Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)

1935-12-22 / 293. (3845.) szám

.

19

35 december 22, vasárnap.

Ezer nehézség közepette vívja kultúrharcát a magyar tanítóság a falvakban

Sürgős megoldásra váró feladat: a ltözkonyv tárak megszervezése minden községben

Ungvár, docfimbeír 21. Ruszinezíkói szerfcesz- tőség'linkitöl.) Érdcikies beszámoló hangzott ed az ungvári jámási Közműveílőáési Tanács legutóbbi üléséin arról, hogy

milyen csendes, de kitartó és eredményes kulturmunkát végez a magyar tanítóság a falvakban.

A magyar tanítóság kulturmunlcáeeágánnlk statisztikáját eddig nem igen álilitották öss ze rend- ezaresan, pedig egy-egy ilyen statisztika igen beszédesen igazolná, hogy még a legnehezebb anyagi viszonyok között is helyet kér és helyet ka.p a kultuna a magyar falu óültében.

Az ungvári járás, mint -kvalifikált- magyar kisebbségi járás 14.000 körüli 'élékszámfnail rendelkezik, de a járás magyar közművelődési tanácsa semmi anyagi támogatásban nem részesül s a költségvetésbe felvett összeg is oly kevés, hogy az adun'niöztrációs kiadások fedezésére sem elég.

Ennek elt-enére és a fali vakon tapasztatható kudtunaeéliencs áramlat dacára

mindig a magyar tanítóság buzgalma és önfeláldozó fáradozása volt az irányadó abban, hegy milyen kulturális élet fejlődhetett ki egy-e^y faluban.

Példa rá Homok község, aimeCy teljesem vagyontól:' n s in-égls egy Igen szépen berendezett szin- pnddrd s f-cö'-zerélii kuttauiházat avatott fel november 10-én. Ez azonban mecn a f-r.Va érdemel amely ar.ród nevezetes, hogy szinmagya-r létére osnh iskolát kért és kapott, de a sz"vetkezet áldozatkészségének s néhány lelkes, megértő ember szívósságának eredménye,

mert a lakosság egyébként egyében fiBérncil sem járult hozzá aé építkezéshez. A járási közművelődési tanács főtitkára, Herényi Sándor honi-oki igazgató-tamitó, a Tanács e.lé -terjesztett jcföntésében úgy ezzel mint a többi falvakban elért kulturális eredményeikkel a onagyair tanítóság kötelességtudó buzgalmát méltatta, bár a járási tanács egész évi mainkáseága csak az iskolákba épített színpad-ok és az olvasókörök szervezésének és fenntartásának kenetébe n mozgott.

Egyetlen pont van a járási tanács kuíípráks programjában, melyet meg valósítani nem tud & ez . . ; ; J,;/ ; ..ku r-.to.

a krözsíégi közkönyvtáraknak minden faluban Való megszervezése és > fejlesztése.

A járás magyar községei közül e.gyés-ek még e szomorú anyagi körülmények között is mozgalmas évről szánnolhaitn-ak be.

Ágtelek kisközség, de már 53 kötetes könyvtára van, a faluban 3 színdarabot, adtaik elő és 4 felotlvasáfiit tartottak, pedig még - olvasóköre sincs s a könyvtár részére, éven te járó 350 kor

rónát eetn u/talja ki a község. A falaiban egyetlen rádió nem található..

Botfáivá már valamivel nagyobb község, melynek 150 kötete-s könyvtára v-an. de amely 1934-ben csupán 6 kötette! gyarapodott, melyre a község 300 koronát utalt ki. Egy színdarabot adtaik elő és 3 felolvasást tartottak.

