Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)

1935-12-17 / 288. (3840.) szám

Elnökválasztás élőit (sp) Prága, december 16. A köztársaság népei szokatlanul élénk érdek­lődéssel várják a váratlanul mozgalmas elnök- választási harc eredményét, amely szerdán dél­ben dől el a prágai Vár Ulászló-termében. Uj a színjáték, amit most megfigyelhetnek. Tizenöt év óta megszokták, hogy a nagyjelentőségű döntések a koalíciós pártok meghitt intimitásá­ban történnek, s amikor a probléma a parla­ment premier-planjába kerül, már elintézett do­log, aminek sorsa a pártok fegyelmezett szavar zógépezetének munkája mellett nem lehet két­séges. Az elmúlt hetekben kísérlet történt, hogy a bevált módszert most is alkalmazzák, de ez egyszer a koalíció kompromisszum-kedve nem volt elég erős az ellentétek áthidalására. Ami az elmúlt hetekben, sőt hónapokban történt, mind­megannyi távoli villámlás volt, ami jelezte a Vihar eljövetelét. A Masaryk elnök lemondását megelőző soknapos hallgatást sem magyarázhat­juk mással, mint azzal, hogy a vezérek utolsó, nagy erőfeszítést tettek a koalíció egységes el­járási módjának kiépítésére. Ma már tudjuk: nem sikerült. A kormánytöbbség balpártjai nem engedtek Benesből, jobbpártjai nem engedtek a saját jelöltjükből, s a polgári szárny és a szo­cialista szárny között évek óta lappangó, de eddig mindig áthidalható ellentét az elnökvá­lasztás nagv aktusának pillanatában föltartóz­tathatatlanul kirobbant, s egyetlen éles kérdés- fölvetésben kierőszakolta a nagy erőpróbát, a ,,Kampfabstimmung“-ot, a parlamenti nyilt küz­delmet, amit a csehszlovák parlamentarizmus eddig következetesen került, — ellentétben pél­dául örök mintaképével, a francia parlamenta­rizmus nyilt és bátor szemtől-szembe küzdel­meivel. Mindez többé-kevésbé ismert dolog. Ha most mégis fölemlítjük, azért tesszük, hogy fölhívjuk a figyelmet arra a körülményre, amely a nyilt és küzdelmes parlamenti harcokban, a mostani elnökválasztáshoz hasonló döntő pillanatokban, a jövőben valószínűleg egyre sűrűbben szerepet fog játszani a csehszlovák belpolitikában. Amint a koalíció nem tud egységes maradni, — s hogy nem mindig maradhat az, bizonyítja a mai ké­nyes helyzet, — egész más szerephez és rendel­tetéshez juhiak a koalíción kívül eső parlamenti pártok. Megszűnnek „elhanyagolható ténye­zők" lenni. Aktivan beleszólhatnak az esemé­nyekbe. Tekintetbe kell őket venni. Az önmagát erősn.k vélő koalíció évekig, immár csaknem évtizedekig lemosolyogta az ellenzék erőlködé­seit, hiszen nem volt szüksége rá, s kényelmesen játszhatta a saját játszmáját nélküle is. Az el­lenzék elkeseredetten merev álláspontját nem utolsósorban a semmibevevés következtében tá­madt tehetetlenség okozta, az oppozició a koa­líciós klikk egyeduralma és parancsoló fölénye ellen, amelynek ügykezelésébe nem szólhatott bele. A mai pillanat megmutatta, hogy ez a fölény nem volt örökéletü, s a koalíciót is kikezdte az ellentét, amely manapság általában a jobb- és a baloldal, a polgári és a szocialista fölfogás között lenni szokott. A kormánypártod kényte­lenek belátni, hogy abban a pillanatban, amint két jelöltet állítanak, a döntés az eddig elha­nyagolhatónak vett ellenzék kezében van, amely hirtelen élni kezd, fontossá válik, hirtelen ész­reveszik, udvarolnak neki s aggódva kérdezik véleményét. Ilyen körülmények között most kezdődik az igazi parlamentarizmus. Lám, a szerdai elnökválasztásnál is a mellőzhetőnek vélt ellenzék dönt, ha a két jelölt megmarad s az utolsó pillanatban, a keddi fontos tárgyalá­soknál nem változik meg a helyzet. Az egyik ellenzéki párt, a kommunista párt, már körülbe­lül lekötötte magát az egyik fronthoz, természe­tesen á szocialistához, s ezzel lényegesen meg­növesztette Benes esélyeit, amely a kommunis­ták nélkül vajmi gyönge lett volna. A kormány­körök most feszülten figyelik Henleint és Hlin- kát. Ahová ők szavaznak, ott van a győzelem, ha pedig fehér lappal szavaznak, annyi, mintha Ki lesz az uj elnök: Benes vagy Némec? BeneJ a szocialista-kommunista baloldal és a cseh katolikusok jelöltje Némecet az agrárok, az ioarospártíak és a cseh polgári ellenzék támogatja Ka a koalíció nem egyezik meg egy közös hasin .dik jelöltben, akkor a kisebbségi pártok szavazatai dönthetnek A szudétanémetpárt az első menetben jelöli Henleint? Prága, december 16. Masaryk elnök lemondásának kihirdetésével az egész poli­tikai közvéleményt egy kérdés foglalkoz­tatja: ki lesz az uj elnök? A távozó elnök legkedvesebb tanítványát és fegyvertársát: dr. Beneá külügyminisztert ajánlotta utó­dául. Bene§ jelöltségét ajánlotta már hetek­kel ezelőtt a kormányban levő három szo­cialista párt is, azonban — mint szintén is­meretes — éppen azért húzódtak három hétig