Prágai Magyar Hirlap, 1935. november (14. évfolyam, 250-274 / 3802-3826. szám)
1935-11-21 / 266. (3818.) szám
4 1935 november 21, csütörtök. Hogyan kerül lengyel nyelvű díszmunka a mátyusföldi falu közkönyvtárába? Amig a rendelet eljut a kivitelezésig Vasárnap — mint rendesen igy őszi időben «—• falun jártam ismét és egy kicsit körültekintettem a helyi „kulturberkeket". A kis csallóközi, mátyusföldi, vagy garamvölgyi falvak azok, ahol a kultúra hullámzásai sima fövenyt érnek, ellaposodnak, kiterülnek, ahová a kultúra s a közigazgatás csak végső csapásaiban ér el. Az ember ilyenkor megszemléli a kulturházat s a kuglizót, az uj szinpadot s a kis iskolát. A kulturházban elbeszélget, — mindenütt van két- három ügybuzgó lélek, akik viszik előre a falu népét s akik nem törődnek a többi öregek zsör- tölődéseivel, mig viszont ezek a kákán csomót kereső öregek s akadékoskodók igen sokan vannak. Egyszóval igyekszünk a magyar falu természetrajzában még bővíteni tudományunkat. Hol elkeseredünk, hol felvigaszfcalódunk. így, taiulmányok s kérdezősködések között jutunk el a szekrényben meghúzódó kis könyvtárhoz. A falvak nagy részének van egy kis könyvtára, amely a törvényben s a rendeletekben gyökeredzik. A hozzávalókat hatósági utón veszik. Számos falu egy pótkönyvtárral is dicsekedhetik. Ezt a pótkönyvtárat valamely olvasóegylet, vagy az SzMKE fiókja, vagy hasonló szervezet állította föl. Ez közadományokból létesült s erősen olvasódik. Hadd húzzam föl vasárnapi beszélgetésem gramofonját s ahol kell, melléje pergetem a filmet is. Nézzük meg, milyen a kis községek nagy részének hites községi könyvtára. — Milyen könyveket olvasnak? —- Gárdonyi, Mikszáth, Jókai, Arany, Petőfi. —* Újabbak? Szlovenszkói? Erdélyi? — Nem ismerjük eggyáltaljában. — Hány kötetük van? — Százötven. — Hány korona az évi köteles községi hozzájárulás? —- Háromszáz. — Ki veszi a könyveket? — Amit a kösségháza kiutal. — Hadd lám! Az ilyen apró falvak könyvtára kétszakaszos. Az egyik szakaszban olyan könyvek foglalnak helyet, amelyeket szívesen olvasnak. Ezek a könyvek a polcon fönn vannak, rongyosak és illatosak. A kevésbé olvasottak a szekrény aljában hevernek árvám. A könyvtáros először megmutatja az „olvasódó" könyveket: olyan mindegyik, mint a zöld saláta: széthullóban. Ezek után sorra jönnek a „félretett könyvek". Ezekért szuszogva kell lehajolni, lenn fekszenek és porosak. — A közégi adóból a következő könyvek jutottak ránk — folytatja a könyvtáros —, tessék csak várni, nem tudom elolvasni. — No, majd elolvasom én. fis olvasom: Öt könyvet kapott a községi könyvtár az utóbbi években, súlyos pénzt adtak ki érte. A pénzt jó magyar irók támogatására lehetett volna fordítani. Ehelyett a kis magyar község megkapta a „Revue Internationale Po- logne—Tchécoslovaquie" cimü díszmunkát lengyel nyelven, aztán a „Revue entre des états" cimü könyvet lengyel, francia, német, olasz, angol nyelven. Majd a „Bratislava 1928“ cimü jubileumi könyvet csehül, — véletlenül sem magyarul, azonkívül még egy lengyel díszmunkát s hogy magyar is legyen, Wells világtörténetét. Elkeseredetten forgatják a hatalmas, gyönyörű diszalbumokat. Ki volt az az ügyes ember, aki lengyelnyelvü revüket vétet meg a magyar falvakkal? Ki az a lelkiismeretlen utazó, aki a