Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)

1935-12-22 / 293. (3845.) szám

1935 december 22, vasárnap. ^RVGM-Ma.G^AR-HIRLAP' {forradalmi tanokat hirdetnek az európai technokraták, hth a csökkentett termetes jegyében, nemzetközi zsűrivel akarnak csak engedélyez­tetni minden uj szabadalmat, hogy egy ember se dolgozhasson életében 30 évnél tovább s eljöjjön mielőbb az uj, osztalékot nem fizető részvénytársaságok kora f — Berlini munkatársunktól. — — Uram, egy példával fogom ön előtt rögtön megvilágítani, hogy miért van szükség a techno­kráciára, — fojtja belénk a szót az első európai technokrata egyesület elnöke, — felesleges kér­deznie, én úgyis tudom már, mi érdekli magát. — Vegye, kérem, az alábbi példát. Mr. Smith milwaukeei cigarettagyárában azelőtt egy „mo­dern" gép percenként 5—600 darab cigarettát készített, ma ugyanezt a munkát egy automata­gép percenkénti 2500—3000 darabbal intézi el. Vagy például: mig néhány évvel azelőtt a ber­lini villamossági telepen a 225.000 kilowattot előállitó, 100 kézitüzelésü kazán táplálásához még 200 fűtőre volt szükségünk, akik az izzó forróságu helyiségben félmeztelenre vetkőzve lapátolták csurgó verejtékkel össze mindennapi kenyerüket, addig ma ugyanezt a munkát 2 fő- fütő és 4 legény intézi, akik nyugodtan s patyo­lat tiszta kézzel nem törődnek már mással, csak arra ügyelnek, hogy az óránkénti 160 tonna sze­net néhány fogantyú és szabályozókar beállítá­sával juttassák el teljes automatikus utón a ka­zánba. Ruha, mely 42-szer ellenálíóbb a gyapjúnál De még tovább megyek. Talán már hallott ön is a ,,ramie“ csalánszövetről, melyet most akarnak az iparba bevezetni. Ha ez megtörté­nik, úgy az egész selyem-, gyapjú- és pamut­iparnak befellegzett. Ez az uj fonal, mely mesz- sze felülmúlja az összes eddigi textiliát, fehér- ezüstös színezetű, selyem simaságu s igen könnyen festhető. A belőle előállított ruhák hétszerte tartósab- bak a pamutnál és 42-szer ellenállóbbak a gyapjúnál. Vizes állapotban egyáltalában nem változik meg s olyan papirt lehet belőle előállítani, me­lyet kézzel nem is lehet elszakítani, viszont ké­szítéséhez csak egy elenyésző törtrészre van szükség a mai gyártási időből s munkaerőből. Ezek azonban csak kiragadott kis példák ab­ból a sokezer faktumból, amellyel az amerikai technokrácia a közfigyelmet magára ragadta, hogy reá mutasson a helytelen vagy túlmérete­zett technikai fejlődés veszélyére. Mindezeket a jelenségeket tehát nem lehet szovjetizü géprom­bolással — amint az ma olyan divatos — elin­tézni, nem lehet értük a gépeket felelősségre vonni, hanem azt kell a probléma magjának te­kintenünk, hogy a mai gazdasági és termelési formulák nem tudtak az idővel és haladással lépést tartani, — Bocsánat, szabad talán egy kérdést... — próbáljuk meg szerényen közbevetni... — Kérem, — válaszolja udvariasan Dreusicke mérnök ur, — tessék! — ön azt mondja, hogy a gazdasági formu­láknál van a baj. Lenne olyan szives s ezt egy kissé jobban megvilágítani? — Kérem, ne Írja úgy, hogy gazdasági formu­la, hanem mondjuk inkább igy: nem a termelés­ben van tulprodukció, hanem a vevőkészségben van hiány. Ennek oka pedig abban rejlik, hogy a termelt áruk elosztása s előállítása sem tör­ténik olyan racionálisan s helyesen, amint azt századunk megkívánná. Rögtön megvilágítom azonban ezt is. Az áru előállításánál elsősorban is csak szakmunkások­nak szabadna müködniök, véget kell tehát vetni annak a lehetetlen helyzetnek, hogy az asztalos lószőrmatracot, a lakatos vizes zsemlét, a pék cipőt, a mérnök pedig könyvbekötő táblákat Í gyártson; mindenkinek a maga posztján van a helye, az, aki pedig más munkájába kontárko- dik, csak azért, mert más munkaalkalom éppen nem kínálkozik, az legelsősorban tehet arról, hogy ő maga is munkanélküli, mert hiszen ugyan­akkor