Prágai Magyar Hirlap, 1935. november (14. évfolyam, 250-274 / 3802-3826. szám)

1935-11-17 / 263. (3815.) szám

1935 november 17, vasárnap.

'prxgai-AW.^a'R-hiriíAI?

17

Hagyar középiskoláink képe a tavalyi értesítők tükrében

Szlovenszkó, november 16- Csehszlovákiában tudvalevőleg nyolc magyar középiskola áll a magyar tanulóifjúság rendelkezésére. A komáromi római katolikus főgimnáziumot kivéve, mindegyik csehszlovák igazgató vezetése alatt áll.

Ha az 1934—35-ik iskolai év Értesítőit forgatjuk, érdekes megfigyeléseket tehetünk. Menjünk csak sorjában.

Létszám. Az elmúlt iskolai évben a nyolc magyar gimnáziumba összesen 4006 tanuló iratkozott be, 39-cel több, mint az előző évben. A négy önálló gimnáziumban (Pozsony, Kassa, Komárom, Ipolyság-) a szaporodás 54-et tesz ki, mig az iker-intézetekben az apadás 15 tanuló. A szlovákruszin iker-intézetekben a szaporodás 119. Érsekújvárod, Losoncon és Rimaszombatban a szlovák tanulók száma már meghaladta a magyar tanulók számát.

Az év végén 3831 (95.63%) tanuló vizsgázott le a magyar és 1385 (93.14%) a szlovák-ruszin tagozatokban. A magyarok rendelkezésére álló 94 osztályra átlag 40.70 tanuló esik, a magyar iker-intézetekben 37.2, a szlovák-ruszin iker-intézetekben pedig csak 31.5 tanuló. A magyaroknál a tanulóifjúságnak 29.74%-a leány volt, a szlo- vákoknál-ruszinoknál pedig 30.26%.

Születeti hely. A négy önálló magyar intézetben az intézet székhelyén született a tanulók 43.91 %-a, a magyar iker-intézetekben 39.72%-a, a szlovák-ruszin iker-Intézetekben csak 12.27%-a. Külföldön született a magyarok 4.49-%a, a szlovákoknál-ruszi- noknál 5.55%-a. Ennek ellenére ez utóbbiaknál külföldi honosnak csak 1.09% van kimutatva, mig a magyaroknál 5.07%.

Lakóhely. Szüleinél lakott a magyar önálló intézetekben a magyar tanulok 55.76 százaléka, az iker-intézetekben 55.56%-a, mig a szlovákqknál-ruszinoknál csak 3646 százaléka. Ezzel szemben vidékről naponta bejárt a szlovák-ruszin intézetekbe a tanulók 46.49%-a, a magyar iker-intézetekbe 28.88%-a, az önálló magyar iskolákba 17.10 százaléka.

Kosztos helyen lakik a szlovákoknál átlagban 15.66%, a magyar iker-intézetekben -14.68%, az önálló magyar iskolákban’ 24.90

százalék.

Anyanyelv. Az önálló négy magyar intézet tanulói közül magyar 97.67%, a magyar iker-intézetekben 97.63%, mig a szlovák- ruszin iker-intézetekben a szlovákok-ruszi- nok százaléka 89.30, köztük 8.80% a ru* szin és 3.97% a cseh Losoncon.

Vallás szerint járt a magyaroknál 55.86% római katolikus, 5.51% ág. hitv. evang., 16.23% református, 22.30% zsidó. 0.10 százalék más felekezet. A négy csehszlovák-ruszin intézetben volt római katolikus 50.83%, ág. hitv. evang. 24.83%, református 1.08%, zsidó 9.24%, görögkatolikus 8.73%, feleke- zetnélküli 1.73%, a többi csehtestvér (0.36 százalék), csehszlovák egyház (2.02%), -görögkeleti (0.57%) és baptista (0.57%). Tehát tizféle felekezet tarkítja az intézetek népességét. - ' ’ "

Osztályozás. A magyaroknál átlagbán kitűnő eredménnyel tanult 13.78%. átment egyszerűen 67.25%. elbukott júniusban 18.17%. A csehszlovák-ruszinoknál kitűnő 12.99%, alkalmas 63.24%, elbukott 23.61%. A legtöbb bukás volt Érsekujvárott; a magyaroknál 25.74%, a csehszlovákoknál Losoncon 29.74%. A legkevesebb bukott a magyaroknál Komáromban (8.54%), a csehszlovák-ruszin intézetek részéről Beregszászon (16.40%). A legjobb osztály volt a magyaroknál a rimaszombati VIII. osztály (38.88% kitűnő és 61.12% alkalmas), a csehszlovákoknál-ruszinoknál a beregszászi V. osztály (47.05% kitűnő, 52.95 százalék alkalmas). A legrosszabb osztály volt a magyaroknál az érsekujvári II. B. (53,48% a bukott), a csehszlovákoknál-ruszinoknál a rimaszombati III. A. (edbukott 42.42%). Általában Érsekujvárott osztályoznak a iegszigorubban. Négy magyar és két szlovák osztályban egyharmadánál jóval többen buktak el. Mire való akkor a selejtező fölvételi vizsgálat az első osztályban? Az első osztályban alig buknak el egynéhá- nyan, ami az elemi iskolák jósága mellett szól, de minél több ideig vannak a tanulók a középiskolában, annál többen buknak ei. Itt vagy a tanterv rossz, vagy a tanárok alkalmazott pedagógiája.

Tandíjmentesség. Itt Komáromot külön vesszük, mert-itt más a rendszer, mint az

állami iskolákban. Komáromban tandíjmentes volt 25.15%, félmentes pedig 13.62%. Pozsony. Kassa és Ipolyságon tandíjmentes volt az I. félévben 66.09%, a II. félévben csak 60.44%. Félmentességet élvezett az 1. félévben 4.31%, a II. félévben 3.87%. A magyar iker-intézetekben volt egészmentes az I. félévben 68.41%, a II. félévben csak 62.09%. Félmentes volt az I. félévben 7.20 százalék, a II.,félévben 6.47%. A szlovákruszin iker-intézetekben volt egész tandíjmentes az I. félévben 74.16%, a II. félévben 68.31%. Félmentes volt az I. félévben 4.05 százalék, a II. félévben 5.40%. Átlagban a szlovák-ruszin intézetekben 7.01%, illetve 6.99%-kai több volt a tandíjmentes, mint a magyar intézetekben. A magyar iskolákban pedig 4.80%-kai többen végezték el sikerrel a tanévet. A losonci szlovák tagozatban például átment az év végén. 247 tanuló,’ de egészmentes volt az é\i végén 248 és 11 fél- méntes, míg a magyar tagozatban sikerrel végezte a tanévet 270 tanuló; de egész tandíjmentes csak 225 volt és 13 félmentes.

... . i í y,. i

Ha a falak-beszélni tudnának —- hányszor sóhajtják ezt az emberek, amikor a rideg vakolattal simára ..egyengetett kőkockákat nézik, amelyek nagy élményeknek, komor emberi szenvedéseknek vagy szenvedélyeknek voltak néma tanúi.

A falak hallgatnak, szenvteltnül, titokzatosan, a durva aáyag sohasem adhatjavissza az indulatok éá sóhajok végtelenül bonyolult, nehezen megkülönböztető árnyalatait De a börtönfalak, amélyek félrelendült emberi sorsoknak talán legtöbb tragédiáját, vezeklő fájdalmát látták — a börtönfalak beszélnek. Lopva írott, fcl- karcolt sorok tesznek őszinte vallomást a bőr- tönlakók életéről.

Emlékeztetnek ezek a tömlöcfalakra rajzolt sorok az ősember primitív ösztönére, amellyel barlangok, örökéletünek hitt sziklák falára véste egyszerű, ma már ormótlannak látszó figuráit, hogy testi elmúlása után hirdesse valami az utána következőknek, hogy itt járt. A börtönlakó, akit többnyire primitív, vad indulatok sodortak a bűnbe, sokszor emlékeztet az ősemberre és a börtönfalak sajátságos romantikája érdekes tanulmány anyagául szolgálhat a lélekbúvárnak, aki az emberi lélek rejtett redőit kutatja.

