Prágai Magyar Hirlap, 1935. november (14. évfolyam, 250-274 / 3802-3826. szám)

1935-11-27 / 271. (3823.) szám

271. (3823) szám • SlGrtia • 1935 november 27 Előfizetési ér: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76. havonta 26 Kt„ külföldre: évente 450, szlovenszkói és ruszinszkói maüvarsáv félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • , ou rA képes melléklettel havonként 2.50 Kt-val több. DöHtlKCH TlCipiiCLp]CL Egyes szám ára 1.20 K(, vasárnap 2.- Ki. Szerkesztőség: Prága II., Panská u I i c e 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet, • • TELEFON: 30311. •• SŰRGÖNYCIM HÍRLAP, PRAHA. Angol pénz a szovjetnek (%) Angol kölcsön a szovjetnek — talán a legnagyobb meglepetése az utóbbi hóna­pok meglepetésekben és pikáns fordulatok­ban gazdag történetének. Még emlékezhe­tünk arra a hideglelős borzongásra, amivel az angol közvélemény a világháborúnak ezt az „utóbetegségét" fogadta. Az angolok, amilyen hűvösen és felszabadultan tudnak gondolkozni politikai dolgokban s amilyen kevéssé ismerik a politikai babonákat, olyan hévvel, sőt majdnem extázissal vallották az antikrisztus rendjének a bolsevizmust. Az a Churchill, akit most mumusnak tartogatnak a háttérben a németek számára, valamikor keresztes hadjáratot hirdetett a bolsevizmus ellen s nemcsak hirdetett, hanem ma már köztudomású, hogy pénzt és fegyvert szer­zett Wrangelnek. Churchill évekig zengte Cáto dalát parlamentben, népgyüléseken, hivatalos és nemhivatalos lakomákon — caeterum censeo: a bolsevizmussal pedig le kell számolni. A szalonokban pedig ámul- va hallgatták a ladyk és lordok Lockhart hajmeresztő elbeszéléseit oroszországi élmé­nyeiről s valósággal szentté avtták, mert azt hitték róla, hogy része volt a Lenin elleni merényletben s hiába is tiltakozott a legen­da ellen szegény feje, tűrnie és vállalnia kellett az ünneplést és a nép minden réte­géből feléje áradó rajongást. Előadásokra és népgyülésekre invitálták és saját bevallá­sa szerint valahányszor tárgyilagos hangon akart szólni az oroszországi dolgokról, nem engedték szóhoz jutni, mert Anglia népe ezekben az extatikus években illúzióinak és történelmi rémképeinek akart élni: a poklok kénköves fenekére kívánta a bolsevizmust és akasztófára a német császárt. A volt né­met császárral azután, a megható dorni ké­pek hatása alatt megbékült, de a bolseviz­mussal szemben sokáig megőrizte komor haragját. Az igazság az, hogy az oroszokkal szem­ben az angol ellenszenvnek történelmi gyö­kerei vannak s az ellenszenv, mióta a fehér cár országában a vörös diktátor vette át a komandót, csak nőtt. Az angolok soha nem bocsátották meg Oroszországnak a forra­dalmat s ha nem is érintette volna az orosz bolseviki propaganda Anglia nagyhatalmi érdekeit Ázsiában, pusztán elvi okokból idegenkedett a brit szellem a szovjettől. Egyetlen levél elégséges volt ahhoz, hogy MacDonald kormányát megbuktassa, pedig akkor Angliában reneszánszát élte a munkáspárt és úgy látszott, hogy a sziget- országban csendes forradalom játszódik le. A „bolsikkal" való barátkozásnak azonban árnyéka is elégséges volt ahhoz, hogy az első munkáspárti kormány alól kicsússzon a talaj, akik pedig ezt a talajcsuszamlást megrendezték, jelenleg uralmon vannak Angliában és egyetértésben a munkáspárt nagy többségével azon szorgoskodnak, hogy az olaszok elleni küzdelembe felvonul­tassák a szovjetet, legalább is a szovjet pet­róleumát. Angliának sok kellemetlen emléke van, amit el kell felejteni, ha Oroszországgal a barátságot üzleti térről a politikai térre is át akarják vinni. És ha valóban igaz az, amit a Moszkvához közelálló baloldali lapok vi­lággá kürtőinek, hogy tudniillik a kelet- afrikai konfliktus ismét közel hozta Orosz­országot Angliához, sürgősen fátyolt kell borítani a hongkongi vörös epizódra, amely­ről hatásos leírást olvashatunk Malreaux regényében A barátkozás zavartalansága Lavaí nagy csatáfa Menekül az arany Franciaországból Két hét alatt háromszor kellett emelni a kamatlábat - A szocialisták a Laval- féle pénzügyi politika azonnali likv.dálását igér.k, ha kormányra kertnek Paris, november 26. A mai minisztertanácson Laval miniszterelnök expozét mondott és ismer­tette