Prágai Magyar Hirlap, 1935. december (14. évfolyam, 275-297 / 3827-3849. szám)
1935-12-15 / 287. (3839.) szám
% ... V§ ■vl á : .i I 1935 december 15, vasárnap. '!>RA:CAlA\AG/iARHmiiAI> ’ínsmasEsoEEm^iSHSEBa* Serédi: Pázmány Péter magyar egyetemet alapiioíf A budapesti Szent István Akadémia Pázmány egyetemalapításának jubileumát ünnepelte Budapest, december 14. (Budapesti ezerkeszlőcé- günk telefonjelentéee.) A budapesti Szent István Akadémia pénteken este ünnepi ülés keretében emlékezett meg Pázmány Péler, a halhatatlan emlékű magyar egyházfejedelem egyetemalapításának háromszáz éves fordulójáról. Ez alkalommal nagy és előkelő közönség töltötte meg zsúfolásig az Akadémia üléstermét. Jelen volt többek közölt Ari- gelo Holta budapesti pápai nuncius. Rótt Nándor veszprémi. Hanauer Á. Ihtván váci és Iireier István g\öri megyéspüspök, továbbá Kelemen Krizosztom pannonihalmi főapát, Hóman Bálint kultuszminiszter, Osváth István, a Kúria elnöke, Betzeviczy Albert, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke s a budapesti Pázmány Péter tudományegyetem részéről Kornis Gyula rektor vezetésével az egyetemi tanács. Az ülés egyetlen tárgya dr. Serédi Jus/.ti- níán biboros-hercegprimás ünnepi beszéde volt. A magyar liorcegprimás beszédében Pázmány Péter hervadhatatlan érdemeit méltatta, amelyeket a katolikus egyház, a magyar kultura s az egyetemes emberiség érdekében szerzett. Beszédében egyebek között a következőket mondotta: — Tagadhatatlan, hegy az emberi-égnek egyik legnagyobb baja a tudatlanság, mert talán a 1 g- többször ez volt az oka annak, hogy az embereket vallási, erkölcsi és tudományos téren, avagy társadalmi, politikai és hazafias vonatkozásban olyan könnyen félrevezethették és nem egyszer végve;ze- delcmbe sodorták. Pázmány Péter Nagyváradén született, az akkori Észak thagy arország területén munkálkodott és Pozsonyban halt meg. Gondolkozásában, beszédeiben és cselekedeteiben igazi magyar ember volt. Mint a nemzet sorsáért aggódó magyar, úgy látta, hogy az ország romlását és benne az egyház hanyatlását a polgárok tndatlansáva és politikai megoszlása okozta. Ezért akart nevelni tudományosan képzett és erkölcsileg magas színvonalon álló papságot és ifjúságot. Mivel pedig Szent István szándéka szerint nemzetiségre való tekintet nélkül magyarnak tartotta az ország minden polgárát, ezért az általa alapított magyar egyetem készségesen megnyitotta kapuit minden magyar polgár számára, tehát a magyarországi nemzetiségek számára is, ugyhogy Pázmánynak és egyetemének ez utóbbiak is igen sokat köszönhetnek. Ha tehát most Pázmány egyetemét a mai Magyaror-zág határain túl is ünnepük, annak mi csak örülhetünk, de ez nem változtat azon, hogy Pázmány Péter egyetemét az alapitó levél szerint is magyar egyetemnek alapította. Ez a tudományegyetem mindig hirdette a természetes és kinyilatkoztatott igazságok harmóniáját és igen szerencsésen ösz- szeegyezteítc a vallás és a nemzet szeretetét s igazságainak terjesztésével iparkodott a nemzeteknek egymáshoz való jóviszonyát előmozdítani. bop^ Nagy választék mindennemű palaekbor- ban. Boraink a legjobb fekvésű eschszlo- vák szőlőhegyekből és külföldi bortermelő országokból származnak. Férfiaknak igen kedvelt ajándék: a boros, li koros és konyakos kosár Meinl - irut\. szoló megrendeléseket kútfőidre, is pedig Ausztriába, Magyarországba, LengyelAz adókivetések egészségesebb «l"®skra való fektetétét taz adóhátralék; , itélányot lifiíiétál sürgette Pa er a költségvetési bizotuágbsii Zeman főa ősdó is hslyesii a magyarság Dániainak az asfá- kivető bizottságok újjászervezéséire vonatkozó követelését Prága, december 14. Jelentettük már tegnapi számunkban, hogy a szenátus költségvetési bizottságában az 1936. évi állami költségvetés általános vitája során szövetkezett ellenzéki pártjaink részéről dr. Pajor Miklós országos keresztényszocialista párti szenátor szólalt fel. A szenátor beszédét a parlamenti napló n-omán röviden a következőkben ismertetjük. Javu'-e a gazdasági helyien Bevezetésében kifogásolta dr. Pajor szenátor, hogy a költségvetésben nem tüntetik fel külön azokat az összegeket, amelyeket az egyes tételek keretében az állami közvagyonból a kisebbségeknek juttatnak s amelyekből megállapítható volna, hogy a nemzeti