Prágai Magyar Hirlap, 1935. november (14. évfolyam, 250-274 / 3802-3826. szám)

1935-11-10 / 257. (3809.) szám

1935 november 10, vasárnap. Zilahy Lajos: t>r^:gaiA\a<Aarhiril?^ 13 Kritika uj darabomról Zilahy Lajos „Urilány“ című leg­újabb darabját most mutatta be a budapesti Belvárosi Színház, miután Győrött előzőleg vidéki próbabemu­tatót tartottak. Az iró saját darabjá­ról irt „kritikát.14 Többek között Paul Hervien is megtette, hogy kritikát irt a „La cooirse dai Flamlbeau** című darabjáról és kegyetlenül levágta ön­magát. Bemard Shaw továbbment egy lépés­sel; kritikát irt a kritikáról. Ebben az, eset­ben annyira eltolódtak az erőviszonyok, mint mikor a jókedvű, vásott gyerek kitépi a le­gyek lábát. Újabban Elmer Rice amerikai iró utánozza Shawt. Őszintén szólva egyik műfajban sem hi­szek. Látja az iró a saját hibáit? Akkor miért nem javítja ki? Kritikát Írni önmagunkról: üres szellemesség. Kritikát írni a kritikáról, — ezt csak Shaw teheti meg, aki roppant hi­telt szerzett magának azzal, hogy semmit sem vesz komiolyan. A kritikával való viasko- dás semmit sem változtat a törvényen: olyan vagyok, amilyennek látsz. Mégis szeretnék néhány dolgot elmondani a saját darabomról. Ez a drámai miunkám teljesen drámaiatlan. Az epikai elem annyira túlteng benne, hogy a második felvonást kénytelen voltam három részre osztani. Más •baj is van: az első felvonás dráma, a máso­dik felvonás vígjáték, a harmadik felvonás pedig bohózat. Mentségemül szolgáljon, hogy mindezt előre láttam, de nem volt. más meg­oldásom: vagy eldobni az egészet, vagy pedig megírni, úgy ahogy vau. Bevallom, régen megingott a hitem abban, hogy az irodalom­nak iskolai törvényei vannak. Az előzetes győri bemutatóval kapcsolat­ban nyilatkozatom jelent meg a lapokban. A tudósító azt kérdezte tőlem: miért megyek Győrbe, talán nem bízom a darabban? Erre én azt feleltem: hát persze hogy bízom. Ez sajtóhiba volt. Én tudniillik azt mondtam: hát persze, hogy nem bízom! Világosan em­lékszem azokra a tépelődő óráimra, amikor végleg elhatároztam, hogy a „Süt a map“ vagy a „Tűzmadár** ciimiü darabomat visszaveszem a színháztól, mert mindent meggondolva és megfontolva rájöttem, hogy a szégyenteljes bukás elkerülhetetlen. Minden bemutató előtt úgy érzem magam, hogy olyan repülőgépbe ülök, amely ismeretlen irányú viharba kerül. Vagy a falhoz vág, vagy átrepit a célon. Aki azt állítja magáról, hogy előre ismeri a da­rab sorsát, az még sohasem bukott meg. Ilyen ember pedig nincs a világon. A győri próbarepülés nem az ón találmá­nyom. Angliában és Amerikában előbb két hétig kefélik és mosdatják vidéken a darabot. Ugyancsak külföldi minta után történik az az erőszakos „újítás**, hogy a színészek fel- vonásközök'bem ne jöjjenek a függöny elé. Amíg a darab tart, a színész nem léphet ki magám emberiként a képzeletbeli alakból. Nálunk a népszínmű és az operett hőskorából maradt, itt ez a kissé balkáni izü szokás. Ilyennek a nagy nyugati színpadokon ma már nyoma sincs. A rendkívül magas színvonalú magyar színházi kultúra igazán megérdemelné, hogy ezen a ponton is a nyugathoz igazod­junk. Szín akimigunk már van, — miért viselünk sárga cipőt hozzá? Az Urilány előadása kitűnő. Nagyszerű teljesítménye a magyar színészetnek. Ez szá­momra egy kicsit kellemetlen. Nem mond­hatom azt: hja kérem, a színészek... Sároslak