Prágai Magyar Hirlap, 1935. november (14. évfolyam, 250-274 / 3802-3826. szám)

1935-11-12 / 258. (3810.) szám

Az európai politika kulisszái mögött * . . 4. Három nagyhatalom versenyfutása Németországért Aloisi báró Münchenben tárgyaltai olasz-német szerzódés ügyében? - Laval előkészíti Ribbenirop útját és a német-francia közeledést - Anglia hitelpo­litikai előnyöket biztosit Németországnak, ha Berlin támogatja a genfi politikát Paris, november 11. Laval miniszter­elnök és külügyminiszter vasárnap több óra hosszat tárgyalt Francois Poncet berlini fran­cia nagykövettel, aki néhány napra Párisba jött. E tárgyalásnak nagy jelentőséget tulaj­donítanak politikai körökben, mert össze­függésbe hozzák Ribbentrop párisi utazásá­val. Hitjer megbízottá november 26-án érke­zik több napra a francia fővárosba. Illetékes körök ugyan cáfolják, hogy az elmúlt és az eljövendő diplomáciai tárgyalásokban a né­met—francia közeledés előkészítéséről van szó és Ribbentrop nemi hivatalos minőségben jön Párisba, de a német—francia közeledés francia hívei a cáfolat ellenére mindent el­követnek, hogy a kedvező alkalmat fölhasz­nálva hangulatot teremtsenek a német- francia közeledés mellett és igy befolyásol­ják az illetékes köröket is. A sajtóból látni, bog}' a közvélemény alkalmasnak tartja, az időt a német—francia közeledés előkészítésé­re. Az United Press munkatársa illetékes francia személyiségekkel beszélt, akik kész­séggel kijelentik, hogy Franciaország nem tér ki a tárgyalások elől, de a feltétel az, hogy Németország visszatérjen a népszövetségbe. A francia külpolitika alapja a népszövetség marad s ezért természetesnek kel] tekinteni azokat a kísérleteket, amelyek Németország Genfbe való visszatérését óhajtják megvaló­sítani. Cáfolják Aloisi látogatásának hírét Szinte a világtörténelem iróniája, hogy ugyanakkor, amikor Németországban vesze­delmes gazdasági krízis dühöng, három oldal­ról nagy diplomáciai harc folyik Németország kegyeinek megnyeréséért. Olaszország a szankciók gyűrűjének áttörését kizárólag a Németországgal kötött megfelelő szerződés­ben látja biztosithatónak. Német illetékes körök ugyan megcáfolták azt a hirt, hogy Aloisi báró az elmúlt, hét szombatján inkogni­tóban Münchenben volt és tárgyalt az 1923-as nemzeti szocialista puccs nagyarányú emlék­ünnepére lejött német kormányférfiakkal, de a világsajtó nem igen hisz a cáfolatoknak, mert bebizonyosodott, hogy Aloisi számos előkelő olasz személyiség kíséretében pén­teken átlépte a német határt és Münchenbe utazott. Nem valószínű, hogy Olaszország fő- megbizotta csak magánszórakozásból szem­lélte meg Hitler ünnepét. Angol-német köre'edés elő*t Ugyanakkor komoly angol-német tárgyalások is folynak a birodalom megnyerésére. Anglia a hitelpolitika terén nagy engedményekre hajlan­dó, ha a birodalom támogatja Gént- Róma-elle- nes határozatait. Laval a közelmúltban Páriában meglátogatta Briininget s ezt a látogatást is összefüggésbe hozzák a francia-német közele­déssel. Az abessziniai konfliktus mindenesetre nagyarányú változást okozott az európai politi­kában. Nyilvánvaló lett, hogy az európai béke megszervezése Anglia nélkül elképzelhetetlen, de most, amikor Anglia hajlandó a megszerve­zésben együttműködni, az is világossá vált. hogy Németország nélkül sem lehet tartós európai békét biztosítani. Mig az elmúlt tizenöt év euró­pai politikája közvetve vagy közvetlenül mindig Németország ellen irányult, az uj helyzet olyan politikát tett szükségessé, amelyben a két nyu­gati nagyhatalom Németország támogatására szorul a máshonnan fenyegető veszedelmek el­len. Anglia