Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)

1935-12-15 / 287. (3839.) szám

1935 december 15, vasárnap. rlai* ——BMSMIIiaBft ’IMMtfl 17 Mesédnek a szlovenszkői városok... A tizennégyezer lakosú Nagymihály a városfejlődés újabb állomásait építi Zemplén metropolisában vízvezetéket létesítenek, uj iskolát építenek s kerületi bíróságért harco’nak ■ Magyarok élete egy agrárpárti centrumban Nagymihály, december eleje. (A PMH kiküldött munkatársától.) 1921-ben 8S64 lakosa volt csak Nagymihálynak, amely az államfordulat után Zem- plén-megye székhelye lett és ma már több, mint 14.030 lakossal dicsekedhetik Vidéki mérete.* sze­rint szinte nagyarányúnak nevezhető az a fe lő- dés, melyet ez a zempléni mezővároska futctt meg másfél évtized alatt s ma már ott tart. hogy egyre rendezeítebb külsejével, folyton szaporo­dó lakosságával jelentős területű vidék központ­ját képezi. A fejlődő városban építette ki a csehszlovák agrár­párt is zempléni szervezkedési központját 8 innen irányit minden pártakciót. Az agrárpárt e'sőscri an a Földműves Kölcsönös Segélyző Pénztár segítsé­gével igyekszik kiépíteni befolyását a zemp'cni vi­dékeken s kölcsönök és más hitelügyletek lebonyo­lításával rengeteg embert tart a kezében. Ez a Földműves Kölcsönös Segélyző Pénztár 1934 ben száztizünkét millió koronát Torga'mazoit, mely­nek jelentős részét a kihelyezett kölcsönök tet­ték. Természetesen ennél az intézetnél csak az agrár­párt tagjai kaphatnak kölcsönt s mivel a többi bankokban nagyon nehéz ma kölcs'.'nhöz jutni, s~k szorult helyzetbe jutott gazda kerül nehéz válasz­tás elé. igaz, hogy ez a vidék már csaknem telje­sen a szlovák nyelvterülethez tartozik, de a kezel-, •ben húzódó etnográfiai határ mentén magyar fal­vak is vannak s ezeknek lakosai közül is sokan függvényei a csehszlovák agiárok bankpo'itiká- jának. A magyarság pártjainak ugyancsak nehéz munkájába kerül, hogy ezt a párt-hite'pclitik't el­lensúlyozzák s a lakosságot megtartsák a magyar­ság el'enzéki táborában. Ez a helyzet uj'fcó' és vj ból előtérbe tolja a kérdést: — egy kisebb-égi ma gyár nagybank birtokában nem volna-e lényeges n könnyebb a helyzetünk, nem tudnánk-e sokixal eredményesebben védekezni az agrárpárt lélekfog- dosása ellen, nem tudnánk-e ezer és ezer magyar lelket visszahozni a magyarság pártjainak politikai birtokállományába, amelyből sokszor csak azért tö­rik le egy-egy darab, mert nem tudunk anyagi se­gítségére áüani a szorult gazdasági helyzetbe ke­rült kisgazdának? A felelet kézenfekvő: a kisebbségi élet szervezettsége nem nélku’özhe- ti ennek a problémának a megoldását sem, mert jó] működő politikai szerVeze'eink mellett tel­jessé kell kiépítenünk szervezkedésünk gazdasá­gi oldalát is: a kisebbségi önsegélyzést.