az ő munkáját is egy másik, újabb s épp olyan kontár — rontja el. Öreg napjaira jusson mindenkinek pihenés... — Mi a ml ideálunk? — Jöjjön el az a kor, amikor ne legyen szabad senkinek sem huszadik élet­évén alul és ötvenen felül dolgoznia, amikor mindenki ifjúságát tanulással töltheti el, a kifejlődött munkásgenerációnak pedig öreg napjaira kijusson a megérdemelt pihenés, mely­nek jegyében azután át is adhatja helyét a fiata­loknak. Ami pedig most már az előállítóit áruk helytelen elosztását illeti, úgy erre csak azt mondhatom: a kartell- és tröszturalmaknak véget kell vetni. 4 Az áruk eladását minden szakmailag képzett ke­reskedőnek meg kell engedni, az árakat limitál­ni s erős felülvizsgálás alá kell venni, éppúgy, mint minden újonnan kiadandó s gyártásra en­gedélyezett szabadalmat, melynek engedélvez- hetősége I újabb munkanélküliséget nem veszélyeztető újítása felett nemzetközi zsűri döntsön! 1 — Az emberiség egy bizonyos része a tech­nikában látja minden baj s nyomor okát... 1 — Ez igazságtalanság. Nem áll, hogy mi mér­nökök a technika „zsarnok" uralma alá akarjuk • hajtani az emberiséget, ellenben mi. az uj irány- 1 zatu mérnök-generáció, a „technokraták" va- ' gyünk éppen azok, kik megállapítottuk, hogy az emberiség ökonómiai felszabadulása az utób­bi évtizedekben olyan tempót kezd felvenni, hogy az előállított javak száma már szinte va­lami imagdnárius végtelenbe kezd átcsapni. Az azt már nem egyszer vágták szemünkbe: kom- munistaizüek. Pedig eltekintve attól, hogy mi is fontosnak tartjuk a különböző fizetésrétegek felülvizsgálását, eszménk nem csak, hogy nem destruktív, hanem kimondottan konstruktív ... valóban mérnökökhöz méltó minden fantázia és politikum nélküli, hűvösen s legreálisabban át­gondolt számítás. — Szóval a technikusok akarják átvenni a világ sorsának irányítását? — Isten ments! Sőt: a legmesszebbmenő együttműködést kívánjuk a közgazdászokkal, jogászokkal, orvosokkal. írókkal, pszichológu­áruraktárak és tárházak tele vannak eladatlan termékekkel, a munkanélküliség pedig, dacára a soha meg nem álmodott könnyű termelési lehe­tőségeknek, ma. már szinte az emberiség molo- cha lett... ugyanekkor azonban a vásárlókész-1 ség viszont jóformán a zérussal egyenlő, mert hisz mindenki csak a legfontosabbra — nem egy még arra sem — szorítkozik. — Szóval? Mit akar a technokrácia? — A technokrácia azt akarja, hogy a terme­lés fokozása csakis az esetben legyen megen­gedhető, ha a tömeg vásárlóképessége ezzel pár­huzamosan halad. Ezt pedig csak úgy érhet­jük el, ha a tőke és a munka között a haszonnak cél­szerű, uj megosztása következik be s ha a munkaidő kisebbedése mellett sem csök­ken, legalább is lényegesen a munkás bevéte­le... még helyesebben mondva: a munkás vá­sárlókapacitása. — Nem az a fontos, hogy egy részvénytár­saság milyen osztalékokat fizet minden elsején, hanem az a fontos, hogy az üzem önönmagát eltartsa s kielégítő foglalkozta­tása révén pedig maga is olyan vásárlóerőt kép­viseljen, mely lehetővé teszi, hogy személyzete — kezdve a vezérigazgatótól egészen az utolsó taktaritóasszonyig is — mint saját magának s másnak is vevője léphet újból a piacra! ?...? — Belátom s arcán látom, ezek az eszmék ma még kissé csakugyan forradalmiak, sőt amint sokkal . .. s egy szóval mindenkivel, aki csak szivén hordozza egy uj, egészségesebb s boldo­gabb emberiség kialakulásának vágyát... mi most egyelőre még csak kísérletezgetünk, tanu­lunk, méricskélünk s majd csak azután, ha már látjuk, hogy tételeink beigazolódnak, számítá­saink helyesek, akkor jön majd el az az idő, melyről már ma is bátran állítha­tom, hogy az emberi életforma uj korszakát fogja jelenteni. — Milyen kapcsolatot tartanak önök fenn az amerikai mozgalom vezérével, Howard Scottal? Természetesen a lehető legszivélyesebbet. Scott, valamint