szempontjából nemcsak a francia- barátság, hanem a Németországgal való meg­egyezés is fontossá vált. Ilyen körülmények között Németország az európai érdeklődés középpontjába került. Laval a moszkvai paktumot még mindig nem ratifi­kálta. Ha az angol választásokon a konzervatí­vok győznek, akkor London is hatványozott mértékben Berlin felé fog orientálódni. A kü­szöbön álló tárgyalások eredményéről ma még jósolni sem lehet, mert mijidenekelőtt a vétel­árról vitatkoznak a hatalmak és bizonyos, hogy Németország drágán adja barátságát. London és Páris mindenesetre többet kínálhat, mint Róma. Veszélyben a francia frank Páris, november 11. A nemzetközi spekuláció legújabb támadásai isimét nyugtalanságot kel­tettek francia pénzügyi körökben. Növeli az idegességet, begy az 1935-ös francia .költség­vetés óriási hiányokat mutat és igy a frank helyzete nem biztató. A Figaro szerint a. mai Szentes, november 11. A nemzeti egység pártja vasárnap Szentesen nagygyűlést tar­tott. amelyen Gömbös Gyula miniszterelnök is résztvett és nagyobb beszédet mondott. A magyar miniszterelnök beszéde elején összehasonlitást tett az angliai és magyar- országi választási hadjárat között. Angliá­ban —- mondotta — program áll program­mal szemben, mig Magyarországon az el­lenzéknek nincsen semmiféle átfogó pro­gramja s legföljebb úgy jellemezhetnénk, ha mégis beszélnénk a programról: le Göm­bös Gyulával. Ezután elítélte Eckhardt és Bethlen el­lenzéki politikáját és kijelentette, hogy nem akar, de nem is tud személyeskedni, mert éreznie kell, hogy a sors utján egy nemzet csak akkor tud haladni, ha a lelkek össze­fognak és ha a gazdasági, szociális, kultu­rális, külső és belső politikai kérdésekben egyaránt egy nemzeti program és egy irá­nyítás érvényesül. Az ellenzéki táborban ■—• folytatta tovább beszédét — nincsen sem egységes világnézet, sem egységes politikai program. Ez a tábor legföljebb azt érheti el, hogy hébe-hóba kellemetlenkedhetik a par­lamentben, de a törpe ellenzéki kisebbség kamraira semtóeeefcre eem egyezik bele a frank devalvációjába ée Angi iá,mák ecmi érdeke, hogy a jelem,légi nehéa ne,m®etkÖ7á helyzetben a frank devalvációjával Franciam néz ág elveszítse euró­pai stabilitását. A frankot jelenleg a legjobban Londoniból védik, ennek ellenére a nyomasztó ,krízisben a francia pénzügyi és ipari körök egy­re jobbam követelik azt, a pénzügyi operációt, amely megkönnyíti a francia gazdasági élet helyzetét,. nem veheti fel a harcot a hatalmas kormány­táborral szemben. Gömbös Gyula ezután gazdasági problé­mákról szólott és kijelentette, hogy a magyar kormány legfontosabb felada­tának tartja, hogy megfelelő felvevő pia­cokat szerezzen a magyar gazda termé­nyei számára. Ezt a feladatot — úgymond —• a magyar kormány eddig eredményesen óldotta meg. Munkaalkalmak teremtésével, helyes és igazságos munkabérrel kell megerősíteni a kis- és középegzisztenciákat, hogy mi­nél több munkaalkalmat tudjunk adni a munkásságnak. Mindezek kapcsán — folytatta — azt mon­dom a szociáldemokrata munkásságnak, hogy ti is magyar testvéreink vagytok és nincs szükség arra, hogy a vörös zászló alá áll­jatok s igy biztosítsátok magatok és családotok tisztességes megélhetését, mert minálunk. a mi táborunkban is sikerül ezt a célt elérne­tek. Vissza kell jönnötök a mi táborunkba és velünk együtt körös erővel kell munkál­kodnotok a magyar nép lelki és testi jólété­nek elérése érdekében. Gömbös Orosházán Orosháza, november 11. Gömbös Gyula magyar miniszterelnök vasárnap délután Szentesről Orosházára utazott, ahol ünnepi díszközgyűlés keretében átvette a község díszpolgári