Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)
1935-12-22 / 293. (3845.) szám
1935 december 22, vasárnap. ^RVGM-Ma.G^AR-HIRLAP' {forradalmi tanokat hirdetnek az európai technokraták, hth a csökkentett termetes jegyében, nemzetközi zsűrivel akarnak csak engedélyeztetni minden uj szabadalmat, hogy egy ember se dolgozhasson életében 30 évnél tovább s eljöjjön mielőbb az uj, osztalékot nem fizető részvénytársaságok kora f — Berlini munkatársunktól. — — Uram, egy példával fogom ön előtt rögtön megvilágítani, hogy miért van szükség a technokráciára, — fojtja belénk a szót az első európai technokrata egyesület elnöke, — felesleges kérdeznie, én úgyis tudom már, mi érdekli magát. — Vegye, kérem, az alábbi példát. Mr. Smith milwaukeei cigarettagyárában azelőtt egy „modern" gép percenként 5—600 darab cigarettát készített, ma ugyanezt a munkát egy automatagép percenkénti 2500—3000 darabbal intézi el. Vagy például: mig néhány évvel azelőtt a berlini villamossági telepen a 225.000 kilowattot előállitó, 100 kézitüzelésü kazán táplálásához még 200 fűtőre volt szükségünk, akik az izzó forróságu helyiségben félmeztelenre vetkőzve lapátolták csurgó verejtékkel össze mindennapi kenyerüket, addig ma ugyanezt a munkát 2 fő- fütő és 4 legény intézi, akik nyugodtan s patyolat tiszta kézzel nem törődnek már mással, csak arra ügyelnek, hogy az óránkénti 160 tonna szenet néhány fogantyú és szabályozókar beállításával juttassák el teljes automatikus utón a kazánba. Ruha, mely 42-szer ellenálíóbb a gyapjúnál De még tovább megyek. Talán már hallott ön is a ,,ramie“ csalánszövetről, melyet most akarnak az iparba bevezetni. Ha ez megtörténik, úgy az egész selyem-, gyapjú- és pamutiparnak befellegzett. Ez az uj fonal, mely mesz- sze felülmúlja az összes eddigi textiliát, fehér- ezüstös színezetű, selyem simaságu s igen könnyen festhető. A belőle előállított ruhák hétszerte tartósab- bak a pamutnál és 42-szer ellenállóbbak a gyapjúnál. Vizes állapotban egyáltalában nem változik meg s olyan papirt lehet belőle előállítani, melyet kézzel nem is lehet elszakítani, viszont készítéséhez csak egy elenyésző törtrészre van szükség a mai gyártási időből s munkaerőből. Ezek azonban csak kiragadott kis példák abból a sokezer faktumból, amellyel az amerikai technokrácia a közfigyelmet magára ragadta, hogy reá mutasson a helytelen vagy túlméretezett technikai fejlődés veszélyére. Mindezeket a jelenségeket tehát nem lehet szovjetizü géprombolással — amint az ma olyan divatos — elintézni, nem lehet értük a gépeket felelősségre vonni, hanem azt kell a probléma magjának tekintenünk, hogy a mai gazdasági és termelési formulák nem tudtak az idővel és haladással lépést tartani, — Bocsánat, szabad talán egy kérdést... — próbáljuk meg szerényen közbevetni... — Kérem, — válaszolja udvariasan Dreusicke mérnök ur, — tessék! — ön azt mondja, hogy a gazdasági formuláknál van a baj. Lenne olyan szives s ezt egy kissé jobban megvilágítani? — Kérem, ne Írja úgy, hogy gazdasági formula, hanem mondjuk inkább igy: nem a termelésben van tulprodukció, hanem a vevőkészségben van hiány. Ennek oka pedig abban rejlik, hogy a termelt áruk elosztása s előállítása sem történik olyan racionálisan s helyesen, amint azt századunk megkívánná. Rögtön megvilágítom azonban ezt is. Az áru előállításánál elsősorban is csak szakmunkásoknak szabadna müködniök, véget kell tehát vetni annak a lehetetlen helyzetnek, hogy az asztalos lószőrmatracot, a lakatos vizes zsemlét, a pék cipőt, a mérnök pedig könyvbekötő táblákat Í gyártson; mindenkinek a maga posztján van a helye, az, aki pedig más munkájába kontárko- dik, csak azért, mert más munkaalkalom éppen nem kínálkozik, az legelsősorban tehet arról, hogy ő maga is munkanélküli, mert