a koalíciós tárgyalások, mivel a közös koalíciós jelöltre nézve nem jött létre a meg­egyezés. Hogy a megegyezés a mai napig sincs meg, azt élénken igazolja a koalíció vezető pártjának, a csehszlovák agrárpárt­nak a Vasárnapi állásfoglalása. A párt ve­zető orgánuma, a Venkov ugyanis nyíltan leszegezi, hogy az agrárok nem fogadhat­ták d Beneá jelöltségét és ezért a cseh ipa­rospárttal egyetemben dr. Némec Bohumil egyetemi tanárnak, a csehszlovák nemzeti tanács elnökének jelöltségét hozták javas­MASARYK ELNÖK LEMONDÁSÁNAK PILLANATA: Sárnál kancellár a lemondó levelet olvassa. Jobbra: Dr. Hodza miniszterlenök, balra: MaJypetr és dr. Soukup házelnekök. Benesre szavaztak volna. Az ellentét a két jelölt kérdésében oly nagy, hogy a pártokon belül sem egységes a nézet, s egészen bizonyos, hogy a Hlinka-pártban, sőt az agrárpártban is mind­két jelöltnek vannak hívei, illetve ellenfelei. Adott körülmények között a magyarság párt­jainak tizenöt szavazata sem lehet okvetlenül közömbös, s a magyar törvényhozók felelőssé­gük teljes tudatában mérlegelik a helyzetet. — Sajnos, a két jelölt múltja nem garantálhatja azt, hogy a magyar kisebbség „megértő barát­ra" talál bennük, s egyikük sem olyan, akire ránézve máris fölkiálthatnánk: ez a mi embe­rünk, ez a segítségünkre lesz. Nemec a cseh nacionalizmus exponense, — mit várhat tőle a kisebbség? Benes egyik vezető egyénisége volt annak a tizenhétéves politikának, amely nem tudta megtalálni a magyarok felé vezető utat, — kire szavazzon a magyarság? Az elnökvá­lasztás előtt ugyan már jóelőre elhangzott mindkét jelölt részéről néhány mézes szó: A külügyminiszter a németekhez intézett brüxi beszédben kezdte a közeledést, amikor a köz­vélemény még alig sejthette, mit céloznak a ba­ráti szavak. Nemec október 28-án nyil-áíkozott „a nacionalizmus tultengései" ellen, pedig az is­latba mint olyan jelöltét, aki kívüle áll a politikai pártok körein. Ezt az ajánatot sem a szocialista pártok, sem a cseh néppárt nem fogadta el. Az agrárok egyéb közvetítő ajánlatokat is tettek, de a szocialista pártok kategorikusan ragaszkodtak Benes jelöltsé­géhez. Emiatt megegyezés nem jöhetett lét­re s igy a lap szerint nem marad más hátra, mint minden előzetes koalíciós megegyezés nélkül a nemzetgyűlés szabad döntésére bízni a leendő elnök személyének megvá­lasztását. Az elnökválasztás személyi prob­lémája eszerint a jelen pillanatban még nyilt kérdés, de nem tartjuk kizártnak, hogy az elnökválasztó nemzetgyűlés összeüléséig a kormánytöbbség pártjai még megegyeznek egy közös jelölt személyére vonatkozólag. Ezirányban a legintenzivebb tárgyalások folynak. Tudvalevő mindenekelőtt, hogy Hcdza miniszterelnök az egységes koalíciós állásfoglalás hive s a maga részéről nincs kifogása az ellen, hogy ez a jelölt éppen Benes legyen. Másrészről ismeretes az is, hogy az agrárpárti Venkov igen sokszor el­tér a párt hivatalosan vallott és követett po­litikai irányától s nincs kizárva, hogy most is az agrársajtó extraturájárói van szó. Amennyiben a koalíció nem tudna meg­egyezni, akkor két jelölt lesz: Benes mint a szocialista, kommunista és katolikus pártok jelöltje és Némec tanár mint a cseh polgári pártok, az agrárpárt, a cseh iparospárt, a cseh nemzeti egyesülés és a fasiszták je­löltje. Kik vannak a „mérleg nyelvén ?“ A ,,Bohemia“ számításai szerint, ha a nemzetgyűlésnek mind a 450, választásra jogosult tagja együtt lenne, akkor Benes 205 biztos szavazatra számíthat, a másik jelölt, Némec tanár pedig 125 sza­vazatot mondhat biztosan a .magáénak. meretlen professzor szavait akkoriban a közvé­lemény még nem vehette az elnökjelölt nyilat­kozatának. De e szép szólamok hátha csak a voksok biztosítására irányultak, mert ugyebár az ellenzék szavazataira a jelölteknek szüksége, nagyon is szüksége van? Á kisebbségek csak akkor szavazhatnának nyugodt lélekkel valamelyik elnökjelöltre,, ha pozitív formában tudnák az egyikről, vagy a másikról, hogy a kisebbségek barátja és hajlan­dó eleget tenni kívánságaiknak. Ezt a meggyő­ződést azonban eddig még az egyik jelölt ma­gatartásából sem szűrhették le. —IHI'lMlil IHlIPi mii —I^^MBIIMU———fim—iiiiiiiilUMBHIIIfMilirg^MB^Mte^M Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., Panská évre 76. havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, ^4 SzloVQTISzlíÖi ÓS HlSZinSzkÓi JTlClQllCirsáQ ulice 12, II. emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • _ ® Prága II„ Panská ulice 12, IH. emelet, fl képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 303*11. • • Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. ~ SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl. O XIV. 288- (3Ö40) szám • Kedd • 1935 december 17

Next

/
Thumbnails
Contents