Prágai Magyar Hirlap, 1935. október (14. évfolyam, 224-249 / 3776-3801. szám)

1935-10-03 / 226. (3778.) szám

mi október % csütörtök. TOWM-A^AG^RHTmd® 11 . Köz^azda^á^ ■ Csehszlovákia és Magyarország mezőgazdasági termelése A Prága, október 2. Magyaroiszág mezőgazda- sági termelése az ország természeti adottságainál fogva ősidőktől kezdve ipagasnivóju. Magyaror­szág nagyméretű mezőgazdasági termelése folytán úgy a múltban, mint jelenleg is változatlanul me­zőgazdasági ©xporfcfölösleggel rendelkezik .és egész kivitelét a mezőgazdasági cikkek kivitele dominálja. Ezzel szemben Cseh- és Morvaország gazdasági életét a háború előtt imyr.-<-;nk a ter­mészeti adottságokból kifolyólag a !, .gí iérme- lés uralta, amely mellett mezőga la- á :i terme­lése másodrangu szerepet töltött be. Mezőgazda­sági termelésében a természeti viszonyoknak meg­felelően csupán az árpa- és cukorrépatermelés volt nagyobbmóretü, ami automatioe maga után vonta hatalmas sör-, maláta- és cukoriparát. A háború utáni idők azonban megbontották a ter­mészeti adottságok alapján kialakult gazdasági berendezkedést. Az önállóság megszilárdítására, 'irányuló törekvés elzárkózást vont maga után és a gazdaságpolitika irányitója a természeti adott­ság helyett az önellátás jelszava lett. Csehszlová­kia ,is a háboru után a legkülönfélébb agrárvédel- mi intézkedéseket léptette életbe és mezőgazda- sági termelését minden eszközzel és minden téren kifejlesztette. Olyannyira, hogy ma már Csehszlovákia mezőgazdasági termelése megha­ladja Magyarország mezőgazdasági termelését, jelentékeny mezőgazdasági fölöslegekkel ren­delkezik és szinte nehéz választ adni arra, hogy a két állam közül melyiknek a mezőgazdasági jeilege nagyobb. A folyó évi termésbecslések szerint Magyar- országon 30.1 millió métermázsa búza és 6.8 mé­termázsa rozs, azaz kereken összesen 27 millió métermázsa kenyérgabona, Csehszlovákiában pe­dig 16.1 millió métermázsa búza és 15.8 millió mé­termázsa rozs, azaz kereken összesen 32 millió métermázsa kenyérgabona termett. Vagyis Csehszlovákia kenyérgabonatermése 5 millió métermázsával nagyobb, mint Magyarofszágé. Emellett amíg Magyarországon 5.7 millió méter- mázsa árpa és 2.2 millió métermázsa zab, addig Csehszlovákiában 9.9 millió métermázsa árpa és 10.2 métermázsa zab termett, úgyhogy Csehszlo­vákja árpa- és zabtermóse 12.2 millió métermázsá­val. fölülmúlja Magyarország árpa- és zabtermését. Csehszlovákia jnezögazdasági termelésének ki-,, fejlesztésére különösen a búzatermelés rendkivül ■nagyméretű kiterjesztése jellemző. Amíg az 1920— 26. években az őszi búza vetésterülete 530—570 ezer hektár volt, addig 1932-ben 800 ezer hektár fölé emelkedett és 1934. évben 850 ezer hektárt tett ki, azaz több, mint 54 százalékkal megna­gyobbodott. Ehhez képest amig az 1920—26. évek­ben a búzatermés 9—10 millió métermázsa között mozgott, addig 1928-tól kezdve 13—14 millió mé- terraázeát tett. ki s az 1933. évben 19 millió és ez. évbe# 16 millió métermázsa volt. Természetes, hogy ■ a búzatermelés ilyen nagymértékű kifejlesztése teljesen fölöslegessé, sőt lehetetlenné tette a búza bevitelét. S amig Csehszlovákia az 1928. évben is még\ 3 millió métermázsa búzát és 1.7 millió métermázsa: búzalisztet importált, 1934-ben az összes búzaim­port 22 ezer és a buzalisztimport 9 ezer métermá­zsát tett ki. azaz lényegében teljesen megszűnt. Sőt ellenkezőleg, ■ • Csehszlovákia az utolsó három évben már buza- exportfölösleggel rendelkezik. Ez év junius végén 3 millió métermázsa fölösleg maradt, amelyet a folyó .fogyasztási évre kellett átvinni és mivel az ezévi termés 3.5 millió méter- mázsával haladja meg a belföldi szükségletet, a