Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)
1935-12-17 / 288. (3840.) szám
2 Bizonytalan 120 szavazat. Ezek dönthetik el a választás sorsát. E bizonytalan szavazatok pártmegoszlása a következő: szudétanémet párt 67, német agrárpárt 5, szlovák néppárt 30, a magyarság pártjai 15, klubonkivüliek 3 mandátummal. A csehszlovák agrárpárt nagy erőfeszítéseket. tesz, hogy e pártok egyikét-másikát megnyerje a maga jelöltje számára. A Pra- ger Montagsblatt értesülése szerint a szlovák néppárt már le is kötötte magát az agrárpártnak, azonban kérdésesnek tartja, hogy a megállapodást valamennyi néppárti törvényhozó be fogja-e tartani. A politikai körökben valószínűnek tartják, hogy e párt képviselőinek nagyrésze a többi katolikus párttal együtt Benesre fog szavazni. Agrár részről rámutatnak arra, hogy Némec tanár szintén katolikus és igy posszibilis a katolikus pártok felé annál is inkább, mert nem szabadkőműves. Stííbrny „Expres"-e ,,A katolikus körök és a szabadkőművesek jelöltje" cimü cikkében megjegyzi, hogy Rückl pápai kamarás, jj aki Benest a katolikusok jelöltjének jelenti ki, "megfeledkezik arról a szerepről, amelyet Bene§ a szabadkőművesek harcában tölt be, akik szintén komoly akciót kezdeményeznek az ő jelöltségének támogatására." BeneS tábora Kik vannak Benes mellett? A Benes-tá- bor szilárd magva a három szocialista párt, a kommunisták és a cseh néppárt. Egy kicsit meglepő, hogy a katolikus néppárt il'yen szorosan együtthalad a moszkvai diktandóra hallgató kommunista párttal, de ennek egyszerű és világos magyarázatát adja Rückl pápai kamarás, aki egy hétfői lapban kihangsúlyozza, hogy Benes az a személyiség, aki valamennyi katolikus kérdésben megértőén viselkedett. Ezzel kapcsolatban rámutat Bene§nek a modus vivendi létrehozása körüli szerepére. Benes és a cseh katolikusok viszonya mindig a legjobbnak bizonyult s igy a katolikusok mellette fognak állást foglalni. Né- meccel szemben fölhozza, hogy annakidején nem szavazott az Orolnak a nemzeti tanácsba való fölvétele mellett, holott a Szo- kol-szervezetnek megvan ott a képviselete s egy teológiai fakultást el kell választani az egyetemtől. Benes Rückl szerint nemcsak a baloldal jelöltje, hanem a katolikusoké is. a német keresztényszocialista párt is Benes mellé fog állni. A „Vecerní Ceské Slovo" „Bene§ az egyetlen nemzeti jelölt" cimü cikkében már biztosra veszi a német keresztényszocialisták csatlakozását, mert fölsorolja, hogy a Bene§-tábor a következőkből áll: cseh szociáldemokrata párt 56, zsidó cionisták 2, cseh nemzeti szocialista párt 42. német szociáldemokrata párt 17, cseh néppárt 33, német keresztényszocialista néppárt 9 és a kommunista párt 46 mandátummal, összesen tehát 205 szavazat. Az „Expres" rámutat arra, hogy e szavazatok közt 42 német, illetve magyar szavazat lenne, azonkívül a kommunista és szociáldemokrata pártok nemzetközieknek mondhatók s igy nemzeti szavazat voltaképp csak a nemzeti szocialista párt és a cseh néppárt 75 szavazata lenne, ami a 205 szavazatnak a 30 százaléka. Meg kell jegyezni ehhez, hogy egy kommunista képviselő Moszkvában tartózkodik, hármat pedig még nem hívtak be a nemzet^I^gAlAVACfeAR-HlRIiflg 1935 december 17, kedd. gyűlésbe, ezért 201 szavazatot tenne ki Be- neS eddigi tábora. Kik csoportosulnak Némec körül! És kik sorakoznak föl Némec mögött? Az „Expres" jelentése szerint a cseh agrárpárt és a cseh iparospárt végrehajtó bizottsága és parlamenti klubja egyhangúlag állást fogalt Némec tanár jelöltsége mellett. A nemzeti egyesülés lapjai is Némecet támogatják s Masaryk ama kívánságát, hogy utódául Benest szeretné látni az elnöki székben, a Národní Listy magánvéleménynek minősíti. A „Bohemia" összeállítása szerint Némec