Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)
1935-12-25 / 294. (3846.) szám
33 IfSf december 75, teerda. Mmwé tett a sztovenszbói m Az olimpiai esztendő küszöbén — kiskorú az atlétikánk Prága, december 24. Néhány nap múlva 1936-ot írunk. — A sportolónak a* &x évszám az egész földkerekségen az olimpiai esztendőt jelenti. Világszerte lázas készülődés folyik a sportolók eme „népszövetségének** Immár klasszikus ünneplő gyülekezésére. — Most, hogy az érdeklődés középpontjába minden más sportmegmozdulást háttérbe •zoritóan, az olimplász került, egy nagyon fájó és égetően cselekvésre ösztökélő szlovenszkói sportproblémára kell rámutatnunk. Atlétika — az olimpiai sportok királya A klasszikus olimpiai eszme felújításakor az atlétika képezte az egém olimpiai verseny magvát. Az emberspo-rtok különböző ágai csak később egészítették ki ém bővítették gigantikussá a modern olimpiai játékok programját — az atlétika azonban máig is , aLfája és ómegája1* maradt az olimpiai játékoknak. A világ minden sarkából érkeznek kirek az olimpiára kiküide-ndő atléták ünnepélyes fogadalomtételéről és bizony irigykedve állapítjuk meg, hogy bennünket ez a nagy ünnepi készülődé* — sajnos — csak távolról érint. Pusztán szemlélői lehetünk csak a nagy sportkulburáju gazdag nemzetek vetélkedésének. Szlovenszkói atléta nein állhat ki a porondra Berlinben. — Mer( — valljuk be — nincsen valamirevaló atlétikánk. Miért éppen az atlétika tesped? Tudjuk jól — egyéb sportágakban sem remélhetünk kiküldetést — mert hiszen az olyan világ- kőnk urrenciában, amiilyen az olimplász, igazán ■ csak esélyes versenyző szerepelhet. És ilyen esélyes versenyző a mi szerény viszonyaink között alig teremhet. De legjobban mégis csak az Táj nekünk, hogy atlétikánk a legszegényebb és legesélytelenebb valamennyi sportág között. Föl kell azonban vetnünk a kérdést, hogy miért éppen a sportok egyik legnemesebblke, az atlétika tesped annyira mináiuuk? Gazdasági okokf Az érdeklődés elmaradása? A megfelelő atlétaanyag hiánya? Kellő megfontolás után nyugodtan merjük kockáztatni az állítást, hogy a felsorolt okok egyike tem játszhat döntő szerepet étben a kérdésben. Az atlétika nem kerül \ sok pénzbe M'rl ‘ Legel tor j«d lebb és részben virágzó sportjaink: az úszás, slsport, a tenisz, — hogy a rendkívül költséges profifutballról ne is szóljunk, — sokkal több anyagi áldozatot követel az egyesületektől és az egyes sportolóktól is, mint az atlétika. A sportuszodák, siugrósáncok. teniszpályák, stb. létesítése és karbantartása sokkal költségesebb dolog. mint a sulygolyé, diszkosz, gerely és ugró- mérce. Persze, az ideális salak-futópáiyáról sem feledkeztünk meg. De kezdetben legyünk szerények . . . Beérnénk | egyelőre azzal az eredménnyel is, ha minden magyar sportegyesületnek volna komplett atlétafelszerelése. Lehet-e vidéken atlétizálni 7 Az eddig felsorolt érvekre bizonyára azzal válaszolhatna egyik-másik sportbarát, hogy a mi különleges szlovenszkói viszonyaink mellett, —• j réwzben kisvárosokban — decentralizáltan és földrajzilag távoleső pontokon nem lőhet komoly, élet-) képes atlétikát létesíteni, mert az atlétika pár ; excellenoe fővárosi sport és csak nagy sportköz- j pontokban