Prágai Magyar Hirlap, 1935. november (14. évfolyam, 250-274 / 3802-3826. szám)

1935-11-21 / 266. (3818.) szám

TíRACAI-TVVa'G^ARHTKLXP 1935 november 21, csütörtök. £ ■■■■Mnan 5 Bazovsky társai a pozsonyi bíróság előtt Irredentizmussal vádolják a besztercebányai „szlovák nemzeti tanács" tagjait A főtárgyalás első napján a fővádlottat: dr. Pavlifcka ügyvédet hall­gatták ki ■■■ Megcsappant érdeklődés kiséri a nagy por nyitányát Pozsony, november 20. (Pozsonyi szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) Ma délelőtt 9 órakor kezdődött meg a pozsonyi kerületi bíróság ker- tészuccai uj palotájának esküdtszéki termében a két hétre tervezett, „Bazovsky-pörként" is­mert szenzációs politikai bünpör főtárgyalása. A tárgyalás színhelyéül azért választották a nagy esküdtszéki termet, mert arra számítottak, hogy a bünpör iránt meglehetős nagy érdeklő­dés fog megnyilvánulni. Ez a számítás azonban nem vált be, az érdeklődés nagyon is megcsap­pant. Alig néhány jogász van csupán a terem­ben, egy-két szlovák néppárti képviselőt is lehet látni. Az újságírók padjaiban nyolc belföldi új­ságíró van, külföldről egy lap sem küldötte el tudósítóját. A vádlottak útipoggyásszal jelennek meg Pontban reggeli kilenc órakor megjelennek a teremben a vádlottak, akik szabadlábon vannak s kevéssel a tárgyalás megkezdése előtt futott be vonatjuk a vidékről. Két hétre való útipoggyászt is hoztak maguk­kal, mert az állomásról egyenesen a bíróság épületébe jöttek. A tárgyalást dr. Salasek bírósági főtaná­csos vezeti, szavazóbiráknak dr. Babos és dr. Necid bírósági tanácsosokat rendelték ki. Pót- birát is kirendeltek dr. Sturdik személyében. A vádhatóságot dr. Novák államügyész, a politi­kai pörök ismert ügyésze képviseli. A vádlotta­kat dr. Durcánsky és dr. Pauliny-Tóth, valamint dr. Hudec újbányái ügyvéd védi. Bazovsky beteg Mint ismeretes, az ügyben az első főtárgyalást tavaly októberben tartották meg a pozsonyi ke­rületi bíróságon. A főtárgyalást akkor dr. Pol- lák birósági főtanácsos vezette, aki időközben megbetegedett. Annakidején a pör fővádlottja, dr. Bazovsky Lajos is jelen volt a főtárgyaláson. Bazovskyt a szanatóriumból vezették elő, mert á vizsgálati fogságban súlyosan megbetegedett és a bíróság engedélyével szanatóriumban ke­zeltette magát. Alig néhány napig tartott akko­riban a tárgyalás, félbe kellett szakitani, mert Bazovsky állapota annyira súlyosbodott, hogy az orvosok képtelennek tartották őt arra, hogy a tárgyaláson tovább is résztvehessen. A bíró­ság akkor úgy döntött, hogy ha hat hónap alatt javul Bazovsky állapota, úgy újabb tárgyalást tűznek ki. Minthogy Bazovsky betegségében semmi változás nem állott be, ügyét elválasz­tották a többi vádlott ügyétől. Időközben engedélyt adtak Bazovskynak arra, hogy egészségének helyreállítása céljából külföldi üdülőhelyen kezeltesse magát. Az engedélyt a legfelső bíróság is helybenhagyta, de az igazsáqügyminisztérium nem járult hozzá az engedélyhez s a nagybeteg Bazovsky most Losoncon van orvosi gyógykezelés alatt. A vádlottak A bíróság’ bevonulása, után az elnök előbb a vádlottak személyi adatait állapítja meg. A vád­lottak padján dr. Pavliöka Antal 32 éves beszter­cebányai gyakorlóügyvéd. Németh Pál 41 éves rozenyói gimnáziumi tanár. Morhác Márton 33 éves kereskedelmi utazó ipolyberzencei