Prágai Magyar Hirlap, 1935. szeptember (14. évfolyam, 200-223 / 3752-3775. szám)

1935-09-01 / 200. (3752.) szám

1935 szeptember 1, vasárnap.

^^<SJ-MA<AARHlRLag

13

ISUPER- BÁLI

Ke. 1255*— v;

S UPER1AL

V.H> .;• 'tfZWff

*1^3^95

JAVASUPER

h'av-^V*’ Ke 1990 - SPECIAL-SUPER

pl*»w*• -U■•.•■>-«' yf ívj- ifi.Cd ,'■■(

Ke 2390■

izedaUdyi ló&sef:

Egy főnek három fakadása

(Kazinczy Szövetkezet kiadása, 1934. Nyiresi-Tichy Kálmán rajzaival)

Novellás-könyvnek mondja a szerző és az előszóban elárulja, hogy „nem csiszolta meg senki. Úgy szakadt ki belőlem, mint a tulhevitett kazánból a robbanás, aztán úgy is maradt, ahogy kivágódott.“ Hát ez igaz s annál különösebb, hogy salak nélkül vágódott ki az íróból. Azonfelül az is igaz, hogy nem egyszerű novellákról van itt szó, hanem a dráma meg az epika különös és egyéni izü, utánozhatatlan keverékéről, szinte valami uj műfajról s nem a műfaj a fontos (a szerző egyéniségéből természetesen tör fel), hanem a művészi eszköz abszolút meggyőző ereje, a teremtő, az alakot, életet, hus-vért formáló erő. Olyan alkotó naivitás nyilvánul itt tetté, mint a természetben. A természettel nem száll vitába az ember, akkor sem, ha nem ért vele egyet.

Zerdahelyi novelláinál pedig főleg annak örülünk, hogy minden úgy van, ahogy van. Nem is novellák, mert drámai levegőjük izzik, kontúrjaik élénken emlékeztetnek súlyos tartalmú fametszetekre, vagy festményekre, amelyeken a föld azért húzza le magához az embert, hogy Anteuszként uj erőre kapjon. Néha a Gólem benyomását keltik Zerdahelyi időálló anyagból faragott alakjai, amelyeket nem ő faragott, de megleste a természet titkos műhelyében folyó szüntelen munkát és fölvázolta, amit egy- egy villanás megvilágositott előtte. Kct magyar szemben egymással. Nem állnak a földön, nem különülnek el a földtől: egyek a földdel, ők a föld s a föld a lényegük. Pillanatra sem keltik annak a látszatát, hogy igy is lehet, de másképpen is lehetne, — nem lehetne másképpen, csak igy lehetséges.

S hogy erről nem adódhat vita, erről nem lehet kertelni, a két súlyos alak nem alkuszik, mert igy rendeltetett s a rendeltetéssel szemben élet és halál is csak mellékes mozzanatok: ennek az irodalmi megformálása Zerdahelyi novelláinak a kitűnősége, ez az ő művészete. A kritikus úgy látja, hogy nem akarhatta ezt a művészetet, hanem egyszerűen megvolt benne, maradéktalanul s hiánytalanul kitermelődött, mint vetés a földben, vagy magzat az anyában. Ezért szavahihető minden sor s ezért nem találunk még a kritika nagyítójával sem hiúságot vagy a métier kellemetlen s teljesen sohasem palástolható izét.