virágzik! — Ez nem egészen helytálló ! — mert ha nem is hozakodunk elő a nálunknál) sokkal magasabb spor tikul tar áju finnek falusi j •portjával — elég rámutatni arra, hogy Szlovenszkón szép tradíciója van a vidéki atlétikának. Noha ugyancsak szerény körülmények között született meg annakidején. Sokan számontartják, hogy Igenis volt a ml vidéki városainkban is virágzó és egészséges atlétikai élet. Pozsonyban (Lantéi, Mészáros, Pogány, Forgács- Faczinek), Érsekujvárott (dr. Holota), Eperjesen (báró Wardener, dr. Görög, Sztaniszlay), Kassán (dr. Szobota, Kriebel, Farka*, Beliezky), hogy csak egy pár helyet és nevet ragadjunk ki. Ezek valamennyien országos viszonylatban is számottevő eredményeket tudtak elérni. Kóczán tiszteletes ur pedig olimpiai érmet szerzett — noha falusi réteken gyakorolta a gerelyhajltást. — EJég a példákból? Miért é* hogyan szűnhetett hát meg Szlo- venszkón ez az egészséges és hagyományokban gazdag sport? Az érdeklődést könnyű felkelteni Elsorvadt, mert nem mozgat tömegeket? Ninc* meg a széleskörű érdeklődé*? Erre csak azzal válaszolhatunk, hogy számos-számtalan szlovenszkói sportrajongót Ismerünk, aki a vasárnapi futball- mecce szemlélése közben ragyogó szemmel kezd beszélni ta atlétika szenvedélymentea, tiszta szépségéről és hétfőnként Izgatottan lesi a legújabb atlétikai eredményeket tartalmazó zöld lapot . . . A középiskolái ifjúság is s-zámontartja az atlétika — külföldi eseményeit, pedig a tornaórákon vajmi keveset foglalkoztatják őket ebben a sportágban, s közelről i* ritkán van alkalma élvezni a versenyek szemet-ezávet gyönyörködtető képét. A kassai maratón példája Hogy pedig a kétkedőket végleg meggyőzzük az atlétika szlovenszkói lehetőségeiről, azoknak csak a kassal maratoni futás páratlan sikerére hívjuk fel figyelmét. Ez az immár egyetlen igazán nagyvonalú és országos jelentőségű atlétikai versenyünk azért mozgat tömegeket, mert egy hozzáértő és lelkes rendező-gárda év- ről-évre fejleszti és érdekessé tudja tenni a versenyt. A kassaiak jól markolták meg a dolgot, az egyet33 lenek, akik nemsetköti versenyzőket mernek meghívni és tesznek valamit as atlétikáért. Tehát van szakértelem és ennek folytán érdeklődés fa. Lelkes munkában azonban — sajnos — elszigetelt eset marad, noha Igazán példaadó a kassai maratoni vemeeny Hogyan segíthetünk? Aura — s ezt mindannyian érezzük — nincsen anyagi erőnk, hogy salakpályák építésével kezdjük (amely pályákon aztán senki nem fut). — Fo- kozatoean kell megteremteni kisvárosainkban az atlétika iránti szeretőte-t. Az agilis és áldozatkész MTS* és a CsMASz pénzbeli adományokon kívül, vagy helyett lássa el atlétaszerekkel a kisegyesületeket. Ahol egyszer elkezdenek súlyt, diszkoszt, gerelyt hajítani és magasba, vagy távolba ugrani, ott Idővel kedvet kapnak s futáshoz Isi Keretet teremteni, kicsiben kezdem és fejleszteni — ez & tétel az élet minden terén még bevált és fennáll. A mi magyar fiatalságunkban van rátermettség az atlétikára i*. Anyagunk nagyszerűségét ml sem bizonyltja Jobban — a pozsonyi úszók és ungvári teniszezők országos sikerein kívül, — mint az, hogy a nagy csehországi ligaegyesületek csak úgy hemzsegnek szlovenszkói futballistáktól. A zsolnai