Prágai Magyar Hirlap, 1935. október (14. évfolyam, 224-249 / 3776-3801. szám)
1935-10-27 / 247. (3799.) szám
1935 október 27, vasárnap. >rkgaiA\\oVarhiw^ Pázmány Péíer városában Ezerhatszázltarmincöt októberének utolsó vasárnapján a Nyílra melletti Radosnán kocsiba Olt Pázmány kardinális és prímás, hogy Nagyszombatba vitesse magát - Nyolcvan d ák, minden részéből annak a nagy darab földnek, ahol a Habsburgok uralkodtak, várta már ezen a napon, hogy megnyissa kapuit az Alma Mater - Két hét múlva megtartották az ünnepélyes Veni Sancte-t és Dobrovszki rektor elmondhatta megnyitó beszédét - Mi maradt meg emlékezésül Nagyszombatban, az egyetem megalapitójának korából a késői nemzedékekre . . . Nagyszombat, október végén. Százötven esztendő óta nincsen már egyetem Nagyszombaton, de a város közepén, fallal körülvéve ma is épségben áll még az egyetemi város. És a nagyszombatiak, ha dolguk akad itt, még mindig büszkén mondják: megyek az egyetemi városba . . . Magas, sárga fal. Olyan, mint az, amelyik Rómában körülöleli a Vatikánt. Ahol jobbra fordul, éles szögben törik meg. A kapui nyitva vannak. De ma már nem mennek diákok, hosszú tógában a professzorok óráira, Pázmány Péter városában az egyetem korából nem maradt meg más, csak az emlékezés. Minden este hét templomban szólal meg a harangszó. A dómtemplom öreg harangjait‘a tizenharmadik században öntötték, a jezsuiták barokk székesegyháza már fiatalabb. Az egyetemi templom homlokzatán aranyos betűk hirdetik a ne- messzivü alapitónak, Esterházy Pál nádornak a nevét. Öreg házak bolthajtásaiból a késői gótika beszél ... Vastagfalu pince dohos félhomályában egykoron Szenczi Molnár Albert prédikált titokban. Nem esett bántódása érte... Régi boltok stukkóin megkopott céhjelvények emlékeztetnek régen múlt időkre. A macskafejü köveken egykoron Pázmány batárja döcögött. Az egyetem épületei érintetlenül megvannak. Amikor az Alma Mater Budára költözött, Mária Terézia, a király úgy rendelkezett, hogy a központi egyetemből kaszárnya legyen. Ma is ezt a célt szolgálja- Első emeletén van a tiszti étkezde. A felsőbb .traktusok legénységi szobák céljaira, szolgálnak. Akárcsak ezerhétszáznyolc- vanban. Ahol rövid pár évig az orvosi fakultás működött — száznegyven esztendővel Pázmány halála után — ott most kórház van. A teológián — ez megmaradt eredeti rendeltetésének — papnövelde. A hires egyetemi nyomdából nem maradt meg csak egy öreg tábla. Gutenberg szakállas alakja disziti és ma is kefelevonatokat készítenek rajta ... Egy jezsuita páter a pasához indul.., Pőstyéni János pápai kamarás, a Szent Adalbert katolikus tudományos és irodalmi társulat r.agytudásu igazgatója, hosszú évek óta kutatja Pázmány Péter korát és az egyetem megalapításának sok ismeretlen részletét gyűjtötte össze búvárkodása során. Ezt meséli el nekem: — Amikor Pázmány hírül vette, hogy Thurzó nádor a Nagybittse melletti Szempcen protestáns egyetemet akar alapítani, határozta el, hogy Znióváralján katolikus egyetemet létesít. Nagyszombat, mint egyetemi székhely csak jóval későbben jött szóba. Thurzó halála megakadályozta a protestáns egyetem létesítését és Pázmány egy Novák nevű jezsuita szerzetes utján megvásárolta Thurzó hagyatékából az összes könyveket. A nagyszombati egyetem könyvtárának világhírű kincsei, a nagyértékü inkuabu- lumok — a