hiszen ugyanakkor az ő munkáját is egy másik, újabb s épp olyan kontár — rontja el. Öreg napjaira jusson mindenkinek pihenés... — Mi a ml ideálunk? — Jöjjön el az a kor, amikor ne legyen szabad senkinek sem huszadik életévén alul és ötvenen felül dolgoznia, amikor mindenki ifjúságát tanulással töltheti el, a kifejlődött munkásgenerációnak pedig öreg napjaira kijusson a megérdemelt pihenés, melynek jegyében azután át is adhatja helyét a fiataloknak. Ami pedig most már az előállítóit áruk helytelen elosztását illeti, úgy erre csak azt mondhatom: a kartell- és tröszturalmaknak véget kell vetni. 4 Az áruk eladását minden szakmailag képzett kereskedőnek meg kell engedni, az árakat limitálni s erős felülvizsgálás alá kell venni, éppúgy, mint minden újonnan kiadandó s gyártásra engedélyezett szabadalmat, melynek engedélvez- hetősége I újabb munkanélküliséget nem veszélyeztető újítása felett nemzetközi zsűri döntsön! 1 — Az emberiség egy bizonyos része a technikában látja minden baj s nyomor okát... 1 — Ez igazságtalanság. Nem áll, hogy mi mérnökök a technika „zsarnok" uralma alá akarjuk • hajtani az emberiséget, ellenben mi. az uj irány- 1 zatu mérnök-generáció, a „technokraták" va- ' gyünk éppen azok, kik megállapítottuk, hogy az emberiség ökonómiai felszabadulása az utóbbi évtizedekben olyan tempót kezd felvenni, hogy az előállított javak száma már szinte valami imagdnárius végtelenbe kezd átcsapni. Az azt már nem egyszer vágták szemünkbe: kom- munistaizüek. Pedig eltekintve attól, hogy mi is fontosnak tartjuk a különböző fizetésrétegek felülvizsgálását, eszménk nem csak, hogy nem destruktív, hanem kimondottan konstruktív ... valóban mérnökökhöz méltó minden fantázia és politikum nélküli, hűvösen s legreálisabban átgondolt számítás. — Szóval a technikusok akarják átvenni a világ sorsának irányítását? — Isten ments! Sőt: a legmesszebbmenő együttműködést kívánjuk a közgazdászokkal, jogászokkal, orvosokkal. írókkal, pszichológuáruraktárak és tárházak tele vannak eladatlan termékekkel, a munkanélküliség pedig, dacára a soha meg nem álmodott könnyű termelési lehetőségeknek, ma. már szinte az emberiség molo- cha lett... ugyanekkor azonban a vásárlókész-1 ség viszont jóformán a zérussal egyenlő, mert hisz mindenki csak a legfontosabbra — nem egy még arra sem — szorítkozik. — Szóval? Mit akar a technokrácia? — A technokrácia azt akarja, hogy a termelés fokozása csakis az esetben legyen megengedhető, ha a tömeg vásárlóképessége ezzel párhuzamosan halad. Ezt pedig csak úgy érhetjük el, ha a tőke és a munka között a haszonnak célszerű, uj megosztása következik be s ha a munkaidő kisebbedése mellett sem csökken, legalább is lényegesen a munkás bevétele... még helyesebben mondva: a munkás vásárlókapacitása. — Nem az a fontos, hogy egy részvénytársaság milyen osztalékokat fizet minden elsején, hanem az a fontos, hogy az üzem önönmagát eltartsa s kielégítő foglalkoztatása révén pedig maga is olyan vásárlóerőt képviseljen, mely lehetővé teszi, hogy személyzete — kezdve a vezérigazgatótól egészen az utolsó taktaritóasszonyig is — mint saját magának s másnak is vevője léphet újból a piacra! ?...? — Belátom s arcán látom, ezek az eszmék ma még kissé csakugyan forradalmiak, sőt amint sokkal . .. s egy szóval mindenkivel, aki csak szivén hordozza egy uj, egészségesebb s boldogabb emberiség kialakulásának vágyát... mi most egyelőre még csak kísérletezgetünk, tanulunk, méricskélünk s majd csak azután, ha már látjuk, hogy tételeink beigazolódnak, számításaink helyesek, akkor jön majd el az az idő, melyről már ma is bátran állíthatom, hogy az emberi életforma uj korszakát fogja jelenteni. — Milyen kapcsolatot tartanak önök fenn az amerikai mozgalom vezérével, Howard Scottal? Természetesen