jövő aratásig 6.5 millió métermázsa búzát kellene export utján értékesíteni Ezzel szemben az agrár Magyarország buzaexportfölöslege az utóbbi két, évben mindössze évi 4.5 millió métermázsa volt. Hasonló a helyzet a két állam állattenyésztése terén is. A folyó évben megtartott állatszámlálás adatai szerint volt: Magyarországon Csehszlovákiában ló 803.988 700.658 szarvasmarha 1,755.524 4,404.796 sertés 3,175.882 3,016.294 A világhírű lovas Magyarországon csak száz­ezer lóval van több, mint Csehszlovákiában. Csehszlovákia szarvasmarhaállománya 2.7 mil­lióval nagyobb, mint Magyarországé. S Cseh­szlovákiában kereken ugyanannyi sertés van, mint Magyarországon. Csehszlovákia ló- és ezarvasmarbaállománya már az 1925. évtől kezdve nagyjából változatlan. Ser­tésállományának elbírálásánál természetesen fi­gyelembe jön, hogy amig Magyarország sertés- állománya túlnyomó részben mangalica sertések­ből áll, addig Csehszlovákiában nehéz zsirsertés csak Szlovenezkón van és Cseh- és Morvaország­ban kizárólag angol hússertést tenyésztenek. Csehszlovákia sertésállományának nagysága, ép- peri mert gyofsnövésü angol sertés, a konjunktu­rális helyzethez képest rendkivül változó, 1932- ben 3 millió darab volt, akkor az árak kedvezőek voltak, aminek következtében az állomány 1933- bán 3.3 millióra, sőt az 1934. évben 3.8 millióra növelték, mivel pedig ez a fogyasztás szükség!! . tét meghaladó kínálat az árak letörésére vezetett, az állományt ismét leredukálták az ezévi számlá­lás szerint 3 millió darabra. Csehszlovákia mezőgazdaságának egyéb ágai is erős fejlődést mutatnak. így a gyümölcstermelés is, habár az időjárási viszonyok eme termelési ágnak nem a legjobban kedveznek. Az 1920. évi adatokat az 1930. évi adatokkal összehasonlítva például az almafaállomány 9 millióról 11 millióra, a szílvafa 13 millióról 15 millióra, a baráckfa 151 ezerről 400 ezerre, őszi barackfa 100 ezerről 200 ezerre emelkedett. Évről-évre emelkedik a barom­fiállomány is és az ezévi számlálás adatai szerint ma Csehszlovákiában 30 millió csirke, 6.5 millió liba és 2 millió kacsa van. Csehszlovákia mezőgazdasága további fejlő­désének azonban határt Mab a belföldi élelmi­szerfogyasztás erős csökkenése. Az iparban és á kereskedelemben minimumra csökkent a munka, a még dolgozó ipari munkás­ságnak is minimális a keresete és a munkanélkü­liek nagy tábora pedig éppen csak tengeti életét. A lecsökkent kereseti lehetőség a mezőgazdasági eredetű élelmicikkek fogyasztásának csökkenését vonja maga után. A mezőgazdasági fölöslegek külföldön történő elhelyezése pedig a mai viszo­nyok mellett teljesen reménytelen. A jelenlegi belföldi árak további biztosítása is csak az eset­ben lehetséges, ha újra. megindul áz ipari munka és ezzel együtt a fogyasztás. Csehszlovákia me­zőgazdaságának további sorsa tehát a legszoro­sabban össze van kötve az ipar kiviteli lehetősé­gének alakulásával, úgyhogy a mai helyzetben Csehszlovákia ipari kiviteli lehetőségének megte­remtése nemcsak az ipar, hanem egyformán a méz.Őgazdaság érdeke is. A csehországi gazdák követelései Prága, október 2. A csehszlovákiai német me­zőgazdasági és erdészeti egyesületeik kereskede'imi központjának főbizottsága legutóbbi ülésén a gaz­di ia dós Ságok rendezésének állandóan időszerű és egyre nyomasztóbb kérdésről tanácskozott. A gaz­dák kívánságait és követeléseit emlékiratba foglal­ták. Az emlékirat a többi között a következőket tartalmazza: A gazdaadósságok, rendezésé során az akciót azokra a gazdákra kell kiterjeszteni, akik legalább 1 hektárnyi területen gazdálkodnak. Az ennél kisebb területen gazdálkodókat individuális elbánásban kell részesíteni és