Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)
1935-12-25 / 294. (3846.) szám
18 Ulazgafas a SzMKE „bér kei b enIJ Karácsonyi ének a szovenszkói magyar kulturmunkáról, líra formájában Irtat SZOMBATHY VIKTOR Komárom, december hava. Mint a futó film- szalag váltakozó képei, úgy tűnnek elém az őszi „SzMKE-kirándulások" emlékei Szlovenszkón. Kis falvak s nagy községek, figyeléstől csillogó szemek s közömbös, bús arcok. Kicsiny falusi könyvtárak, salátára olvasott Jókaival s hasznavehetetlen francia díszmunkákkal. Lelkes tanítók s visszahúzódó, gyanakvó pedagógusok. Barátság a kulturmunkások között » visszavonás másütt, a vezetők körében. Magyar örömök s magyar fájdalmak, erények és hibák, politika s felekezeti kérdés: mindegyre inkább az a vágyam, vajha mindnyájan arra törekednénk, hogy tiszta szemmel látván, tiszta Ítélőképességgel s nagy-nagy szeretettel nézzük ennek a milliós magyarságnak mindennapi munkáját, anélkül, hogy akár az elragadtatás, akár a túlzott kritika egyoldalú szavait használnánk méltatására. A VEREKNYEI JUBILEUM Itt van például a lelkes Vereknye község, Pozsony szomszédságában: a hírhedt vereknyei hídnál. Nemrégiben, egy szép őszi napon Jubileumot rendezett az ottani SzMKE-csoport, egyéves fönnállásának ünnepét ülte meg, nem azért, mintha nem lenne birtos a kővetkező év felől, hanem, mert a kulturegyesület annyira népszerű, hogy valamivel bizonyítani kellett ezt a népszerűséget. Csak úgy, futtában nézhettük meg a vereknyeiek kis kulturházát, amely nem egyéb, mint egy kis szobácska a falu közepén, de van itt könyvtár, újság, sakk és egyéb művelődési eszköz. A napilapra hat egyesületi tag közösen ' fizet elő, hogy rendelkezésre bocsássa az egész szervezetnek az egyesület asztalán. Az egyesület elnöke saját lexikorvait bocsátja rendelkezésre, vannak, akik könyvet hordanak a könyvtár kibővítéséhez. Az egyik, lelkes titkár akarata az: „Azt szeretnénk, hogy mielőtt egy legény kártyát venne a kezébe, olvassa át először az újságot s vegyen a kezébe egy-egy könyvet, S okkor aztán válasz thai o kártya • a könyv közötti** A jubileumi kis ünnepély szint* ©talédla* jellegű volt: magyar ruhás lányka köszöntötte föl Hideghéthy elnököt, virágcsokorral, annak bizonyságául, hogy a kulturmunkást szívesen megbecsüli a falu népe. Az elnöknek, Zverina Jánosi és Jaeger Lajos titkároknak s másoknak kezde-l ményezésére mindezeken fölül olyan gesztust I tett a vereknyei SzMKE, amely magábanvéve is egyedülálló: átvették a község hősi emlékművét s a világháború harcosainak emlékszobrát a SzMKE gondozza ezentúl. Sőt, mi több, a hadi- emlékmű után maradt adósságot is a SzMKE csoportja vállalta magára,.. Így kapcsolja ösz- sze a SzMKE a jelent s a múltat. így dolgozik, serényen t csöndesen a nagyváros árnyékában ez a falu, amelynek pedig annyi sok a szegénye. Úgy van azonban, hogy az anyagi szegények mellett lelki szegények is akadnak. Mert beszéljünk csak őszintén: sokan nem merik ám a kul- turmunkát vállalni, mondván: „nem állunk oda a kulturba, mert elvisznek bennünket túzoknak!" Ami érthetőbb nyelvre lefordítva azt jelenti, hogy van egy rétegünk, amely azt hiszi, hogy hatósági eljárást indítanak ellene, ha magyar kulturdologban részt vesz. Ezen maga a hatóság szokott mulatni legjobban, de mit tegyünk, ha sokak gerince elferdült a kisebbségi sorsban ... Kár, hogy Vereknye község szomszédságában, Püspökin