Franciaország álláspontját az olasz—abesz- szin kérdésben. A mmiszterelnök beszámolója után a kormány elhatározta, hogy a csütörtöki kamaraülésen apellálni fog a képviselők hazafias érzésére és kérni fogja, hogy a pénzügyi pro­gram fölötti vitát azonnal kezdjék meg. Majd pedig elhatározta a kormány, hogy a közrend biztosítása érdekében szigorú intézkedéseket rendel el. A belügyminiszter ismertette azokat Páris, november 26. A szocialista parlamenti1 klub ma ülést tartott. Az ülésről kiszivárgó hir. kj szerint a szocialista párt elhatározta, hoigy az úgy­nevezett népfront által alakítandó kormányban hajlandó résztvenni. A népfront programja a re­publikánus rendszer megvédelmezése és a kama a feloszlatása. Ennek a programnak megvalósítására szövetkeztek az összes baloldali pártok. Az uj kormány megalakulás^ után, a szocialisták véle­ménye szerint, negyvennyolc óra alatt megszünte­tik a Laval-kormány szigorú gazdasági politikáját és a költségvetést egészen uj alapokra helyezik. Ez lenne egyébként az első eset, hogy a szocialista párt aktív részt venne polgári kormámban. A f an- cia szocialista párt ugyanis mindeddig kívülről tá­mogatta csak a baloldali polgári kormányokat, de mindig vonakodott aktív részt venni a kormány­zásban. Megint egy százalékká emelték a kamatlábat Páris, november 26. A Francia Bank ismét 1 szá­zalékkal fölemelte a kamatlábat. Eszerint tehát 5 százalékról 6 százalékra emelkedett a hivatalos kamatláb. Az újabb kamatemelésnek az a cé'p, hogy megakadályozza az arany kiözönlését az or­az intézkedéseket, amelyeket a közrend és béke megóvása érdekében a vidéki prefektusok utján elrendelt, majd pedig jelentést tett a népfront és a tüzkeresztesek Umogesi véres összeütközé­séről. Az ülés végén a kormány kijelölte a lon­doni tengerészeti konferencia francia résztve­vőit. A küldöttséget előreláthatólag a tengeré- szetügyi miniszter fogja vezetni. Tagjai lesznek rajta kívül Corbin londoni követ, Róbert vice- admirális, a földközitengeri francia flotta főfel­ügyelője és a francia gyarmatok főkormányzója. szágből. November 14. óta harmadszor emeli a Banque de Francé a hivatalos kamatlábat. Először 3 százalékról 4 száza’ékra, majd november 21 én 4 százalékról 5 százalékra és ma 5 százalékról 6 százalékra mellék föl a kamatlábat. Ennek ellené­re az utóbbi hetekben 1500 millió frank értékű arany vándorolt ki az országbóL Egyedül az Ame­rikai Egyesült Államokba 88 millió dollár értékű arany vándorolt ki. A hivatalos bankjelentés sze­rint másfél milliárdot tesz ki Franciaország arany- vesztesége, annyira, hogy az aranytartalék 69 niil- liárdra csökkent Interpellálni csak délelőtt lehet maid a francia kamarában Páris, november 26. öthónapi szünet után csütörtökön fogja megkezdeni a francig kamara őszi ülésszakát. Az első ülésen valószínűleg kor­mánynyilatkozat fog elhangzani, amelyről a mi­nisztertanács dönt. Beavatott körökben úgy tudják, hogy Laval követelni fogja a kamarától, hogy a költségvetési vitát, amilyen gyorsan csak le­hetséges, folytassák le. A mai minisztertanács foglalkozott a ligák kér­désével is. Amint már többizben jelentettük, a francia belpolitikai helyzetet rendkívül kiélezte a jobboldali és baloldali szervezetek permanens küzdelme. A küzdelem legutóbb Limogesben vé­res összeütközésben robbant ki. A baloldali pár­tok elhatározták, hogy a kamara első ülésén kö­vetelni fogják a kormánytól, hogy léptessen élet­be rendkívüli intézkedéseket a jobboldali ligák­kal szemben. Valószínű, hogy Laval igyekszik megakadályozni, hogy az általános költségvetési vita átterelődjék erre a kényes területre és a mai minisztertanácson a kormány dönteni fog a bal­oldal ostromával szemben tanúsítandó állásfog­lalásról. A belügyminiszter fölszólitására a limogesl rendőrség és csendőrség számos tanú bevoná­sával rekonstruálta a limogesi összeütközést és arra a megállapításra jutott, hogy a balol­dali front tagjai támadták meg a tüzkercszte- seket, azt azonban, hogy melyik oldalról szár­maztak az első lövések, nem sikerült teljes bi­zonyossággal megállapítani, A kormány szigorú intézkedéseket fog fo­ganatosítani az ucca rendjének megóvása érde­kében. Ezen intézkedések közé tartozik