Prágai Magyar Hirlap, 1935. november (14. évfolyam, 250-274 / 3802-3826. szám)

1935-11-10 / 257. (3809.) szám

12 ^RMM^A\Afi^AR.-HntLaé 1935 november 10, vasárnap­Társadalmi Elet ■nHHHHBnHHi # A kassai Keresztény Társadalmi Kör csü­törtöki k-ult-u restjén Moór Gedeon evangélikus .Segédlelkész tartott vetített képes előadást „Egy ókori honfoglalás története" elmen. A rendkívül képzett, fiatal előadó egykorú történelmi fel­jegyzések. áz úgynevezett amerikai és egyéb tég­lafeliratok nyomán bizonyította, hogy mindaz, amit a biblia mond a zsidó nép vándorlásáról Egyiptomból vissza Palesztinába, mind hiteles adat és pontos visszaadása a zsidók szabadulá­sának az egyiptomi rabságból. A bibliát tehát hiteles forrásnak vehetjük az ókori események megítélésénél. Az érdekes és magas színvonalú előadás szépszámú közönséget vonzott, amely a kitűnő előadót meleg ünneplésben részesítette. Kisérőszámlcént. Sziklay Judit szavalta el édes­apjának, Sziklay Ferencnek „Optimista ének" tómű versét és hatásos szavalatáért ugyancsak sok tapsot kapott. A műsort Listyák Jenő záró- szavai fejezték be. — A csehszlovák köztársaság népművelési törvényei és rendeletéi cimü füzet dr. Sziklay Ferenc kiadásában már elhagyta a sajtót. A füzetre — mely magyar nyelven először jelen­teti meg a ma érvényben lévő összes rendelke­zéseket — múlhatatlanul szükségük van a köz­ségi közkönyvtáraknak, a járási művelődési vá­lasztmányoknak és községi művelődési bizott­ságoknak, minden kulturális munkával foglal­kozó egyesületnek, valamint a népnevelés szak­embereinek, a tanítóknak és tanároknak. A fü­zet egy levelezőlapon megrendelhető portómen­tes küldéssel együtt 5 korona áron a kiadónál (Kosice—Kassa, Stefánik-u. 105.), aki az ösz- szeg utólagos befizetésére csekklapot mellékel a füzethez. Kérdezze meg orvosát! Feltétlenül ajánlani fogja a „Contratussln”t Baysr £8 £3 ® |3> @ $ t hörghurut és szamárköhögés esetén. Kapható a gyógyszertárakban, vagy megrendelhető a csehszlovákiai vezérképviseletnél: Dr. Ferenczy gyógyszertár, MukaSevo. — Kártérítési per az orvosi költségekért és a sárba taposott zsebkendőért. Pozsonyi szer­kesztőségünk jelenti: Kulis János, Letech Ká­roly és Grancsics Mihály sárfői legények a múlt év novemberében a korcsmában megtá­madták régi haragosukat, Mellis Károly fuva­rost, majd az uccán leteperték és összeszurkál­ták. A három legényt 14 napi elzárásra Ítélték és á károsultat kárigényével polgári bíróság elé utalták. Mellis, aki 28 napig feküdt a kórház­ban, orvosi költség és uj ruhájának tönkretétele miatt 3852 koronára perelte három támadóját és keresetében előadta, hogy a zsebében lévő monogramos zsebkendőért, amelyet ideáljától kapott, külön 100 korona kártérítést igényel, mert azt is a sárba taposták. A tárgyaláson ki­hallgatott szakértők nem értékelték a figyelmes ajándék ideális értékét, amelyet szép szlovák versike kíséretében kapott ajándékul Mellis és csupán 20 koronára értékelték a zsebkendőt. Az orvosi költségek tekintetében a bíróság már megértőbb volt és összesen 2126 korona költ­ségben marasztalta el a három verekedő le­gényt. —- A 33. osztálysorsjáték V. osztályának mai húzásán nyertek: 20.000 koronát: 64.217. — 10.000 koronát: 28.982, 45.000, 74.842. — 5-000 koronát: 170, 648, 1112. 4576. 8520. 13.600, 19.095, 22.165. 22.602, 25.065, 26.110. 26.292, 31.200. 33.069, 34,635. 36.322, 42.204, 45.231. 46.272, 48.187. 50.803, 55.126' 57.989, 62.818, 63.165, 67.185, 69.422, 80.362, 84.697, 88.711, 94.957, 97.084. — 2.000 koronát: 1920. 3665, 5426. 6788, 10.171, 10.431. 10.546, 12.837, 14.960, 18.3238, 19.205, 22.924. 