eseteikben - ki kell kérni az illet ékes mezőgazdasági tanács szakvéle­ményét. A ' Az 1934 július 1. előtt esedékessé vált adók és illetékek összegének felét le kell írni s mez kell engedni, hogy a gazdák az összeg másik felét hat egymást követő félévi részletben fizethessék. A kamatláb leszállítása kérdésében általános meg­oldás kívánatos. Az egyéb tartozásokat hosszúlejáratú amortizá­ciós kölcsönökké kell átváltoztatni, kivéve azokat a tartozásokat, melyek a háztartás fönntartásának biztosítása érdekében keletkeztek. Az emlékirat végül azt kívánja, hogy a kormány uj hitelek lehetőségét biztosítsa a gazdáknak és se­gítse meg a saárazságsujtotta gazdákat. A csehországi keresztény gazdák Jung-Bunzlau- bam tartott maniifesztációs nagy-gyűlésükön az idő­szerű gazdasági kérdésekről tanácskoztak. A gyűlés annak a véleményének adott kifejezést, hogy ■ a mezőgazdasági termelés rentabilitásának ve­szélye nemcsak a fogyasztás csökkentésében, ha­nem a gabonakereskedelemnek a Gabona társaság részéről történő bürokratizálásában is van. A gabonatermelés a Gabonatársaság diktatúrája alatt áll, e diktatúra tendenciája pedig abban van, hogy a kisgazdák igazságos érdekeinek mellőzésé­vel egyeseket előnyben részesítenek. Ugyanez a szándék észlelhető a tervbevett állatmonopólium kérdésében is. A keresztény gazdák nagy-igyülésén elfogadott, ha­tározati javaslat azt követeli, hogy a kormány mielőbb létesítsen mezőgazdasági ka-, marákat, gondoskodjék a valuta stabilitásának . biztosításáról, fékezze meg a bank-konszerneket, szállíttassa le a kamatlábat, a gazdaadósságok rendezése során elsősorban a szociális téren gyön­gébbek érdekeit tartsa szeme előtt, rendezze a gazdák adóproblémáit és biztosítson olcsó takarmányt, valamint olcsó cuk­rot a gazdák részére. (Százhatvankilencmillióval emelkedett a bank­jegyforgalom.) A Csehszlovák Nemzeti Bank ma közzétett, szeptember 30-i keltezésű kimuta­tása ezerkoronás tételekben a következő adato­kat tartalmazza: Követelés: aranykészlet 2,692.258 (mínusz 264), külföldi követelések és valutakészlet 104 ezer 182 (mimiSz 7456), egyéb készpénz 233 ezer 090 (mínusz 11.733), eszkontált váltók 866 ezer 052 (mínusz 53.730), eszkontált értékpapí­rok — (—), értékpapírokra nyújtott kölcsönök 299.066 (mínusz 1343), az államadósság marad­ványa 2,059.141 (minusz 488), egyéb követelés 835.103 (plusz 11.2Ö3). Tartozás: részvénytőke 405.000, taftalékala-' pok és tartaléktőkealap 63.588, bankjegyforga- Ipm 5,730.466 (plusz 169.013), a hitelezők zsíró- követelései és egyéb azonnal esedékes, össze­gek 412.272 (minusz 250.946), egyéb tartozás 477.566 (plusz 18.422). A csehszlovák korona aranyfedezete 43.8%. (Munkáskövetelések.) A csehszlovákiai fém­munkások kongresszusán elfogadott határozati javaslat a többi között a következő immltás- követeléeeket tartalmazza; A munkaidő csök­kentése, a munkaközvetítés megszervezése, a fizetett szabadságokról szóló törvény mód ősi-' fása, az üzemtanácsokról szóló törvény módo­sítása, a szociális biztosítás rendszerének töké­letesítése, a női munka védelme ésUa .gentí ■ uidszer novellázása. Irtóhadjérat indul az egységár- üzletek efen Prága, október 2. Az egységárüzletek szabá­lyozásáról szóló törvény ez év végén hatályát veszti. A kereskedelmi minisztérium érre való tekintettel uj törvényjavaslatot készített és véle­ményezés céljából áttette a többi minisztérium­hoz. A kereskedelmi kormány a minisztériumok Véleményezését az ügy sürgősségére való tekin­tettel október 15-re kéri. Az uj törvényjavaslat a kereskedelmi testületek által hangoztatott kí­vánságok szerint készült el és rendelkezéseket tartalmaz arról, hogy az egységárüzletek