a Kazinczy Társaság httHttresijén Kassa, november 9. Abból az alkalomból, hogy a Kazinczy Társaság november 34-én Sárosi Eetet rendez Kassán a Schalkház nagytermében, figyel­münk ismét a sárosi magyar társadalom felé irá­nyul. Meggyőződésünk szerint századok öröksége nyer kifejezést, szint, életet a mai maroknyi sá­rosi társadalomban. Csakis így érthetjük meg, hogy e társadalom mindenkor gazdag volt a kul­túra. magas fokán álló egyéniségekben. A magyar kultúráiét pár év óta Sárosban — szervezettségének hiánya miatt, amelyet a közel­múltban megalakult SzMKE lesz hivatva meg­szüntetni — elcsendesedett. E kultúráiét, termő- képessége azonban ma is megvan. Egész sorát tudnám itt felsorolni azoknak, akik o talajból nőttek naggyá és ma is méltó reprezentánsai a sárosi kulturszellemnek. A sok közül most csak háromról szólok, mint akik a Sárosi Est fősze­replői. * * * Sáros gazdag virágoskertjének szép virágszála ősrégi nemzetségének gyönyörű hajtása Kissóczy Józsefné. Van e virágoskertnek — hála a sárosi föld termőképességének — sok ily szép leánya, szép asszonya. Ám én azért értékelem nagyra, ■igen sokra Erzsébet asszonyt, mert benne látom a sárosi léleknek legideálisabb, legtökéletesebb megtestesülését. Érzés- és szellem világ j.i, első be­nyomásra oly egyszerű, mint a napsugár, vagy a madárdal. Mi magunk is közelében igaznak, tisztának és nemesnek érezzük magúinkat, elfo­gultságunk, gátlásaink megszűnnek, lelkünk a sok-sok társadalmi konvenció lelket bénító bék­lyóitól felszabadul. Pedig hát a virágba borult fa is titkokat rejt magában. Ezt is első tekintetre egyszerűnek látjuk. Valójában pedig az a sok szépség, teremtő- és termőerő, amely benne rejtő­zik, nem könnyen megérthető összetettségből származik. Kissóczynó összetett lelki világát csak az tudja igazán megérteni, aki ismeri azt a lég­kört, amelyben ez a sokoldalú, mindig életvidám, de mégis reálisan komoly lélek a kaleidoszkop- szerüen változó élet felhős és napsugaras napjai­ban azzá vált, aki. Az egyszerű és összetett lelkiség ellentéte megnyilatkozik költeményeiben is, amelyeket a komoly kritika méltánylással fogadott.*) Ezekben a költeményekben is ott van lelkének játszi köny- nyedsége, bájos elevensége, felcsillan e lélek gaz­dagsága, álmainak, vágyainak nemessége. Mindaz, amit társadalmi téren tesz, szintén úgy tűnik fel, mintha ez szórakozás, játék volna. Valóságban komoly feladatokat old meg szinte észrevétlenül. Éveken át lelke, zseniális prima­donnája Szlovenszkó egyik legjobb műkedvelői gárdájának, Mindig mosoly van ajkán s habár *) Ásgut'hy Erzsébet: Most én táncolok a köté­len... átérzi, ő is átéli az élet komolyságát, sohasem csügged és nem enged másokat sem csüggedni. Dísze, méltó képviselője nemének és a sárosi léleknek. * * * Mécs László hogyan kerül a Sárosi Est sze­replői közé ? Sokan kérdezik mostanában ezt tő­lem. A felelet egyszerű: Mécs nemcsak Sáros szü­löttje, de lelkületénél fogva is izig-vérig sárosi. Miként Kissóczynó, úgy a nagy költő is hamisí­tatlan sárosi atmoszférában nőtt fel. Édesanyja Dobránszky-leány. Már pedig a Dobránszky-csa- lád fogalom Sárosban. És pedig nemcsak azért, mert tisztelt, nagyrabecsült e család minden egyes tagja, hanem, mert tipikus sárosi lelkületűk van. Ezek között Dobránszky János, a sóvári esperes-plébános és volt