főmunkatársai, mint Thorstein, Veblen, W. H. Smith, Parmelee és Hubert két­hetente cserélik ki velünk munkáikat és megfi­gyeléseiket, nekik már rendszeres folyóirataik, előadásaik, rádióoktató-óráik is vannak, Angliá­ban az amerikai csoportnak pedig Fred Hender- son — a politikus Henderson unokaöccse — és Frederick Soddy, Franciaországban viszont a legutóbb óriási feltűnést keltő könyv, „La grande reléve" szerzője, Dubcin vezeti ügyeinket. Meg­említésre méltó még Ausztriában Emil Jung és Victor Loos munkássága is . .. amint látja tehát, nem is állunk már olyan egyedül munkánkkal s nem is vagyunk olyan kicsinyek gárdánkkal. — Még egy utolsó kérdést: mit gondol, hogy fog kinézni a technikai világ 50 év múlva? Dreusicke mérnök mosolyogva suhogtatja meg a levegőben kinyitott logarlécét: — Remélem, úgy, ahogy azt fent bejósol­tam ...! DOROS FERENC Méhely professzort felmentették Bleyer emléke roeggyalázásásiak vádja alól Budapest, december 21. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefiomjelenibése.) Emlékzetes. hogy dr. Méhely Lajos egyetemi tímár dr. Bleyer Ja­Kezdődő ütőérelmeszesedésnél reg­gel éhgyomorra egy pohár természetes „Ferenc József" keserüviz úgy az alhasi pangást, mint az emésztés renyheséget megszünteti, a rekeszizom emelkedését csökkenti és a magas /érnyomást mérsékli. F\ gyakorlati orvostudomány vezető személyiségei 3 Ferenc József vizet azért becsülik olyan sokra, mert ez a változás eveiben is gyorsan és rendkívül enyhe nődön szabályozza a szervezetre oly yen fontos gyomor és bélmüködést. hab, a magyarországi német kisebbség egyik vezérének háláin, után támadó cikket iont az el­hunytról. A cikkben az elhunyt özvegye és gyer­mekei halottgyailázást láttak s ez ért fal jelentést tetek Méhely ellen. Az ügy hónapok óta húzó­dott s ma került tárgyalásra a budapesti tör­vényszék előtt. A vád képviselője, Bleyer veje, dr. Kussbach Ferenc néhány órás beszédet tartott, amely­ben bizonyította, hogy az elhunyt hazafias működést folytatott és a magyar állameszme szolgálatában állott. A bíróság rövid tanács­kozás után dr. Méhely egyetemi tanárt föl­mentette a vád alól. Az indokolásban kimon­dották, hogy Méhely cikkében lényegében valót állitott, mert Bleyer Jakab némely tény­kedésével joggal válthatta ki a magyarságban az ellenérzést. A bizonyítás során a törvény­szék megállapította azt Is, hogy Bleyer mű­ködése nem szolgálta a magyarországi nem­zeti kisebbségek békéjét. Az Miét még nem jogerőd I Dudás Ernőt nevezte ki a kormány Ungvár polgármesterévé Prága, december 21. A minisztertanács teg­nap este tartott ülésén a következő határozato­kat hozta: A miniszterelnök állandó helyettesí­tésével Bechyné minisztert bízták meg. Jóvá­hagyták az egyenes adótörvény számos intézke­dését módosító novella javaslatát, továbbá az osztalékokat rendkívüli adóval sújtó törvény javaslatát. E törvényjavaslatokat a jövő év ele­jén terjesztik a nemzetgyűlés elé. Ezenkívül jó­váhagyták a vándoriparokról szóló törvény ja­vaslatát, a fényüzési adó alá eső tárgyak jegy­zékét módosító kormányjavaslat tervezetét. A közgazdasági javaslatok közül jóváhagyták a Nemzeti Bank nyújtotta hitelek igénybevevésé- nek megkönnyítéséről szóló kormányrendelet tervezetét. E rendelet a kiviteli hitelek analógiá­jára belföldi hitelek igénybevételét is lehetővé teszi. Jóváhagyták továbbá az egységáru üzle­tek létesítésének korlátozásáról szóló rendelet hatályának meghosszabbítását, a csehszlovák gabonatársaság alapszabályainak módosítását. Rendelettel hosszabbítják meg a szlovenszkói és ruszinszkói legelőtörvény hatályát. A lakástör­vények hatályát módosítás nélkül három hó­nappal hosszabbították meg. Újabb összegeket engedélyezett a minisztertanács a munkanélkü­liek segélyezési akcióira és a ruszinszkói segély­kukorica