Prágai Magyar Hirlap, 1935. november (14. évfolyam, 250-274 / 3802-3826. szám)

1935-11-03 / 251. (3803.) szám

MAGYAR FIÚ A PRÁGAI PARKBAN Irtat Szvatkó Pál (sp.) Prága, november 2. Véletlenül sütött a nap s a sárga-barna levelek szitáján át mint Remibradt-képre hullott a fény a kis prágai park sötét aranyszin-ben égő avarjára. Itt a Moldva- parton, ahová duruzsolva ér el a folyó zsi­lipjének zúgása, ilyenkor délelőtt kevesen vannak. Az őr. néhány aggastyán, aki sé­tálva várja a mosolygó halált az őszben, s néhány diák. Vidéki diákok, mintha itt akarnák visszaálmodni az otthonhagyott tájakat, a fákat, a természetet, a földet, szétterpesztve ülnek az öblös pádon, a ka­lapjuk s á könyvük mellettük hever, be­bámulnak a másik part városának tornyai (közé, nézik az embereket, akik lassan elsé­tálnak a park rácsa mögött a csendes uc- cán, nézik az utolsó madarakat, az aggas­tyánt, az avart, — mintha tiltakozásként jöttek volna ide az elmúlásba, mondani: a2 egész nem érvényes, itt vagyunk mi. Itt találkoztam a tizennyolcéves szloven- szkói magyar fiúval is. Először jött Prágá­ba az egyetemre, egyáltalán először lát nagyvárost, mert Léva, ahová eddig be­bejárt. a véleménye szerint mégsem nevez­hető nagyvárosnak. Valamikor mint diák én is e parkban tanultam a Hradzsin tövé­ben, vissza-visszajárok az öreg Prága Ril- ke-izü zugába s most jól esett elbeszélgetni a fiúval, aki tizenhat évvel utánam jött. El­mondja, hogy jogász és Léva vidékén, ahová való, kis birtokuk van, amolyan „skvarka", harminc hold, előbb az apja nem is vette komolyan a földet, csak ami­kor az államfordulat után nyugdíjba ment. Elkezdett turkálni a kertben, a házat kita- taroztatta, előbb még bent éltek a város­ban, azután végleg kiköltöztek, a bátyja sokáig lógott s nem tudtak vele mit kezde­ni, nyelveket sem tudott, de végül a bátyja beleszokott a földbe, már céltudatosabban műveli, mint az apja, a nővérük közben férjhezment Magyarországra, a bátyja csak a szomszédoktól tanult gazdálkodni, úgy magától, zongorázni is Így tud, magá­tól, szőlőt ültetett öt holdon s csodák-cso- dája, meg tudnak élni a kis földből, amire előbb rá sem néztek s a bátyja biztosra veszi, ha apja-anyja nyugdija nem lesz már, megél a harminc holdból, mert a szőlő jó bolt s egyáltalán racionálni akarja a kis gazdaságot. A búza nem ér semmit ilyen kicsiben, zöldséget termel. Autót vett. Autót? Túlzás. Egy öreg tragacsot. Olyas­mit, ami hajdan a kalerábés kocsi elé fo­gott félig vak gebe lehetett. — És te mit csinálsz? Ügyvéd akar lenni. De nem szeretne messzire elmenni a harminc holdtól. Fel­jött tanulni, hatszáz koronát kap havonta, borban ez tizenhat hektó évente, kicsit sok, de apja szerint kényelmesen kell ta­nulni, mert különben nem ér semmit a ta­nulás. Prága tetszik. Kezdetben kissé bi­zonytalan volt, ma már nincs baj. Egy hó­napja van itt. A Vencel-téri neonok tetsze­nek a legjobban, s az öregváros, a Klein- seite, mert ott csend van. A nyelv nem okoz nehézséget, szlovák középiskolát vég­zett. * Fel s alá sétáltunk a ropogó leveleken, kikérdeztem a fiút. Ilyen fiatal szloyenszkói magyarral még soha nem beszéltem komoly dolgokról. Mit lát ő a világban? Hogyan látja? Öröme, bánata? Élettervei? Józan­sága, realizmusa? Nem árt megnézni az uj vetést. —' Nyáron két hétig a nővérem éknél voltam. Magyar irodalomról és történelem­ről ott hallottam először igazán. Mennyit tanultam! Milyen uj volt! Szerkesztő úr­nak van befolyása, mondja meg, hogy na­gyon jó volna, ha a MAK-ban vagy másutt minden újonnan