Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)
1935-12-25 / 294. (3846.) szám
l ; 1935 december 25, szerda. ^B^GAI-MAGtARHlRLAP 17 Mi Mai jeleni Kríszius szíileiése a világnak? APMH részére Irta: dr. Tóth Tihamér,a Pázmány Péter Tudományegyetem hittudományi dékánja „A Ej", Antonio Allegri di Corrcgio ( 1494—1534) világhíres festménye. nete az én életemre is: Krisztus nélkül sötét éj, vihar, munka és eredménytelenség az élet Krisztussal boldogság, szelíd nyugalom. Testvéreim! Mondjátok el velem halkan, meleg szóval: Jöjj, Uram, Jézus! Jöjj, jöjj... és akkor meglesz nekünk, a Te szomjas, epedő, fáradt híveidnek meglesz az éltető, enyhetadó, erősítő, boldog karácsonyunk. Jöjj, Uram, Jézus! Budapest, Karácsony. Jön a csodás éjszaka ... Jön a betlehemi kisded. Sok embernek —- sajnos — csak elegyülő poézis: csÜlag, jászol, pásztorok, De mi tudatosan akarunk ünnepelni. Azért erre a kérdésre akarnék felelni: miért ünnep, miért oly lelket megörvendeztető nagy ünnep nekünk a karácsony? Vagy más szóval: Mit jelent nekünk Krisztus születése? Mi vol't a világ Krisztus előtt? Az emberi- ség úgy vándorolt a földön, mint a két em- mauszi tanítvány az országúton: levertem csalódottan. Nem ismerték az ember igazi célját, feladatát. Megdöbbentő bálványimádás, sötétség borult a népekre. Magának az Istennek kellett e^önnie, mert a magára hagyatott emberiség utat vészit, Istent nem tudja megismerni. És még tragikusabbá tette a helyzetet, hogy a tévelygő emberiség legnagyobbjai maguk is érezték, hogy itt valami hiányzik. Nagy bölcselők föl-íölsi- kohanak a nagy nyomorúságból: bárcsak jönne valaki, aki megmentést hozna. Mivé lett a világ Krisztus által? Hogy mivé lett az ember tudása, műveltsége, művészete, kultúrája Krisztus által, arról' nem is kell bővebben beszélni. Mivé tette, hová emelte Krisztus az emberiséget erkölcsileg? Az emberiség erkölcsi élete Krisztus által alapjában változott meg. Sok erénynek magvát csak a kereszténység hintette el, mint például a tiszta élet, a családi élet, a nő megbecsülése, a szegénység elviselése, a szenvedés értelme, a munka megbecsülése. Az állami élet legbiztosabb alapjait — becsület, erkölcs, kötelesség — az állam nem tudja kinevelni. Így lett a kereszténység a legnagyobb nemzetfenntartó erővé. Nos és itt van a lélek értéke. Tehát a munkás és munkaadó ne gyűlöljék egymást, minden ember testvér, az elhagyottat, a nyomorékot nem szabad az uccára kidobni. íme: mit jelent a világnak ez a karácsonyi Szent éjszeka. Ó, ez az éj nem sötét: kétezer éve szórja a fényt s minden emberi kérdésre választ, töprengésre feleletet, nyugtalanságra megpihenést ad. Ami lelki nagyságot kétezer éve láttunk, itt fakadt, ami áldozatkészséget, magasztos életfelto- gást, mindaz itt fakadt. Krisztus azzá lett, ami mi vagyunk, hogy legyünk, mint Ö. Emberré lett Isten, hogy az ember istenivé váljék. Mivé lesz a világ Krisztus nélkül? Akarod tudni? Nézd meg a mai családi életet, nézd a törvényszéki tárgyalásokat, nézd a gyilkosságokat, öngyilkosságokat, a rettenetes erkölcstelenséget, a sok babonát, nézd| a fiatalság életét. De mit beszélek másokról? Magunkra is hivatkozoml Milyen boldog volt életünk, mikor Krisztus nálunk volt és mivé lett, ha oly szerencsétlenek voltunk, hogy a bűn által elhagytuk Krisztust. Van a Szentirásban egy mélyérteJmü jelenet: az apostolok egész éjjel halásznak, de mitsern fognak. Nem fognak, mert az Ur nincs köztük! Mennyire vonatkozik a Szentirás jeleHaeátseuyi véts Fellobognak gyereklázak .., holdfénybcn az öreg házak menetelnek hallgatag mély, csillagos ég alatt karácsonyi szóval, vig, zenélő hóval menetelnek, nem