E téren tehát az eredmény gyenge, de emellett a faluban 32 tagú férf lene Lkán és 8 tagú zenekar működött és az olvasókör Is szép Látogatottságnak örvendett. Sajnos, a falu agilis tanítója elment s igy a falu kultúráján? ik jövője bizonytalanná vált Rádió a faluban nincs,

Korláitheilmec egyike a járás legtekintélyesebb magyar községeinek, melynek 197 kötetes könyvtára van. E könyvtár egy év alatt 91. kötettel gyarapodott., amit a könyvtárak ellenőrének jelentése szerint „egyedülálló örvendetes jelenségnek41 tartanak a járás 'területén, ment hiszen a község c célra 1000 koro-nát fordított. ' Egész éven 12 felolvasó estét s egy szinielűiaidáöt rendeztek. Kár, hogy olvasóköre még nincs, mig a faluban 3 rádióállomás működ ük.

Ceászióoon ugyancsak 3 -rádióállomás van, olvasókör nincs, a könyvtár 1934-b-en 52 kötetmRXCAI-MAGkAti-HlRtiAEí

•bőd á’llott, a könyvtár céljaira esedékes 300 koronát nem utalta ki a község. Mindettől eltekintve, a községben a legszebb kulturélet van, ami számos felolvasó és Ismeretterjesztő délután, rendezésében nyilvánul meg.

Távolabb esik a kulturális gócpontoktól Eezeny község, melynek 2145 lakosa van. tiszta magyar, igazi alföldi tipusu nép.

Sajnos, e községben még olvasókör sincs, 370 kötetes könyvtára részére előirányzott 1022 koronányi összegből egy fillért sem utaltak ki.

A községben férfikar működik es egy műkedvelő gárda, mely 3 színdarabot adott, elő és 5 -előadóestét rendezett. A községben 18 rádióállomás van és egy kuitunegyesüLet működik.

Homok egykori régi mngvgr nemes község. Közel Ungvárhoz, de könyvtára ennek ellenére összesen 88 kötetnyi, m-elv 2 kötettel gyarapodott. A község az évi 400 korona hozzájárulást három év óta nem fizette ki a könyvtár részére. Olvasóköre volt, de - megszűnt a lakosság kétféle társadalmi tagozódása miatt. Három síz inda raboit adtak elő és 4 fel-olvasódólu tán volt. Ot rádió-állomása van.

Dicséret illeti az itteni fogyasztási szövetkezetei, mely 30.000 korona költséggel felépítette a kulturházat s azt színpaddal szereltette fel.

Ketorgény, községben az elöljáróság elgáncsol mindéin kulturális törekvést. A könyvtárban 55 kötet van, gyarapodása évek óta nincs. Ennek ellenére előadták-egy színdarabot és négy felolvasó estét rendeztek.

Az állam ez évben uj magyar tannyelvű iskolát építtetett, /

melyet 20 évi küzdelem előzött meg.

Egy másik, igen fontos gócpontja a falusi magyar kultairáiletnak Koncháza. mei’y kis község, • de már 148 kötetes könyvtára van, mely

17

OLASZ TÁBORI POSTAHIVATAL ABESSZÍNIÁBAN

Jó magyar család otthonából

nem hiányozhat

DIENES ADORJÁN

Regélő romok

c. nagyszerű könyve

Legjobb karácsonyi ajándék ^ fiáink és leányaink számára

Ara KI40*-, Portó8*-, utánvétnél 5.- Ké Kapható s Hrégai Magyar Hírlap tpadóh-vataia útter.

55 kötettel gyarapodott. Három színdarabot adtak elő egy évben, .olvasókörük is van és kuilturházuk,. is épült. ;A. községben kiét rádió található. , . . ., ’ .. .

M'imajbam 127 kötetes könyvtár van.

Az olvasókör részére átengedett termet a község visszavette,

igy az megszűnt. Három sz'ndnrabot adtak elő és két felolvasóestet' repd utek Nagygejőoön 14 feloivasóesüét rendeztek. Férfi én ekkg-ra van és 199 kötetes 'könyvtára, 3 -színdarabot, is előadtak. Hat rádióállomása van.

Nagy-dobmonynek' 278 kötetes könyvtára van és olvasókör .is működik, de vau a községnek fúvós zenekara is, elftenbém Kisdobronybá.n a magyar. kultuirális intézményeknek nyoma ' sincs. Sfclóc élénk magyar község.