az illetékesek elzárkóztak a kul- turegyesületi szervezkedéstől... VÁGFARKASD Hadd Írjunk a derék farkasdi magyarokról, azokról, akik kultúrtermüket úgy megtöltik, hogy azt a bizonyos gombostűt sem lehet elhelyezni ünnepi alkalmakkor a teremben. Öröm ezt a falut meglátogatni téli időben, amikor hó lepi be vékonyan a vágsellyei vasútvonal két töltésoldalát s a szegényebb nép targoncán hordja a fakereskedőtől a négy-öt hasáb fát, a néqy-öt hasábot, amely aztán egy egész hétre „elegendő". De ez a nép szeret melegedni a kultúra lángjánál is: a fáklyát a lelkészek, a tanítóság, az iskola s a szövetkezeti ház egvképen tartogatják, lobogtatják: ez az a falu, ahol az iskola s a kulturház emeletes... Anda uram kezét barátsággal szoritjuk meg, ha érkezünk: csöndes, kitűnő magyar ember ő, a többiekkel egvütt, akik valóban támaszai a magyar életnek s eavlk főni 11 ér itt Hnulik Gvöray, akiről külön cikket kellene Írni egyszer. Hantik Gvörgv a többi hasonló knlfnrmunká- sokkal együtt már fogalom a mi SzMKE-éleKulturházavatások A futószalag képei frissen vakolt, negyablakos, tágas házakat mutogatnak most a falvak közepén. Itt van a csallóközi Gellér község, vagy a nyitraegerazegi magyarok, a martoel népek uj kulturház*. Ipolybolyk koraősszel avatott, vicsápapád karácsony előtt fog: nőinek, nőinek ezek a kulturházak ki a földből, mennyi fáradság, munka utánjárás, amig épül, mennyi öröm, meghatódás, amikor először jelenik meg a színpadon a prológus-mondó s üdvözli a zsúfolt termet. A fényszalag arcképeket is mutogat, a gelléri Széllé Géza, Vendégh Lajos, a nyitraegerszegi Petrásek Ágoston, Lencz György, az ipolybolyki Erdélyi Béla, a martos! Vecsey Lajos, a vicsápi Zachár Rezső képe fut el előttünk, de mellettük még sok-sok megértő koponya, áldozatkész falud magyar áll, hogy elszégyeljék magukat azok, akik jobbnak látják • visszavonás, a szűkmarkúság, a gyanakvás módszereit. Miért, hogy falusi gazdáink között a szegényebb osztály áldoz jobban s a gazdagabb osztály vonul viasza jómódjának sáncai mögé, dünnyögve, duzzogva, anélkül, hogy a szolidaritás eszméjét valaha is elplántálni lehessen benne? Miért, hogy a felekezeti kérdések oly erősen dominálnak még ma is közéletünkben, hogy emiatt nagyon sok helyen kollektív magyar munkáról beszélni sem lehet? Szeretném olykor fölkeresni az ellentétes táborokat s megmagyarázni katolikusnak, protestánsnak: magyarok vagyunk mindketten, a magyarságon túl pedig Isten gyermekeivé lettünk, tiLmjük be a közöttünk lévő > leginkább csupáncsak képzelt szakadékokat, fogjunk kezet egymással, — meg lehet ezt tenni az önérzet veszélyeztetése nélkül! Jaj, mert ha elmulasztjuk, csak bomlasztani segítjük ezt a szlovenszkói magyarságot, a megbánás aztán későn leszll ;* * m Hol tét. Hol olt emelkedik ki etfy kulturház e aziovenezkói magva ír földből. Gtzgazo* kert. mocs«re« talaj, kocogott korcsma az Van úgy, hogy a telek a község ajándéka, vart, hogy egy mecénás adta a kultúrának. Néha a HANZA segíti ragasztani a tégláit, nemes áldozatkészséggel, máskor maguk talicskázzák össze a homokot a falusiak, mint a sokat emlegetett Csenke községben. A szomszéd Olgyán is megvan már a helye a kulturháznak (eleddig egy kis falusi szobácskábán gyülekeztek össze, de itt is kitünően érezték magukat), az ekcesd nép pedig egy ideig fölváltva használta magát a két iskolát kulturházul. S remélhető, ezután