könyvnyomtatás első termékeit nevezik igy — kétségkívül Thurzó hagyatékából származnak. De minden valószínűség szerint innen ered könyvíárgyüjteményünk legnevezetesebb darabja, az első Corpus Juris, amelyet majdnem száz évvel Verbőczi Tripartiíuma előtt nyomtattak. Zachariás nyitrai püspök, királyi kancellár törvénygyűjteménye ez, Iványi Béla szegedi egyetemi tanár most irt róla hatalmas munkát. ■ — Pázmány Péter azonban nemcsak Thurzó hagyatékát vásárolta meg. hanem ugyanezt a Novák Rudolf nevű jezsuita pátert elküldötte sajátkezű levelével a budai pasához. Egykori feljegyzések elmesélik, hogy Pázmány harmincezer aranyat, az akkori időkben hatalmas összeget ajánlott fel a pasának IWÍátyás Korvináiért és a hires pozsonyi főiskola kézzel irott könyveiért. —■ Adat van rá, hogy a páter megbízását elvégezte, de eredmény nélkül tért vissza Budáról Nagyszombatba. Miért? Ennek nincsen nyoma a feljegyzésekben. Csak sejteni lehet. A korvinák akkor már bizonyosan Sztambulba vándoroltak és a budai pasa — aki egyébként szerette a csillogó aranyakat — itt már tehetetlen volt. Késik a pápai jóváhagyás — Az egyetem alapitó okirata 1635 május 12- én kelt, de maga az egyetem csak november 13-án nyílt meg ünnepélyes külsőségek között. Az első rektort Dobrovszkinak hívták, a filozófiai fakultásnak Palkovics Márton volt a dékánja. Mind a kettő nagytudásu ember volt. Amikor az egyetem megnyílt, nem volt még épülete, Soos György nagyszombati kanonok kúriáján talált ideiglenes hajlékra az Alma Mater. Pázmány maga meg sem érhette az egyetemi város felépitését. Az egyetem első hajlékában ma polgári iskola van. A teológia számára csak Mária Terézia építtetett díszes palotát. Kevesen tudják, hogy a papa eleinte nem hagyta jóvá az egyetem alapitó okmányát és ez volt az oka annak, hogy a megnyitás késett. — Csak sejtjük, hogy a jóváhagyás azért rekedt meg Rómában, mert Pázmány a teológiai fakultás mellé filozófiai fakultást is alapított. III. Ferdinánd, Pázmány Péter nagy jóakarója, engedélyt adott azonban az egyetem megnyitására és kieszközölte Rómában a pápai jóváhagyást is. Monsignore Pőstyéni bevezet a könyvtárba. Széles polcokon öreg könyvek terpeszkednek. A hires Tyrnavikák közül — igy nevezik a Nagyszombaton készült könyveket — pontosan ezerkétszázat őriznek itt. Kötésük a tizennyolcadik század iparmüvészetének remeke. Megmutatja az egyetem egyik első anyakönyvét. Szürke, itatósszerü lapokon nevek következnek sűrűn egymás alá. Latinul. A nevek glédája: az egyetemi hallgatók névsora. Mindegyik mellett ott van a nemzetisége is. „Nobile ungarus" jelezte a magyar nemest, „Pannonus" a szlovákot, de sűrűn találkozunk a „Moravus" és „Croata" megjelöléssel is. Egyszerre szemembe ötlik egy név: Salamon Hajm, judeus ♦ * „ 1655-ből... Csodálkozva kérdezem meg: — Hát Pázmány Péter egyetemének voltak már zsidó hallgatói? A „Jerikó-ucca" romantikája így felel: — Két egymásba torkoló ucca öleli körül az egykori egyetemi várost. Az egyiket Jerikóí-uc- cának, a másikat Jeruzsálem-uccának hívják. Ma is. Ez a két ucca abban az időben kapta mai nevét, amikor Pázmány Péter egyetemét Nagyszombaton megalapította. Abban az időben Nagyszombaton zsidók nem lakhattak. Ha dolguk akadt itt. napnyugta után a porta judeica-n el kellett hagyniok a várost. Ezt a szigorú rendelkezést Pázmány Péter az