jött magyar egyetemi hall­gatóknak, különösen, ha szlovák középis­kolát végzett, egy magyar történelmet és egy magyar irodalomtörténetet adnának ingyen, nem kerülne sokba. Olyan keveset tudtam én is a magyar dolgokról. S olyan jól esett megismerni. Soha ilyen élményem még nem volt. A fiuk szívesebben olvas­nák, mint Wallace-t, már csak azért is. Hoareés Aloisi béketárg Géniben November 18-án élelbelépnek a szankciók A szankciós konferencia határozata - A De Béna főtanácsadója leit - Az olaszok Vatikán Olaszországért - Óról Vinci e'őtörése a forró Danakii sivatagban Súlyos francia-svájci konfliktus a genfi tanácskozásokon Prága, november 2. Az Olaszország elleni szankciók november 18-án életbelép­nek. A szankciós konferencia tizennyolcas bizottsága szombati ülésén heves vita tá­madt Franciaország és Svájc között, mert a párisi kormány nem helyesli Svájc semle- gességi álláspontját, amely megkönnyíti a tranzitoforgalmat Németországból Olasz­országba. Egyébként azonban a népszövetségi tagállamok túlnyomó többsége csatla­kozott a szankciókhoz. A Gonfben időző fődelegátusok politikai megbeszéléseinek általában nagy jelentőséget tulajdonítanak, mert e megbeszéléseken kristályosodnak ki a kibékülés körvonalai. Szombaton délelőtt Aloisi báró ismét Hoare angol külügymi­niszterrel tárgyait, aki vázolta az olasz álláspontot. Hciare kijelentette, hogy Anglia mindent el fog követni az afrikai konfliktus békés megoldására, de semmi olyat nem tehet, amit a népszövetség vagy az abesszínia i kormány nem fogadhat el. Egyébként azonban semmiféle konfliktus nincs Franciaország és Anglia között s éppen ezért Hoare arra kérte Alodsit, hogy hasson oda, hogy az olasz sajtó mérsékelje angolelle­nes kampányát. Aloisi és Hoare számos más problémát is letárgyalt, igy többek kö­zött a földközitengeri angol flotta kérdését. Mindezekből még mindig nem tűnik ki, vájjon sikerül-e most Genfben megfelelő békefeltéleket kidolgozni, vagy november 18-ig ismét nem történik semmi. Ma kitudó­dott, hogy a Vatikán hosszabb idő óta dolgozik az európai fővárosokban az olasz igények elfogadtatásán és a Vatikán hivatalos lapja ma ki is fejezte, hogy az Abesszínia fölötti mandátumot Olaszországnak kellene adni. A harcterekről nem érkezett lényeges jelentés. Az olaszok Makale közelében van­nak, de a város bevételéről szóló pénteki hírek korainak bizonyultak. A szomáli fronton lassan tovább folyik az olasz előnyomulás. A Mussa Ali hegy vidékén az olasz csapatok­nak a Dán aki li sivatag forró poklán kell áthaladniuk, mig Aussa tartományba érkeznek. Ezt az előnyomulást állítólag már megkezdték és repülőgépeik többször átrepültek a si­vatag fölött. Lávái és Hősre nsrilatkozata a szankciós bizottság plénumában Genf, november 2. A szankciós konferencia nyilvános ülésén Laval külügyminiszter szólásra emelkedett és többek között a következőket mondotta: — Mindent el kell követnünk a kelet afrikai konfliktus békés szabályozására. Francia- ország és Anglia megállapodtak abban, hogy ezen a téren a legszorosabban együttműködnek. Franciaországnak különösen fontos ez, mert január 7-én lesz egy éve, hogy barátságos szer­ződést kötött Olaszországgal és most ki kell tartania akkori állásfoglalása mellett. Keresni fogom a béke alapját biztositó körülményeket A közelmúltban Franciaország magához ra­gadta a kezdeményezést a béke biztosítása érdekében, de semmi olyat nem akar tenni és nem Is gondolt olyanra, ami a népszövetségen kivül van, mert a konfliktust kizárólag a népszöver- ség keretén belül