kisebbségek az alkotmánytörveny rendelkezésének megfelelő arányban resze- sednek-e a költségvetés kiadási tételeiben. Kifogásolja, hogy a költségvetésben a büntetési tételek rendes bevételként szerepelnek s hogy az egész költségvetésnek körülbelül ötven százaléka személyi kiadásokra van preliminálva, ami a bürokratizmus tul- tengését igazolja. — Allamférfiaink nyilatkozataiból — mondotta a szenátoiL..többek között — nehéz megállapítani Csehszlovákia tényleges gazdasági helyzetét. Az bizonyos, hogy a gazdasági helyzet a nagy takarékossági intézkedések dacára sem javult, amit igazol az 1934. évi állami zárszámadás nagy deficitje is. — Már 1934 őszén felvetődött Csehszlovákia gazdasági életének teljes átszervezése és az úgynevezett tervgazdaság bevezetése, amelynek egyik legnagyobb propagátora éppen a jelenlegi miniszterelnök. dr. Hodza Milán volt. Ennek a terv- gazdaságnak a kezdete volt a gabonamonopólium rendszere, amit most az állatmonopólium és más hasonló monopóliumok fognak állítólag követni. és maholnap már az annyira irigyelt tisztviselő-osztály is, melynek eladósodása körülbelül 2 milliárd korona, proletársorsra jut. A javulás útjait keresve, ma minden gazdasági tényező kénytelen elismerni, hogy az export fölélénkitése Csehszlovákia gazdasági életének mindenek fölött álló létkérdése. Adóbehajtások - adóhátralékok — A főelőadó ur — folytatta a szónok — azt mondotta, hogy a gazdasági helyzet javulása észrevehető. Nem osztom véleményét. A költségvetés egyensúlya úgy volt biztosítható, hogy a fölemelt adóbevételek többlete szerepel a költségvetésben. Hogy milyen az adóbehajtás általában és különösen Szlovenszkón, azt már az előttem szóló urak eléggé illusztrálták. Az olyan esetek, — hogy például Besztercebányán október 30-ra 180 iparos és kereskedő ellen volt kitűzve árverés, avagy az olyan eset, hogy a végrehajtó, ha a családnál más fedezetet nem talált, az iskolából hazajövő kisgyermek nyaká— Teljesem egy étért eb a főelőadó ur ama nézetével, hogy az adókivetéseket egészségesebb ala-pokira keltene helyezni. Tudjuk, hogy az adókivető bizottságokban nincs a lakosság valamennyi rétege képviselve. Sokkal igazságosabb volna, ha az adók?vető bizottságokat az illető község lakosaiból alakítanák meg, amely község adóügyeit tárgyalják. Meg vagyok győződve, hogy ilyen módon az adófeiltebbeizések száma negyedére csökkenne. Zeman főelőadó: Bizony, a dolog másként igazságosan nem oldható meg. Pajor: Ámde ilymódon kellene kivetni az adókat nemcsak a mezőgazdákná' a falvakban, hanem a kereskedőknél és kisiparosoknál is. hogy az adóklvető bizottságokat kereskedőkből és kisiparosokból nevezzék ki, akik az adózók vagyoni é8 jövedelmi viszonyait jól ismerik. ról leszedte az amulettet, — az adóbehajtásokon és az állami pénzügyeken sokat segíteni nem fognak. — Osztom a referens urnák azt a véleményét, hogy az adóhátralékok minél gyorsabban likvidáltassanak, de legyen szabad hozzátennem, hogy az adóhátralékok likvidálásának intézményesen kell megtörténnie. Mivel a hírek úgy szólnak, hogy az adóhátrálékok likvidálása bizonyos bizottságok véleményétől fog függni, jogosan tartok tőle, hogy ez megint bizonyos politikai agitádónak eszközévé válik, ami a hátrálékos adók Igazságos likvidációjá- na(k rovására történik. A szónok ezután válaszolt az előadó azon aggályára, hogy a gazdaadósságök rendozésé- meik akadályát képezhetné Szilovernszikón a kataszteri és teleik könyvi hiány. Kimutatta., hogy •e.z nem jelenthet számba,jöhető akadályt. A felszólalás e részénél Krejci szenátor közbeszól, hogy „Kolléga ur, tessék szlovákul beszélni, mórt magyar beszédét oem értjüik“. Erre Pajor szenátor beszédét szlovák nyelven folytatta. s a kormány elé vonulni, eddig azonban kevés eredménnyel. „CSardsság! és po'itifcai békét a szomszédokkal!" Felszólalása végén dr. Pajor hangoztatta, hogy a középeurópai kérdésnek megoldása elsősorban Csehszlovákia érdeke. Azon nyilatkozatok, amelyek felelős államférfiak szájából a legutóbbi időben elhangzottak, arra a lehetőségre engednek következtetni, hogy a politikai és gazdasági béke megteremtését a felelős tényezők kölcsönös engedékenységgel és megértéssel elősegíteni kívánják. Csehszlovákia gazdasági élete elsősorban exportra van berendezve és igy