­Kerületi bíróságot kap Nagymihá'y? Nagymihály rohamos fejlődése arányában, nyer­nek megoldást a városrendezés problémái. Most fe­jezték be a negyedfélmilliós költséggel készült csatornázást és még a télen elkezdik a vízvezeték építését, amely viszont hétmillió koronába fog kerülni. (Ennek az összegnek negyven százaléka államse­gély!) Tető alá hozták és a jövő évben fejezik be az uj járási székházat, melynek földsz'ntjén helye­zik el majd a létesítendő városi takarékpénztárt is. Azonkívül kétmilliós költséggel bárom kilométer hosszúságban szabályozzták a Laboré nagymihály! szakaszát s nemrégen adták át a forgalomnak a hatszázezer koronás költséggel épült Láb rc-hi lat, melyet Hitsch kassai mérnök épített, aki nemcsak, hogy hivatalos dicséretben részesült munkájáért, de megbízták az Ungvár felé vezető másik hid épi tésével is. A jövő esztendőben uj iskolaépületet is emel az állam Nagymihályoii, amivel a szintén kibirhatatlanná vált iskolai túl­zsúfoltságot akarják megszüntetni. Ez a túlzsúfolt­ság ugyanis az utóbbi esztendőkben egyre erős- bödő panaszokra adbtt okot. Magyar iskoláról, per­sze, a legutóbbi népszámlálás eredményei miatt szó sem lehet Nagymihályon. Újabban különben ismét sok szó esik arról, hogy kerületi bírósági székhely lesz Nagymihály. Évekkel ezelőtt ugyanis felme­rült az illetékes körökben az a terv, hegy az eperjesi kerületi bíróságot helyezik át Nagy- mihályra, mivel a régi Zemplén-mrgye területén egyetlen kerüle'.i bíróság sincsen ezidöszerint s még a messzefekvő zempléni vidékek is a kassai kerületi bíróság körle'éhez tartoznak. Az indokolás akkor az volt, hogy az eperjesi kerü­leti bíróság részére úgyis uj épületet kell emelni s ha már építkeznie kell az igazságügyi kormány­nak, inkább Nagymihályon építi fel az uj bírósági palotát. Ezt a tervet azonban — talán Eperjes eredményes védekezése folytán — elejtették akkor s csak most éledt föl újra A nagymihályi vezető körök most ismét erősen bizaLíodnak s a telket is kijelölték már állítólag a kerületi bírósági épület részére. Ha van is esetleg alapja reményeiknek, • a dolog nem fog egészen simán menni, mert hi­szen Eperjes sem hagyja majd magát s minden követ megmozgat, hogy megmentse a maga ré­szére a kerületi bíróságot. A két várcs között tehát komoly küzdelemre lehet kilátás. Jelenleg a helyzet mindenesetre az, hogy az igazságügyi kormány jövő évi költségvetése nnm számol a nagymihályi kerületi bíróság felállításá­val. Pedig ez elsősorban pénzügyi kérdés. Ki kell bővíteni a nagymihályi kórházat A kerületi bíróság kérdésén kívül van egy sok­kal időszerűbb, fontosabb problémája Nagymi- hálynak, és ez: a kórház kibővítése. A város rohamos fejlődése szinte természetszerű­leg hozta magával, hogy a százhúsz ágyas nagymihályi kórház már-rég­óta nem felel meg a követelményeknek, főként pedig: állandó tulzsufoltsággal küzd. Emiatt gyakran megtörténik, hogy két ágyba három beteget kénytelen beszorítani a kórház vezetősége és éz a lehetetlen helyzet gyakran jár nem kívá­natos következményekkel E sógorban a járványos betegségek pavillonja van ilyen szorult helyzet­ben. Vo.t már eset, hogy a százhúsz kórházi ágyon száznegyven beteg feküdt összezsúfolva Pozsony, december 14. (Pozsonyi szerkesztő- sédünktől,) Azzal a kéréssel fordultunk a po­zsonyi rendőrség bűnügyi osztályának referen­séhez, aki alapos ismerője Pozsony alvilágának, mondaná el, hogyan dolgoznak az úgynevezett kis csalók, akik valósággal foglalkozásszerűen űzik mesterségüket. Az úgynevezett silfénerek, aprópénzcsalók, hamis pénzbeszedők, házitolvajok egész sere­ge nyüzsög minden nagyvárosban. Ezek az emberek apró csalásokból tartják fenn magukat és a legtöbb esetben — igen jól. Vigyázni az aprópénzcsalókra l A silfénerek, az úgynevezett aprópénzcsalók, a leggyakoribbak és a legnehezebb ellenük a védekezés. A legtöbb kereskedő nem is ismeri őket. Nagyon ügyesén dolgoznak. Például a következő módon: Előszeretettel látogatják azo­kat a trafikokat, amelyekben öreg, magános hölgyek szolgálnak ki. A silféner bemegy a tra­fikba és, mondjuk, két korona értékű dohányt vásárol, de nincsen nála aprópénz, c$ak százas­sal tud fizetni. Elő is kotorja pénztárcájából a gondosan összehajtogatott bankjegyet, amikor azonban a trafikosnő kezd visszaadni a százasból, a silféner váratlanul zsebébe nyúl s kijelenti, hogy különben mégis csak van nála aprópénz és kiveszi a két koronát. A trafikosnő ekkor már kissé meg van zava­rodva. A silféner közben megint mást mond, rendsze­rint másvalami olcsó árut kér, válogat, húzza a dolgot, közben kéri a száz koronából vissza­járó aprópénzt. A százkoronás természetesen ügyesen el van rejtve a pénztárca Iá. Ha a tu­lajdonos szórakozott, akor tényleg úgy emlék­szik, hogy a százkoronást megkapta már és ha a kasszában több százas is van, még csak vitába sem szállhat vele. Ha pedig a tulajdonos biztos a. dolgában és agresszíven lép föl, akkor a csaló, még mielőtt bajbajuthat, ügyesen leejti a százast a padlóra s a kritikus pillanatban rámutat: — Nini, ott fekszik! Ilyenkor a kisérlet két-három koronájába ke­rül, de nagyobb baja nem történik. Gyakran azonban beválik a trükk és ilyenkor tekintélyes zsákmánnyal hagyja el működése szinterét. A legtöbb kereskedő soha nem jön rá, hogy ho­s a további betegeket kénytelen volt a kórház elutasítani. A város vezetősége, elsősorban Csol- lák főjegyző többizben tett már lépéseket illeté­kes helyen, hogy a kórház megfelelő kibővítésé­vé 1 vessenek véget ennek a nem kívánatos hely­zetnek, de persze: ez is pénzügyi kérdés. A vá­ros azonban ennek a problémának a megoldására is tett javaslatot olyan értelemben, hogy a tizenhárommilliós költséggel Komonnára ter­vezett tartományi kórház hrlyett a nagymihályi kórházat bővítsék ki megfelelően, vagy pedig ennek a tizenhárommil ió koronának legalább egy részét fordítsák a nagymihályi kórház ki­bővítésére, ha az uj homonnai kórház felépítését sem lehet tovább halogatni. A probléma rendkívül nehéz, mert úgy a nagymihályi, mint a hotnonnai kórház ügye sürgős orvos'ás után kiált és az illetékes hatóságok talán éppen ezért nem adtak még érdemleges választ az előterjeszté­sekre. Pedig a közép- és felsőzempléni vidékek érdekében nem lehet tovább várni a kérdés meg­nyugtató elintézésével s az egészségügyi kor­mányzatnak találnia ke.ll valamilyen módot arra, hogy úgy a nagymihályi, mint a homonnai kór­házépítés ügyét tető alá hozza. Magyar kuSíuréiet: az nincs... A hivatalos népszámlá’ási adatok hozták ma­gukkal azt is, hogy a nagymihályi magyar kultur- élet ügye teljesen a múlté lett. Még csak magyar egyesület sincsen Nagymihályon, mert az egyet­lennek, a magyar nő-egyletnek a működését, vá­gyán csapták be. A rendőrségnek pedig nehéz a. dolga, mert hiszen alig lehet megfogni őket. Áfpénzbeszedők és álvégrehajtók Alpénzbeszedők is a kereskedők körében garázdálkodnak. Olyan pénzbeszedők, akiket valamilyen szabálytalanság miatt elbocsátottak, a régi cég alkalmazottaiként jelentkeznek a kereskedőknél és inkasszálnak. A legtöbb kereskedő lépremegy, mert hiszen nem olvasta a cég hirdetését a lapokban, hogy ,,X. Y. pénzbeszedőt vállalatunktól elbocsátot­tuk ..Ebbe a kategóriába tartoznak az úgy­nevezett ■ álvégrehajtók is. Például a betegse- gélyző pénztár nevében többizben inkasszáltak kisebb-nagyobb összegeket ilyen álvégrehajtók, rendszerint olyan kereskedőknél, akiknek tele volt a boltjuk vevőkkel. A kereskedő az alkalmazottak utáni járulékot rendszerint gyorsan kifizeti, csakhogy lerázza a kellemetlen vendéget, A legjobb minden végrehajtót leigazoltatni, mert hiszen az adóhivatal nevével is többizben visz- szaélések történnek. A legnehezebb azonban a védekezés a házi tol­vajokkal szemben. A kereskedők alkalmazottai­nak a legnagyobb része kisfizetésű, de azért az igényeik meglehetősen nagyok, éppen ezért nem ritka eset, hogy megdézsmálják a kereskedő raktárát. Különösen zárás után dolgoznak a házi szarkák, a lopott holmit elrejtik a házban, szemétládában, liftben s később jönnek vissza érte. Ahol nagy a raktár, bizony nehéz ellenőrizni a belső tolva­jokat. Pedig nem egy esetben lett súlyos pénz­ügyi katasztrófáknak okozója a házi tolvajok garázdálkodása. A Wertheim-hassza il'uziója és más tudnivalók A bátyus asszonyok is ismert alakjai a tolvaj­világnak. Egyszerű fejkendős parasztasszony, aki soha sincs megelégedve az áruval, igaz, hogy valami csekélységet vásárol csak, viszont egy óvatlan pillanatban nagykendője alá rejt egy vég vásznat, vagy egy ruhára való szövetet. A rendőrség jól ismeri őket, gyakran valósá­gos kis raktárra való gyűlik össze a batyuk­ból. lami rendezéssel kapcsolatosan, néhány évvel ez­előtt felfüggesztették s az ügy azóta sem nyert elintézést. A magyar nyelv nemcsak a hivatalos életből, de a kulturéletből is teljesen kiszorult, sőt: a nagymihályi református magyar szülőknek még azt a kívánságát sem akarják teljesíteni, hogy az isko ákhan legalább a hittanra tanít­sák magyarul gyermekeiket. Emiatt má.r többször emeltek panaszt, a nagymi­hályi magyar szülők, elsősorban a szlovák gim­názium ellen, sajnos, eredménytelenül. Pedig a nagymihályi magyar szülőknek ezt a jogos, kí­vánságát igazán könnyű volna teljesíteni. A nagymihályi magyar családok elszigetelten, egymásközt élnek s kulturigényeik tekintetében a könyvre és a rádióra vannak utalva. Hogy a külszín alatt mennyire erős még a ma­gyar ezó ereje ebben a városban, mutatja elsősor­ban az, hogy Nagymihály még ma is erős piaca a magyar könyvnek és a magyar lapoknak. A római katolikus plébánia adatai szerint pedig a magyar nyelvű istentiszteletek közönsége most is hatalmas és a magyarul gyónók száma is jelentékenyen magasabb a szlovák gyónók számánál. Ilyen körülmények között 6zinte magától érte­tődő lenne, hogy az egyházi főhatóság is e sze­rint igazodjék és olyan papokat nevezzen ki Nagymíhályra, akik tudnak magyarul. Ehelyett az történik, hogy a plébános mellé olyan segéd- lelkészeket küld a kassai püspöki hivatal', akik a legjobb esetben is csak nagyon rosszul be­szélnek magyarul s képtelenek a magyar hívek szolgálatára á lni. Ez a helyzet annál inkább furcsa, mert tudomá­sunk van arról, hogy viszont színtiszta szlovák községbe olyan segédlelkészt neveztek ki a leg­utóbb, aki alig beszél szlovákul. Az ilyen intézke­dések tendenciája érthető azonban szabad-e bi­zonyos tendenciáknak alárendelni a hitélet ápo­lását? Ez viszont a püspöki hivatal szempontjá­ból érthető a legkevésbbé. KELEMBÉRI SÁNDOR. Az órás- és ékszerüzleteket úgynevezett elegáns csalók szokták látogatni. Rendesen olyan üzle­tekben .próbálkoznak, amelyekben csak egy al­kalmazott szolgál ki. Órák hosszat válogatnak a gyűrűk és ékszerek között, s közben értéke­sebb tárgyat ügyesen elcsennek. Nemrégiben egy régi pozsonyi ékszerésznél fordult meg egy ilyen ,,jobb“ vendég, aki őrnagynak adta ki ma­gát, magához vett egy értékes ékszerdarabot és a kereskedőnél Carlton-beli lakáscímét hagyta hátra s természetesen nyomtalanul eltűnt. A kereskedő még a legegyszerűbb óvatossá­got is elmulasztotta, pedig csak egy telefon- érdeklődésébe került volna, hogy az őrnagyot leleplezze. Érdekes és nagyon hasznos kurzust tarthatna szakavatott rendőrségi ember a kereskedők ré­szére arról, hogyan lehet védekezni az ilyen apróbb tolvajok ellen. Például mindjárt érdekes dolog lenne megtanulni azt, amit az utóbbi idő­ben elszaporodott kasszafurásokkal kapcsolat­ban mondott informátorunk. Megszivlelésre ajánljuk a kereskedőknek: A közönség általában azt hiszi, hogy a Wert- heim-szekrény ellenáll minden kasszafurói for­télynak. Pedig ezeknek a szekrényeknek csak egyetlen előnyük van, mégpedig a tűzbizton­ság. A betörők azonban majdnem mindig könnyű szerrel hozzáférnek tartalmukhoz. Csak az egé­szen modern, vasbeton pénztár szekrények tud­nak ellenállni a betörőknek. Ezért aki sok pénzt tart a kasszájában, ajánlatos, hogy a szekrényt a rendőrség szakemberével vizsgáltassa felül. Ezt minden rendőrség szívesen és ingyen meg­teszi. Aki nem tart a Wertheim-szekrényben pénzt, az pedig éjszakára ne zárja be, mert igy leg­alább elkerüli, hogy a betörők tönkretegyék a kasszáját. Koldus előtt a kereskedő sohase tegyen na­gyobb összeget a kasszába. A koldus rendsze­rint megfigyelője a betörőnek, vagy ha nem, hát akaratlanul is kifecsegi valamelyik kültelki korcsmában, hogy mit látott. Sok pénznek a hire is elegendő ahhoz, hogy a betörő kíváncsi­ságát a kereskedő Wertheim-szekrénye iránt felkeltse. REHOROVSZKY JENŐ. H pozsonyi alvilág titkaiból Á nagyvárosi kereskedő titkos vám szedői: silfénerek, álvégrehajtók, bátyus asszonyok... Hogyan dolgoznak a kiscsalók, akik a kereskedőkön élősködnek ■ ■ A védekezés iskolája * » ■ Érdekes rendőrségi vélemény ■ • I MAGYAR HÖLGYEK I 9 lapja a Nagyasszony 1 I a legolcsóbb folyóirat. Kérjen mutatványszámot kiadóhivatalunktól 8

Next

/
Thumbnails
Contents