Engdből, a pöstyéni Uherekből országos rekorderek lettek — Prágában. Az anyag — ismételjük — megvan. Az első feladat: ezt az anyagot felfedezni, kioktatni, beterelni az atlétika táborába és főleg a H* Autó ét motorbenzin, romániai autoolajok, Sk gép ét hengerolajok amerikai behozatala | Adler Kornél I olajtelep, NITRA ♦ tel. 111 sportegyesületek vezetőségeit meggyőzni az atlé- tlzilás szükségességéről. Ezt eaaki* nagyszabású országoe akcióval lehetn* elindítani. Az illetékes szövetségeknek embert kellene szereznie arra, hogy sorrajárja a vidéki kisvárosokat ée beezervezzo az atlétikát. Vándoredzőre gondolunk, akiben megvan a szakértelem és lelkesedés a dolgok lránt. Egy-egy ilyen vándoredző nagyszerű eredményeket tud felmutatni más országokban. Befolyást kell gyakorolni a tornatanárképzésnél az atlétika fokozottabb propagálására a középiskolákban. Csak a magot kell elhinteni. A termés hamarosan mutatkozna ... És ahol megteremtik az alapjait az atlétizáláenak, ott hamaroean létesül, szinte magától salakpálya la. Ha mindez, amit Itt felsoroltunk, csak ki* részben valóéul meg, úgy remélhetjük, hogy az 1940 évi olimpiai játékokra szlovénekéi magyar atlétát is ki lehet majd küldeni . . < —®P Budapest, december 23. (Budapesti szerkesztőségünktől.) 1936 • nemzetközi sportélet nagy esztendeje. Los Angeles után újból európai földön, ez alkalommal Berlinben kerül lebonyolításra a nemzetek nagy viadala, a XI. olimpia. Az előkészületek arányaiból ítélve ez az olimpia már külsőségeiben, a rendezés arányaiban fa minden eddigit meg fog haladni. Egészen bizonyos, hogy a létesített legkedvezőbb körülmények között az olimpia Bporíbelileg ia csúcsteljesítményeket fog hozni, úgyhogy Berlin a sport történelmében örökké emlékezetes marad. Minden nemzet előkészületeket tesz, hogy a nemzeteknek ebben a hatalmas, méltó küzdelmében sikeresen szerepelhessen. Alig fél esztendő választ el a nagy eseménytől és Így az előkészület munkálatai mindenütt már meglehetősen előrehaladottak. Magyarország sportja eddig is dicsőségesen szerepelt a nagy viaskodásokban és a magyar sportközvélemény fokozott érdeklődéssel tekint Berlin elé is. Aktuálisabb témát tehát nem találhattunk annál, mint amit választottunk! megszólaltatni a magyar sportélet lű vöt ott vezetőit, mik a magyar sport kilátásai a nemzetek nagy versengésében és miben állanak az előkészület munkálatai. Ankétünk eredményét a következőkben adjuk} Múzsa Gyula felsőházi tag, az OTT ÍV. szakbizottságának elnöke a következő nyilatkozatot tette: — Mintegy harminc esztendővel ezelőtt alakult meg az olimpiai bizottság, amely a magyarok olimpiai szereplésével foglalkozott, mindaddig, amig a kormány az Országos Testnevelési Tanácsot meg nem szervezte. A törvény életbelépte után a Magyar Olimpiai Bizottság hatáskörét az OTT IV. szakbizottsága vette át, amely tehát a magyar sport olimpiai ügyeivel és külföldi képviseletének kérdéseivel foglalkozik. Ennek a szakbizottságnak kezdettől fogva elnöke vagyok, mint ahogy kezdettől fogva elnöke voltam az olimpiai bizottságnak is. A szak- bizottság keretében éppen úgy, mint az egyes szakszövetségekben behatóan foglalkozunk a berlini olimpiára vonatkozó összes kérdésekkel. A