perelnek mindenek Így énekelnek: dicsőség az Istennek békesség az embernek.,. Megfagytak a gyereklázak, vérben, sárban síró házak menetelnek lázadón és lm könnybe-lábadőn régi gyerekszóval halkan hulló hóval Jézushoz igy szólok: Szentpéteren minden helyen könnyes szívvel várnak: barmok, kazlak, emberek, éhes, kicsi gyermekek jöjj el, Jézus, jöjj ell Szentpéteren várnak .,. Aranyunk az nincsen, mirhánk se tömjénünk jajl de van sok vétkünk!,,, Mégis jöjj el hozzánk} szép, szelid alázat, mely szivünkből árad legyen puha jászlad ... Nálunk minden házban forró, gyercklázban száll hozzád az ének: külön kis vüágunk, szentpéteri tájunk szeresd kicsi Jézus áldd meg kicsi Jézus.,, (Komáromszentpéter, 1935.) Falu Tamási ÁHÍTAT Tudom, mi a mély, s mi az orom, Isten, te hozzád imádkozom. Tudok már térden gondolni Rád, S két kézzel szőni hálaimát. Két fehér püspök, két tenyerem, Esengve kérnek, maradj velem, S mig szivemben benn boldog hit ég, Tíz pap, tiz ujjam, mond kinn misét. Tűzzek éisozeduda Ida: l/Vlafytyaz líatS Karácsonyi tűz lobog a magyar, a szláv kemencékben, az angol kandallókban, a roskadásig díszített germán eredetű fenyőfákon és a karsztvidék olasz abruzzók piacain. Tűz, — melynek eredete megelőzi az első keresztény karácsony dátumát is . . . A tűz szimbólikus szerepe az őskorból Indul ki. Hatalmas lánggal ég a téli napfordulókor, az évkezdet istenszületési ünnepén, az avatási szertartásnál, melyet a férfivá serdült Ifjak újjászületésének tekintettek. A tűz visszafutó útját ponto- s?n követhetjük. Fontos állomását a Dionysos- kul.uszban találjuk meg, A tűz a születés ősi misztériumát rejti magában. A tűz maga a gyermek. A gyermek játékszert kiván. A játékszer hangot ad, A gyermek öntudatlanul is melódiaéhes. Hiszen maga Diony- eos is gyermeki dolgokkal játszik, amikor széttépik a titánok, kik a rossz nyelvek szerint bikává változott istenek. Kezében remeg a rhom- bos, a bugófa, melyet ma is ott találunk a magyar vidékek karácsonyi specialitásai között. Vámoscsaládon úgy készítik el a bugófát, hogy a tejesköcsögre disznóhóiyagot feszítenek s ennek közepébe nádcsövet erősítenek. Nedves ujjal fel-alá síkjának a nádszáron és ezzel kisérik az éneket. Rokonhangszere a német vidékeken ismert „Rumme)pott“. A karácsonyi hangulat zenei aláfestése, különböző folklóré szerint, ezen és más lármás , hangszereken" történik. A búgó hangok határozottan Siőnyben részesülnek. Ez a szokás Ismét a pogány avatási ünnepekből származik. Vasmegyében ma is hallhatjuk a „csángók bikájáénak nevezett primitív hangszert. A regősök az idők folyamán megbontják a muzsikusok egyeduralmát. A magyar és szláv betle- hemesek, koledálók bekopogtatnak a vidéki portákon. Az olasz cantastorik már kényelmesebbek. Az abruzzói piacokon, a közadakozásból felgyújtott tűzrakások mellett recitálják el egy-egy régi költő híres szerzeményét. A szegény melegedők között Ariosto „Orlando furioso‘‘-ja nagy népszerűségnek örvend. A karácsonyi népszokásoknál a hangsúly a falu legényein van. Zalaszentgyörgyön karácsony első napján a házasodni készülő ifjak házról-házra járnak lánynézőbe. Rendszerint hármasával mennek. Az első mint láncos bottal hadonászó bika ront be a sipitozó háziak közé, a második nyársat tartó macskának öltözik s végül a harmadik, szomorú szerepe szerint, koszos malacként kullog társai után. Ha a kapott ajándékokkal nincsenek megelégedve, bömbölve, nyávogva, sivi- tozva tiltakoznak. Egyes vidékeken az eladólánynak nem szabad meglátnia az állatbőrbe bujt legényeket. Mesterházán például irgalmatlanul elverik azt a lányt, aki ajándékot visz ká a legényeknek. De jókívánság is akad