nemzetgyűlési képviselő, Szlovenszkó-szerte népszerű és köztiszteletben áll. Népszerűségben vetekedett vele, míg élt, Endre bátyja, ny. vasúti főfelügyelő. A családból meg­említem még Józsefet, a szinyei esperes-plébá­nost, az előbbieknek unokaöecsét. Mindannyian jellegzetesen sárosiak. Szivjóság, őszinte, minden hamisságtól ment egyenes gondolkodás, bizonyos könnyedség modorban, fellépésben, finom gaval­léria jellemzik őket; emellett idealizmus és a közért mindig kész- áldozatos munka. Kérdem, nincsenek-e meg ezek a szép családi jellemvoná­sok Mécs Lászlóban is ? Talán lobogó vérmérsék­letével túlszárnyalja szelidlelkü nagybátyjait is. Mécs László erősen családias érzésű; szüléd, ro­konai, szülőföldje iránt érzett szeretetét ismerjük költeményeiből is. Büszkén vallja magát sárosi­nak. Egész mivoltában az is ő. Nem tagadhatja ezt le, még ha akarná, akkor sem. Nekem csak egyszer volt alkalmam vele hosszabb ideig együtt lehetni. A Sziklay Feri szép tuszkulánumának felavatásán. Előkelő társaság került itt össze. A sárosiak voltak a hangadók. S nekem különös élvezet volt őket így együtt megfigyelhetni. Dob­ránszky János, Mécs László és Tost László — hip-hop. ott legyek ,ahol akarok — ahogy össze­kerültek, máris otthon voltak. Gyermekded jó­kedvvel hozták elő emlékeiket; adomáikban ott volt a hamisítatlan sárosi lélek. S mi, többiek, gyönyörködtünk játékos kedvükben. Méc6 László annyira sárosi. hogy Kassára is csak mint sárosi, a sárosiak társaságában akart eljönni. ,A kassaiak lelkes örömmel, szeretette! várják Sáros nagy fiát ★ ★ ★ Fábry Viktor nem tősgyökeres sárosi. Csodás impulziv természete, mély érzésvilága, tempera­mentuma, miután fiatalságától fogva Eperjesen él, predesztinálták őt, hogy e légkörben sárosivá legyen. Nem ő az első akit e légkör átalakított, asszimilált. Hogy csak egy példát hozzak fel: Csengery Gusztáv, a népszerű költő, pedig már férfikorában került Eperjesre, ugyanilyen nagy lelki változáson esett át. Fábry, mint tanítványa, KH Miller "ért szavatoltad elsőrangú borotválhozás az egész különleges, modern eljárás szerint előállított és ezáltal a legérzékenyebb bőrre is megfelelő Nana- Shaving-gal, amely kiváló tulajdonságai dacára sem drágább más borotvaszappanoknál, melyeket minőségben messze túlszárnyal. A Nana-Shaving emellett rendkívüli gazdaságos és egy 6 Ké-s Nana-Shaving elegendő 150-szcri borotválkozásra. Az törv. védett. „Erlcgln" a tudományos kozmetika legújabb felfedezése. Kclle­r>i1,r:-----y* mesén simává teszi a bőrt és meggyógyítja a börhihá­( H tL * ~ kat, valamint megakadályozza azok keletkezését. A törv. t ^ ^védett „Erlegin‘‘-t tartalmazó „Nana" krém könnyen ‘ ^ bedörzsölhető a bőrbe s nem hagy hátra zsíros fényt. Ha „Nana ‘ krémet használunk, úgy valóban kozmeti- |(|<a' prcc*rn^n^t *rünk cl. A «Nana“ krém néíkülözhetet- 1 ILI len férfiak számára, mert ha borotválkozás után hasz­, illflil \ Hálják, nem viszket és éget az arcbőrük. Az „Erlegln“­P LjríTÍ 90 paBgjpfc'- Me| előállított „Nana" krémet semmi mással nem lehet ra 'V~ pótolni. Ha Nana-Shavingot és ,,Nana“-krcmet hasz­ifev. jvjjr yV N*rá ,UÜ élvezet a borotválkozás. Nana-Shaving ö-— Ke, Na a-krém 5‘— Ke cs 0•— Kf. Kérje drogériákban és illatszertárakban. Ha nem kapható, forduljon közvetlenül a csehszlovákiai gyári le.rakatlioz: Margaux, Praha-Smlchov, Pfístavní 