az is, hogy a parlament délutáni ülésein kizárólag költség- vetési kérdésekről fognak tárgyalni és az in­terpellációk délelőttre maradnak. A párisi uccára ugyanis az éjszakai ülések izgal­ma szokott átterjedni, a józan délelőtti hangulat viszont nem alkalmas arra, hogy az ucca népét könnyen mozgásba hozza. Valószinü azonban, hogy a Laval-kormánynak nem csak ilyen pszi- hológiai eszközök állanak rendelkezésére az uc­ca rendjének megvédelmezésére. Laval miniszterelnök ma este nyolc órakor (középeurópai időszámítás szerint 9 órakor) rá­dióbeszédet intéz a francia nyilvánossághoz. A miniszterelnök az általános politikai helyzetet I fogja ismertetni és kitér a kormány program­jára is. A szocialisták résztvesznek egy baloldali kormányban érdekében néhány súlyos veszteségi tételt kell leírni Angliának s e veszteségi tételek között nem is áll első helyen a japán pozi- ciógyarapodás a Távolkeleten, ami úgy kö­vetkezett be, hogy Anglia és a kínai kom­munisták között dúló küzdelemben Japán teremtett rendet. Sőt ez a „rendteremtés", amint látjuk, ma is változatlan eréllyel fo­lyik s már úgy látszik, hogy Angliának ép­pen elege van a „japán rendből". Maholnap éppen annyi fejfájást fog okozni neki, mint annakidején a bolseviki rendetlenség. Szovjetoroszországnak viszont el kell fe­lejtenie, hogy amikor már szívesen fogadta volna a szovjetkormány a genfi meghívást, hosszú ideig kellett előszobáznia, mig An­glia beadta derekát. Nem egészen két hét­tel azelőtt, hogy Litvinov elfoglalta helyét a népszövetség asztalánál, a szovjet hivata­los közirója, Radek rendkívül kemény han­gon megtámadta Angliát és a népszövetsé­get. Angliát egyenesen azzal vádolta, hogy az intervenciós háború programját még mindig nem adta fel s hogy még mindig bí­zik abban, hogy egyszer érvényt tud szerez­ni a háboruutáni angol politika hires vezér­elvének, amely tömören igy foglamazható meg: leszámolni a szovjettel. Radek vádjai nem voltak egészen alaptalanok: Anglia va­lóban sokat fáradozott azon, hogy a világ nagyobb felét egységes és tömör ellenállás­ra birja a szovjettel szemben. Németország bevonása a népszövetség munkájába az an­gol diplomácia müve volt, azzal a nem is nagyon burkolt célzattal, hogy Oroszor­szággal szemben teljessé tegyék az európai hatalmak frontját. S tagadhatatlan, hogy Németország bevonulása a népszövetségbe határozott lépés volt Oroszország elszigete­lése és a szovjetrendszer megdöntése felé. De nemcsak világpolitikai kérdésekben ál­lott ilyen élesen szembe egymással a meg- vörösödött orosz medve és a brit oroszlán, — hanem valósággal két mitológia küzdött itt egymással. Amilyen mitologikus ellen­szenvvel fordult az angol közvélemény a bolsevizmussal szemben, ugyanolyan hő­fokú gyűlölet fütötte az oroszokat Anglia ellen. Az oroszok a gyűlölt „kapitalista im­perializmus" zászlóvivőjét látják Angliában. A bolseviki mitológia ördöge angol khaki uniformisban jelent njeg az első orosz filmé- '"’n, amelyek hozzánk kerültek. Szóval> volt mit felejteni itt is, ott is; — s a helyzet ma az, hogy noha a keletafrikai és ugylátszik a távolkeleti események barát- kozásra vagy legalább is az üzleti kapcsolat fölvételére kényszerítik Angliát Oroszor­szággal szemben, az ellenszenv gyökereit reálpolitikai érvekkel nem sikerült elsorr vasztani. Az oroszok ugyan mindent elkö­vetnek, hogy Anglia rokönszenvét meg­nyerjék. (Például Edén volt az első pol­gári államférfiu, akinek nevét a munkásál­lam alkotásai között megörökitették, amikor az uj moszkvai fölalatti vasút egyik állomá­sát elnevezték róla.) Az angolok viszont nem igyekeznek a lekötelező gesztusok ut­ján követni az oroszokat. Tudomásul ve­szik, hogy Oroszország is helyet foglal az asztalnál, de nem mosolyognak az oroszok felé s a hivatalos hangot soha egy árnyalat­tal sem enyhítik. Ha most az angol bankár zsebébe nyúl, hogy pillanatnyi pénzzavará­ból kisegítse uj politikai barátját, akkor ezt azzal a száraz és hűvös megfontoLcáqgal te­szi. aminek a brit világbirodalom sokat kö­szönhet, de aminek nincsen köze az angol lélekhez. Oroszország szempontjából viszont majd elválik, hogy mennyire fizetődött ki az angol barátkozás.

Next

/
Thumbnails
Contents