mindenhol: „Adjon Isten egy hold földön száz szekér búzát, száz szekér kölest!" Boszorkányokban sincsen hiány. Luca asszonynak rengeteg dolga akad karácsony táján. Igyekezni ke'I a luca-széket december 13-ika és karácsony között elkészíteni. Tudják ezt jól a nyugati szlávok, a délnémetek és a magyarok. A iuca-széken mindennap kell valamit dolgozni. Aki azután karácsony estéjén, az éjféli mise idején ráül a székre, az meglátja a boszorkányokat. Már pedig: ki tagadná a boszorkányok létezését? Akad, akad minden rendes családban. De a bűvös szék szerelmi jóslatokra is fölöttébb alkalmas. Az a fi tál lány, aki az éjféli misére menő nép szeme- láttára kiül a luca-székkel a kapuba, föltétlenül rátalál jövendőbelijére. A boszorkányokkal, általában véve, igen ajánlatos barátságot kötni. Szeszélyes lények és szeretik a finom falatokat. A germán területről származó „Unho.d ‘ boszorkányt még a Szepessé- gen is megvendégelik. Finom mákostésztát kap. Ez a ,Frau Holdén TeiF‘-je. Mikor a derék háziak visszatérnek a karácsonyi miséről, ezekkel a szavakkal ülnek asztalhoz: „Nun, wollen wlr mit Frau Holdén essen!" Izlandban a svéd babona szerint karácsony a többi ünnep anyja és Luca éjszakája a többi éjszaka szülője. A szerbek régente karácsony előtt egy héttel ülték meg a „Matericét" — az anyák ünnepét. Érdekes szerb szokás az Is, hogy ha több asz- szony van a háznál, akkor az, akinek a legtöbb gyermeke van, karácsony estén szalmát hoz az udvarról a házba és szétszórja. A gyerekek kot- kodácsolva, kukorékolva hemperegnek azon és ezáltal elérik a baromfi szorgalmas munkateljesítményét. A vendek szerint december 25-ike és Január elseje között semmit sem szabad kölcsönadni, mert baj éri a családot A dunántúli Göcsej vidékén a gazdasszony nem állhat föl a karácsonyi ebéd mellől, különben hanyagul viselkednének tojóstyukjai. Boszniában a karácsonyi látogató, a „Polazsenik" elsősorban a tűzhelyhez lép és a karácsonyi luskók egyikét beledobja a tüzbe. Közben ez! kiáltja: „Ahány szikra, annyi legyen a borjatok, kecskétek, bárányotok, marhátok és annyi szerencse, Istenáldás érjen!" A karácsonyi ételeknek rengeteg változatát Ismerjük. Minden vidék kitermeli a maga alkalmi menüjét. Nagyon érdekes az abruzzók híres hét levese. Az utolsó kivételével csupa hüvelyes vetemény- ből készül. Az olasz nagymama szorgalmasan biztatja lakmározó híveit, hogy számolják meg az úszkáló borsókat, babokat, lencséket 8 adjon az Isten ugyanennyi pénzt is. Közismert angol szokás, hogy a Jófajta pulyka és karácsonyi pudding elfogyasztása előtt a lámpáról lecsüngő fagyöngy csokra alatt büntetlenül csókolózhatnak a jelenlevők. Az olasz vendéglőkben karácsonytól újévig gazdag gyümölcsös- és cukroskosarak állnak Ingyen a vendégek rendelkezésére. Egyébként Olaszországban erős mozgalom indult meg a karácsonyfa kiküszöbölésére. Népszerűsíteni akarják újból a betlehemi jászolépilésu A harc kiindulópontja a milánói Sant’ Angelo egyházközség. A karácsonyfa idegen szokást honosított meg Olaszországban, pedig a „Presepe", a betlehemi jászol Itália karácsonyainak régi-régi öröme. Évekig emlegetik a legszebb, leghíresebb jászolokat. A díszes, csillogó karácsonyfa először Berlinben bukkan föl, 1816-ban. Majd Bécsen keresztül jut el hozzánk, Franciaországba s Olaszhon egyes vidékeire. A régi keresztény misztériumokban a tudás fáját ábrázolta. Ma a mindent átölelő sze- retetet hirdeti. Égő, kis gyertyáiban ott lobog a lelkünk, a hűségűnk, az örök adnivágyásunk. Fénye bevilágít könnyes, fáradt szemünkbe, melegséget gyújt fázós szivünkben és ilyenkor megbocsátanánk az egész világnak — még önma>- gunkaak is.