magyar sport Intézői, vezetői természetesen nagy súlyt helyeznek arra, hogy a nemzeteknek ezen a nagy mérkőzésén a magyar sport megfelelő, méltó módon legyen képviselve, Magyarország kezdettől fogva résztvett az olimpiai küzdelmekben, kivéve a háború utáni antwerpeni olimpiát, amelyre a központi hatalmak sportolóit nem bocsátották. A magyarok olimpiai szereplése állandóan fejlődő irányzatot mutat és Így minden törekvésünk arra irányul, hogy ebben az irányvonalban ne következzék be törés. — Minden szerv és minden hivatott vezető tehát arra törekszik, hogy az előkészület, s az olimpiai részvétel minél eredményesebb legyen. Az előkészületi munkálat minden esélyes sportágban és minden adminisztratív fórumon azon nyomban megkezdődött, hogy versenyzőink Los Angelesből visszatértek. Az előkészületek természetesen annál intenzivebbé váltak, minél inkább közeledik a XI. olimpia terminusa. Minden lehetőséget, amit a rendelkezésünkre álló anyagi eszközök és a sportolók képességei megadnak, ki fogunk használni, de arról természetesen szó sem lehet, hogy olyan versenyzőket indítsunk útnak, akik nem játszhatnak méltó szerepet a nemzetek sportolóinak nagy versengésében. Bizonyos standard-eredményre tehát szükség van. Az előkészítés, selejtezés, válogatás munkáját az OTT szakbizottsága a régen gyakorolt elv szerint az egyes szakszövetségekre bízta, a mi feladatunk abban fog állani, hogy előterjesztéseit felülbíráljuk és az olimpiai anyagi erő- i forrás számbavételével döntsünk a végleges kiküldetésről. — Úgy látjuk, hogy á kísérőkkel együtt a Berlinbe induló magyar expedíció tagiétszáma 200—250 főre fog rúgni. Kétszáznál kevesebben nem lesznek. 250-nél többen aligha. A kiküldetés kérdésében döntés ; természetesen csak a jövő évben, a megfelelő időpontban történik, amikor a standard-formák már kialakultak. — Nagyon fontos kérdés a magyar olimpikonok elhelyezésének ügye is. Az idei oslói olimpiai bizottsági tárgyalások után magam mentem el Berlinbe és végeztem helyszíni tanulmányt. A látottak alapján az olimpiai falu legmegfelelőbb helyén kértem szállást és ezt a kívánságomat teljesítették is. Választásomat Misángyi Ottó szakelőadó és Kelemen Aurél bizottsági tag felülvizsgálta és mindenben jóváhagyta. így a helymegállapitás most már végleges. A magyarok telepe a fő- országuttól távolabb, erdő közepén s a tréningpályák közelében lesz, tehát minden tekintetben a legmegfelelőbbnek mondható. Az olimpiai küzdelmek a téii sportokkal veszik kezdetüket. A magyarok kiváló testi ügyessége és sportratermettsége nem áll ellentétben azzal a ténnyel, hogy a téli sportokban viszonylagosan gyengébb eredmények fűződnek szereplésükhöz. Aki a magyar terepviszonyokat ismeri, tisztában van vele, hogy milyen nehézségekkel kell a hó- és jégsport híveinek meg- küzdeniök. A téli olimpia február 6-án kezdődik és a síelőknek még alig volt alkalmuk kiadós tréningre. Amióta a havazás beállott, ebben a sportágban is megindult a nagyobbsza- básu készülődés. Tatár István, a siszövetség ügyvezető elnöke a versenyzők munkatervéről a következőket mondta: — Az előkészületeket már szeptemberben megkezdtük, természetesen a megfelelő talaj nélkül. A tréninget szigorú orvosi