a lehető legszivélyesebbet. Scott, valamint főmunkatársai, mint Thorstein, Veblen, W. H. Smith, Parmelee és Hubert kéthetente cserélik ki velünk munkáikat és megfigyeléseiket, nekik már rendszeres folyóirataik, előadásaik, rádióoktató-óráik is vannak, Angliában az amerikai csoportnak pedig Fred Hender- son — a politikus Henderson unokaöccse — és Frederick Soddy, Franciaországban viszont a legutóbb óriási feltűnést keltő könyv, „La grande reléve" szerzője, Dubcin vezeti ügyeinket. Megemlítésre méltó még Ausztriában Emil Jung és Victor Loos munkássága is . .. amint látja tehát, nem is állunk már olyan egyedül munkánkkal s nem is vagyunk olyan kicsinyek gárdánkkal. — Még egy utolsó kérdést: mit gondol, hogy fog kinézni a technikai világ 50 év múlva? Dreusicke mérnök mosolyogva suhogtatja meg a levegőben kinyitott logarlécét: — Remélem, úgy, ahogy azt fent bejósoltam ...! DOROS FERENC Méhely professzort felmentették Bleyer emléke roeggyalázásásiak vádja alól Budapest, december 21. (Budapesti szerkesztőségünk telefiomjelenibése.) Emlékzetes. hogy dr. Méhely Lajos egyetemi tímár dr. Bleyer JaKezdődő ütőérelmeszesedésnél reggel éhgyomorra egy pohár természetes „Ferenc József" keserüviz úgy az alhasi pangást, mint az emésztés renyheséget megszünteti, a rekeszizom emelkedését csökkenti és a magas /érnyomást mérsékli. F\ gyakorlati orvostudomány vezető személyiségei 3 Ferenc József vizet azért becsülik olyan sokra, mert ez a változás eveiben is gyorsan és rendkívül enyhe nődön szabályozza a szervezetre oly yen fontos gyomor és bélmüködést. hab, a magyarországi német kisebbség egyik vezérének háláin, után támadó cikket iont az elhunytról. A cikkben az elhunyt özvegye és gyermekei halottgyailázást láttak s ez ért fal jelentést tetek Méhely ellen. Az ügy hónapok óta húzódott s ma került tárgyalásra a budapesti törvényszék előtt. A vád képviselője, Bleyer veje, dr. Kussbach Ferenc néhány órás beszédet tartott, amelyben bizonyította, hogy az elhunyt hazafias működést folytatott és a magyar állameszme szolgálatában állott. A bíróság rövid tanácskozás után dr. Méhely egyetemi tanárt fölmentette a vád alól. Az indokolásban kimondották, hogy Méhely cikkében lényegében valót állitott, mert Bleyer Jakab némely ténykedésével joggal válthatta ki a magyarságban az ellenérzést. A bizonyítás során a törvényszék megállapította azt Is, hogy Bleyer működése nem szolgálta a magyarországi nemzeti kisebbségek békéjét. Az Miét még nem jogerőd I Dudás Ernőt nevezte ki a kormány Ungvár polgármesterévé Prága, december 21. A minisztertanács tegnap este tartott ülésén a következő határozatokat hozta: A miniszterelnök állandó helyettesítésével Bechyné minisztert bízták meg. Jóváhagyták az egyenes adótörvény számos intézkedését módosító novella javaslatát, továbbá az osztalékokat rendkívüli adóval sújtó törvény javaslatát. E törvényjavaslatokat a jövő év elején terjesztik a nemzetgyűlés elé. Ezenkívül jóváhagyták a vándoriparokról szóló törvény javaslatát, a fényüzési adó alá eső tárgyak jegyzékét módosító kormányjavaslat tervezetét. A közgazdasági javaslatok közül jóváhagyták a Nemzeti Bank nyújtotta hitelek igénybevevésé- nek megkönnyítéséről szóló kormányrendelet tervezetét. E rendelet a kiviteli hitelek analógiájára belföldi hitelek igénybevételét is lehetővé teszi. Jóváhagyták továbbá az egységáru üzletek létesítésének korlátozásáról szóló rendelet hatályának meghosszabbítását, a csehszlovák gabonatársaság alapszabályainak módosítását. Rendelettel hosszabbítják meg a szlovenszkói és ruszinszkói legelőtörvény hatályát. A lakástörvények hatályát módosítás nélkül három hónappal hosszabbították meg. Újabb összegeket engedélyezett a minisztertanács a munkanélküliek segélyezési akcióira és a ruszinszkói segélykukorica akcióra. A szlovenszkói és ruszinszkói nem állami tanítók segélyeit további egy évre engedélyezték. Ungvár polgármesterévé a kormány DudáS Ernőt nevezte ki. SCso'se’t György {arfon?ny* gyűlési felszólald a rnsgyar népművelődéi érdekében Pozsony, december 21. (Pozsonyi szerkesztőségünktől!.) A szlovenszkói országos képviselő- 'testület költségvetési vitájában a kulturális fejezetnél felszólalt Köntsek György magyar nem-, zeti párti tor tornán ygyülési (képviselő. Beszéde elején az iskoláké rdéssd foglalkozott. Kifejtette, hogy a közigazgatási hatóságok nem sietnek mmdenkor az érdekeit iskolafenntartók segítségéire. Ezt az álktását konkrét példával illusztrálta. Főnév politikai község magyar lakossága párhuzamos magyar osztályok létesítését .kérte, A kívánságot azzal a megokolással utasították el, hogy az 1930. évi népszámlálási adatok alapján —- azok ismerete hiányában — még nem állapítható meg, vájjon létezik-e ott magyar kisebbség. Az ügyet az országos elnök elé vitték, de mindezidáig ő sem döntött. Foglalkozott1 továbbá a népmüvelödée fontos ügyével. Azon járásokiban, aJho.l legalább kétezer magyar Iáik ide, a járási főnöknek járási magyar közművelődési testületet kell megszerveznie. Ez mindössze csak kilenc járási székhelyen történt, holott erre harminc járásban van joga a magyarságnak. Ugyanez áll azokra a községekre, ahol legalább kétszáz magyar él, ami helyi magyar közművelődési testületek alakítására ad jogot. Itt hétszáz községről vmn szó de e testületek megalakítása csak 29 helyen történt meg. Ezzel kapcsolatban részletesen foglalkozott a könyvtár- törvénnyel és kimutatta, hogy a jegyzők befolyást gyakorolnak a könyvtárak adminisztrációjára. Drága külföldi könyveket kényszerítenek a falu olvasóira, amelyeket meg sem értenék és a magyar könyveket elhanyagolják. A Csallóközi MuzeairaegyesüLet anyagi eszközök hiányával küzd, noha nagy missziója lenne a tudományos életben és az országos hivatal évente csak 1000 korona támogatásban részesíti. — Kointsek György ezótán a szlovenszkói magyar színészet ügyével foglalkozott. A legnagyobb sérelem, hogy a hatóságok a színi koncessziók kiadásánál nem tartják szem előtt a magyar kisebbség jogos kívánságait. A magyar színház fejlődésének legnagyobb akadálya, hogy Szlovenszkó számottevő két legnagyobb városában, Pozsonyban és Kassán két színigazgató működik, akik a.z óv legnagyobb részében kis. vidéki városok-, kai .kénytelenek megelégedni. Az egyedüli orvoslás az lenne, hogy a koncesszió kiutalását a Szlovenszkói Magyar Szinpártoló Egyesület kapná meg. Rendkívül sérelmes a hatóságoknak az az álláspontja, hogy a színi koncesszió csak azokra a városokra vonatkozik, ahol a magyar nemzeti kisebbség eléri a 20 százalékot, ami ellenkezik az alkotmány.levél 128. paragrafusának 3. bekezdésével. Az 1932-ben a pozsonyi csehszlovák színjátszásra adott 4 millió korona szubvenció mellett a magyar színészetnek csak 150.000 korona jutott, Felszólalása végén ráféri az eperjesi incidensre, majd pedig az ágiéi magyar kulturelöadás betiltását ismertette. Hangoztatta, hogy a kisebbségi kulturmunka nem függhet a húszszázalékos arűnyszáimtól. Dr. Milo (agrárpártii felelt Kontsekmek és kijelentette, hogy amely városokban magyarság nem létezik, ott nincs helye magyar kulturális előadásnak. Ezt a megállapítását vonatkoztatta Eperjesre és Igléra. Szerinte a magyar >k több jogot kapnak, mint amennyi őket meg'Illeti. Kontsek erre személyes kérdésben kért szót és visszautasította dr. Milo támadását Kijelentette, hogy a magyar kisebbség a békeszerződés k- ben és az alkotmányban biztosított jogaiból i.-gv tapodtat senn enged és törvényes keretek köz-"*- fog küzdeni a demokrácia, alapján a- neki Ujaiú jogpgymi őségért. 7