Egy év alatt c-t színdarabot adtok elő és 5 .felalvariárt ■tartottak. Egy rádiója van és 177 kötetes könyvtára. Sza,lókán „kiselejtezték44 a-könyvtárait, a 272'kötetből 21-et eldobtok. A köl’.iségvet'ínbe felvett 450 koronából a könyv-tár részér? nem fizeitteJk semmit. A kulturélet alomban itt is -szép. Négy színdarabot adtak elő és 3 felolvasóestét rendeztek. Négy rádióá.lliomás működik.

Rjegiéjő-cön egy fillért nem áldoztak a»z elmúlt évben a könyvtárra, mely 169 mübcláíl. Három színdarabot adtak elő és.

28 felolvasóestét rendeztek,

Hat rádió működ ik.

Leggyengébb Tarnóc község, ahol olvasókör nincs, .színdarabot áiz elmúlt évben egyet se aduik ölj s a 123 kötetes könyvár fejlesztésére egy fillért nem áldoztak. A faii>uban' 3 rádióállomás van.

Vázlatos kép ez. de így is betekintést enged a'.mq-i .magyűr. falu kulturális életébe-, -mely sokban" •külö'ribö'zllk a . régitől, egyeben azonban ugyapaz: ; •• - '

még mindig nem sikerült odáig fejleszteni a falu magyar népét, hogy a kultúráért legalább a törvényben előirt áldozatot meghozza.

A fejlődés- következő lépcsőfoka az lesz. ha' a kulturális szervezete linknek sikerű ni fog ezt az áldozatkészséget áll tálában a falu 'népébe belőne volta.'

PAPASZEM

Elbeszélés Irta: Barcs Imre

A TIT. Leonóra nyitányt befejez'ék. A prim- hegedtisök kissé, hátrább tollák széküket, o kar-, mester és a hangversenymester, közt k's 6za:ad le-n rület maradt. Éppen amennyi a nagy hegedi:sn'>k kellett, öt év alatt, amióta az Akadémia igazgatójának különös jóindulatából a zerekarban a’ka’maz- tík, már számtalanszor megtette ezt a kis irozöu- tot. Hátrább ment. Csak éppen félmétert, hogy a nagy hegedűsöknek, énekeseknek meg egyéb művészeknek hely maradjon. Még sohasem érezte megalázónak ezt a néma meghátrálást valami n-a yot b, erősebb előtt, de most elnehezedett a me'le és idegesen fordult el, mikor párja a primhegedüsök harmadik sorában, az öreg Bendiner újabb fizetésle- ezál 1 ifásról kezdett panaszkodni.

Két héttel ezelőtt, kezdődött. Orrán a vadonatúj pápaszemmel kilépett az optikusbolt ajtaján és abban a pillanatban egy buta kis sző jutott eszébe: szemmankó! Ha valakinek hibás a lába, gondo'ta, mankót kap. ha hibás a szeme: pápaszemet. Mankót a szemére. Eijátszogatott az uj szóval: darabig tetszett is neki, de aztán tudja Isten, hogyan, eszébe jutott, hogy öregszik. Most már nem emlékezett rá tisztán, miért tette, de amikor már csal nem hazaéri, az utolsó pillanatban mégte. befordult a mel- lékuccába és tovább sétált. Öregszem? — mo’yogta magában párszor egvmás után, eiőrször gépiesen, majd egyre rémültebben és a gyalogút szél ről, ahol szokása' szerint bac/dukolt, lassan behúzó főtt a házak mellé. Egyszerre gyárrolfo’annak és gyengének érezte magát, annyira, hogy a válla önkéntelenül előbbre hajlott és nagy óbbakat kellett léleg- zenie. Oly hirtelen jött ez ez egész, az optikusbolt, a szemmankó és ez a rémült feteszmélés ...

