Prágai Magyar Hirlap, 1935. november (14. évfolyam, 250-274 / 3802-3826. szám)
1935-11-21 / 266. (3818.) szám
TíRACAI-TVVa'G^ARHTKLXP 1935 november 21, csütörtök. £ ■■■■Mnan 5 Bazovsky társai a pozsonyi bíróság előtt Irredentizmussal vádolják a besztercebányai „szlovák nemzeti tanács" tagjait A főtárgyalás első napján a fővádlottat: dr. Pavlifcka ügyvédet hallgatták ki ■■■ Megcsappant érdeklődés kiséri a nagy por nyitányát Pozsony, november 20. (Pozsonyi szerkesztőségünk telefonjelentése.) Ma délelőtt 9 órakor kezdődött meg a pozsonyi kerületi bíróság ker- tészuccai uj palotájának esküdtszéki termében a két hétre tervezett, „Bazovsky-pörként" ismert szenzációs politikai bünpör főtárgyalása. A tárgyalás színhelyéül azért választották a nagy esküdtszéki termet, mert arra számítottak, hogy a bünpör iránt meglehetős nagy érdeklődés fog megnyilvánulni. Ez a számítás azonban nem vált be, az érdeklődés nagyon is megcsappant. Alig néhány jogász van csupán a teremben, egy-két szlovák néppárti képviselőt is lehet látni. Az újságírók padjaiban nyolc belföldi újságíró van, külföldről egy lap sem küldötte el tudósítóját. A vádlottak útipoggyásszal jelennek meg Pontban reggeli kilenc órakor megjelennek a teremben a vádlottak, akik szabadlábon vannak s kevéssel a tárgyalás megkezdése előtt futott be vonatjuk a vidékről. Két hétre való útipoggyászt is hoztak magukkal, mert az állomásról egyenesen a bíróság épületébe jöttek. A tárgyalást dr. Salasek bírósági főtanácsos vezeti, szavazóbiráknak dr. Babos és dr. Necid bírósági tanácsosokat rendelték ki. Pót- birát is kirendeltek dr. Sturdik személyében. A vádhatóságot dr. Novák államügyész, a politikai pörök ismert ügyésze képviseli. A vádlottakat dr. Durcánsky és dr. Pauliny-Tóth, valamint dr. Hudec újbányái ügyvéd védi. Bazovsky beteg Mint ismeretes, az ügyben az első főtárgyalást tavaly októberben tartották meg a pozsonyi kerületi bíróságon. A főtárgyalást akkor dr. Pol- lák birósági főtanácsos vezette, aki időközben megbetegedett. Annakidején a pör fővádlottja, dr. Bazovsky Lajos is jelen volt a főtárgyaláson. Bazovskyt a szanatóriumból vezették elő, mert á vizsgálati fogságban súlyosan megbetegedett és a bíróság engedélyével szanatóriumban kezeltette magát. Alig néhány napig tartott akkoriban a tárgyalás, félbe kellett szakitani, mert Bazovsky állapota annyira súlyosbodott, hogy az orvosok képtelennek tartották őt arra, hogy a tárgyaláson tovább is résztvehessen. A bíróság akkor úgy döntött, hogy ha hat hónap alatt javul Bazovsky állapota, úgy újabb tárgyalást tűznek ki. Minthogy Bazovsky betegségében semmi változás nem állott be, ügyét elválasztották a többi vádlott ügyétől. Időközben engedélyt adtak Bazovskynak arra, hogy egészségének helyreállítása céljából külföldi üdülőhelyen kezeltesse magát. Az engedélyt a legfelső bíróság is helybenhagyta, de az igazsáqügyminisztérium nem járult hozzá az engedélyhez s a nagybeteg Bazovsky most Losoncon van orvosi gyógykezelés alatt. A vádlottak A bíróság’ bevonulása, után az elnök előbb a vádlottak személyi adatait állapítja meg. A vádlottak padján dr. Pavliöka Antal 32 éves besztercebányai gyakorlóügyvéd. Németh Pál 41 éves rozenyói gimnáziumi tanár. Morhác Márton 33 éves kereskedelmi utazó ipolyberzencei