21. követte mestere példáját. És amikor az agg költő negyvenéves jubileumát ünnepelte, az ifjúság ne­vében Fábry üdvözölte őt. Milyen ünnepély volt ez ! Ilyet csak a sárosi lelkesedés tud elővará­zsolni. Amikor Fábry tényezővé vált a sárosi ■életben, a Csengeyek kora véget ért. A Széchenyi- Kör megszűnt. Amire Fábry vállalkozott, a lehe­tetlennel volt határos. Sohasem volt baja a ható­ságokká.!. Nem gördült e részről útjába akadály. Maga a magyar társadalom süllyedt súlyos letar­giába. Az uj viszonyok között ebbe lelket ön­teni, kulturmunkára serkenteni; ez a feladat Fábryra várt és ő ezt becsülettel vállalta és si­kerrel teljesítette. Az intézmények égés-z sorát teremtette meg. És a sárosi magyar társadalom ezt a fáradságos, úttörő, lelkes munkát hálával fogadta, fiatal vezérét híven követte. A sárosi társadalom ismét megtalálta önmagát. Valóban nem Fábrrn múlott, hogy az utóbbi időkben szél­csend állót bé a sárosi magyar kulturberkekben. Nem volna csoda, ha Fábry tettereje ebben az iz­galmas, folyton változó, folyton uj feladatok meg­oldását követelő magyar társadalmi életben meg­torpanna. Minden ily kiváló szervező, magát nem kimélő vezető-emberünket fenyegetheti e veszede­lem. Fábrytól még sokat reméltünk. Zsenialitá­sára, lelkes egyéniségére szüksége van a magyar kulturéletoek. GÖMÖRY JÁNOS, (*) A Kazinczy Társaság november 24Aki Sárosi Estjének műsora. Kassáról jelentik: Mint már jelentettük a kassai Kazinczy Társaság e hó 24-én, vasárnap 8 órai kezdettel Sárosi Estet rendez a Schalkház nagytermében. Az est mű­sora a következő: 1. Daltestvérek énekkara. Karnagy: Fábry Viktor. — 2. Mécs László köl­teményei. Szavalja a szerző. 3. I. Seriabin: Noc- turno balkézre. II. Suhajda Mária: a) Induló, b) Gavotte et Musette. c) Quarte etude. III. Veidi-Liszt: Trubadúr ábránd. Zongorán elő­adja Suhajda Mária. — 4. Molnár Ferenc: Ibo­lya. Egyfelvonásos vígjáték. Szereplők: Bilich Manci, Buchfürer Cili, Dancinger Ferenc, Kirchmayer Vilmos, Kissóczy Józsefné, Mihali- desz Rózsi. Mlinarcsik Bözsi, Ungár Ernő, Vajdicska Edit. — 5. Daltestvérek énekkara. Karnagy: Fábry Viktor. Tegyek elővételben már kaphatók Vitéznél. — A Sárosi Estét más­nap, november 25-én Eperjesen megismétlik. (*) Kodály nagy sikere Genfben. Genfböl bői jelentik: A genfi filharmonikus zenekar leg­utóbbi hangversenyén Kodály Zoltán „Galántai táncok” cimü müvét is játszotta. A mü a nagy zeneértő genfi közönség körében a legnagyobb tetszésre talált. A zenekart Ansermet, a híres svájci dirigens vezényelte. A svájci lapok a leg­nagyobb elismerés hangján Írnak Kodály mű­vészetéről és megállapítják, hogy a szerző nagy­szerűen adta vissza a népies elemeket. (*) Magyar szinielőadás a pozsonyi városi színházban. Tudósítónk jelenti: A Kiskárpátok cserkészcsapat jónevü műkedvelő gárdája ma, vasárnap délelőtt fél 10 órai kezdettel mutatja be a városi színházban Sárai Pali „Fiuk, föl a fejjel. . .