községi könyvtárakra erőszakol lengyel, francia, német kiadású albumokat? Talán a lengyel kisebbség ugyanezt magyarul kapja? Egy-egy kötet ára száz-százötven korona. Meg se nézték még: kit érdekel az angolnyelvü díszmunka, még ha olyan szép is! A díszmunkák örök kárhozatra vannak ítélve a községi könyvtárban, de mellette fekszenek a „romantika klasszikusai" cimü sorozat piros vászonba kötött könyvei is. Még szerencse, hogy az iskolaügyi minisztérium tizenkétkötetes ajándékából némelyik érdekli a népet. De a déli sark fölfedezését és az Amazonparti halászatokat ebből a sorozatból sem olvassák. Mérleg: a falu évi 300 koronát köteles könyvek vásárlására fordítani. Ennek nagyrésze „kötelező" könyvek bevásárlására jut. A pénz el- folyott, a könyv használhatatlan. S ha a könyvtáros nem túlságosan ért a könyvekhez, akkor helyette a jegyző ur, vagy ennek megbízottja vásárol a legközelebbi város könyvesboltjában könyveket, „ami olcsó" s a kereskedő siet bóvlijait rásózni a falusi könyvtárakra. A szegény falusi ember pedig, aki olvasni szeretne, nem ismerős a könyvek dzsungéljében s még csak nem is zúgolódhat, mert azt hiszi, erre nincsen joga. Lejönnek Prágából utazók s azzal az ürügy- gyei, hogy könyveik hivatalos kiadmányok jogait élvezik, megvétetnek minden díszmunkát, s ha egy vezérpolitikus életrajzát kinyomtatja valamelyik hódolója, azt a községi könyvtárak azonnal beszerzik, — a kultúrának s a törvénynek elég tétetett, a könyvtári beszerzésre szánt pénzt valóban elköltötték, a pénztári naplóba be lehet vezetni, a kulturális tétel oldalán, — csak éppen az nem derül ki soha, kicsoda az a lelkiismeretlen utazó, szállító cég, aki lengyel diszalbumokat bocsát a magyar községi könyvtárak rendelkezésére, évek óta. S még jó, ha csak lengyel, de lehet zulukaffer is. Ez nem mese. Adattal s helynévvel tudok szolgálni s le tudom másolni a könyvolvasó falusi nép véleményét a lengyel—francia nyelvű díszmunkákról. A községi könyvtárakról szóló rendelet szép és okos. Aki kitalálta, szépen találta ki. Csakhogy úgy vagyunk ezzel: mire a „kivitelező" közeg kezébe kerül a megoldás lehetősége, a szép elméletből nevettető gyakorlat lesz, a népkönyvtárból kulturparódia. A paragrafus betűinek elégtétel adatott. A betűk szelleme azonban elveszett. Hány magyar falu könyvtárának szekrényében porosodnak a rájuktukmált nem magyar- nyelvű díszmunkák, amelyeket illett megvenni, hány ilyen háromszáz koronákból meg lehetett volna már venni az egész szlovenszkói és erdélyi magyar irodalom legjobb termését Dehát kJ gondol ilyenkor az olvasókkal? Éppen ideje már, hogy egy országos könyvtártanács állíttassák föli De legyenek tagjai között olyanok is, akik nemcsak hivatalból, hanem szeretetböl is gondozzák a könyvtárak ügyét. Tessék elképzelni: francia előszóval s angol záradékkal ellátott hatalmas diszalbumok fölé hajlik tanácstalanul és kínlódva a falusi olvasó, mert a könyvtár közvetlen hatósága megvette számára a könyvet. A falu százötven koronát fizetett a könyvért. Paródiának is rossz. SZOMBATHY VIKTOR. A védő kizárása ellenére csütörtökön folytatják a marseiítei perének tárgyalását Sorozatos incidensek e'őztéli meg ár. Desbons ügyvéd eltávolítását Izgalmas szóharc vádiolt és tolmács közölt « Éhségsztrájkot kezdtek a