táborának biztos magvát a következő csoportok alkotják: csehszlovák agrárpárt 68. cseh iparospárt 25, cseh nemzeti egyesülés pártja 26, cseh fasiszták 6 törvényhozóval, tehát összesen 125 mandátum. A csehszlovák agrárpárt ezenkívül csaknem biztosnak veheti a német agrárpárt öt szavazatát. Ha a szudétanémet párt üres lapokkal szavaz: BeneS megválasztása biztos A szlovák néppárt álláspontja még eddig nincs lerögzítve. Mint Sidor képviselő egy prágai lapban kijelenti. a párt csak néhány órával a választás előtt foglal végleges állást. Ennek ellenére föltételezik, hogy a szlovák néppárt és Az elnökválasztás előkészítése szempontjából a legfontosabb események kedden fognak lezajlani. Kedden délelőtt tizenegy órakor tartja értekezletét a szudétanémet párt s ezen az értekezleten jelen lesz maga Henlein is, aki vasárnap érkezett vissza Londonból. A Prager Montagsblatt értesülése szerint a szudétanémet pártban két áramlat van. A nagyipari csoport, amelynek vezetői Peters és Rosche képviselők, az üres lapokkal vafló szavazást ajánlja. Ez a csoport azzal indokolja álláspontját, hogy a kisebbségi német párt részére egyaránt nehéz dolog volna akár Benesre, akár a národná rada elnökére szavazni. A párt másik csoportja viszont azt kívánja, hogy tovább folytassák a tárgyalásokat a csehszlovák agrárpárttal. Az összekötő tényező az agrárpárt és a szudétanémet párt között Stoupal képviselő, agrárpárti nagyiparos. akivel még a szudétanémet párt elhatározó jelentőségű értekezlete előtt tárgyalások lesznek. Azonban kétségesnek látszik, hogy ezek a tárgyalások eredményre vezethessenek. Nevezetesen nehéz lenne a szudétanémet pártnak föltétel nélkül egy nacionalistának ismert cseh jelöltre adni szavazatait, ha Henlein nem kapna bizonyos garanciákat, ami viszont a cseh ncp- hangulatra való tekintettel ma egyik párt részéről sem igen érhető el. Ha a szudétanémet párt valóban érvénytelen üres szavazólapokkal szavaz, akkor a harmadik menetben Benes megválasztása biztosítva van. Természetesen nincs kizárva az sem, hogy a cseh agrárok a második menetben uj jelöltet próbálnak győzelemre segíteni. De tekintettel arra, — jegyzi meg a Prager Montagsblatt — hogy Hodza a maga jelölését visszautasította, nem találtak eddig olyan egyéniséget, aki minden irányban annyi rokonszenvet tudna magára összpontosítani, mint a jelenlegi miniszterelnök. Ugyancsak kedden délelőtt tizenegy órakor tart ülést az országos keresztényszocialista, magyar nemzeti és a szepesi német párt közös parlamenti klubja is. A legionisták és a tan tik szövetsége Beneí mellett A választás tisztára a nemzetgyűlés tagjainak dolga, ezért a társadalmi testületek állásfoglalása akármelyik jelölt mellett csak demonstrativ értékkel bir. De máris történtek ilyen állásfoglalások. így a légionárius szövetség kiáltványt adott ki, amelyben kifejezi azt a szilárd elhatározását, hogy Masaryk utóda az az államférfi lesz, aki legközelebb állott az első elnökhöz, vagyis Benes. Ugyancsak Benes elnöksége mellett foglalt állást a csehszlovák tanítók szövetsége is és felhívta tagjait, hogy a tanítványaik előtt hangsúlyozzák Masaryk elnök visszalépésének történelmi jelentőségét, méltassák Masarykot és azt a tényt, hogy a lemondó elnök éppen Benest ajánlotta utódául. Ügyes érveket sorakoztat fel Bene5 mellett a cseh nemzeti szocialista párt kiterjedt sajtókonszernje. Rámutat arra, hogy Benest nem a pártok, hanem a lelépő Masaryk elnök jelölte. Továbbá kiemelik azt is, hogy a koalíció csehszlovák tagjainak többsége szintén Benes mellett van. A kormánytöbbség ugyanis 226 csehszlovák törvényhozóval rendelkezik. Ezek közül a Benest támogató cseh nemzeti szocialisták, a cseh néppártiak és a cseh szociáldemokraták összesen 133 mandátumot képviselnek, mig az agrárpárt az iparospárttal csak 93 mandátumot mondhat a magáénak. Ezzel szemben az agrárpárti Veéer összeszámítja az államalkotó csehszlovák pártok erejét és úgy találja, hogy a fasisztákal egykütt 285 szavazatuk van. E 285 szavazatból a Benes mellett síkra szálló 133, sőt mivel a szociáldemokraták két cionista zsidó hoszpitánsát nem lehet ideszámítani, akkor a megmaradó 131 szavazat kisebbséget jelent. A Veéer különben a kommunisták szerepéről vezető helyen Smeralra célozva ilyen, címek alatt ir: „A politikai történelem iróniája. — A csehszlovák önállóság és a csehszlovák állam legnagyobb ellenfele akar dönetni ennek az államnak a fejét illetően,,. A lap azt írja, hogy a Veéer erős harcokat vívott Smerallal a világháború két utolsó esztendejében. ,,Dr. Smeral — folytatja szó szerint — akkor a szociáldemokráciát vezette a csehszlovák önállóság ellen. Elutasitotta az önálló csehszlovák állam alapításának gondolatát. Óva intett ettől, mert szerinte „ütköző állam" lenne, amely sokáig nem állhatna fenn. A Veéer befolyása alatt akkor a prágai munkásság fellázadt Smeral ellen. Mikor a zizkovi Bezovka-gyárba gyűlést hivott egybe, a munkások kifütyülték és a gyűlésről elkergették. Aztán rövidesen megbukott. Dr. Smeral azonban bosszút állott. Kommunistává lett és ma vezére és szenátora a kommunista pártnak." A Veéer a cikk végén kiszámítja, hogy a kommunisták közt 16 törvényhozó német és magyar nemzetiségű s a német szociáldemokratákkal és német keresztényszocialistákkal pedig összesen 42 német és magyar van a Benes-blokkban. „Azon felül — fejezi be a lap — még itt van 28 kommunista, aki ugyan csehszlovák nemzetiségű, de államellenes irányú és négy kommunista törvényhozót az államvédelmi törvény alapján üldöznek, ezért nem igaz az, amit terjesztenek, hogy BeneS kizárólag csehszlovák pártoknak lenne a jelöltje." Henlein a harmadik jelűit? A kommunista „Halló" a két jelölt esélyeit a kommunista szavazatok nélkül veszi mérlegre. Eszerint Benes 150, Némec 130 szavazatra számíthatna. A kommunisták bizonyos föltételektől teszik függővé Benes támogatását s ezzel a baloldali blokk kiépítésére gondolnak. Szenzáció erejével hat a lápnak másik föltevése, hogy Henlein pártja külön jelöltet állít. A szudétanémet párt jelöltjéről1 a Národní Politika is megemlékezik és annak a nézetének ad kifejezést, hogy az illető maga Henlein Konrád lesz, akit legalább is az első menetben jelölnek* Még egy újabb csehszlovák jelült! A „Slovák" beavatott forrásból arról értesül, hogy az agrárok a legvégső konzekvenciákig kitartanak Benes-ellenes álláspontjuk mellett, ellenben nem lenne kifogásuk az ellen, ha egy harmadik személyben tudnának megállapodni, aki Benessel és Némeccel szemben egyesíteni tudná az egész parlamentet egységes manifesztációs elnökválasztásra. Az agrárok főleg arra törekednek, hogy egy olyan exponált politikus, amilyen Benes, ne válhasson köztársasági elnökké. Hajlandók bárkit választani államfőnek, csak Benest nem. A budapesti sajtó Masaryk lemondáséról Budapest, december 16. A budapesti sajtó élénken foglalkozik Masaryk elnök lemondásával. A lapok feltűnő helyen közlik az eseményt és a legtöbb lap vezércikkben méltatja Masaryk lemondásának jelentőségét. A Pesti Napló a többi között a következőket írja Masaryk személyiségéről: „Tizenhétéves korában megtanulta a kovácsmesterséget, proletár szülei csak nehezen tudták taníttatni s szinte az üllő mellől — nem egészen harmincéves korában — hívták meg a bécsi egyetemre magántanárnak. Kovács volt, saját szerencséje mellett az ország kovácsa, acélos lélek s még acélosabb szellem, fáradhatatlan a munkában, szívós a nélkülözések elviselésében és bölcs a hatalom birtokában, amelyet már-már aggasytán-korában, hatvannyolc esztendővel vállán ért el." Majd részletesen foglalkozik a dkkiró Masaryk elnök politikai és szellemi pályafutásával. A Magyar Hírlap „Masaryk útja" cimü dkkében a többi között a következőket irja: „Az általa teremtett ország államfői polcát tizenhét esztendőn át töltötte be, megmaradva olyan egyszerű embernek, mint volt azelőtt: megmaradva a jobbágy fiának és szerény professzornak. Masaryk hivatalénak ^.betöltése mellett szinte univerzális érdeklődéssel figyelte a tudománynak, a szellemi életnek eseményeit és fordulatait. A háború óta kialakult irányokat és áramlatokat nagyrészt keserűen Ítélték el Írásai és nyilatkozatai, csak éppen a — háborút tették felelőssé értük. A háború átal végzett materiális, szellemi, erkölcsi rombolást. A háború következményeiből lassú lesz a gyógyulás, de a gyógyulás napja mégis eljön majd — ezzel a hittel nézi Masaryk azt az uj Európát, amelyben sok kivetnivalót talált azokból a történetfilozófiai szempontokból, amelyekhez mindvégig hü marad a nagy Dávid Hume tanítványa." — A „Budapesti Hirlap" Masaryk lemondásával kapcsolatban Csehszlovákiának Magyarországhoz való tizenhétéves kapcsolatával foglalkozik s megállapítja, hogy noha Masaryk számosizben tanujelét adta barátságos szándékainak, soha sem sikerült eredményt elérni. „Magyar részről ezt csak sajnálni lehet", állapítja meg a lap. A Prága és Budapest köz/ött uralkodó nézeteltérések tagadhatatlanul súlyosak. Ellenfeleink ellenkező állításaival szemben azonban tény az is, hogy Magyarországon a mainál türhetőbh viszony kialakulását, megfelelő modus vivendi létrejöttét szívesen látnák/* A lap ezután a Masaryk távozásával kap-, csolatos fejleményekkel foglalkozik. Az ugyancsak jobboldali beállítottságú „Nemzeti Újságában Tury Béla vezércikket ir. Masaryk távozása alkalmából s külödösen az utódlás kérdésiével foglalkozik. Benes személyével kapcsolatban különösen a szovjettel kötött barátság szempontjából foglalkozik. A lap véleménye szerint a szovjet orientáció nemcsak a katolikus érzelmű szlovákság, ha nem a csehek körében sem népszerű. „Csehszlovákia nem akar kelet felé" — állapítja meg a lap — „egyenesen a szovjet felé fordulni, amikor végre is mindig nyugat felé nézett és a középeurópai kultúrának a részese volt. Ráeszmélt hivatására, hogy továbbra is Középeurópa kulturnépeihez kell tartoznia és annak kultúráját, amelyet a kezépeuró- pai népekkel közösen teremtettek meg — közösen kell megvcdelmezni is.“ Az Uj Magyarság vezércikkben foglalkozik Masaryk lemondásával s ebből az alkalomból Masaryk és Benes között von párhuzamot. A költségvetés bizottsági tárgyalása a szenátusban Prága, december 16. A szenátus költségvetési bizottsága ma befejzte a kulturális tárca részletes vitáját s áttért a kereskedelmi, vasút- és postaügyi, népjóléti és közmunkaügyi tárcákra. A bizottság holnap fejezi be a költségvetés tárgyalását Spanyolország febiu lr^n választ uj loiíez-t Madrid, december 16. Valladares uj kormán át, amely szombaton alakult meg, spanyol illc ékes körök átmeneti kormánynak tekintik, amelynek csupán az a feladata, hogy a kortezt föloszlassa és keresztülvigye az uj választásokat. A kortezt január 2-án oszlatják föl és a válaszíásokat február végén tartják meg, úgyhogy az uj parlament március végéig összeülhet. A kormány uj rendeíe tel meghosszabbítja márciusig a költségvetési évet. A mai minisztertanács eltörölte a sajtócenzmát és. azzal a gondolattal foglalkozik, hogy az 1931-leu választott községi képviselőtestületeket, ame! e- ket időközben föloszlatlak, ismét visszaállítja jogaiba. A parlamentet elnöki kézirattal december végéig, vagy január elsejéig elnapolják.
