 18. (Ruszinszkói szer­kesztőségünktől.) Kárpátalja katolikus tár­sadalmában annak a hire terjedt el, hogy a modus vivendi kapcsán a szatmári egy­házmegyéből elcsatolt kárpátaljai és kelet- szlovenszkói résznek mint apostoli kor­mányzóságnak önállósága megszűnik és ezt a területet a kassai püspökséghez csa­tolják. Tekintettel Kárpátalja autonóm jellegére, a katolikus őslakosság egyöntetű lépésre ha­tározta el magát és országszerte aláíráso­kat gyűjt a római szentszékhez való továb­bítás, illetve egy a Pápához intézendő em­lékirat alátámasztása végett. Az iveket a római katolikus hívek tízezrei írták alá már eddig is, sőt a görögkatoli­kus hívek tömegei is hajlandók támogatni ezt a kérelmet, amely a kárpátaljai apos­toli kormányzóság további önállóságának fenntartására, illetve e területen egy önálló püspökség felállítására vonatkozik. JL a vese-Uéfyatf­epckú gyógyvize úgy, mint az erdélyi költők is. Irányt egyikük sem jelöl, de a szlovenszkói magyar irodalom­ban, különösképen a költészetben nem szabad az irodalmat mint lezárt, kész dolgot tekinteni. A szlovenszkói irók keresik a hangot, a módot, a formát, amellyel különleges politikai, társadal­mi és történelmi helyzetükből fakadó problé­máikat kifejezhessék. R. Siraonffy Margót, a kiváló magyar dizöz nagy hatássa lszavalta el Schöpflin ismertetése után Mécs, Darvas, Sebesi Ernő és Szenes Er­zsi válogatott verseit. Somody Pál Jankovich Marcell útirajzaiból olvasott föl egy kedves pá­risi részletet. A termet az utolsó helyig betöltő hallgatóságra igen lelkes, mély hatást gyakorolt ez az est, amely újból közelebb hozta Budapest közönségének egy rétegét a szlovenszkói ma­gyar irodalomhoz. Átszervazifc a maiyar közigazgatási teásául Budapest, január 18. (Budapesti szerket-/tősé­günk tek-fcui jelentése.) Az Esti Kurír jelentése szerint a kormány törvényjavaslatot készít elő, amellyel a közigazgatási bíróságot az egységes jogszolgáltatás érdekében kiveszi a belügymi­nisztérium felügyelete alól és az igazságügyml- nisztérium felügyelete alá helyezi. Ango!-sörög tengerészeti eiyiittmfiködés Athén, január 18. A görög haditenge­részet vezérkarának javaslatára a görög kormány hat flottavédelmi szakaszra osz­totta a görög partokat. Az első szakasz az albán határtól Kap Matapanig terjed a Pe- leponnézosztól délre, a második Kréta szi­getét foglalja magában, a harmadik és a negyedik az ország keleti partvidékét, az ötödik a macedón és a tráciai partokat a török határig, a hatodik pedig az Egéji ten­ger szigeteit. Iiáboru esetén e szakaszok ha" tóságai a szállitóhajók és a kikötőkapi.á- nyok közvetlenül a haditengerészet vezér­karának parancsnoksága alá tartoznak. — A PireusSan horgonyt vetett angol hadiha­jók az elmúlt napokban kifutottak a nyílt tengerre és javában gyakorlatoznak. A pa­rancsnoki hajón van az athéni angol követ, a görög hadiflotta vezérkari főnöke, Sake- larin tengernagy és harminc magasabbran- gu görög tengerésztiszt. Elfogták Forrnis egyik gyilkosát ? Troppau, január 18. A troppaui kerületi [/Íróság fogházába csütörtökön beszállítot­tak egy MüKer János nevű német állampol­gárt, akit a köztársaság védelmiéről szóló tör­vény értelmiéiben tartóztatott le a troppaui csendőrség. Müil'ler ellen az a vád, hogy Né­metország javára kémkedett. Az a gyanú ellene egyébként, hogy résztvett a Farm is gyilkosságban. Ismeretes, hogy a Prága köze­lében levő Záhofí szállóiban meggyilkolt emigráns mérnök gyilkosai autón elmene­kültek az országból. A rendőrségnek mind­máig nem sikerült a tettesek nyomára bukkand. Tiszaujlak küldöttsége Cerny országom el­nöknél. Brünnből jelentik: Cerny János .or­szágos elnök voilt belügyminiszter ma fogadta Tiszaujlak küldöttségét, amely Zsürger Lajos és di-. Bmrger Béla vezetésével átadta a Cerny disztpolgárságáról szóló oklevelet, melyet Boksay festőművész készített. Cerny, mint ismeretes, belügyminiszter volt az 1983-as árviz idején s az árvízkatasztrófa után nyom­ban megjelent a helyszínen és megszervezie a segélyakciót. 5

Next

/
Thumbnails
Contents