Nincsenek „témái", mert minden a témája, ami természet, ember és föld. Még- csak „emberirodalmat" sem csinál: a föld s a földből nőtt s vele az ember hü riportere, Edelreporter, ahogy a német meghatározás a művészetnek ezt a fajtáját helyesen kifejezi. Nem hazudik még a hatás kedvéért sem, nem ragadtatja magát érzelgősségekre, mert igy jobban tetszene, nem hamisítja meg a legapróbb részletet sem, szinte faragatlannak, durvának mondható, mert az esztétika törvényszerűségeivel fikarcnyit sem törődik és nem fontos neki, hogy tet- szik-e, vagy sem. Igaz, hogy talán ama legravaszabb irók fajtájához tartozik, akik jól tudják, hogy tetszenek, ha nem térnek el a természettől és semmit sem bíznak az észre, de mindent a primér élményre. A fö- lületes olvasó e novellák olvasása közben Móricz Zsigmondra gondolhatna, de hamarosan ráeszmél, hogy más zenekarral van > dolga: más a vezérszólam, más az ellen- pontozat, a változatok elrendezése más : zenei tőből fakad s más zeneszerző vezényli 1 ezt a zenét. Fukar, mert tudja, hogy minden témából bőségesen ömlik a melosz, takarékos, mert érzi, hogy igy mond lényegeset, „kis" dolgokat reveláló, mert a részben benne van az egész, szerény, mert úgy saj- ! tolja a stílusból az alkotást, mint a paraszt a földből a termést. Dürer és Rethel, a két nagy német metszetes, szűkmarkú legény és ontják a meggyőző rettegést, a transzcendens döbbenetét. S igaz, hogy az ifjú ezer vitorlával lendül neki a végtelenségnek, de ; csak ha visszakerült a földre, érzékiti, ami i az indulásnál hevitette : az örök Változatlant. Két földbegyökeresedett magyar egy- ; más eszén fog ki, mert lóvásárról van szó ? Életre-halálra megy a játék, látszólag jelen- j féktelen okból ? Az asszony megcsalta az orosz fogságban lévő férjét ? Minden 11 mindegy: szó nem esik, mert szótlan a 1

föld, vita fölösleges, mert csak elfödné a 1

lényeget, s csak az ólmosvégü juhászbot jut szóhoz, amely az egyik számára a halál. Zerdahelyi jól tudja, hogy minden modern felépítményen túl az ősi ösztön győzedelmeskedik s rajta kívül minden jelentéktelen, haszontalan. A leegyszerűsített művészetnek mintaképe ez a kis könyv: kevés

elemnek van benne helye, életnek és halálnak, vérnek és bornak. Minden más haszontalan. ^

Ehhez mérten a kritikus rámutat a régi megjelölésre, hogy : a stílus pedig az ember. Zerdahelyi stílusa azonos a tartalommal. A sorok, a mondatok közt úgy izzik az élet feszültsége, mint a pozitív s negatív villamos-áram. Egy csapásra világítja meg az őt létrehozó fellegeket s önmagát. Néha azt hisszük, hogy most csap le a fejsze s emberhalál a novella vége. Zerdahelyi nem enged a kísértésnek, mert nem volt emberhalál a vége, csak szembenállt egymással a két jóarcu magyar s próbálgatták egymás szivét, de mert egy boros éjszakán oly sok minden lehetséges és kiderülhet, hogy vagyok olyan legény, mint te, vágok olyan rendet, mint te, nem erőszakolja a várvavárt „megoldást" és lemond róla, hogy „invenciózus" írónak tartsák. A két ember nem megy egymásnak: nem

igy rendeltetett. S Zerdahelyinek csak az fontos, ami rendeltetett. Elvégre a fametszet és a súlyos föld festménye sem bírja ki a kiagyalt sallangot, a hatást, amelynek a könnyebb fajsuly bedől.

Talán meg kellene említeni, hogy Gömör- országot s egy darab régi világot rajzolt meg s azt is, milyen megtéveszthetetlenül tisztán látta a* maga fajtáját, amely nem jó s nem rossz, amely szertelen és szeszélyes, gőgös és esztelen mivoltában is érték és érdekes. Talán tudja, miért kellett ennek a nemzedéknek eltűnnie, habár nem fontos, hogy ebben a világban mi marad és mi tűnik el. Talán ezek a kis rajzok Babits „Ha- lálfiaihoz** állnak közel, ha nagyon más oldalról is, — mindez mellékes. Sőt az irodalom is mellékes, mert a kis kötet minden novellájában százszázalékosan benne van. Fontos csak az, hogy irót érez a kritikus a sorok mögött, nem bántja az akarva-akarás verejtékszaga s jólesik neki, hogy minden magától adódik : ajándéka annak, aki nem gondolkodik, de annyira összenőtt a földdel (s általa a kozmosszal), hogy iró a

föld szelleme jóvoltából. S ahogyan egy szempillantásra sem zörög a „papiros" ezekben az Írásokban, úgy igen gyakran a Csend mondja el azt, amire az elkoptatott szó képtelen.