oklevelét. Gömbös ez alkalom­mal ismét nagyobb beszédet mondott, mely­nek során rátért a külpolitikai kérdésekre is. — Nemzetközi helyzetünk — mondotta egyebek között —- nézetem szerint megerő­södött a mi kormányzásunk során. Magyar- ország létezését és álláspontját Európa- szerte tudomásul veszik és ma már Magyar- országgal minden keleteurópai kérdés meg­oldásánál számolnak. Barátaink száma meg­nőtt Európában. Mi, akik a történelem fo­lyamán mindig hü barátok voltunk, a leg­utóbbi nemzetközi események során is be­bizonyítottuk, hogy lehet ránk építeni. E cselekedetünket megérti mindenki, aki a ba­rátságot a politikában komolyan veszi. Nem vagyok túlzó optimista, de bizakodó va­gyok. Erősen hiszem, hogy nagy történelmi elhivatottság vár ránk. Ennek a nemzetnek rá kell ébrednie történelmi elhivatottságára. Nálunk nem lehetnek egymással szemben­álló társadalmi osztályok, nálunk csak ösz- szefogott nemzet lehet, amelyben mindenki megérti egymást és mindenki egy cél fele tör, hogy a történelem útjára hozza ezt a nemzetet. „A magyar erők összefogására van szükség" Gyula, november 11. Gömbös Gyula magyar miniszterelnök az éjszakát Nagymágócson töl­tötte, majd kíséretével együtt ma délelőtt Gyu­lára ment. ahol ünnepi díszközgyűlés keretében átvette a város díszpolgári oklevelét. Gömbös Gyula az üdvözlésekre adott válaszában töb­bek között a következőket mondotta: — Az a politika, amelyet hirdetek, a magyar akarás, a magyar kitartás politikája, arra a tu­datra van felépítve, hogy Középeuröpában hiva­tásunk van. Látom a történelemből, hogy nem úgy dolgoznak itt egyesek, ahogy az ország ér­deke ezt megkívánja. Minden erőt össze kell fogni. Gazdasági po­litikára s különösen olyan szociálpolitikára van szükséíj, amelyben minden magyar meg­találja a maga elhelyezkedését. Hangoztatom a békét, mert hiszek az isteni igaz­ság érvényesülésében. Kérem a magyar anyákat, hogy ne neveljenek pipogya nemzedéket. A miniszterelnök délután visszautazott vona­ton Budapestre. Zad*na földművelésügyi mniszter letette a fogadalmat Prága, november 11. A köztársasági elnök szombat este kiadott kéziratával dr. Hodza Milán miniszterelnököt felmentette a földművelésügyi minisztérium vezetése alól s egy másik kézirattal dr. Zadina Jó­zsef képviselőt kinevezte földművelésügyi miniszternek. Az uj földművelésügyi minisz­ter ma, hétfőn tette le az alkotmánytörvény­ben előirt fogadalmat a köztársasági elnök kezébe. Bethlen István lesz a Magyar Akadémia eliröVe? Budapest, november 11. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonijelentése.) A Reggel eiiiiDÜ lap értesülése szerint a Magyar Tudo­mányos Akadémia előkelőségei vasárnap délben bizalmas értekezletet tartottak és elhatározták, hogy Berzeviczy Albert öröké­be, az Akadémia elnöki székébe gróf Bethlen Istvánt ültetik. Ezzel szemben a fiatalabb akadémikusok jelöltje dr. Karnis Gyula, a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem jelenlegi rektora. György király elfoglalja tróniát London, november 11. A görög király vasárnap fogadta az athéni küldöttséget, amely felszólította, begy térjen vissza a görög trónra. A király a be­szédekre a következőket válaszolta: — A múltat el akarom felejteni és azonnal vis­szatérek szeretett népemhez, isten vezéreljen > szerencsét, boldogságot, békét és jólétet adjon ha zánknak. Gömbös Gyu'a Szentesin az elfenzékrőí is a magyar kormány gazdasági és szociális feladatairól, majd Orosházán a külpolitikáról beszélt 1935 november 12, kedd. ___________________________________________________g>K>:G.AlAAAO^RHrKLAP 3

Next

/
Thumbnails
Contents