egyetem zsidó hallElhájasodásnál, köszvénynél és cukorbetegségnél, oxaluria és phos- phaturia képződésénél, hugysavas sók larakódásánál a természetes „Ferenc József" keserüviz javítja a gyomor és a belek működését s tartósan előmozdítja az emésztést. Több jeles orvos, az anyagcserebajok célszerűbb gyógymódja után kutatva, már a múlt században megállapította, hogy a Ferenc József vizkurával nagyon szép eredményt lehet elérni. gatóira nézve felfüggesztette. Nekik már akkor szabad volt állandóan Nagyszombaton lakniok, amikor hitsorsosaikat napnyugta után nem tűrték meg a város falai között. — Az egyetem zsidó hallgatói a Jerikói- és Jeruzsálem-uccában laktak. És a Jerikói-uccá- ban létesült évekei később a hires nagyszombati jesiva, — zsidó teológia, — amelyet az egyetem vezetői közül sokan mint a nagyszombati egyetem zsidó teológiai fakultását emlegették. Messze földön hires zsidó főiskola volt a nagy- szombati és könyvtárunkban tucatszámra akadnak héber munkák, hires zsidó tudósok könyvei, amelyeket a nagyszombati egyetemi nyomdában nyomtattak ki. Sőt! Latin-héber szótár is készült itt. A nagyszombati egyetemnek, Pázmány Péter főiskolájának voltak zsidó és protestáns hallgatói is. ... Még csak a püspöki jelmez sincsen rajta Pozsonyban, a Dóm-templom szentélyében pihennek Pázmány Péter földi maradványai. Közvetlenül a főoltár alatti kriptában. Hetvenhat esztendővel ezelőtt, 1859-ben felnyitották a kriptát és akkor Knausz Nándor pozsonyi prépost ezt a leírást adta a holttestről: ... Még megvan fején a jezsuita formájú, há- romszögleíes, egyszerű fekete posztóból készült kvadrátum. Haja, szakálla és bajusza épek, bár természetesen többé már nem teljesek. Teste fölött damaszk reverenda terül el, középig gombokkal ellátva, onnan egészen végig nyitva áll, kabát formájú, koláréja nincsen, ennek a helyét a reverenda gallérja pótolja. Szakasztott úgy, ahogyan azt a jezsuiták ma is hordják. Lábán egyszerű bőrcipő. Ilyen egyszerűen temetteté el magát a katolikus egyház egyik legnagyobb főpapja. Semmi ékszer, semmi fény, még csak a püspöki jelmez sincsen rajta ... Levelei közül, amelyeket Fraknói püspök rendezett annak idején sajtó alá, számosat Pőstyén- bol keltezett Pázmány Péter. Élete utolsó éveiben sokat tartózkodott itt. Bethlen Gáborhoz címzett és 1635 októberében kelt levele azt is elárulja, hogy a nagyszombati egyetem megnyitására Pőstyénből indult el. Köszvény bántotta. Úgy mondják: ez is egyik oka volt annak, hogy az egyetem nem Znióváraljára került. Pőstyén pár kilométernyire fekszik Rados- nához, ahol az egyetem alapitó okmánya kelt. Pár évvel ezelőtt Winter Imre, pőstyéni fürdőigazgató igen érdekes múzeumot létesített és talán ez a muzeum öleli fel Pázmány Péter korának legtöbb emlékét. Itt őrzik a nagy kardinális legszebb portréját. És itt őriznek emlékeket azokról a napokról, amikor a Vágujhelyen táborozó Wallenstein, Friedland hercege Pős- tyénben találkozott Pázmány Péterrel. A sarokban lapjukra rozsdásodott vérrel, széles pallósok nyugszanak itt díszes iniciálék mellett. És nehézveretü puskák csöve ásít a vitrinek alatt. Nagyszombaton mindebből semmit se láttam. Ott csak nyomtatott betű hirdeti az „Isteni igazságra vezérlő kalauz" írójának életét, alkotásainak soha el nem múló dicsőségét és emlékét annak a kornak, amikor Pázmány Péter egyetemet