vádlottak Dr. Pavelics hajlandó megjelenni a hanem bíróság előtt 7 A i x-e n-P rovence, november 20. A marseiKei királygyilkosok bünperének második tárgyalási napján heves incidensek következtében a tárgyalást félbe kellett szakítani. Desbons ügyvédet, a vádlottak védőjét egy kiszólása miatt a bíróság megfosztotta védői tisztjétől és kizárta a francia védőügyvédek valamennyi kamarájából. Az izgabnas jelenet után a bíróság az Aix-en-Pro ver.ee-i ügyvédi kamara elnökét, dr. Saudint nevezte ki a vádlottak védőjének hivatalból. Az ügyvéd elfogadta a megbízást, de azt kívánta, hogy a bíróság határozatát közöljék előbb a vádlottakkal. Mikor azok megtudták, hogy Desbons immár nem védőjük, együttesen kijelentették, hogy éhségsztrájkba kezdenek és a feltett kérdésekre nem válaszolnak, A tárgyalást egyelőre elnapolták. Incidensek sorozata A tegnapi tárgyalás bővelkedett viharokban. Casteran francia újságíró, aki az első napon önként vállalta a tolmács szerepét, a második napon nem működhetett ilyen minőségben, mert újságírói feladatát kellett elvégeznie. A bíróság ezért Ilics jugoszláv tak módot arra, hogy kérdéseket intézzenek az orvosokhoz. Az elnök erre visszahívta az orvost, hogy a birósági határozatoknak teljesen megfelelhessen. Röviddel ezután ujahb incidens következett be. Az esküdtek ugyanis egy nagy csomag újságot kaptak s a védő tiltakozott ez ellen azzal az indokolással, hogy az esküdteket a tárgyalás folyamán nem szabad befolyásolni. Az esküdtek vezetője erre kijelentette, hogy a csomagot széttépték, az újságokat nem olvasták és ugyanígy nem fogják elolvasni a további leveleket sem, amiket esetleg kapni fognak. Karhatalommal lávolilják el a védőt A délutáni tárgyalás kezdetén a védő tiltakozását jelentette be amiatt, mert a bíróság nem adta meg neki a szólás jogát. Bírálni kezdte az elnök magatartását, ököllel az asztalra ütött és az államügyész felé fordulva kiáltotta: — Valóban, ez a köztársasági igazságszolgáltatás! Az államügyész erre kijelentette, hogy ezek a szavak megengedte te tlenek és követelte, hogy dr. Desbons-t zárják ki valamenynyd ügyvédi kamarából. A bíróság nyomban tanácskozásra vonult vissza és a tárgyalás újból való megnyitásakor az elnök bejelentette, hogy joghallgatót rendelte be tolmácsul. Mikor Ilics átvette hivatalát — a „Prager Presse1 tudósítása szerint — Pospisil vádlott megkérdezte tőle: — Ön szerb vagy horváti — Jugoszláv vagyok, — válaszolta Ilics. — Hol született? Szerbiában vagy Horvátországban? — Jugoszláviában, — hangzott Ilics válasza, — Nem ismerjük Jugoszláviát, sem a jugoszláv nemzetiséget, — mondotta erre Pospisil, A bíróság nem engedte meg a vádlottak eme állásfoglalását és fölszólította jelentéstételre a birósági elmeszakértőt, aki a vizsgálat alatt Kralj elmebeli állapotát figyelte meg. Az orvos kijelentette, hogy Kralj nem egészen normális, de tetteiért föltétlenül felelős. Desbons ekkor kijelentette, hogy a vádlottaknak nem nyújtótaz ügyész indítványához képest Desbons-t kizárják a francia védőügyvédek sorából. Dr. Desbons erre kijelentette, hogy a határozatot nem veszi tudomásul. Az elnök igy válaszolt: — A határozat máris érvényben van, tehát önnek itt már semmi mondanivalója sincs. A védőügyvéd erre kijelentette, hogy nem hajlandó