eminens érdeke, hogy legközvetlenebb szomszédaival a teljes gazdasági és politikai békét megteremtse s ezáltal az életképes exportnak és általában a gazdasági életnek fellendülését biztosítsa. ''SSSSLa Nagy-Pozsonynak 185 ezer lakosa van Pozsony, december 14. (Pozsonyi szerkeszt' só- gllnktől.) Pozsony város pénteki tanácsülésén bejelentették, hogy Pozsonynak a legutóbb! népszámlálás adatai szerint 145.000, a külterületekkel, illetve a Pozsonyhoz tartozó falvakkal (Ligetfalu, Főrév, Zabos, stb) összesen 185.000 lakoea van. Az idegenek száma a városban 5330, ebből 1576 osztrák, 1346 magyar, 685 lengyel, 355 jugoszláv, 273 német, 32 olasz állampolgár. 1930 december elsejéig 90.047 idegen fordult meg, 7000-el több, miut 1934-ben. Ha minden idegen legalább 50 koronát költött Fozsonyban, úgy a 90 ezer idegen 32 millió koronát hagyoLt a városban. Psrseí keTett kényszerülni s i örökösöket, hogy a szegények hagyatékéi kií zessék Beregszász, december 14, (Saját tudósítónktól.) Érdekes hagyatéki pert tárgyalt tegnap az itteni kerületi bíróság. A beregszászi Chevra Kadisa perelte néhai Róth Gerzsonné örököseit a Szentegyletnek hagyományozott száz métermázsa búzáért, A per előzményei 1928-ra nyúlnak vissza, amikor Róth Gerzsonné, a jótékonyságáról közismert, dúsgazdag beregszászi uriasszony meghalt. Az elhunyt urinő vagyonáról végrendeletben intézkedett és végintézkedésével a beregszászi Chevra Kadisának száz métermázsa búzát juttatott azzal a meghagyással, hogy azt a szegények közt osszák ki. Az örökösök a vég- rendeleti intézkedésnek nem tettek eleget és a szegényeknek, szánt búzát nem adták ki az izraelita szentegyletnek. A Chevra Kadisa vezetősége, miután sem búzát, sem pedig annak értékét nem kapta meg, beperelte az örökösöket. A beregszászi kerületi bíróság tegnap foglalkozott a perrel és a végrendelet alapján — amelyet az elhunyt Róth Gerzsonné még 1926-ban készített — elmarasztalta az örökösöket, elkötelezte őket a búza 1928. évi árának alapulvételével huszonkétezer korona tőke és kamatai s a tetemes ügyvédi költségek megfizetésére. Amiben a főelőadó egyetért ai eileitsék szőEisfsávai A szónok ezután az 1935. évi európai nagypolitika fejlődésének, elsősorban Németország nagyarányú fegyverkezésének azon hatásaira mutatott rá, amelyek Csehszlovákia gazdasági életének fejlődésében is jelentkeztek. A gazdasági helyzet tartós javulása igy elmaradt, illetőleg bekövetkezése későbbre maradt. Az adóterhek elérték a maximumot s a lakosság széles rétegeinek életstandardja cly mélyre süllyedt, hogy mélyebbre már alig lehetne leszoritani. A középosztály rohamosan szegényedik és az önálló egzisztenciák száma egyre csökken. A konjunktúra éveiben félretett tartalékok kifogytak —• Amikor azt látjuk, hogy az agrárok mindenféle támogatásban részesülnek, amit természetesen nem írigylünk tőlük, azonban természetes, hogy az ipar és kereskedelem támogatását is követeljük ugyanolyan mértékben, mint amilyenben az agrárok részesülnek. — Nagyon fájdalmas, hogy a kereskedelmi és iparkamarákban már 17 éve nem voltak választások. Nem tudom, miért van ez. Talán azért, hogy a kormány attól tart, hogy az oly súlyos helyzetben levő kereskedők és iparosok előállnak panaszaikkal? A helyzet ma már annyira súlyos, hogy a kamarák Kinevezett bizottságai és szervei is kénytelenek panaszaikkal a nyilvánosság THuletcu a romáéi -orosz v Bukarest, december 14. A képviselőház pénteki ülésén Titulescu külügyminiszter válaszolt Bratianu Györgynek egy régebbi interpellációjára. amelyben Bratianu a szovjetnek Francia- országgal és Csehszlovákiával kötött szerződése kapcsán tiltakozott az orosz-román szerződés megkötése ellen. Titulescu erélyesen cáfolta azt az állítást, hogy orosz csapatoknak román területen való átvonulásáról tárgyalt volna a szovjetkormánynyak Amint a csehszlovák-orosz szerződésben nincsen szó a szovjetcsapatoknak csehszlovák területen való átvonulásáról — mondotta Titulescu — éppen úgy a megkötendő szovjet-román szerződésben sem lehet ilyesmiről szó. A francia-orosz és a csehszlovák-orosz szerződések semmiben sem érintik Románia szövetségi rendszerét. Románia földrajzi fekvése, de történelmi szerepe is megköveíeli, hogy jóviszonyban éljen a szovjettel — fejezte be Titulescu bérsedét