is használni fogja, Isten dicsőségért 8 a lélek gyarapítására, iskola, kulturház, magánlakás: a SzMKE sok otthonra talált, lám. Nyitrán hatalmas színházterembe vonult: a „Három sárkány" Így változik át a kultúra „Három ga- Í£unb“-jává: a béke galambjává. Merthiszen a kulturális békét a megértést hirdeti a SzMKE s csak a rosszhiszemű, rosszszándéku, gyanakvó ember hirdeti az ellenkezőjét. ANNYI MINDENRŐL S MINDENKIRŐL lehetne még Imi: lám, itt van a poétánk, a kitűnő Kossányi Jóska, aki az első Gyöngyös- bokrétát összehozta s ebből nőttek dús, virágzó fává a többi bokréta-palánták, vagy említsük meg a Bcrecz Kálmán lelkesedéséből összehozott érsekujvári szabadegyetemet s a legszebb városi ünnepélyeket, amelyeket viszont Schubert Tódorunk nem szűnő, nemes lelkesedése rendez Léva városában? S annyi mindenkit említhetnénk még, akit megemlítünk majd úgyis egy következő cikkben, ha az olvasó türelme megengedi, hogy a kultúra újabb fázisairól számoljunk be a SzMKE életében. Vannak még Szlovenszkón kulturmunkások s vannak még kulturközkatonák is... Csak meg kell őket találni, Lám, Tichy Kálmán és Darkó István is azon fáradoznak most a keleti végeken, hogy újabb s újabb állomáshelyeit találják meg a SzMKE kulturéletének s hisszük, hogy fáradozásaikat csak siker követheti. Közönnyel és sok félreértéssel, gyanakvással s szükkeblüséggel is meg kell birkózni: nevelni kell még a mi magyar népünket áldozatos munkára, de hogy a nevelésnek eredménye van, azt bizonyíthatjuk is. A MATYUSFÖLDI PÉLDA Azt izoktam ltt-ott elmondogatni, hogy van egy falu Szlovenszkón, ahol valósággal ajtót mutattak a kulturegyesületnek azzal, hogy „nem kefl nekünk kuUtira, dég okoook vagyunk mi abból** Négy év folyt 1* azóta. S Ima, a község lelkipásztora lassú, állandó, következetes munkával elért odáig, hogy a falu már olvasókörről gondolkodik s ha a jelek nem csalnak: alig egy esztendő múlva arról számolunk be, hogy kulturházát avat a Mátyásföld egyik legközöm- bösebb községe.,. Négy év, jószándék, szeretet s önzetlenség kellett hozzá. * * * A nagy, valódi kulturbékét hozza el a szlovenszkói magyaroknak az idei Karácsony! PÁRBESZÉD A GONDDAL „Sei m Wonne, ea Plage, Schiebt er*a zu dem andern Tagé, löt dér Zukunft 90 gewártig, Und go wird ©r niemals tériig.* Goethe: Faust IL Aa ajtóm halkan, tompán koppan. „Nem, nem szabad! Kint tágasabb!** ,Te balga! Csak a szived dobban, Mert benn* vagyok! Meg nem hasad, Ne félj! Én gyilkos nem vagyok. De élni senkit nem hagyok.* „Hogy értsem ezt? Ez ellentmondás!* ,Azt meghiszem! Ez lényegem; Úgy félig áldás, félig rontás, Ijesztő Ielleg kék égen, Kéjben szorongás, moly kisért, Jószándékodban a miért? !* „Milyen talány ez? Még sem értem!* ,Nem fontos! Fő, hogy itt vagyok, Hogy kellek-é? Egyet se kérdem. Gondolj kicsinyt, akarj nagyot, Legyen a vágyad rossz, nemes. Vagyok a kérdés: Érdemes?* ,,A« vagy tehát, kit mindig érzek, Ki mindenütt nyomon kisérs*, Látatlanul, mint egy kisértet, Bénítva, mint gonosz üdére, Kiért nem izük az ebéd, Munkám a az éltem töredék?** ,Ab, a* vagyok! Az égető Gond! S megmondjam én, hogy te ki vagy? Utolsó szálon fittyenő gomb. Szivdobbanás, mely, — félsz, — kihagy. Jövőt leső vak csillagász, Kit a Jelen porig gyaláz!* „Ne>m voltam az! Te tettél annak! Te vagy a fékem, számyszegőm! Más életek vigan suhannak S én helyben állok, tipegőn Álmatlan érted éjjelem S napom bús, álmos félelem! Légy átkozott!