élelmi­szereket, papírárut és női kalapokat ne árusít­hassanak. A többi árut is csak 10 árkategóriában árusíthatják. A kereskedelmi minisztérium véle­ménye szerint az egységes ár kitűnő csalétek, de az úgynevezett egységárüzletek a valóságban különböző árakon árusítják áruikat. A készülő törvény átveszi a ma érvényben levő törvény ama rendelkezését, mely szerint az egységárüzle­tek nem emelhetik fel üzlethelyiségeik számát és nem terjeszkedhetnek terjedelemben sem. A törvény az egységárüzletek költözködésének kér­dését is rendezi. Az uj törvény értelmében az egységárüzletekben csak kereskedelmi ipar gya­korolható s minden egyéb ipar iizését a törvény életbeléptének napjától számított egy hónapon belül meg kell szüntetni. Szó van arról is, hogy külön községi adót vetnek ki ama házak után, amelyekben egységárüzletek vannak. A rendkí­vüli községi adó kivetésének alapjául az egység­árüzlet előző adóidőszaki forgalmi adója szol­gál. A kereskedelmi minisztérium ebben a kér­désben a pénzügyminisztérium szakvéleményét már bekérte. (A munkapiac „ÍTányitása.“) Englis bank- kormányzó cikksorozatában elérkezett a munkanélküliség kérdéséhez. Nézete szerint a munkanélküliség problémáját sablonsze­rűén nem lehet megoldani, ellenben szükség van annak, a folyamatnak a • szabályozására, amely egyik oldalon a munkaerők fokozódá­sából és a másik oldalon a munkásokról való gondoskodásból áll. E szabályozás érdekében revízió alá kell venni a mai helyzetet. A munkanélküliek segélyezésének genfi rend­szerét Englis jónak tartja, de azt állítja, hogy a rendszer tökéletesítésre szorul és annak a meggyőződésének ad kifejezést, hogy a vál­lalkozód termelési rendszer legfontosabb fel­adata a munkásság szociális téren történő megsegítésének célszerű megszervezéséből áll. A Nemzeti Bank kormányzója a „munka­piac irányítása*' mellett foglal állást, de ellene van annak, hogy az állam az egyes vállalatokat bizonyos számú munkás foglal­koztatására kényszerítse. (Baía 300.000 pár cipőt szállít az olasz had­sereg részére.) A Baía cipőgyár, autentikus ér­tesülések ezerint, 90 millió korona értékben 300.000 pár magasszáru fűzős cipő szállítására megrendelést kapott az olasz hadügyi kormány­tól. Mivel az olasz—csehszlovák kliringforgalom mérlege mintegy 12.5 millió koronával Csehszlo­vákia számára aktív, a fizetés kérdésében olyan megállapodás történt, hogy a 90 millió felét, vagyis 15 millió koronát a Ríunione Adriatica di Sicurta biztositó prágai fiókja fizeti meg a Bafa- cégnek s a másk 15 millió koronát az olasz kor­mány kliringben vagy kompenzáctös utón fizeti. Erről a kérdésről még folynak a tárgyalások. A Rhmione Adriatica di Sicurta prágai fiókja 15 millió koronával tartozik a trieszti központnak 6 tartozását átutalási nehézségek miatt nem egyenlítheti ki. A 15 millió koronának megfelelő összegű lírát az olasz kormány a Riunione tri 'SMi !'•" f jának fizeti le. (Hibaigazttá*.) „A tervgazdaság mint állandó müsouszám“ című tegaaip megjelent cikkünkbe értelemzavaró sajtóhiba került. A kérdéséé mondat, helyesen igy hangzik: A tervgazdaság lényegét még az eem árulja el, aki nean gazxht- sági, hanem politikai alapokon állva a tervgaz­daság fogakna alatt a kollektivizmushoz vezető utat látja, akár kooperatív, akár szolidariszti- kue alakban nyilvánulna meg a termelés kol­lektivizálása. (A n*in*etkö>rf cukorrépa-termelési tár­gyalások eredménye.) Rómából jelentik: A napokban fejeződött be a cukorrépatermelők nemzetközi kongresszusa, amelyet Bologná­ban és Rómában tartottak meg. A kongresz- szus határozatot fogadott el. amely szerint a cukortermelést racionalizálni kell és minőén országban uj