22947, 24.379. 26.054, 26.262. 26.708, 28.776, 32.541, 34.871. 37.293, 38.218, 39.276, 39.422, 40.453, 43.908 43.240, 44.039. 44.734, 45.405. 51.479. 53.795, 56.673, 57.304, 57.276,' 57.872, 57.922, 62.123, 62.179, 62.228, 63.718, 64.461. 72.170, 72.352. 75.754, 77.111, 77.319, 82.023, 84.603, 85.654, 86.418, 88.102, 88.236, 90.814. 90.985, 93.189, 94.166, 95.327, 99.469, 108.072, 103.091, 103.405, 104.327. (Felelős- 6ég nélkül.) xx Igyunk tejet szalma szállal! Ez nemi tréfa, mert a tejet tényleg igy kell inni, hogy ne okoz­zon gyomorfájást e hogy ne váltsa ki a jólla­kottságnak azt a fokát, mely már kellemetlen. Ha a tejet nem szívjuk, hanem isszuk, akkor olyan mennyiségben kerül a gyomomba, hogy ott nagy túrós darabokká válik, amelyek csak nagyon nehezen emészt'hetők. Hiszen maga a természet nagyon okosam gondoskodott arról, hogy a tej szívás utján a>z élőlények gyomrába csak nagyon kis mennyiségben kerüljön, inkább csepp énként. Tiszta tejet „inni" árt a gyomor­nak. De azért még neon kell lemondanunk erről a hasznos táplálékról. Mert ha a tejet Parola rozskávéval keverjük, akkor nagyon célszerűen felhigkjük és kicsi,, könnyein megemészthető részekre bontjuk. Perola rozskávé és valódi Franck hozzáadásával a tej sok gyemnek és felnőtt részére élvezhetővé válik, azonkívül le­hetővé teszi a tej tökéletes feldolgozását a gyo­morban. A ködös-borús, kedvlankasztó októbervégi és novembereleji napokban, mikor az időjárásbeli viszontagságok a gazdát is arra utalták, hogy ne nagyon hagyogaissa el a házatáját: két-há- romszáz év előtt élt gondos eleink megint csak leakasztották a mestergerendáról a bölcs ta­nácsadásokkal szolgáló öreg kalendáriumot. Az októberi szüretek bőséges termése, a pompás, csípős izü must még nem forrott borrá, — igy hát az óborocskát rejtegető flaskáf helyezte maga elé az asztalra a körültekintő családatya az immár hosszúra vált estén és nagy buzgó- sággal látót hozzá a Szent András havára előirt rigmusok tanulmányozásához. Mellőrhefclen szükségesség volt tisztában lenni az életrevaló intelmekkel erre a hónapra is, melynek teendőit és szórakozásait a legvégén méltóképen tetőzte be az András-esti ólomöntés és ehhez hasonla­tos sok más tennivaló, mely a ház kisasszonyá­nak megszívlelendő útmutatásokkal szolgált bi­zonyos sziv-ügyeknek jövőbeli eligazodását il­letően . . . De ezek kizárólag a két nembéli fia­talságnak szólották, mig a papák és mamák a szegről leakasztott kalendáriumban találták meg a november hónapjára nekik szóló verse- zetet. Mert hát nem igen lehetett figyelmen kivü! hagyni például azokat a jóakaró parancsolato­kat sem, amelyek az 1581. évre szerkesztett bártfai kalendárium novemberi rigmusában eképen foglaltatnak: Búzát, foghagymát vess mostan, gesztenyét ül- Mibeli jó fákat, makkot is ebbe keress, [tess, így kerül aztán egyetlen meghitt társaságba a búzának és a fokhagymának földbe való ve­tése, mint lényeges gazdasági teendő erre a hónapra, a gesztenye ültetésével egyetemben. Hajdanvaló magyar elődeink nem élhettek éppen valami rosszul november havában sem, amint azt az 1611. évi keresztúri kalendárium idevágó rigmusa is sejteni engedi, mondván: Gyorsalkodik Sz. András hava sok fát vágni És kóstolni jó borokat sós pecsenyére. Ez az utóbbi „gyorsalkodás" — ha nem csa­lódom föltevésemben — még abban az esetben is föltétlenül bekövetkezik vala, ha ama sze­relmes természetű szakácsné véletlenül nem sózza is el azt a pecsenyét. Novemberben ép- penugy, mint az esztendő akármelyik más hó­napjában. A jó borok kóstolgatása és a pecse­nye sós mivolta valahogyan egyenes arányban állanak egymással minden időben: minél sósabb a pecsenye, annál intenzivebb — a gége ro­hamosabb száradásának okából — a kóstolga­tás is. így lehet a szakácsmüvészet a belterje- sebb borfogyasztás alapmotívuma. Jó bornak hörpentésére serkent az 1626-i fe- jérvári kalendárium novemberi rigmusa is, ami­kor ezt a tanácsot adja: Gyömbér, füszerszám legyen ételedben, Jó bort herpencs reá, légy jó egészségben. Azt a nagyfontosságu életrendi parancsola­tot, hogy e versezetnek nyájas olvasója ebben az elkövetkezett hónapban is jó egészségben legyen: nyilvánvalóan nem is olyan nehéz hí­ven teljesíteni, ha a jó étvággyal elfogyasztott — Harminchárom hónap „gázolt" tyúkokért. Beregszászi tudósítónk jelenti: Hága Sándor, Molnár András és Molnár Szeréna beregszászi lakosok a nyáron át minden este kirándultak a környékbeli falvakba és ott megdézsmálták a tyúkólakat. A lopott baromfi nagy részét Ber- kovics Gizellának adták el, aki egy tyúkért 6 koronát, egy csirkéért pedig 3 koronát fizetett. Amit nem adtak el, azt szállásadónőjük, Hor­váth Etel megfőzte számukra. A tyuktolvajok az orgazdával együtt a hatóság kezére, majd tegnap a beregszászi kerületi bíróság elé kerül­tek. Azzal védekeztek, hogy a tyúkokat nem lopták, csak az autók által elgázolt baromfiakat szedték össze az utón. Hága Sándort és Molnár Andrást 10 havi, Molnár Szerénát 7 havi bör­tönre, Berkovics Gizellát és Horváth Etelt pe­dig 3—3 havi fogházra ítélte. — Bronzkori kőmalmot találtaik az ógyallai útépítésnél. Komáromi tudósítónk jelenti: Igen értékem lelettel gyarapodott a komáromi Jókai Egyesület mi ízen imáinak régiségtára. Az ógyal­lai útépítésnél a régi országút aflaitit a munká­sok egy több darabból, álló őskori kézi malmot találtaik, amelyet sikerült kifogástalanul össze­állítani. Csontmarad,ványokat is találtak a ma­lom mellett, néhány kilómé ternyire pedig aiz egyik szomszéd község határában őskori sir maradványait találták meg szép díszítésű cse­répedényekkel. és urnákkal. A leleteket a ko­máromi muzeum vette őrizetbe. gyömbéres és füszerszámos eledelek után jó bo­rocskát hörpintget. Hogy mennyit: azt főképen az e korbéli magyaroknál égbekiáltó vétek is lett volna előírni, ez irányú mérték tekinteté­ben a fogyasztó koponyák teherbíró képessége az egyedüli döntő tényező. Ugyancsak a jó egészség kellő megóvása ér­dekében szónokol az a mindörökre ismeretlen­né vált jámbor rigmusfaragó is, aki az 1630. évi csepregi kalendárium lelkiismeretes olvasóit látta el fontos életrendi útbaigazításokkal azon esztendő november havára. Mert hogy aszon- gya: Hideg borral igyál mézes bort, tiszta légy itten, Érvágást, förödést, hideget innen elűzz, Tégy dolgot: borsos, gyömbéres étket ehetel, Együtt mézessel, csak legyen ebbe módod. Hasznos tanácsok ezek mindenesetre. Csak — tisztelettel szólván — azt az egyet nem értem egészen, a mai ember eszejárásável nézve a dolgot, hogy ha már szigorúan előírja a poéta az olvasójának, hogy ez tiszta legyen e hónap­ban, miért köti ki mindenáron már a követke­ző sorban, hogy az érvágással együtt a förödést is tartsa távol, sőt űzze el, mint nem kívánatos cselekedetet?! ... Megint csak arra mutat,, amit sok más egyéb adat is bizonyít, hogy a régi magyarok a feredést mindenkor szívesen elke­rülték, nem sorozván azt a legkellemesebb tisz­tálkodási funkciók közé. Még ha módjuk lett volna is ebben. Az 1675. évre szerkesztett egyik öreg kalen­dárium ezt a figyelemreméltó versezetet tartal­mazza a tél felé járó Szent András hónapjára: Szent András ihon jő, fát vágj bővön Intze az [tűzre, Miklós jege fagyott, hogy ha patakra jutott. Mert