akcióra. A szlovenszkói és ruszin­szkói nem állami tanítók segélyeit további egy évre engedélyezték. Ungvár polgármesterévé a kormány DudáS Ernőt nevezte ki. SCso'se’t György {arfon?ny* gyűlési felszólald a rnsgyar népművelődéi érdekében Pozsony, december 21. (Pozsonyi szerkesztő­ségünktől!.) A szlovenszkói országos képviselő- 'testület költségvetési vitájában a kulturális fe­jezetnél felszólalt Köntsek György magyar nem-, zeti párti tor tornán ygyülési (képviselő. Beszéde elején az iskoláké rdéssd foglalkozott. Kifejtet­te, hogy a közigazgatási hatóságok nem sietnek mmdenkor az érdekeit iskolafenntartók segít­ségéire. Ezt az álktását konkrét példával illusz­trálta. Főnév politikai község magyar lakossága párhuzamos magyar osztályok létesítését .kérte, A kívánságot azzal a megokolással utasították el, hogy az 1930. évi népszámlálási adatok alap­ján —- azok ismerete hiányában — még nem ál­lapítható meg, vájjon létezik-e ott magyar ki­sebbség. Az ügyet az országos elnök elé vitték, de mindezidáig ő sem döntött. Foglalkozott1 to­vábbá a népmüvelödée fontos ügyével. Azon já­rásokiban, aJho.l legalább kétezer magyar Iáik ide, a járási főnöknek járási magyar közművelődési testületet kell megszerveznie. Ez mindössze csak kilenc járási székhelyen történt, holott er­re harminc járásban van joga a magyarságnak. Ugyanez áll azokra a községekre, ahol legalább kétszáz magyar él, ami helyi magyar közműve­lődési testületek alakítására ad jogot. Itt hét­száz községről vmn szó de e testületek megala­kítása csak 29 helyen történt meg. Ezzel kap­csolatban részletesen foglalkozott a könyvtár- törvénnyel és kimutatta, hogy a jegyzők befo­lyást gyakorolnak a könyvtárak adminisztráció­jára. Drága külföldi könyveket kényszerítenek a falu olvasóira, amelyeket meg sem értenék és a magyar könyveket elhanyagolják. A Csalló­közi MuzeairaegyesüLet anyagi eszközök hiányá­val küzd, noha nagy missziója lenne a tudomá­nyos életben és az országos hivatal évente csak 1000 korona támogatásban részesíti. — Kointsek György ezótán a szlovenszkói magyar színészet ügyével foglalkozott. A legnagyobb sérelem, hogy a hatóságok a színi koncessziók kiadásá­nál nem tartják szem előtt a magyar kisebbség jogos kívánságait. A magyar színház fejlődésé­nek legnagyobb akadálya, hogy Szlovenszkó számottevő két legnagyobb városában, Pozsony­ban és Kassán két színigazgató működik, akik a.z óv legnagyobb részében kis. vidéki városok-, kai .kénytelenek megelégedni. Az egyedüli or­voslás az lenne, hogy a koncesszió kiutalását a Szlovenszkói Magyar Szinpártoló Egyesület kapná meg. Rendkívül sérelmes a hatóságoknak az az álláspontja, hogy a színi koncesszió csak azokra a városokra vonatkozik, ahol a magyar nemzeti kisebbség eléri a 20 százalékot, ami el­lenkezik az alkotmány.levél 128. paragrafusának 3. bekezdésével. Az 1932-ben a pozsonyi cseh­szlovák színjátszásra adott 4 millió korona szubvenció mellett a magyar színészetnek csak 150.000 korona jutott, Felszólalása végén ráféri az eperjesi incidensre, majd pedig az ágiéi ma­gyar kulturelöadás betiltását ismertette. Han­goztatta, hogy a kisebbségi kulturmunka nem függhet a húszszázalékos arűnyszáimtól. Dr. Milo (agrárpártii felelt Kontsekmek és ki­jelentette, hogy amely városokban magyarság nem létezik, ott nincs helye magyar kulturális előadásnak. Ezt a megállapítását vonatkoztatta Eperjesre és Igléra. Szerinte a magyar >k több jogot kapnak, mint amennyi őket meg'Illeti. Kontsek erre személyes kérdésben kért szót és visszautasította dr. Milo támadását Kijelentet­te, hogy a magyar kisebbség a békeszerződés k- ben és az alkotmányban biztosított jogaiból i.-gv tapodtat senn enged és törvényes keretek köz-"*- fog küzdeni a demokrácia, alapján a- neki Ujaiú jogpgymi őségért. 7

Next

/
Thumbnails
Contents