lakos. Szomolányi János 34 éves mérnök, a rimaszombati villamosmüvek igazgatója és Dyonsky Pál 41 éves volt besztercebányai birósági tisztviselő, jelenleg turócszentmártoni lakos ül. Németh és Dvorsky állami tisztviselők és mindketten két éve fel vannak függesztve állásuktól. Németh tanár kivételével valamennyi szlovenszkói születésű. Németh ianár hangosan diktálja be, hogy Békéscsabán, Magyarországon született. Szomolányi mértük kivételével valamennyi nős, családos ember. Annakidején négy hónapig- vizsgálati fogságban voltak, a múlt év elején azonban minden kaució nélkül szabadlábra helyezték őket A személyi' adatok felvétele után az elnök fel akarja olvasni a vádiratot. Mielőtt azonban megkezdené a vádirat felolvasását, dr. Hudec ügyvéd, aki Szomolányi János mérnököt védi, föláll és indítványt, tesz a tárgyalás elnapolására. — Dr. Bazovsky nélkül ezt a pört nem lehet letárgyalni, — mondja, mert azzal szervesen ösz- szefügg ez az ügy is. Dr. Duréánsky, Pavlicka és Morháö védője csatlakozik Hudec ügyvéd indítványához. Dr. Pauliny-Tóth, Németh tanár védője azonban elleuzi a tárgyalás elnapolását, sőt arra kéri a bíróságot, hogy ha az elnapolást határoznák el, akkor védencének ügyét válasszák külön és tárgyalják le, mert már két év óta van felfüggesztve állásától és egzisztenciális érdeke az ítélethozatal. I Novák ügyész ugyancsak e/lene van a tárgyalás elnapolásának. A bíróság rövid tanácskozás után elutasítja dr. Hudec védőügyvéd indítványát és elrendeli a főtáxgyalás megtartását. Az elutasítást a bíróság azzal indokolja, hogy már a felsőbíróság is döntött a Bazovsky-ügv kettéválasztása tekintetében. Ha esetleg később merülne fel az elnapolás szükségessége, arról majd később dönt a bíróság. A vád: a köztársaság elleni támadás etőhészitése Az elnök ezután felolvassa a. géppel sűrűn teleirt 158 oldalnyi vádiratnak az öt vádlottra vonatkozó részét. Az ügyészség valamennyiöket a rendtörvény második paragrafusába ütköző a köztársaság ellem támadásra való előkészités bűntettével vádolja, ezenkívül dr. Pavlickát a rendtörvény 15. paragrafusának 8-ik bekezdésébe ütköző bűntettre való felbujtással, Szomolányi mérnököt pedig a rend törvény 14. paragrafusába ütköző vétséggel vádolja. A vádirat szerint a vádlottak dr. Bazovákyval' állottak összeköttetésben, aki a magyar revizionista körökkel és azok egyik vezetőjével, Milotay főszerkesztővel személyes barátságban volt és Besztercebányán a többi vádlottal együtt meg akarta alakítani a szlovák nemzeti tanácsot, amelynek célja Szlovenszkó elszakitása és Magyarországhoz való visszacsatolása lett volna. Az elnök itt kihagyja a vádiratnak dr. Bazov- skyra vonatkozó részét, majd folytatja a vádirat fölolvasását. A vádlottak 1933 augusztus 6-ára Besztercebányára dr. Pavliőka ügyvéd irodájába összehívták a szlovák nemzeti tanácsot. A meghívók titkosak voltak s az összehívók azt írták benne, hogy nemzeti parancsról van szó, olyan fontos ügyről, amit nem lehet papírra vetni, de mindenkinek el kell jönnie. A gyűlésen dr. Bazovsky Lajos kifejtette programját, amelynek 5. és 8. pontja a békeszerződés revízióját követelte és azt, hogy Szlovenszkó területi revíziójának kérdésében csak a szlovák nemzeti tanács dönthet. Németh tanár a vádirat szerint ezen az ülésen