— Gondolkodjunk csak! — mondta magában félórás céltalan és gépies kóborlás után. — Gondolkodjunk cáak! Hőgv lehetett, hosry eddig eszembe sem jutott az’Idő? Élek és éltem tegnap is; sőt hazudnék. be azt mondanám: rosszul éltem. Bo.dog toltam? Mindenesetre megelégedett. . a

Ennél a pontnál megállt egy nőiruihaüzlef k ra- kata előtt és nézte ugyan, de nem látta az üvegtábla mögött, kirakott szines ho’mit.

— Megelégedett voltam! — gondolkozott- toább és neki támasztotta homlokát az üvegnek. — Minden okom meg is volt rá! — ágaskodott benne az öntudat. — A mai időkben fix állásom van. a szüleimnek hazaadok pénzt minden elsején ég rende en dolgozom, öt év alatt az utolsó sorból a negye ükbe kerültem és most mondták, hogy fogok . . .

Hirtelen felnézett és nagyon nagyot lélegzett. A karrier szó után egyszerre világosabbá vált etette minden. Lassan tovább sétált, néha meg-megál t és keservesen elvigyorcdott. Szakadozottan követték agyában egymást a gondolatok:

— Egy bőnap múlva harmincéves leszek ... és hol a karrier. Az Akadémián mondták, amikor a Beethoven-koncertet játszottam, a vizsgán, hagy karriert csinálok? . . . Harminc leszek és a második sorban játszom, mire elérem a negyvenet, talán a koncertmester mellé kerülök ... De hát erre gondoltam, ezt akartam? . . .

Eszébe jutottak az akadémiai álmok. Világsiker, hangversenyek. Aztán bekerült a zenékarba és nem is lehet tudni, hogyan, az álmok elmúltak? Oly tökéletesen, hogy nem is emlékezett rájuk.

— A polgári gondatlanság tette? — kérdezte magától. — A fix fizetés, amiért oly boldog váltam? Én is, az apám, az anyám, meg a húgom is? Ezért nem csináltam karriert? . . .

Sokára került csak haza és amikor kérdőre vonták, miért késeit az ebédtől, valami próbával haza kodott elő, gyorsan bekapta az ételt és lefeküdt az ócska kerevetre gondolkozni. Már két hete rágó dott ezeken az dolgokon. Otthon türelmet’en lett, mikor az anyja mesélni kezdte mit mon^a^ek az ismerősök róla, mekkora művésznek tartják. Ezelőtt ez büszkévé és megelégedetté tette.

— Csalás — gondolta most magában. — Cea’ás. mert nem lettem semmi és nem vagyok senkii

Valami nagyot szeretett volni alkotni. Vett kó- tapapirt és meapróbált komponálni. Órákhosszat ült az ebédlőasztalnál, mialatt anyja meg húga a szobába sem mertek lépni és a folyosón is csak láb- ujihegyen jártak. De nem jutott semmi az e záfce. Végül már kínjában teljesen értelmetlen akkoréo- Ikut irt egymás mellé, lejátszbatatlan kótafe ékből igyártott odalakat, hogy legalább úgy látszíd'ék, i| mintha dolgozott, mlniha komponált volna. Amikor kész volt egy pár ilyen fekete hangjegy örezre’, | bepiszkított értelmetlen ivv.el, magába szuggerá'to, hogy most komponált és rövid negyedórák: a-, am g sikerről álmodozott, boldog is volt. Pár nap’a járt az eszében, hogy önálló hangversenyt adna. Kiállna a pódiumra es megmutatná mit tud.

— De — töprengett rajta — mi lesz, ha végérvényesen kiderül rólam, hogy csak a zenekarba va’ó vagyok? Ha én is megtudom, hogy soha semmi sem lesz belőlem, mint egy apró rugó? Ha sohasem én játszhatom, hanem mindig csak rajtam játszhatnak?

És nem mert hozzáfogni. Egyszer előadás közben eszébe jutott, hogy hiszen még alig ismeri az étetet. Mennyi minden lehet, amiről tulajdonképpen fogalma sincs! Emberek, városok, nők! Elua,tároz- ta: megismeri mindezt és egy este e’ő-dás után nem ment haza, hanem egy mulatóhely felé sétált.