elhagyni a tárgyalási termet, hanem csak az erőszaknak enged. Erre a bíróság elnöke behívatta a szolgálattevő csendőrtisztet és a teremöröket Ezek azután kivezették Desbons-t a bíróság épületéből. A mai párisi lapok vegyesen kommentálják a tegnapi tárgyaláson történteket A „Petit Párisién" azt írja, hogy Desbons rendszeresen sértegette a francia bíróságokat és a köztársasági intézményeket. Az „Echo de Paris" sajnálatának ad kifejezést, hogy a bünperben elsősorban nem a királygyilkosok elítélésével foglalkoznak. Az ügy nemcsak Franciaországra tartozik, hanem egész Európára. A baloldali sajtó tulszigorunak tartja a bíróság intézkedését A szocialista „Populaire" elismeri, hogy Desbons rendszeresen és szándékosan igyekezett incidenseket okozni és ezáltal a tényleges bűnösök felelősségét gyengíteni, mégis úgy véli, hogy a birósági elnök is hibákat követett el, amelyek lehetővé teszik, hogy fellebbezést nyújtsanak be a semmitőszékhez. Pavelics 300 tanúval kíván folvonu.ni Desbons kijelentette a „Matin" tudósítója előtt, hogy dr. Aníe Pavelics, a terroristák állítólagos vezére, aki Olaszországban vaui letartóztatásban, el van szánva arra, hogy rögtön jelentkezik az Aix-en-Provancei bíróság előtt, mihelyt az olaszországi fogházból elbocsátják. Dr. Pavelics háromszáz tanút fog magával hozni, akiknek kihallgatása révén felmentését akarja elérni. A tárgyalást szerdán délután folytatják, de senki sem tudja, hogy miképpen fognak a dolgok alakulni. Az Aix-en-Provence-i ügyvédi kaA MARSEILLEI KIRÁLY GYILKOSSÁG két vádlottját, Kraljt és Raicsot láncnaver ve kísérik az alx-en-provencei Urótág elé. mara elnöke, akit hivatalból rendeltek ki a vádlottak védelmére, állítólag sohasem volt védőügyvéd. Általában azt hiszik, hogy uj védőik kinevezésére fog sor kerülni és a per tárgyalását újból el fogják napolni, hogy az uj védők áttanulmányozhassák az iratokat. Más részről biztosra veszik, hogy a per tárgyalását mindenképpen folytatni fogják. Desbons ügyvéd a tárgyalóteremből való eltávolítása után azonnal a fogházba ment, hogy meglátogassa védenceit, de megakadályozták abban, hogy az épületbe beléphessen, miutáni védői és ügyvédi jogait elvesztette. Desbons kijelentette az újságírók előtt, hogy az ügyvédi lajstromból való törlése a legnagyobb megtiszteltetés számára, amit eddigi működése alatt elért Nem halasztják el a tárgyalást Aix-en-Provence, november 20. A mareeillái klrálygy tikosok biinpörénck szerda délutáni tárgyalásán Saudinot uj védőügyvéd azt a kérést, terjesztette elő, hogy a tárgyalást halasszák el, hogy ideje legyen az iratok áttanulmányozására. A főügyész hozzászólása után a tárgyalást vezető elnök úgy határozott, hogy a főtárgyalást csütörtök délutánra halasztja el és a jövőben mellőzi a délutáni üléseket. Arról azonban nem lehet szó, mondotta hogy az ügy tárgyalását későbbi időszakra halasszák. Saudinot ügyvédet védői feladatában több ügyvédtársa fogja támogatni. Éhségsztrájk Ilir szerint a vádlottak nem hajlandók elfogadni az uj ügyvédeket és elhatározták, hogy nem fognak válaszolni a hozzájuk intézett kérdésekre. A vádlottak különben tegnap délben megkezdték az éhségsztrájkot, amivel fenyegetőztek. Kedden délben már nem fogyasztották el az ebédet s azóta eem fogadnak el semmiféle táplálékok