lehet csak megoldani. A szankciós konferencia nyilvános ülésén ezután Hoare angol külügyminiszter nyilat­kozott az olasz-angol viszonyról. Megállapította, hogy közvetlen konfliktus nincs Olaszország és Anglia között Svájc és Franciaország vitája Genf, november 2. A szankciós konferencia tizennyolcas bizottsága szombaton rendkívül fontos kérdésekről tárgyalt* Elvileg talán a leg- fontossabbakról, amelyekre eddig sor került Vasconcellos elnök az ülés elején nyilatkozatot olvasott fel, amelyben megelégedéssel megálla­pította, hogy a genfi akció sikeresen halad elő­re. Az 1. számú szankciói 51, a 2-at 51, a 3-at és 4-et 49 állam fogadta el, mig 44 állam elfo­gadta a kölcsönös megsegítés alapelvét* Auszt­ria, Magyarország és Albánia nem adott választ a népszövetség kérdéseire. A tizennyolcas bi­zottság továbbá elfogadta a spanyol delegátus indítványát, amely a clearing-fölösleg felosztá­sára vonatkozott. Subotics jugoszláv követ ja­vaslatára a bizottság megállapodott abban, hogy a gazdasági szankciók november 18-án lépnek életbe. Nagy vitát okozott a svájci kormány válasza a szankciókban való részvétel felszólítására* Motta svójd delegátus vázolta Svájc semleges- ségi elvét és az 1920-as londoni megállapodásra hivatkozott. Svájc szolidáris a népszövetséggel, de különleges földrajzi helyzete következtében nem fogadhatja el a teljes szankciókat. Motta nyilatkozatára Coulondre francia delegátus vá­laszolt, aki kijelentette, hogy Svájcot nem lehet egy vonalba állítani azokkal az államokkal* amelyek egész olaszországi behozatalukat be­szüntették. A délafrikai delegátus azt javasolta, hogy a bizottság vegye tudomásul Svájc jó­szándékát. A továbbiak folyamán a bizottság a vas-, a petrólem- és a szénkérdésscl foglal­kozott. A jogi bizotság jelentésének vitájánál Cou­londre francia delegátus a párisi kormány nevé­ben rendkívül fontos nyilatkozatot olvasott föl, amely ismét visszatér Svájc álláspontjára. Cou­londre szerint a svájci semlegesség egy európai konfliktus esetén végzetes következményekkel járna és megsemmisítené a kollektív eljárás si­kerét. A francia kormány ennek következtében nem fogadhatja el a svájci elvet és azon a véle­ményen van, hogy ez az elv ellentétben áll a népszövetségi paktum 16. cikkelyéből származó kötelezettségekkel és az 1920-as londoni meg­állapodással. A francia kormány nem akarja, hogy Svájc mai eljárásával precedencía-esetet teremtsen mert ez végzetes volna a kollektív biztonság népszövetségi megszervezésére. A francia nyilatkozathoz csatlakozott Lengyelor­szág, a Balkán és a kisantant, Szovjetoroszor- szág és Nagybritannia is. Válaszában Motta hangsúlyozta, hogy Svájc többet nem tehet, mint amit tett. Motta nem akar foglalkozni a svájci semlegesség elvi és a jövőre vonakozó részével és nem tehet arról, hogy a probléma ezen az ülésen fölmerült. FOLYTATÁS A II OLD. 2. HASÁBJÁN Mai számunk a Képes Héttel és RádiőmeSiék­lettel 32 oldai - Ara 2 — Ki faOr JwJraF I xiv. évf. 251. (3803) szám • Vasárnap • 1935 november 3 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség: Prága II., P a n s k á évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, ^4 SzloVeUSzkÓÍ és TUSZinSzkÓi mCLgUCirság ulicel2, IL emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kő. • #® Prága II., Panská ulice 12, III. emelet A képes melléklettel havonként 2.50 Kö-val több. politikai TlCLpiLapjCL •• TELEFON: 3 0 3 - 1 1. ® • Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.- KI. SŰRGÓNYCIM: HIRLRP, PRfiHfl.

Next

/
Thumbnails
Contents