ellenőrzés alá helyeztük, s kéthetenként felülvizsgálják a síversenyre készülőket. Azonkívül Pericht Re-1 zső, a neves atlétikai tréner, akit a legjobb i kondlciótrénemek tartok, különböző gyakoritokat dolgozott ki, úgyhogy mire elérkezett a szabadtéri munka Ideje, síelőink teljesen felkészültek. Egyelőre a Svábhegyen folyik a munka. Naponként két óra hosszat síelnek a leggondosabb felügyelet mellett és örvendetes előhala- dást mutatnak. — Minket elsősorban a Icslkló versenyek érdekelnek, mert Biviszonynlnk mellett ebben a versenyncxnben versenyzőink nemzetközi viszonylatban fa értékes eredményeket tudnuk elérni. Nem vonatkozik ez a futóversenyekre, mert mig nálunk a hószezón tartam egész bizonytalan, addig az északi versenyzők szeptembertől májusig hógazdag vidéken dolgozhatnak és igy állóképességükkel lehetetlen szembeszállani. A lesiklóversenyen azonban számottevő erőink vannak, mint de Pottere, Csik és gróf Sza^áry László, aki a kanadai versenyen 160 résztvevő között a döntőbe jutott 40 között volt és kivívta a 16-ik helyet. — Az olimpiai keretbe tartozó versenyzők | december 20-án a Bischofshof feletti Arthur- ■ hausba utaznak, ahol 19 napon át kitűnő terepen treníroznak. Akkor hazajönnek és a BSE, ; a BBTE, majd a Szövetség mátraházai versenyén indulnak, amely egyúttal válogató is. Még | bevárjuk a MAC január 26-i versenyét és aztán í válogatunk és a versenyzőket már 28-án útnak indítjuk, hogy Garmisch-Partenkirchenben helyszíni tapasztalatokat szerezhessenek. Négy le- sikló, egy ugró és egy hölgyversenyző kiküldetését kértük. A korcsolyázók előkészületeiről dr. Lator Géza a következőket mondotta munkatársunknak: — Gondoskodunk róla, hogy a magyar korcsolyasport is méltó képviseletet nyerjen az olimpián. Tervbevettük, hogy esélyes műkorcsolyázóinkat, teljes hokid-csapatmik at és egykét gyorskorcsolyázót kiküldünk. Az előkészület munkálatai már megkezdődtek, jelöltjeink letették a fogadalmat és ennek megfelelően lelki- i meretesen készülnek. A műkorcsolyázók között elsőrendű esélye volna természetesen a Rotter-Szolár párnak, mert a négyszeres világbajnok már most Is megfelelő formában van. Tisztára tőlük, az ő döntésüktől függ, hogy ki- mennek-e. Döntés még nincs, de reméljük, hogy ez kedvező lesz. Kiküldjük a Szekrényessy-párt. Fiatalok és fejlődésképesek. Kimegy Pataki, a tavalyi világbajnokság harmadik helyezettje és rajta kivül Tertáknak van komoly reménye a helyezésre. — Arra természetesen nincs reménység, hogy a gyorskorcsolyázók betörhessenek, de örömmel állapíthatjuk meg, hogy a rendszeres munka itt is nagy fejlődést hozott. Az osztrák tréner keze alatt sokat fejlődtek a fiuk és a csak. nemrégiben lezajlott versenyen Hidvéghy 15 másodperccel javította meg a 3000 méter rekordját Kellő előkészület után egy-két legjobbat kiviszünk. — Kimegy a teljes hokki-csapat, amely már Í együtt van és három hete komolyan dolgozik. Ahol Kanada és USA indul, komoly győzelmi esélyről az évek hosszú során át nem beszélheA magyar sporééleí az ©•£ lcai*ílca légyéiben Magyarország előkészületei a nemzetek nagy viadalára, a XI. oVmpiára ■ Hlife a magyar sport reménységei és kilátásai 7 ■■ A Prágai Magyar Hírlap karácsonyi ankétja ■■ ■■