* — .Csak sohse áífcow! Hálás légy inkább és szeress. A kétkedésem nem halált hoz, De életet, mely dús, nemes. A léhát, lásd, békén hagyom, Csak a jóemlwrt bolygatom! Szivedbe vájok, mert szeretlek. Verlek, hogy cl ne bízd magad, Ne.m adlak át olcsó sikernek, Mert a hiúság elragad, Csak légy te bús, légy tétova, A könnyű szé mind ostoba. A hízelgőt? Kerüld, ha látodl A szenvedésben légy vidor. Az ellenség igaz barátod: Szikrát szivedből az csiholl — S engem legyőzni megtanít . . .* „Ne mondd tovább! Tudom: A biti* SZIKLAY FERENC. 1935 december 25, nrrdm. WBaammmtemmaBmmtmÉgSM Húmsmf éjseo&ájú* Aj éjszaka ma ezüst, csillogó, Holídlényben rezgő, szlizi álmodó. Ma szárnya lebben, lengő misztikumnak Ma csöndben úszó, szent az éjszaka. — A Lucifernek ma nincsen szara. Ma hárfák zengő dala csendül 'éflf, — Ó, Áldott, áldott aki jót akar — Az ember arc ma ne legyen fanyar. Ma tudjon hinni mindenki a Jóban, A szépben, ami Isteni, örök. Ma senkit csallán ne húzzon a rög. Ma hozsannázzon, zengjen az egész föld És szálljon égig áldott szent Ima, Ma eljött az Ur egyetlen Fia. KLIMITS LAJOS. EGY-EGY LÉLEGZET Irtat Szép Ernő A legszebb bókot, a legmelegebb ömlengést a legrajongóbb vallomást a csecsemő kapja, aki nem felel, aki nem érti, amit halL J0r Tanterek egypár pazar gazdag dámái, 1 legádázabb fogyókúrát űzik. Mintha magukba szállottak volna, mintha asf u erkölcsi parancsot követnék, hogy aki bms dolgozik, ne is egyék. ex Az ember még az orvosnak se mond Igazat ex Sohse mondd nekem, kérlek, hogy jól nézd kL Először is germanlzmus, nem szeretem. Azután eszembe juttatod az éveimet. Fiatalnak nem mondja senki hogy: jól nézel kL Mikor fiatal voltam mindig csak azt haüot- | tam: de rosszul nézel ki, hallod? Ne lumpolj any- I nyit, te betyár! ex Gazdag emberek közt végtelen komikusnak érzem, hogy nincs pénzem. Csodálom, hogy a szemem közé nem kacagnak. & A cseresznye szárából gyűrűt kötni, az akáclevéllel a szánkon muzsikálni, a rózsaszirmot az orrunk alá venni, szívással oda tapasztani: ezt mind a gyerek űzi, meg a fiataL Istenem, hogy leszokik róla mlndenkL ex A csillagok: egy boldog szerelem megolvas- hatatlan csókjai. : ex Olyan ritkán tapasztalunk ebben az életben egy kis Igazságot. Tegnap az autóbuszomra fölszállott egy ur, rálépett a ballábamra. Mikor leszállóit, rálépett a jobblábamra. Ez egy igazságos ember. ex Meghaltál: a gyászjelentésen a leggyöngédebb férj és a legjobb apa vagy. A temetésen magasztal a pap, dicsérnek a Jóembereid, a rosszembereid. Azután, ha szóba kerülsz, csak az erényeidet emlegetik, a hibáid felől hallgatnak. Eltűnik az arcod, amely ráncos és foltos és blblrcsókos volt; a fényképed marad Itt, azon sima vagy, finom, ünnepélyes. Az emléked mindennap ártatlanabb, rokonszenvesebb. Meghalsz: megszülettél egy szebb létre. Most fogod letisztázni a maszatos életedet Még néhány példányban kapható az illusztrált Mécs-kötet Megdicsőülés Mécs László legszebb versei Hincz Gyula litografált rajzaival I E bibliofil kiadás éra 40*- korona | Színes kiadásban ára50-korona Portó Kő ö*-, utánvétnél Kő T*I gondolatot, jelenti azt az embert, aki az övöér való munkálkodásban egy percet sem szünetelt Csak ezer ilyen Hauiik Györgyünk volna! tünkben: ez az a komoly, munkás, gerinces, vezérmagyar-fajta, aki fölfelé s lefelé egyképen rÁcrinf£> « í>n\/í>nt>« rt Áceá 1 a