** cimü, a cserkészéletet tárgyaló szín­müvét a szerző saját rendezésében. A darab­ban, amelyben a vidám és komoly jelenetek egymást váltják föl, a gárda legjobbjain, Sárai Palin, Janson Jenőn, Nagy Jancsin stb. kívül több kiscserkész is szerepel. Az önképzőkqri jelenetben lép föl Bagnovini Luigi operaénekes, tenorista, aki olasz áriákat fog énekelni s Klatt Aurél, a tehetséges pianista zongoraszámaival fogja fejlődését igazolni. Jegyek a színházi pénztárnál kaphatók 15 koronától lefelé. (*) Glücksmann István filmje. „Egyszer megis­mered az igaz szerelmet** címmel Glücksmann István, a Prágában élő magyar librettista ro­mantikus filmkönyvet irt, amelynek zenéjét Ar- nold Steiner szerzetté. Glücksmannak már szép sikerei voltak és Prágában egy pár slágere igen nagy tetszést aratott. Jelenlegi filmje részben Magyarországon, részben Prágában játszódik. Az uj film iránt prágai filmvállalatok érdeklődnek. (*) A Toldy Kör délszlovenszkói estet ren­dez. Pozsonyiból jelentik: A Toldy Kör no­vember 17-én, vasárnap délután 6 órakor a pozsonyi kereskedelmi grémium nagytermé­ben délszlovenszkói estet rendez. A változa­tos program keretében dr. Noszkav Ödön gimnáziumi tanár, a kiváló törté ne tfcudós elő-, adást tart Érsekújvár szerepéről a török hó­doltság idején. Ezen az estén mutatkozik be a pozsonyi közönségnek Kossányi József költő verseinek előadásával és Mihola Gyuszj nóta- szerző, akinek dalait Mózsi Károly cigány­zenekara kiséri. Fellép még Be-znák Grétí énekszámokkal. Belépés ingyenes. FIGYELMEZTETÉS! A Nagy sző 11 ősön november 10 éré tervezett ruszinszkói „Gyöngyösbokrétá“-t — közbejött akadá­lyok miatt — november 24-ére halasztot- tuk el. A rendezőség. (*) Szlovenszkői szerző sikeres bemutatója Érsekujvárott. Érsekujvári tudósítónk írja: Olyan hirtelen rántotta elő Földes igazgató Simái Sán­dor darabját, hétköznapra, egyetlen előadásra, hogy a közönségben azt a hitet keltette, hogy maga sem bízik benne. A kellő „Aufmachung” híján igy csak félház tekintette meg egy szlo- venszkói iró ősbemutatóját, Simái Sándor „Apák sorsa — fiuk sorsa” cimü drámáját. A darab témája érdekes, emberi s a benne érintett problémákat úgy fogta meg a szerző. hogy egy-egy jelenetében igazi iró igen tehetséges munkáját éreztük meg. Dialógusai könnyedek, figyelemreméltóak, még abban a kissé pongyola előadásban is, ahogyan a csütörtöki premieren a közönség elé kerültek. A darab drámai fel­építése igen ökonomikus, mindegyik felvonás cselekménye bizonyos emelkedést hoz, amely az érdeklődést egyre fokozza a darab iránt. Szív és szellem egyaránt helyet kap a dialógu­sokban. A darabot a színészek sok igyekezettel, lelkesedéssel, jóakarattal és kevés szereptudás­sal hozták ki. Hogy ennek dacára hatásos volt, ez a szerző munkáját dicséri s egyes színészek alakítását is kedvező színben tünteti fel. Az elő­adás középpontjában Takács Oszkár alakítása állott, aki egy melegszívű öreg álmodozót alakí­tott. Az orvostanhallgató főhőst Tanay Emil játszotta igen jól. A közönség igen melegen, hosszasan ünnepelte az előadás végén a szer­zőt és a szereplőket is, akik közül Tanay Emil lendülete, Bartos József kiegyensúlyozottsága, Kuchár Lujza meleg anya-figurája, Vajda Rózsi jól megrajzolt flapper-tipusa, Kaczér Anna né­hány megkapó drámai hangja, Váradi Elza igen melegszívű s rokonszenves szakácsné-figurája, Erdő* József nyugodt emberábrázolása érde­mes a. dicséretre. (s. c*.) Jó magyar család otthonából nem hiányozhat DIENES ADORJÁN Regéle romok c. nagyszerű könyve Legjobb karácsonyi ajándék fiaink és leányaink számára Ara KC40*-, Portó3’-, utánvétnél 5.-Ke .vapható a Prágai Magyar Hírlap kiadóhivatala ot.ián

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents