Prágai Magyar Hirlap, 1935. november (14. évfolyam, 250-274 / 3802-3826. szám)

1935-11-14 / 260. (3812.) szám

^ . Ma^Képe^melIéklet | * Q 16 oldal ára Ké 1.20 jkBKj1 XIV. évf. 260 Í3812) szám • Csütörtök • 1935 november 14 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • rA képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c e 12, 11. emelet • Kiadóhivatalr Prága II., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON: 30311. » • SŰRGÖNYCIM HÍRLAP, PRflHfl. Végei ért a második olasz oilenziva 7 Az ab i‘sszínek megszervezik a vasútvonal védelmét A világ a szankciók életbelépését várja • Mussolini erélyes jegyzékeinek hatása Folyik a meghódított területek megszervezése Abesszíniában tóig és Északogadenig. szülött dolgozik a terep kisimításán és a tér m e gnagyotbb itásáo. Az olaszok Makalet az északi hadsereg leg­fontosabb repülőközpontjává akarják kiépí­teni, ahonnét nemesak a bombavető és a va­dászrepülőgépek szállhatnak föl, hanem ahol hatalmas benzin- és élelmiszerraktárakat is létesítenek. A munkálatokat megnehezíti, hogy Ras Segum csapatai visszavonulásuk előtt mély árkokat vontak a repülőtéren, hogy igy megakadályoz­zák az olasz gépek leszállását. En.nek ellené­re ma már élénk a forgalom a légi kikötőiben és naponta sok felderítő és bombavető repülőgép száll föl,, hogy délire kalandozzék az Aehangi-tó De Bono hivatalos Jelentése Róma, november 13. A 45. számú hivatalos jelentésben de Bono tábornok közli, hogy az 1. hadtest megszállotta Bossai vidékét és egye­sült a danakili hadoszloppal. Az olasz aszkari egységek befejezték a Gheralta körüli terület megszállását és még mindig heves harcokat vidékére és az abesszíniai íens:k keleti. pere­mére. A repülők egymásután jelentik, hogy az el­lenség összevonja csapatait. Miaikialében az olaszok nagyarányú előkészüle­teit tesznek az északi hadsereg újabb előnyomu­lásának kiépítésére. Időközben a harctérről megérkeztek a zsákmányolt fegyverek. A hadi eszközök e különös gyűjteménye azt mutatja, hogy mennyire rosszul vannak fel­szerelve az abesszinek. Legtöbbnyire csak öreg puskákkal rendelkeznek s olyan kevés lőporuk van, hogy nagyrészt a kénes gyufák fejeit törik le s összeőrölve azt használják lő­por helyett. Több száz görbe kard és öreg lándzsa érkezett az olasz főhadiszállásra s á zsákmányolt holmi között egy ágyú Is van, de olyan öreg ágyú, amilyet már az 1864-es amerikai polgárháborúban használtak. A drága tevék Szuez, november 13. Az olaszok az arab kormányokkal szerződést kötöttek 18.000 teve átvételéire. Az olaszok tizennyolc arany fontot fizetnek egy-egy tevéért, annak ellenére, hogy a tevék rendes ára 5 papinfont. A tevéket Jera- boban okisz gőzösre rakták és átszállították 'Keile'tafirik'ába. Olasz repülőgéptámadás Harrar, november 13. Öt olasz repülőgép bombázta Agaresalan falut Dzsizsiga és D«-csa- gul között. Az egyik repülőgép mélyen alászállt és bombákat dobott egy teherautó mobilra, amely katonákat szállított Dzsiasigáiba. folytatnak az ellenséges katonasággal. A 2. hadtest elérte Takazzet és Addis Rasi és Addi Encata közelében megállt. A szomáli fronton a hadműveletek tovább tartanak. Az olasz repü­lők felderítő repüléseket végeznek az Ahiangi­A diákromantika alkonya (n. p.) A német Burschenschaftokat ren­deletileg feloszlatták. Százegynéhány évig éltek, világhírűek lettek, színdarabokat ír­tak róluk, — a Heidelbergi Diákélet meg­hódította a világ színpadait. Voltak kinövé­seik, parancsszóra beállított humoruk, pár­bajmániájuk, szalamanderük, amelyet a né­met burschon kívül más emberfia nem értett meg, annyira germán különlegességnek ha­tott, de mindez összevéve nem tudta letörni a német diákok egyesületi életének azt a romantikáját, amely még ma is kedves em­léke mindenkinek, akinek egyszer része volt benne. A romantikának egy darabja hal meg ma, amikor feloszlatták a Burschenschafto- kat. Lehet, hogy nem volt rájuk többet szükség, lehet,'hogy ez már mind fonákul hatott és talán ellenkezett is azzal a világ­nézettel, amely ma realizmusra, kegyetlen józanságra neveli a fiatalságot és talán nem kellett már a játékkal való gondtalan ka­cérkodás, amelyet egy más kor szívesen lá­tott és szívesen engedélyezett a fiataloknak. Sokszor és sokat támadnák a német bur- schokat, akik a kelleténél képzelődőbbek Voltak talán és a karikatúráig forszírozták az egyéni hősiességnek azt a formáját, amely á német párbaj volt, akadtak olyan, kimondottan erre a célra berendezett borbélymühelyek, ahol a német bursch né­hány pfennigért megkapta azokat a szabá­lyos vágásokat, amelyeket ugyan nem pár­bajban nyert el, de amelyekre feltétlenül szüksége volt, ha az egyesületi életben ér­vényesülni kívánt. Már pedig erre az érvé­nyesülésre a gyakorlati jövő szempontjából is nagy szükség volt, mert más elbírálásban részesült, aki tagja volt a Burschenschaft- nak és aki egyetemi életében nem ismerte a szalamandert és ennek minden csinját- binját. Szalamanderes söröskancsó, amely ,.buj­dosott" az asztalon és percre meg nem állt, ez volt a háboruelőtti német diákélet jelvé­nye. Parancsszóra, alapszabályokba mere­vedett szokások szerint ürítették a kancsót, akkor is, ha már nem is bírták —• a szala- mander nagyobb dicsőségére. Párbajozniuk kellett akkor is, ha nem volt rá ok és senki sem sértette meg az egyesület becsületét: sértés kellett, mert hozzátartozott a Bur- schenschaftokhoz és ha nem akadt sértege­tő, ők maguk sértettek meg valakit, hogy párbajt vívhassanak. Hosszú, egyenes kard­jaik voltak, amolyan spadassinok a javából, de nem gondolták komolyan a dolgot és csak úgy látszatra és addig hadakoztak, amig megkapták a nekik szükséges és egy valódi és hamisítatlan burschnak kijáró né­hány vágást, amelyek annál szebbek voltak, mentői jobban éktelenitették el az arcot. fc,* akkoriban nevelő hatás akart lenni és kari­katúrába fulladt. Nem kellett tragikusan venni a dolgot, mert minden ilyesfajta em­beri intézmény, ha túlélte magát, előbb- utöbb karikatúrává válik. Mégis sokat tá­madták ezeket a berendezéseket, kimondot­ták, hogy az esztelen feudalizmus kinövései ezek a szabályok, ami talán igy lehetett, de semmiesetre sem érdemelt nagyobb gúnyt vagy ostorozást, mint számtalan más egye­sülés, amelyeket fölösleges volna egyenként felsorolni. A Heidelbergi Diákélet helyét ma más foglalta el. Más fogalmak dominálnak, má­sok a célok és az eszközök és a rogyásig Addis Abeba, november 13. Egyre nyilván­valóbb lesz, hogy az olasz eiőtörés főcélja az Addis Abeba—Dzsibuti vasútvonal elérése. Az abesszinek mindent elkövetnek a vasútvonal vé­delmére. Ras Getatsu 40.000 katonájával a vasútvonaltól északra megerősített állásokat foglalta el, mig Dedjasmacs Abeba Datowz a vasútvonaltól délre fekvő magaslatokon helyez­kedett el 35.000 főnyi hadseregével. A danakili sivatagon keresztül előnyomuló olaszok ellen az abesszin hadvezetőség Jajon Mohamed szultánt küldte körülbelül 30.000 katonával. Ez a had­sereg Ras Kábádé 40.000 főnyi csapatjával, to­vábbá a trónörökös 50.000 katonájával meg íogja állítani az olasz előnyomulást. Mindezek a csapatok eddig egyetlen egyszer sem avat­koztak a küzdelembe. Legelőször Jajon szultán ütközik meg az olaszokkal. Makale, az olaszok légi bázisa Aszmara, november 13. Webb Miller, az Uni­ted Press külön tudósítója jelenti, bogv az olasz muniká&ok lázasan dolgoznak a miafcalei repülő­tér kiépítésén. Ezt a repülőteret már a négus ,használta Éezakabesszkmi inspekcióé utjai al­kalmával. Most több száz olasz munkás és benn­való sörivás sem tartozik a mai fiatalság erényei közé, már csak azért sem, mert a fogyasztott sör kifizetése gondokat okoz, amelyekkel ma nehéz megküzdeni, nehe­zebb, mint Heidelberg korában. Mégis, most, amikor vége szakadt ennek a szaba­dalmazott és államilag támogatott jókedv­nek és gondtalanságnak, amely különben is csak Németföldön volt található, egy pilla­natra elszomorodik, akinek valaha is dolga volt ezekkel a részben gyerekesen naiv, részben öntelt burschokkal. A romantika nem kell, nem is tudnak ma vele mit kez­deni, de éppen ez az a körülmény, amely miatt az ember sajnálja a Burschenschaftok feloszlatását. Nem is a Burschenschaftokat, hanem azt, hogy ebben a korban a romanti­kának nem jut hely. A romantikát úgy kell fogadni, amilyen, mert a kritika lerontja, — azért romantika, hogy szembehelyezkedjék az élettel és merje az esztelenséget ott is, ahol gyakran bajokat okoz s kihívja a jogos bírálatot. Most, hogy végleg meghal, sze­retjük a romantikát és kezdjük belátni, mek­kora hiba volt a kedves bolondéria ócsár- lása és ennél is nagyobb az úgynevezett reális élet túlbecsülése. Ma, ime az élet va­lóban reális, már-már annyira, hogy szinte alig birjuk ki: a bolondéria, a szalamander kiveszett belőle, de megmaradt az ész, a ci­nizmus és a számítás. Nem iszunk sört ro­gyásig, de nem is énekelünk a kedves abla­ka alatt és ha felébredünk, első tekintetünk azokra a hírekre esik, amelyek gazdasági válságról, bajokról és viharfellegekbe bur­kolt horizontokról számolnak be. Ennél jobb volt a mámor. Nem volt az élet nyakig tejfel soha és a német Burschenschaftok sem jelezték az élet csúcsteljesítményét. Senki sem lágyul el annyira, hogy siratná, ami feleslegessé vált és önmagától kibukott. Mégis, nem lehet búcsúszó nélkül hagyni egy régi és beideg- ződött intézmény elmúlását és a nem-német sajtó, amely nem igen rokonszenvezett a né­met diákélettel, nem mulasztja el,‘hogy ki- sebb-nagyobb cikkekben ne foglalkozna ve­le, amikor hírül adja, hogy nincs többet. A derűt, az ostobaságot, a fiatalságot, a hold­világos szerelmet, a hepciáskodás humoros fajtáját temetik ezek a cikkek, és íróik rá­jöttek, mennyire fontos a világnak az, amit élesen bírálnak és szeretnének kiküszöbölni, amig van és siratják, ha elmúlt. A Heidel­bergi Diákélet letűnt az élet színpadáról: vi­lágsikere bizonyítja, milyen fontos volt. Sir- tunje és nevettünk mellette. Ma gondolko­zunk, de nem sírunk és nem nevetünk. He> delberg megszűnt. Prága, november 13. A? elmúlt napok eseményei után az abessziniai frontokon ismét relptiv csend következett be. Újból előkészület folyik az ofíenzivára és az olasz munkások hozzáfogtak az elfoglalt területek megszervezésére. Az északi hadsereg jobb szárnya eljutott a Takazze folyóig, mig a szomáli frontról csak az a jelentés érkezett, hogy az olasz osztagok folytatják a vidék megtisztítását. A helyzetet ismét a vihar előtti csend jellemzi. A világ feszülten vár a szankciók november 18-i életbeléptetésére, különösen amióta Mussolini erélyes jegyzékeivel utalt arra, hogy a szankciókat csaknem háborús cselekedetnek minősíti és a legszigorúbb ellen- rendszabályokat fogja életbeléptetni ellenük. Egyelőre nem tudni, hogy mit akart elérni a duce rejtélyes bejelentéseivel s csak november 18. után dől el, vájjon október másodiki bejelentését megváltoztatva a tulszigoru szankciókat mégis többnek tartja-e mint pusztán gazdasági megtorló intézkedéseknek és diplomáciáikig is szembehelyezkedik velük. Amig ez megtörténik, előbb az angol választásoknak is le kell folyniok s bizonyos, hogy ered­ményük lényegesen befolyásolni fogja a nemzetközi politika fejlődését. A vasútvonal véde'me

Next

/
Thumbnails
Contents