alapított. PAÁL JÓB. Kárpátalja részére külön református tanítóképzőt sürget a beregi egyházmegye Az uj református tanítóképzőt Beregszászon akarják felállítani Beregszász, október 26. (Saját tudósítónktól.) A napokban tartotta meg szokásos őszi közgyűlését a beregi református egyházmegye Beregszászon az egyházi és világi tagok nagy részvétele és érdeklődése mellett. A közgyűlést Bary Gyula .esperes, egyházi elnök imával nyitotta meg. A világi elnök tisztét dr. Keresztury Béla tanácsbiró töltötte be a megjelenésében akadályozott Székely Benedek egyházmegyei gondnok helyetteseként. Napirend előtt Bary Gyula esperes kegyele- tes szavakkal emlékezett meg az egyházmegye halottakról: Tóth József bótrágyi volt lelkészről, dr. Szűk Aladár volt egyházmegyei ügyészről és Széchenyi Béla elhunyt bátyúi kántorról. A közgyűlés kiemelkedően legjelentősebb tárgya az esperesi jelentés volt, amelyet Bary Gyula terjesztett elő. A gondos alapossággal készült jelentés kiterjeszkedett az egyházmegye életének minden fázisára. A jelentés keretében vette tudomásul a közgyűlés a Kárpátaljai Református Árvák Segélyegyletének megalakítását. Ennek az egyesületnek fölügyelete alá tartozik majd az özvegy Atzél Lászlóné született Peré- nyi Lujza által létesített nagyszőllősi árvaház is. Az árvaügyek intézője Bácsy Gyula, a beretkei református árvaház eddigi igazgatója lesz, aki a püspök mellé beosztva látja el föladatát. A közgyűlés az egyházmegyei ügyészi tisztségre egyhangú szavazással dr, Vass Kálmán beregszászi ügyvédet választotta meg. — Az úgynevezett egyházmegyei rajz az egyházmegye hitéletének örvendetes javulásáról, egyre fokozódó elmélyüléséről számolt be, megállapítva a különböző vallási szekták növekvő téiyesrteség-ét s a megtántorodott hívek mindsürübbé váló visszatérését az egyházba. Az iskolaügyekről Vacsy István derceni lelkész számolt be rendkívül alapos és magasnivó- ju jelentésében, rámutatva a felekezeti tanítók nagy hiányára, ami súlyos gondot okoz. A beregi egyházmegye területén lévő református iskolák -közül tizenhétben nincsen felekezeti tanító. A felekezeti tanítók hiányán az uj tanévvel Komáromban megnyílt református tanítóképző csak igen kis mértékben fog enyhíteni, mert az intézet évente mindössze negyven növendéket tanít csak. A közgyűlés a jelentés alapján megállapítja Kárpátalja részére külön fölállítandó református tanítóképző szükségét, amelynek székhelye Beregszász lenne és ez irányban az előkészítő lépéseket az egyházmegye meg is teszi majd. — Az iskolaügy tárgyalása során a közgyűlés tudomásul vette Füsthy Béni volt beregujfalui tanító nyugalombavonu- lását és érdemes munkájáért köszönetét mond. Kisebbjelentőségü ügyek letárgyalása után. a közgyűlést az elnökség berekésztette. amely után a közigazgatási és fegyelmi bírósági ügyeket tárgyalta le az egyházmegye bírósága. A fegyelmi bíróság foglalkozott Füsthy László derceni tanítónak, a ruszinszkói daloséletben ismertnevü karnagynak fegyelmi ügyével; az ungvári magyar dalárda hetvenéves jubileuma alkalmával mondott pohárköszöntőjével, amelyben állítólag rendtörvénybe ütköző kitételeket használt. A fegyelmi biróság a lefolytatott vizsgálat és tárgyalás alapján Füsthy Lászlót teljesen ártatlannak találta a terhére rótt fegyelmi vétségben és ezért annak következményei alól fölmentette. 7