lakos. Szomolányi János 34 éves mérnök, a rimaszombati villamosmüvek igazgatója és Dyonsky Pál 41 éves volt besztercebányai birósági tisztviselő, jelenleg turócszentmártoni lakos ül. Németh és Dvorsky állami tisztviselők és mindketten két éve fel vannak függesztve állásuktól. Németh tanár kivételével valamennyi szlovenszkói szüle­tésű. Németh ianár hangosan diktálja be, hogy Bé­késcsabán, Magyarországon született. Szomolányi mértük kivételével valamennyi nős, családos ember. Annakidején négy hónapig- vizsgálati fogság­ban voltak, a múlt év elején azonban minden kaució nélkül szabadlábra helyezték őket A személyi' adatok felvétele után az elnök fel akarja olvasni a vádiratot. Mielőtt azonban meg­kezdené a vádirat felolvasását, dr. Hudec ügy­véd, aki Szomolányi János mérnököt védi, föláll és indítványt, tesz a tárgyalás elnapolására. — Dr. Bazovsky nélkül ezt a pört nem lehet letárgyalni, — mondja, mert azzal szervesen ösz- szefügg ez az ügy is. Dr. Duréánsky, Pavlicka és Morháö védője csatlakozik Hudec ügyvéd indítványához. Dr. Pauliny-Tóth, Németh tanár védője azonban elleuzi a tárgyalás elnapolását, sőt arra kéri a bíróságot, hogy ha az elnapolást határoznák el, akkor védencének ügyét válasszák külön és tár­gyalják le, mert már két év óta van felfüg­gesztve állásától és egzisztenciális érdeke az ítélethozatal. I Novák ügyész ugyancsak e/lene van a tárgya­lás elnapolásának. A bíróság rövid tanácskozás után elutasítja dr. Hudec védőügyvéd indítvá­nyát és elrendeli a főtáxgyalás megtartását. Az elutasítást a bíróság azzal indokolja, hogy már a felsőbíróság is döntött a Bazovsky-ügv ketté­választása tekintetében. Ha esetleg később merül­ne fel az elnapolás szükségessége, arról majd később dönt a bíróság. A vád: a köztársaság elleni támadás etőhészitése Az elnök ezután felolvassa a. géppel sűrűn teleirt 158 oldalnyi vádiratnak az öt vádlottra vonatkozó részét. Az ügyészség valamennyiöket a rendtörvény második paragrafusába ütköző a köztársaság ellem támadásra való előkészités bűntettével vádolja, ezenkívül dr. Pavlickát a rendtörvény 15. paragrafusának 8-ik bekezdé­sébe ütköző bűntettre való felbujtással, Szomo­lányi mérnököt pedig a rend törvény 14. paragra­fusába ütköző vétséggel vádolja. A vádirat szerint a vádlottak dr. Bazovákyval' állottak összeköttetésben, aki a magyar re­vizionista körökkel és azok egyik vezetőjével, Milotay főszerkesztővel személyes barátságban volt és Besztercebányán a többi vádlottal együtt meg akarta alakítani a szlovák nemzeti taná­csot, amelynek célja Szlovenszkó elszakitása és Magyarországhoz való visszacsatolása lett volna. Az elnök itt kihagyja a vádiratnak dr. Bazov- skyra vonatkozó részét, majd folytatja a vád­irat fölolvasását. A vádlottak 1933 augusztus 6-ára Besztercebányára dr. Pavliőka ügyvéd iro­dájába összehívták a szlovák nemzeti tanácsot. A meghívók titkosak voltak s az összehívók azt írták benne, hogy nemzeti parancsról van szó, olyan fontos ügy­ről, amit nem lehet papírra vetni, de minden­kinek el kell jönnie. A gyűlésen dr. Bazovsky Lajos kifejtette pro­gramját, amelynek 5. és 8. pontja a békeszerződés revízióját követelte és azt, hogy Szlovenszkó területi revíziójának kérdésében csak a szlovák nemzeti tanács dönt­het. Németh tanár a vádirat szerint ezen az ülé­sen azt javasolta, hogy a mozgalomnak ötvenezer tagot kell megsze­reznie, akiknek mindegyike 22 koronát fizessen és igy a mozgalom céljaira 1,100.000 koronát hoznak össze. Az ülés jegyzőkönyvét, dr. Pavliöka és Németh tanár vezette. Memorandumot is kidolgoztak, amelyet az október 30-ára tervezett zólyomi kongresszus elé akartak terjeszteni. Dr. Pavlicka Bazovskynak jobbkeze volt s azt javasolta, hogy a szlovákoknak el kell hagyniok a jogaikért folytatott eddigi legális küzdelmet, dr. Tuka is­mert „vacuum juris‘‘ felfogását kell magukévá tenniük, amely tudvalevőleg azt mondja, hogy „a szlovákok csak tiz évre kötöttek szerződést a csehekkel." A gyűlés azután határozati javasla­tot dolgozott ki, amely a turócszentmártoni dek­larációt volt hivatva megváltoztatni és azt a zólyomi kongresszussal akarták elfogadtatni. Pavlicka lővádlott vallomása A vádirat fölolvasása után a bíróság megkezdi a vádlottak kihallgatását. Az el­nök dr. Pavlicka elsőrendű vádlottat szó­lítja elsőnek elő, a többi vádlottat pedig ki­vezetteti a teremből. Dr. Pavliőka az elnök első kérdésére ki­jelenti, hogy nem érzi magát bűnösnek. Val­ló-másában elmondja, hogy 1920-ban Lo­A tüntetések miatt a budapesti tudomány- egyetemet további intézkedésig bezárták Budapest, november 20. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) A hétfői és keddi diák- tüntetések után ma újabb tüntetések zajlottak le a budapesti egyetemeken. A kora délelőtti órák­ban nagyobb diákcsoport gyűlt össze a központi egyetem bezárt kapni előtt és antiszemita nótákat énekelt. Minthogy az egyetem kapuját, nem nyitot­ták ki, a diákság a Trefort-kertbe vonult át, ahol újabb diákcsoport csatlakozott hozzájuk s a tünte­tő diákok száma igy mintegy ötszázra emelkedett. Újabb antiszemita, dalok, eléneklése után a diákok ismét vissza akartak vonulni a központi egyetem felé, de a rendőrség útjukat állotta és oszlásra szólította fel őket. A diákok a felszólításunk eleget tet­tek, szétoszoltak, de a rendörkésziUtséget meg­kerülve ismét tömörültek és Budára vonultak át a műegyetemhez. A mű­egyetem kertjében Czettler rektor .fogadta őket s felkérte a diákságot, hogy ne zavarják a tanítást, hanem nyugodtan távozzanak el. A rektor beszédének meg volt a hatása, a diákok eltávoztak. Tömött sorokban vonultak fel a közgazdasági egyetemhez. Majd betódultak az egyetemre és a folyosókon tartózkodó zsidó hallgatókat, távozásra szólították fel. Néhányat meg is támadtak közü­lük, majd az egyetem több berendezési tárgyát összetör­ték és a kaput megrongálták. Amikor a közgazdasági egyetemen a tüntetést befejezték, a Rákóczi-ut fe­lé vonultak antiszemita nótákat énekelve, a ki­küldött rendőrkészültség több helyütt oszlásra szó­lította fel a diákokat, akik a felszólításnak eleget is tettek és igy rendőri beavatkozásra nem került sor. Egy kisebb diákcsoport az állatorvosi főiskola előtt is büntetett. Bevonult a főiskola kertjébe, majd annak kapuit bezárva rögtönzött gyűlést tar­tott. Dr. Kornis Gyula, a Pázmány Péter-tudomány- egyetem rektora kedden este a diáktüntetésekkel kapcsolatban hirdetményt tett közzé, amelyben közli az ifjúsággal, hogy az egyetemet további intézkedésig bezárja. A rektor egyben nyugalomra szólítja föl a diáksá­got, mert — mint a hirdetmény szövege jelzi — „különben az egyetem bezárása