felhasználási lehetőségeket kon keresni a cukorrépa számára. (A Magyarországon zárolt pengőkövetelések nem ruházhatók át másra.) Budapestről jelentik: A Magyar Nemzeti Bank rend eletet bocsátott kt, melynek értelmébén .az arra. jogosult pénzintéze­teknél kézéit -zárolt pengőkövetelések tulajdono­sai rendelkezési jogukat belföldön és a. külföldön másfa nem ruházhatják át. A zárolt pengőkövete- léfeékre, amelyék szelvények vagy értékpapírok eladásából erednek, a pénzintézetek kölcsönö­ket sem folyósíthatnak a jövőben. (9(>5.8 millió korona összegű váltópénz van for­galomban.) A Csehszlovák Nemzeti Bank szeptem­ber 90-1 keltezésű kimutatása szerint 965.919.974.75 korona összegű váltópénz van forgalomban. A for­galomban levő fém-váltópénz összege 509,110.909.05 és a papírváltópénzé 366.709.035.70 korona. (A tejprodukció rezsije.) Dr. Svoboda adatai szerint a tejprodukció termelési költsége lite­renként 1.20 koronát tesz ki ama körzetekben, ahol a takarmány (hiány nagyobb méreteket nem öltött. A takarmány nagy hiányában szenvedő körzetekben a tejprodukció rezsije még ennél is több. A tej/predukció a mai viszonyok köze­pette már nemi rentábilis s a tej árának föleme­lése iránti követelés méltányos, (A száraz időjárás miatt késik a vetés Dél- szlovenszkón.) Galántai tudósítónk jelenti: A szokatlanul meleg és száraz időjárás miatt az őszi vetés ideje Délszlovenszkón kissé eltoló­dott. A gazdák nem mernek vetni, mert a szá­raz talajban nehezen ke] ki a mag. (Lanyhult a prágai tőzsdeindex.) A prágai értéktőzsdén jegyzett értékek indexszáma az előző heti kimutatásban közölt 7.3-ról 66.1-re lanyhult­(Ármaximálás Olaszországban.) Milánóból jelentik: A fasisztapárt titkára az árdrágítás megakadályozására kiadandó rendelet alkal­mazásáról ujab'b intézkedéseket adott ki. Ezek szerint a különböző kereskedelmi ágak szakértőiből alakult bizottság minden két hétben meg fogja állapítani a legfontosabb árucikkek kötelező legmagasabb árait. (Menekül a pánikarany Európából.) London­ból jelentik: Az olasz-abesszin válság kiéleződé­se óta az elmúlt három héten 220 millió dollár értékű pánikarany menekült át Európából Ame­rikába. (Emelkedett a sörfogyasztás.) 113 sörgyár jelentése szerint augusztusban Csehszlovákia sörfogyasztása a tavalyi év azonos szakához viszonyítva 10.5 százalékkal emelkedett. Szlo- vénszkón és Kárpátalján a sörfogyasztás emel­kedése 19.9, Csehországban 9.9 és Morvaország­ban, valamint Sziléziában 10.7 százalékos. Mit kapunk a valutákért Prága október 2. Ki 100 pengőért ............................ 490.50 10 0 schilUngért ........................ 463.50 10 0 zlotyért ............................ 456.— 1< K) lejért ....... 13.95 100 márkáért ............................. 728.— 10 0 dinárért ............................ 53.30 10 0 svájei frankért........................ 784.50 100 francia frankért .... 159 20 100 belga frankért................... 409.— 10 0 líráért ................................. 169.40 10 0 holland forintért .... 1632.— 1 amerikai dollárért .... 23.95 1 angol fontért ...... 117.50 Mit fizetünk 3 vattákért? Prága október 2. Ké 100 pengőért ............................. 493.50 100 schilUngért ........................ 466.50 10 0 zlotyért ............................. 459.— 10 0 lejért ................................. 14.24 10 0 márkáért........... 732.— 10 0 dinárért ....... 53.70 100 svájci frankért.. 787.5Ö 10 0 francia frankért ..... 159.80 100 belga frankért ..... 411.— 100 líráért................................. 170.60 10 0 holland forintért .... 1658.— 1 amerikai dollárért .... 24.15 1 angol fontért ••...« 118.50

Next

/
Thumbnails
Contents