azt javasolta, hogy a mozgalomnak ötvenezer tagot kell megszereznie, akiknek mindegyike 22 koronát fizessen és igy a mozgalom céljaira 1,100.000 koronát hoznak össze. Az ülés jegyzőkönyvét, dr. Pavliöka és Németh tanár vezette. Memorandumot is kidolgoztak, amelyet az október 30-ára tervezett zólyomi kongresszus elé akartak terjeszteni. Dr. Pavlicka Bazovskynak jobbkeze volt s azt javasolta, hogy a szlovákoknak el kell hagyniok a jogaikért folytatott eddigi legális küzdelmet, dr. Tuka ismert „vacuum juris‘‘ felfogását kell magukévá tenniük, amely tudvalevőleg azt mondja, hogy „a szlovákok csak tiz évre kötöttek szerződést a csehekkel." A gyűlés azután határozati javaslatot dolgozott ki, amely a turócszentmártoni deklarációt volt hivatva megváltoztatni és azt a zólyomi kongresszussal akarták elfogadtatni. Pavlicka lővádlott vallomása A vádirat fölolvasása után a bíróság megkezdi a vádlottak kihallgatását. Az elnök dr. Pavlicka elsőrendű vádlottat szólítja elsőnek elő, a többi vádlottat pedig kivezetteti a teremből. Dr. Pavliőka az elnök első kérdésére kijelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek. Valló-másában elmondja, hogy 1920-ban LoA tüntetések miatt a budapesti tudomány- egyetemet további intézkedésig bezárták Budapest, november 20. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A hétfői és keddi diák- tüntetések után ma újabb tüntetések zajlottak le a budapesti egyetemeken. A kora délelőtti órákban nagyobb diákcsoport gyűlt össze a központi egyetem bezárt kapni előtt és antiszemita nótákat énekelt. Minthogy az egyetem kapuját, nem nyitották ki, a diákság a Trefort-kertbe vonult át, ahol újabb diákcsoport csatlakozott hozzájuk s a tüntető diákok száma igy mintegy ötszázra emelkedett. Újabb antiszemita, dalok, eléneklése után a diákok ismét vissza akartak vonulni a központi egyetem felé, de a rendőrség útjukat állotta és oszlásra szólította fel őket. A diákok a felszólításunk eleget tettek, szétoszoltak, de a rendörkésziUtséget megkerülve ismét tömörültek és Budára vonultak át a műegyetemhez. A műegyetem kertjében Czettler rektor .fogadta őket s felkérte a diákságot, hogy ne zavarják a tanítást, hanem nyugodtan távozzanak el. A rektor beszédének meg volt a hatása, a diákok eltávoztak. Tömött sorokban vonultak fel a közgazdasági egyetemhez. Majd betódultak az egyetemre és a folyosókon tartózkodó zsidó hallgatókat, távozásra szólították fel. Néhányat meg is támadtak közülük, majd az egyetem több berendezési tárgyát összetörték és a kaput megrongálták. Amikor a közgazdasági egyetemen a tüntetést befejezték, a Rákóczi-ut felé vonultak antiszemita nótákat énekelve, a kiküldött rendőrkészültség több helyütt oszlásra szólította fel a diákokat, akik a felszólításnak eleget is tettek és igy rendőri beavatkozásra nem került sor. Egy kisebb diákcsoport az állatorvosi főiskola előtt is büntetett. Bevonult a főiskola kertjébe, majd annak kapuit bezárva rögtönzött gyűlést tartott. Dr. Kornis Gyula, a Pázmány Péter-tudomány- egyetem rektora kedden este a diáktüntetésekkel kapcsolatban hirdetményt tett közzé, amelyben közli az ifjúsággal, hogy az egyetemet további intézkedésig bezárja. A rektor egyben nyugalomra szólítja föl a diákságot, mert — mint a hirdetmény szövege jelzi — „különben az egyetem bezárása hosszabb ideig fog tartani és igy annak a veszélynek teszik ki magukat, hogy tanulmányi félévüket elveszítik". Kornis rektor a tüntetésekről és az egyetem bezárásáról a sajtó képviselőinek a következőket mondotta: — Az ifjúság egy része teljesen ok nélkül való tüntetéseket rendezett, ami miatt az előadásokat be kellett szüntetnem. Néhány tüntetőt igazoltattak is és ezek ellen a fegyelmi eljárás azonnal megindult. Félek, hogy a teljesen érthetetlen s az egyetemi ifjúsághoz ilyen súlyos időkben méltatlan tüntetéseknek éppen a diákokra nézve lesz a legsúlyosabb következményük. Én uem vagyok hajlandó tűrni, hogy az egyetemet erőszakos és önkényes cselekmények színhelyévé alacsonyitsák le. A kultuszminisiter újabb nyilatkozata Budapest, november 20. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Dr. Hóman Bálint magyar kultuszminiszter az egyetemi zavargásokkal kapcsolatban ma újabb nyilatkozatot tett. A miniszter a következőket mondotta: — Az egyetemi hatóságok a saját hatáskörükben kívánják a mozgalmat lecsillapítani, amelynek semmilyen reális indokát a diákság részéről felismerni nem lehet. Felfogásom szerint az egész mozgalmat zavar- keltésre törekvő elemek indították és az igazi tanulóifjúságnak semmi köze sincs ehhez az oktalan megmozduláshoz. Ha azonban ez a megmozdulás rendbontás jelenségeit idézné elő, kénytelen leszek a rendőrségnek hathatósabb közbelépését is igénybe venni. Szegeden is tüntettek Szeged, november 20. Ma délelőtt mintegy negy- ven-ötven főnyi csoport, amelyben néhány tányérsapkás diákot is lehetett látni, felvonult a .,DéI- magyarorezág" cimü lap kiadóhivatala elé és tüntetni kezdett. Nyomban nagyobb rendőrcsztag sietett a színhelyre, de mire a rendőrök kiérkeztek volna, a tüntetők a lapvállalat hatalmas kirakat- ablakai közül négyet bezúztak. A tüntetők a rendőrség közeledtére szétoszlottak és elmenekültek. v_ Kornis: A tüntetések teljesen érthetetlenek és az egyetemi ifjúsághoz méltatlanok sonoon a magyar gimnáziumba járt, majd Besztercebányára került s a szlovák gimnáziumban érettségizett. Jogot Brünnben és Pozsonyban hallgatott. 1927-ben dr. Markovii Rezső vágujhelyi ügyvédhez került jelöltnek, majd bevonult katonának s amikor leszerelt, Losoncon telepedett le. Később Besztercebányán nyitott önálló ügyvédi irodát Pavlicka és Bazovsky — Soha politikával nem foglalkoztam, — mondja a továbbiakban — bár a szlovák néppárt programja nekem mindig szimpatikus volt. Magam is meggyőződéses autonómista vagyok. Dr. Bazovsky Lajossal fia. Bazovsky Péter révén ismerkedtem meg. Nagyon hatott rám az öregur patriarkális kinérése és impulziv modora. 1933-ban kétszer beszéltem vele Losoncon. Husvét táján találkoztam vele az uccán, majd másodszor ugyanaz év nyarán ismét az uccán találkoztam vele s hívására felmentem lakására. Mindenféléről beszélgettünk, persze politikáról is szó volt közöttünk. Akkoriban adta ki dr. Bazovsky Lajos ismert röpiratát „A szlovák néppárt tagjainak figyelmébe'* cimen. Pavlicka levele Bazovskyhoz 1933 junius 10-én — folytatja Pavlicka —' levelet írtam ndki, amelyben hivatkoztam beszélgetésünkre és felvetettem a tervet, hogy „Szlovenszkót fel kell szabadítani". Azt is Írtam levelemben, hogy kár, hogy a szlovákok nem