bizony november már nem igen szokott tréfálni, ha olykor rossz kedvében találják. Sokszor kétség: ama bizonyos Ince (vajh* ki ő és merre van hazája?) nagyon is megszívleli a fentebbi parancsolatot és igyekezik bővecskén elrendezni a tüzrevalókat. Mostani jelenvaló esztendőnkben — a tartós szép ősznek miatta — a mi. Incénk, a fakereskedelem nem csekély aggodalmaitól kísérten, tüzelőfák aprítására nem is nagyon gondolt, de egy kis időváltozás a legközelebbi huszonnégy órán belül — és mindjárt alkalma lesz erre is. Milyen jó, hogy már az 1679. évi kolozsvári kalendárium rigmuskészitője édes-keveset gon­dol a hidegre. Ő már inkább azzal törődik, hogy bizonyos táplálkozási gyönyörűségekkel miképen lehet kelemetessé varázsolni a szeszé­lyes november időjárásbéli huncutságait. Mert ime eképen nyilatkozik: Legyen elég gyömbér étkemben, bors ecet és [méz, Hozzanak iirmös bort, mandolát s asszu figét. Ha mindezek szépen megvannak, csinálhat aztán Szent András hava azt, ami éppen jól esik neki. Minden jel arra vall, hogy a kedves öreg kolozsvári kalendáriumnak ez az ismeret­len régi versfaragója nem volt éppen rosszindu­latú ember ... ZSOLDOS BENŐ. xx A fénylő arc. A legszebb női arcot is el­csúfítja, ha az orr, vagy a homlok fénylik. Ki­tűnő szolgálatot tesz ilyen esetben a Sul- famyl kénes-krém, mely megszünteti az arc zsírosságát. Alkalmazzák éjjelre, vagy pedig nappal púder alá. Kapható minden parfümé­riában, drogériában és gyógyszertárban. Csehszlovákiai vezérképviselet: D. Engel, Bratislava, Venturská 12. (3.) —Fogházra és pénzbüntetésre Ítélt vereke­dők. Komáromi tudósítónk jelenti: Zimányi Sándor nagy&aiLlói és Olajos Dávid hölvényi la­kosok valami csekélység miatt összevesztek és egymásnak támadtak. Az egyik puskával, a másik vasdoronggal hadakozott s a párbajból súlyos sérülésekkel, kerültek ki mind a kietten. A bíróság elé kerültek, aíhol azzal védekeztek, hogy önvédelemből harcoltak. Mindketten két­heti fogházat és 200—200 korona pénzbírságot kaptak. — Hasonló vétség miatt kerültek a bíróság elé Labanc János és Labanc József bá- torkeezi lakosok is. ők egy Pálinkás József ne­vű ismerősüket verték félholtra vasvillával és szőlőkaróval, előzetes megállapodás szerint. A tárgyaláson azt vallották, hogy „ütöttek ugyan valakit, de nem tudják, hogy kit s őket is ütötte valaki, de nem tudják, hogy ki.“ A zavaros vallomások után fejenként 350 .korona pénz- büntetésre ítélték őket SzmHÁz-KörrWKaL-RlRA,. A Magyar írás novemberi száma Prága, november 9. Bár a Magyar írás de­cemberre kettős számot készít elő, a novemberi szám tartalma épp oly gazdag, mint az eddigi számoké. Kovács Endre „Politika és irodalom1* cimü cikke nyitja meg a füzetet. „Az iránymü nem művészet11, mondotta egyszer Babits Mi­hály és ez ellen Szabó Dezső nagy hévvel küz- I dött. Kovács ezt a kérdést világitja meg cikké­ben és szellemesen állapitja meg a végén, hogy Ibsen tendenciózus drámáiból a mai ember szá­mára éppen az maradt ki, amit ő fontosnak tar­tott és ami ma legkevésbé aktuális: a tenden­ciájuk. — Máriás Imre rövid novellát irt ebbe a számba „Simon Péter uj ruhája" cimmel, amely friss, erős irás. — Sípos Győző és And- rej 2amov versei következnek, az utóbbit szlo­vákból Sípos Győző fordította pompásan. — Ugyancsak Sípos fordította Valenti Beniak egy versét szlovákból. — Sebesi Ernő, a szloven- szkói magyar irodalom egyik kiváló képviselője „A különös kibic" cimmel irt hosszabb novel­lát, amely bővelkedik Sebesi ismert pompás kvalitásaival. Témája, mint minden Sebesi-té- ma, megragadó és komplikált, nyelvezete egyé­ni és színes és mindvégig