A fogházi szabályok szigorúan büntetik a rabot, aki megrongálja, bepiszkítja cellája falát. A rabnak egyenes utón nincs is módja hozzá, hogy olyan eszközökhöz jusson, amelyekkel megrög- zitheti felkivánkozó. fontosnak tartott érzéseit. A fegyelem drótsövényein azonban áthatol a foglyok ravaszsága, élelmessége és a beavatottak tudják, hogy nemcsak társaikkal, hanem sokszor a külvilággal is érintkezést tudnak találni. . ....

A megrögzött bűnözőt az elfogatás őrök veszedelme gyorsabb, ötletesebb gondolkozásuvá teszi, sokszor az élete is kockán forog és ez is bizonyos fölényt olt belé a tisztességes, veszélytelen foglalkozású emberekkel szemben. Egészen különös emberfajta a börtönlakó. aki a „túlsó parton" él. Hasonszőrű társaival megbonthatatlan szolidaritás köti össze, a börtönök hivatalos funkcionáriusaival pedig örök harcban áll. Örül, ha bosszúságot szerez nekik. Az örök egyhangúságban ez szórakozást, változatosságot jelent1 az életében.

A börtonfal romantikája

Ebben a levegőben születik meg a bőrtönfalak romantikája. A tömlöc egyik cellájának ajtófélfájára rótta fel Rózsa Sándor, az alföldi betyár- világ legendáshírű hőse. ellobbanó életének utolsó fájdalmát.

Nagy egyhangúságban teltek Rózsa Sándor napjai a börtönben. Morózus, bogaras ember lett a félelmetes és egyben legendás betyárból. Még a rabok szokásos napi sétájára se ment, naphosszat tömlöcében gubbasztott és törött kanálnyelével furcsa, értelmetlen vonalakat vésett az. ajtófélfába. Nem sokat törődtek vele. Meghagyták a fogatlan oroszlánnak ezt az utolsó mulatságát

Esztendőkkel utóbb sok kiváncsi látogatta még ezt a tömlöcöt A titokzatos Írásjeleket senki se tudta elolvasni. Lerajzolták, mint valami kuriózumot Később azután rájöttek az érthetetTanárok. A nyolc magyar intézetben ösz- szesen 195 személy tanított. Ezek között volt 29 hitoktató, 6 énektanitó és 6 kisegítő. Végleges tanár van 118, ideiglenes 20. helyettes 2, szerződéses 1, óraadó 4. Komáromot kivéve sehol sincs magyar nemzetiségű igazgató, a tanárok nagyrésze sem magyar nemzetiségű. Az iker-intézetekben 26 tanár mind a két tagozatban kénytelen tanítani, a magyar tagozatban 297 órát adtak hetenként, a szlovák-ruszinban pedig 241 heti órát. Ez a felemás állapot megszüntetendő lenne elsősorban pedagógiai okokból, mert az illető tanárok nem beszélik egyformán jól mind a két tanítási nyelvet s ez nagyban rontja a növendékek nyelvérzékét és helyes, tiszta kiejtését. A tanszemélyzet 16 százaléka nő. ami fiuintézetekben helytelen és mielőbb kiküszöbölendő lenne. A tanároknak több mint egyötöde szlávosan iíja a nevét. Évközben meghalt 2 tanár, nyugdíjaztatok 8, uj alkalmazást nyert 10. Áthelyeztetett magyar intézetből magyarba 7, szlovákba 7, szlovákból magyarba 6. Szabadságon vol kisebb-hosszabb ideig 7.

ösztöndíjak, jutalmak. Az iskolaügyi minisztérium 10 tanulót 5700 korona ösztöndíjban .részesített, az országos, hivatal pedig 44 tanulónak 23.250 korona ösztöndijat adott. A szlovák, osztályokban 10 tanuló 5000 köronát kapott az iskólaügyi minisztériumtól, 2.0 tanuló 11.000 koronát az országos hivataltól és a pénzügyigazgatóságtól 6 tanuló 4500 koronát. A kevésszámú ösztöndíj mellett igen dicséretes munkát fejtenek ki e téren a Segítő Egyesületek és a Szülői Szövetségek, amelyek ruha, tankönyv, tej. élelmezés, gyógyszer és orvosi kezeltetésre több mint 90 ezer koronát juttattak a szegény tanulóknak.' A magánosok által létesített ösztöndíjak nagysága több mint 30.000 korona.

Az iskolai házi ünnepélyek száma sok. A hivatalos állami ünnepeken kivül megemlékeztek Barthou, I. Sándor. Pisecky. Hugó Viktor stb.. haláláról,. Hollyról,. Komensky- ről, a csehszlovák—jugoszláv . viszonosságról. a takarékosságról, a tisztaságról, a békeakcióról, az anyákról, a külföldön élő szlovákokról stb. '

Érettségi vizsgára jelentkezett szeptemberben 41, februárban 19 és júniusban 204 tanuló.- Ezek közül kitüntetéssel érett 39. egyszerűen érett lett 169. összesen 78.78%.

Az. egészségi állapót általában kedvező volt, csupán Beregszászon. Komáromban és Ipolyságon lépett fel erősebben a. náthaláz. Utóbbi helyen a vörhenyjárvárty is. Összesen elhalt .3 tanuló. A tanulók a legtöbb intézetben biztosítva voltak baleset ellep. Pozsonyban pedig tagjai voltak a középiskolai egészségügyi intézetnek s’évi 6 korona, dij ellenében szakszerűen megvizsgálták és orBESZÉLNEK

A BÖRTÖNFALAK...

ősi rovásírás a „hitvány város" iömtöcajtaján — Az akasztófahumor költészete és a titkos börtönnaptár ■■ K asszaiaróés zsebmetsző verses vetélkedése

len Írásjelek titkára. Rózsa Sándor, az alföldi pásztorok ősi rovásírásával véste az ajtóra névjegyét és vele együtt rejtett sértődését, fájdalmát.

„Itt, e hitvány városban viselte nehéz rabságát Rózsa Sándor"

ez volt a titokzatos ábrák jelentése.

A szegedi Csillagbőrtőn egyik cellája őrzi* az utolsó betyár emlékéi A primitiv vérsezet igy

szólt- — ;—;• —......

Ló

ban, borban, asszonyban a javát szerette,

Életét mégis itt végezte

Énekes Tóth Lőrinc, az utolsó betyár.

Rabhumor és rabköltészet

Majdnem minden cellában megtalálható a falra vagy az ajtó bádogboritására karcolva egy kezdetleges naptár. A cellákat gyakran átfestik, de mindig újabb naptárak kerülnek a falakra. Harminc kockára beosztott négyszög ez, a börtönlakó minden nap áthúz egy kockát, hogy tájékozva legyen az idő múlásáról.

A megrögzött bűnöző, különösen az, aki rö- videbb szabadságvesztésre van ítélve, nem veszi túlságosan tragikusan a bebörtönzést és túláradó optimizmussal várja a napot, amikor megnyílik előtte a börtön kapuja. Egy sikkasztás miatt elitéit rabtól származik ez a kis versike:

Itt kell ülnöm most egy évig,

Hála Isten, nem tart Ewtg.

A budapesti toloncházban, amelyet a pesti alvilág Jerglinek nevez, jegyezte fel a bennlakó az alvilág költészetének ezt a termékét:

Eltörött a kocsi kereke,

Utolsó üzenet a siralomházbdl

A legmegrázóbb talán az a négyszavas mondat, amelyet egy halálraítélt rablógyilkos karcolt a siralomházzá átalakítót cella falára. A halálraítélt rabokra nagyon vigyáznak, csak ennyit tudott imi:

— Az anyám bocsásson meg ...

Az üzenet nem juthatott el ahhoz, akinek szánták. Aki irta, tudta is, Hogy igy lesz.

A hartai fegyintézet egyik cellájában nehézkes, paraszti betűkkel karcolta fel egy rab ezt a félmondatot:

— Nagy Zsófia te . >

Ma már nem lehet, megállapítani, mi következett volna a „té“ után,- — átok, vagy ellágyult vallomás. Aki irta, azért raboskodott, mert korcsmái bicskázásban, megölt egy ie- gényt. Azóta már kikerült a börtönből és újra a szabad emberek életét éli. Talán Nagy Zsófia mellett, talán nélküle.

Egy másik fogoly röviden csak ennyit irt 3 mosdója fölé, hogy ébredéskor minden reggel lássa: - - • • /. • - • , .

— így jár az, aki hisz egy asszonyban!

A cella bölcse

Cisquet, Páris egykori rendőmrefektusa em lékiratáiban külön fejezetet szentel a börtönfalak romantikájának, Feljégyzi a vérrel irt, körömmel karcolt vallomásokat, amelyeket fontosMlvel visznek a Jerglibe?

Zsupkocsival, hat zsaruval,

Várnak a jasszok a sült krumplival.

Használati utasítást is mellékel a vershez, megírta, hogy a Nagy a feje, búsuljon a ló dallamára lehet énekelni. ' ■ . ....

A kecskeméti fogházban ült egy rab, -aki kétezer pengőt sikkasztott, nyomban elmulatta és két' évet kapott érte. Cinikus jellem lehetett, mert ezt karcolta a cellafalrá:

Ezért elvihettem volna még ötezret...

A híresebb rabok csákném kivétel nélkül bevésik monogramjukat' a cella falába. A sopronkőhidai fegyházban raboskodó Endesz Árpád, a hírhedt betörőkirály,. igy örökítette meg az emlékét: -;

Én is itt jártam, három mázsát kerestem, Endesz Árpi,

A három mázsa, tolvajnyelven három évet jelent.

A fegyelmi zárka falán egyszer ezt a feljegyzést találták:

— Tizennégy nap sötét zárkát, harmincnapos kiskosztot, hatvannapos kurtavasat töltött itt Puskár.

Puskár, aki valami fegyelmi vétségért kapta a szigorú büntetést, fogságában különben egy csodálatosan finom, precíz' világ-órát szerkesztett, amely pontosan jelezte, hogy egyazon időben a világ különböző városaiban mennyi időt mutatnak az órák. Bámulatos kézügyessége volt és akik ismerték a munkáit,-azt mondják, kivételes képességű mechanikus lehetett volna, ha a betörőszerszámok helyett gépeket konstruál.

nak tart azok számára, akik a rabok lélektanát tanulmányozzák.

Megírja memoárjaiban, hogy jarel, a hírhedt nemzetközi zsebmetsző megszurta kezét és véres ujjával festette le börtönének falára a verset, amely hü fordításban igy hangzik:

A zsebmetszők nehéz vizeken eveznek,

Büszke vagyok, hogy tolvajnak neveznek.

Jarelt később elhelyezték a cellából, a feliratot elfelejtették letörölni. A cella uj lakója, egy kasszafuró körömmel véste a vers alá megvető lenézését:

Hazudsz Jaret, mert különb sokkal

A kasszafuró, mint az éhenkórász tolvaj.

Kivénült öreg rab véste raboskódásának tizennegyedik évében cellája falára ezt a „világnézeti" rigmust:

Isten a rablás haliamat Egykor az emberbe oltotta át.

Másnak azt az ösztönt adta,

Hogy a rablót elfogja és verje lakatra., Milyen komédia is a világ!

Akasztófahumor, bölcselkedés, mind úgy hozzátartozik a börtönfalak romantikájához, mint a vezeklő, remegő ellágyulások, amelyek mögül elkallódott emberi sorsok fájdalma sájóg föl, amikor measzólalnak a börtönfalak.

SÁGI PÁL.