maradtak a magyarokkal, mert akkor nem csalódhattak, volna s az idegen nemzet nyelvileg nem szippanthatta volna fel a szlovákokat oly könnyen, mint azt a rokon cseh nemzet teheti. A levél a bíróság kezében van. A vádlott kijelenti, hogy Peroutkának a Pritomnost cimü hetilapjában akkoriban megjelent ismeretes ankétja vezette őt a levélírásra. Peroutka ugyanis ankétjának konklúziója révén megállapította, hogy lehetséges volna a revízió, ha bizonyos szlovenszkói földterületeket átengednének. — Ezen én nagyon felháborodtam, — folytatja vallomását Pavlicka -—, mert láttam, hogy a csehek nemcsak hogy kihasználnak bennünket, hanem földjeinket is osztogatják. Ezért gondoltam arra, hogy jó volna, ha a szlovákok összefognának és egyesült erővel védenék meg érdekeiket, esetleg más nemzetekhez csatlakoznának^érdekeik biztosítására. Ez alatt azonban nem föltétien a magyar nemzetet értettem. -Ba- zovsky erre a levelemre válaszolt is s elutasította indítványomat, A „nemzeti tanácsu terve és a Sebestacnost önsegélyző egyesület Bazovsky válaszlevele a vizsgálat során nem került elő. Ugyancsak nem került elő dr. Pavlicka második levele sem, amit szintén Bazovskyhoz irt. Bazovsky újabb válaszában arról a szándékáról értesítette Pavlickát, hogy szlovenszkói előadássorozatot szeretne tartani. Dr. Pavlicka erre felkérte Bazovskyt, hogy első előadását Besztercebányán rendezze és ott proklamálják a szlovák nemzeti tanácsot — Ezt a nemzeti tanácsot, — mondja Pavliőka, — pártokfölöttinek szerettem volna tudni, amelyben minden szlovák ember párt- és felekezeti különbség nélkül egyesülhetett volna. Ekkor tudomásomra jutott, nogy Besztercebányán „Sebestacnost" néven valamilyen önsegélyző egyesületet terveznek alapítani és az egyesület lapot is akar kiadni. Azt hittem, hogy a lapnak a főszerkesztője dr. Bazovsky lesz. Az alapitók azt mondták nekem, hogy legjobb volna, ha az egyesület alakuló ülését ügyvédi irodámban tartaná meg. Ez nekem mint ügyvédnek is hasznomra volna, mert a révükön kliensekhez is jutnék. A tanácskozást 1933 augusztus 3-án Besztercebányán lakásomon meg is tartottuk. Mintegy tiz-tizenkét ember volt azon jelen. Bazovsky vonattal jött s mivel késett, az állomásra mentem ki eléje. Még útközben találkoztam vele s együtt mentünk fel lakásomra. Amikor Bazovsky megérkezett, megkezdtük a tanácskozást. Bazovsky kifejtette álláspontját, hogy mit és hogyan kellene csinálnunk. A jegyzőkönyvet én magam vezettem. Elnök (közbeszól): Miféle naivitásokat beszél? Azt állítja, hogy az egyesület célja altruista volt, pedig maguk titkos gyűlést tartottak. Miért beszélt Bazovsky? Dr. Pavlicka: Kérem, hagytuk az öregurat beszélni. Sokat beszélt, mint aféle öregurak szokták ezt tenni. A vádlott ezután még elmondja, hogy Németh professzorral 1933 júliusában ismerkedett meg, Szomolányit Besztercebányáról ismeri, Morhácra Besztercebányán hívta fel valaki a figyelmét és Bazovsky lakásán találkozott vele. Dvorskyval Losoncon ismerkedett meg a bíróságon, amelynek tisztviselője volt Dvorsky. Délután háromnegyed kettőig tartott dr. Pavliőka kihallgatása. Ekkor az elnök a tárgyalást berekesztette és annak folytatását csütörtök reggel kilenc órára tűzte ki. A főtárgyalást naponta reggel kilenctől délután két óráig fogják tartani