leköti az olvasót. — Sáfáry László „Játék" cimü verse kedves és megkapó s másik két verse: a „Látó-fa" és a „Szerelmes lány" erős lírai érzékről és tehet­ségről tanúskodik. — Dékány András „Egy ko­sár hal" cimü novellája következik ezután. Az iró palettáin gazdag színek állnak készenlétben és ő jól keveri őket. — Dokupil István két kis verse lenge és finom. — Veres Vilmos „A liba" cimü novellája paraszti izü és a falut re- I velálja. — Telek A. Sándor két verssel szere­pel. „Misét celebrál a pusztán a tél s mint dómban az ezüstös sípok orgonáinak az odvas vén füzek s az élet csendes álomba áléi..." í Mindkét verse olyan finom, mint ez a kezdeti : strófa. Féja Géza Balassa Bálintról ír értekezést, amely egy készülő irodaiomtÖTténetniek egy részlete. A XVI. század legnagyobb villanásának ■mondja Balassiit, akiről megái lapítja, hogy „le­felé hulló" főuir volt. Útja a mai Szlovéné zikó- 1 tó! az Óceániamig ívelt. Balassiban már a ma­magyar költő szükségszerű belső összetettsége ■élt: a katona nemesedett benne szellemmé, te­hát századok zsúfolt éliménytömegie szakar1 ült fel. Ugyanakkor azonban élő, szerves sejtje volt az európai kultúrának. Népszerűségére jel­lemző, hogy halálát egész sereg költemény si­ratja és költeményei csaknem két századon ke­resztül táplálták a magyar lírát. — Ezt az érde­kes irodalomtörténeti részletet Féja Géza Iro­dalmi szemléje követi. Három fiatal magyar re­gényről ir, amelyek a:z Ady utáni nemzedék pró­záját reprezentálják. Tamási „Szüzmáriás ki­rályfi", Sárközi „Viola" és Kodolányi „Fekete víz" cimü regényei ezek. Ezenkívül Móricz Zsigmond uj könyveiről és Bölönyi György Pá- risban megjelent Ady-könyvéről ir ismertetést. Végre egy Ady-könyv, — mondja Féja, — amelyben a költő nem kap utólagos vádakat és jó tanácsokat. A kortársak szívesen skt.au- lyázták Adyt egy politikai áramlat keretei kö­zé, holott óriási és összefoglaló történelmi je­lentkezés volt. — Ifj. Dudich László „Udvarlás, ■esküvő és lakodalom az izsai magyaroknál" címmel Izsa község népszokásairól ir és elmond­ja, hogy ezek talán Szlovenszkó legérdekesebb népszokásai. A tanulmány alapos és hézagpót­ló. Kevéssé ismert, amit a tanulmány végén mond: „Mikor a menyecske hazamegy, a ruhá­ját és ágyneműjét is hazaviheti, de most már nem csengős lovaikon és víg nótaszó mellett, hámom csak talicskán és leginkább az éj sötét Leple alatt." Szombathy Viktor „A szlovenszkói magyar falu és a könyv" cimü értekezése nagy tudás­sal és a falu iránti mély szeretettel íródott. A falu éhes, kultúrára éhes, mondja, és az étvágya fokozatosan növekedett meg. Szük­ség van rá, hogy kulturéhségét csillapítsuk. Szomlbathy megmutatja, mákép kell ennek történnie. — Illé*sy Péter „Őskultúrák érté­kelés-e" ckn/ü értekezése a primitív kútárá­ról elmélkedik. — Dr. Baktay Ervin a hindii világszemlélet alapelveiről irt értékes tanul­mányával szerepel. — Boros Margit „Egy közhely margójára" irt egy kis megjegyzést. — Iharos Alfonz „A moháé r dók medve- állatocskájá"-ról ir. — A kritikai rovatban Artinger Imre irt cikket Gén Lkon István „Az uj magyar festőművészet története" cimü, most megjelent könyvéről. Az Amerikai De- kameron cimü könyvről, amelynek bevezető tanulmányát és életrajzait Reményi József irta, Muhoray Elemér számol be. — Nagy Barna Székely Bertalan százéves évfordulóját ünnepli egy cikkben. — Nyiresi-Tichy Kálmán „A rut a művészeteiében" cimü Írása mély és érdekes írás. „A lélek az, ami a rutát is meg­szépül", állapítja meg a művészetekre. A számot színház, film és rádióbeszámoló zárja be. VUn/etn&cc dgjttuscd

Next

/
Thumbnails
Contents