hosszabb ideig fog tartani és igy annak a veszélynek teszik ki magukat, hogy tanulmányi félévüket elveszítik". Kornis rektor a tüntetésekről és az egyetem be­zárásáról a sajtó képviselőinek a következőket mondotta: — Az ifjúság egy része teljesen ok nélkül va­ló tüntetéseket rendezett, ami miatt az előadáso­kat be kellett szüntetnem. Néhány tüntetőt iga­zoltattak is és ezek ellen a fegyelmi eljárás azonnal megindult. Félek, hogy a teljesen érthe­tetlen s az egyetemi ifjúsághoz ilyen súlyos idők­ben méltatlan tüntetéseknek éppen a diákokra nézve lesz a legsúlyosabb következményük. Én uem vagyok hajlandó tűrni, hogy az egyetemet erőszakos és önkényes cselekmények színhelyévé alacsonyitsák le. A kultuszminisiter újabb nyilatkozata Budapest, november 20. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) Dr. Hóman Bálint ma­gyar kultuszminiszter az egyetemi zavargásokkal kapcsolatban ma újabb nyilatkozatot tett. A mi­niszter a következőket mondotta: — Az egyetemi hatóságok a saját hatáskörük­ben kívánják a mozgalmat lecsillapítani, amely­nek semmilyen reális indokát a diákság részéről felismerni nem lehet. Felfogásom szerint az egész mozgalmat zavar- keltésre törekvő elemek indították és az igazi tanulóifjúságnak semmi köze sincs ehhez az ok­talan megmozduláshoz. Ha azonban ez a megmozdulás rendbontás jelensé­geit idézné elő, kénytelen leszek a rendőrségnek hathatósabb közbelépését is igénybe venni. Szegeden is tüntettek Szeged, november 20. Ma délelőtt mintegy negy- ven-ötven főnyi csoport, amelyben néhány tányér­sapkás diákot is lehetett látni, felvonult a .,DéI- magyarorezág" cimü lap kiadóhivatala elé és tün­tetni kezdett. Nyomban nagyobb rendőrcsztag sie­tett a színhelyre, de mire a rendőrök kiérkeztek volna, a tüntetők a lapvállalat hatalmas kirakat- ablakai közül négyet bezúztak. A tüntetők a rendőrség közeledtére szétoszlottak és elmenekül­tek. v_ Kornis: A tüntetések teljesen érthetetlenek és az egyetemi ifjúsághoz méltatlanok sonoon a magyar gimnáziumba járt, majd Besztercebányára került s a szlovák gimná­ziumban érettségizett. Jogot Brünnben és Pozsonyban hallgatott. 1927-ben dr. Mar­kovii Rezső vágujhelyi ügyvédhez került jelöltnek, majd bevonult katonának s ami­kor leszerelt, Losoncon telepedett le. Ké­sőbb Besztercebányán nyitott önálló ügy­védi irodát Pavlicka és Bazovsky — Soha politikával nem foglalkoztam, — mondja a továbbiakban — bár a szlovák néppárt programja nekem mindig szimpati­kus volt. Magam is meggyőződéses autonó­mista vagyok. Dr. Bazovsky Lajossal fia. Bazovsky Péter révén ismerkedtem meg. Nagyon hatott rám az öregur patriarkális kinérése és impulziv modora. 1933-ban két­szer beszéltem vele Losoncon. Husvét táján találkoztam vele az uccán, majd másodszor ugyanaz év nyarán ismét az uccán találkoz­tam vele s hívására felmentem lakására. Mindenféléről beszélgettünk, persze politi­káról is szó volt közöttünk. Akkoriban ad­ta ki dr. Bazovsky Lajos ismert röpiratát „A szlovák néppárt tagjainak figyelmébe'* cimen. Pavlicka levele Bazovskyhoz 1933 junius 10-én — folytatja Pav­licka —' levelet írtam ndki, amelyben hivat­koztam beszélgetésünkre és felvetettem a tervet, hogy „Szlovenszkót fel kell szabadí­tani". Azt is Írtam levelemben, hogy kár, hogy a szlovákok nem maradtak a magya­rokkal, mert