— A nőkkel kell kezdeni! — mondta . magának biztatóan, megállt a pénztár előtt és nézte a hé’y- árakat. — De sokba kerül az ilyesmi? A belépőjegyen kívül pezsgőt is muszáj inni? Meg ott vannak a nők! Rengeteg pénz kell az ilyesmire! . . .

Hirtelen elhatározással megfordult és egy vilte- mosra ugrótt. Első pillanatra nagy megkönnyebbülést érzett, hogy ellenállt a kisértésnek, de az uc~ cájuk táján már könnyes szemmel szállt !e. megette szobája asztalára készitett hideg vacsorán! és azzal a biztos tudattal aludt el, hogy reménytelen senki.

És azóta napok múltak el. Kinlédott Egyet’en vigasztalása volt, hogy ebédután letethetett a kere- vetre és összekuporodva ott marodba'ott hat órá:g, amikor fel kellett kelnie, mert hétkor kéz 'őd''tt a-z előadás. Ilyenkor délutánonként mindanf lét elképzelt. Történeteket, amelyekben ő volt a nagy hegedűs és felé szállt a taps, róla.irtok az újságok Dt csodálatos: a történetek vége mindig bajba 'keveredett; hol összeveszett a karmesteriéi és verekednie kellett az egész zenekarral. Valami sére em esett mindig rajta és ezt ke'lett merte.on. Nem ^akarta igy végezni történeteit, de magáktól j ítek ezek a befejezések. Szeretett volna végig a diadalmas művész maradni, de észre sem vette, félálmában máris átsiklott képzelete n szokott vágányra és mire rágondólt, a szép történetbe megint va'a- mely hallatlan Igazságtalanság csúszott. És ezt érezte éber állapotban is. Előadás előtt a ez nház kapuja előtt felvonuló autósor megint öt inzu íál'a. Remegett benne a düh á sok estélyiruhás nö. frak- kos-férfi miátt. Gyilkö!ni tudott vo’na abban a pillanatban, amikor a rendőr megállította és ééy autót engedett előre. Pillanat ezredrészéig arra gondolt, hogy a kocsi kerekei ö'á veti magát. c-"k- hogy a bentüiöknek kellemetlenséget okozzon. Pedig csak egy közönséges taxi volt

Néha magára eszmélt és rémülten kérdezte: mi lesz ebbő!? De már nem volt annyi ereje, hogy ;ó- zanul gondolkozzon, ismét elkapta a minden és mindenki ellen érzett gyűlölet. A karmester utasításaiban üldözést és kihívást látott, undorodott az orr g Bendiner örökös pénzzavaraitól és a legszívesebben mindent odacsapott és elmenekült volna. De mindezt alig lehetett észrevenni rajta. Csen les és udvarias volt, mint máskor. Talán kicsit még csendesebb. De erről csak az anyja, meg a húga beszéltek, akik el is határozták, hogy a szezon végén együtt elmennek egy falusi nagynénihez levegőváltozásra.

Csak az esti hangversenyek vigasztalták. Mikor a karmester pálcája először emelkedett a levegőbe és valahol a zenekar mélyén, mégszólalt ez oboavagy klarinét, megszűnt benne a nagy feszültség. Beleolvadt a muzsika négy közösségébe és nem érezte jövötlen kicsinységét. De aznap e te, amikor hátrább tolta székét, hogy he’yeí adón a nagy hegedűsnek, aki két széksor távolságában majd eljátssza a Hegedűversenyt, nem oldódott fel benne semmi. A III. Leonóra nyitány alatt is csak félig figyelt a hangjég3rekre, az ismert melódiákra önmagüktól váltottak ujjai, de párszor bizony'a'a- nókká váltak és csak az utolsó pillanatban ug ottak vissza szemei a fekete kótafejekre és rémülten találták meg a folytatást. Előadás plőtt sokáig n ze- gette a falragaszokat ée rajtuk a nagy hegedűs nevét. Ott volt még a karmester neve is, de ők, töb-