akkor nem csalódhattak, volna s az idegen nemzet nyelvileg nem szippant­hatta volna fel a szlovákokat oly könnyen, mint azt a rokon cseh nemzet teheti. A levél a bíróság kezében van. A vádlott kijelenti, hogy Peroutkának a Pritomnost cimü hetilapjában akkoriban megjelent ismeretes ankétja vezette őt a le­vélírásra. Peroutka ugyanis ankétjának konklúziója révén megállapította, hogy le­hetséges volna a revízió, ha bizonyos szlo­venszkói földterületeket átengednének. — Ezen én nagyon felháborodtam, — folytatja vallomását Pavlicka -—, mert lát­tam, hogy a csehek nemcsak hogy kihasz­nálnak bennünket, hanem földjeinket is osz­togatják. Ezért gondoltam arra, hogy jó volna, ha a szlovákok összefognának és egyesült erővel védenék meg érdekeiket, esetleg más nemzetekhez csatlakoznának^ér­dekeik biztosítására. Ez alatt azonban nem föltétien a magyar nemzetet értettem. -Ba- zovsky erre a levelemre válaszolt is s elutasította indítványomat, A „nemzeti tanácsu terve és a Sebestacnost önsegélyző egyesület Bazovsky válaszlevele a vizsgálat során nem került elő. Ugyancsak nem került elő dr. Pa­vlicka második levele sem, amit szintén Bazov­skyhoz irt. Bazovsky újabb válaszában arról a szándékáról értesítette Pavlickát, hogy szloven­szkói előadássorozatot szeretne tartani. Dr. Pavlicka erre felkérte Bazovskyt, hogy első elő­adását Besztercebányán rendezze és ott proklamálják a szlovák nemzeti tanácsot — Ezt a nemzeti tanácsot, — mondja Pavliő­ka, — pártokfölöttinek szerettem volna tudni, amelyben minden szlovák ember párt- és fele­kezeti különbség nélkül egyesülhetett volna. Ek­kor tudomásomra jutott, nogy Besztercebányán „Sebestacnost" néven valamilyen önsegélyző egyesületet terveznek alapítani és az egyesület lapot is akar kiadni. Azt hittem, hogy a lapnak a főszerkesztője dr. Bazovsky lesz. Az alapitók azt mondták nekem, hogy legjobb volna, ha az egyesület alakuló ülését ügyvédi irodámban tar­taná meg. Ez nekem mint ügyvédnek is hasz­nomra volna, mert a révükön kliensekhez is jut­nék. A tanácskozást 1933 augusztus 3-án Besz­tercebányán lakásomon meg is tartottuk. Mint­egy tiz-tizenkét ember volt azon jelen. Bazov­sky vonattal jött s mivel késett, az állomásra mentem ki eléje. Még útközben találkoztam ve­le s együtt mentünk fel lakásomra. Amikor Ba­zovsky megérkezett, megkezdtük a tanácsko­zást. Bazovsky kifejtette álláspontját, hogy mit és hogyan kellene csinálnunk. A jegyzőkönyvet én magam vezettem. Elnök (közbeszól): Miféle naivitásokat be­szél? Azt állítja, hogy az egyesület célja altruista volt, pedig maguk titkos gyűlést tartottak. Miért beszélt Bazovsky? Dr. Pavlicka: Kérem, hagytuk az öregurat beszélni. Sokat beszélt, mint aféle öregurak szokták ezt tenni. A vádlott ezután még elmondja, hogy Né­meth professzorral 1933 júliusában ismerkedett meg, Szomolányit Besztercebányáról ismeri, Morhácra Besztercebányán hívta fel valaki a fi­gyelmét és Bazovsky lakásán találkozott vele. Dvorskyval Losoncon ismerkedett meg a bíró­ságon, amelynek tisztviselője volt Dvorsky. Délután háromnegyed kettőig tartott dr. Pav­liőka kihallgatása. Ekkor az elnök a tárgya­lást berekesztette és annak folytatását csütör­tök reggel kilenc órára tűzte ki. A főtárgyalást naponta reggel kilenctől délután két óráig fog­ják tartani

Next

/
Thumbnails
Contents