Kis témák, kis emberek, kis kör, s mégis akkora világ, mint az egész föld s rajta túl a halhatatlan lélek : makrokozmosz a mikrokozmoszban. Mert vájjon ki lenne annyira müvészietlen, hogy a behavazott néma erdő csendjét kisebb mértékkel mérné s kevesebbre tartaná Beethoven szimfóniáinál ?

n. p.

Szeptember 4-ére tolódott ki a kassai magyar sziniidény kezdete

Kassa, augusztus 31. (Kassai szerkesztőségünktől.) Miint már jelentettük, Iván Sándor színigazgató megállapodást létesített a Kárpátaljai Magyar Színházi Szövetkezet vezetőivel. A megegyezés késése eltolódást hozott a kassai magyar sziniidény helyzetében is, melynek augusztus 31-én kellett volna megkezdődnie. A kassai idény igy szeptember 4-ére tolódott el, amikor is Hunyady Sándor nagysikerű vigjátékával, a „Lovagias ügy“-gyel nyit a kassai sziniház. A kitűnő darab pompás alkalmat nyújt a prózai együttes uj tagjainak bemutatkozásaihoz. A társulat uj ezubrettje Gábor Mara lesz, aki két évvel ezelőtt a budapesti Király Színháziban aratott sikereket.

Iván Sándor ezenkívül megegyezett a szlovák Nemzeti Színház igazgatóságával is és a megegyezés szerint a tavaszi kassai szezon március elejétől április végéig tart.

(*) Egy könyv, amely nem hiányozhat egy magyar család könyvtárából sem. Dienes Adorján „Regélő romok" című hatalmas müve 40 koronáért a rozsnyói Sajó-Vidék könyvkiadónál rendelhető meg. Idősebb és ifjabb magyaroknak egyaránt tanulságos és élvezetes olvasnivalója ez a magyar tárgyú (várromjaink története) és magyar szellemű könyv.

(*) Bolváry elkészítette a Stradirairi filmet. Bolváry Géza, a kiváló magyar filmrendező, inam régiben fejezte be első idei filmjét. A film Szántó György Stradivari cimii regényéből készült

(*) öt világrész filmesei a brüsszeli nemzetközi versenyen. Brüsszelből jelentik: Most nyílt meg a brüsszeli nemzetközi filmverseny, amelyen öt világrész filmesei vesznek részt. A verseny lebonyolítása valószínűleg három hetet vesz igénybe. A filmeket négy osztályba sorolják, az elsőbe drámák és vígjátékok tartoznak, a másodikba fantasztikus filmek, a harmadikba ismeretterjesztő és a negyedikbe a rajzos trükkfilmek. A belga király nagydijat ajánlott fel a legjobb film megjutalmazására. Ezenkívül Brüsszel városa a kormány és más intézetek és intézmények ajándékoztak versenydijakat.

(*) Bakonyi István: „Illusztráló rajzolás**

című, pályadijjal jutalmazott gyakorlati vezér- könyvét (a modern rajztanitásboz) a Párkányjárási Tanitó-Egyeeület kiadta. E műből minden tanító ée tanár könnyen rávezetheti a gyermeket arra, hogy a legegyszerűbb pontok- ée vonalakból mily nagyszerűen formálódnak ki a szabályos és arányos alakok. Aki a gyermekkel a rajzolást meg akarja kedveltetni, az e müvet biztosan meg fogja rendelni, amelynek jövedelme az „özvegyek és árvák alap"- ját növeli. A nagyszerű könyv Nagy József igazgató-tainitónál (Nána—Párkan) rendelhető meg. Ára 15 korona. A mű méltatására még visszatérünk.

(*) Magyar fiuk és magyar leányok számára a legjobb ajándék: a „Regélő romok**. Dienes

Adorján nagyszerű és nagyszabású könyve (történelmi elbeszélések a szloveüszkói ée kárpátaljai várakról) 40 koronáért, a rozsnyói Sajó-Vidék. könyvkiadónál rendelhető meg.

(* *) Farkas Frigyes: Ember János egynapos élete. Művészi címlappal ellátott, pompásan kiállított könyv hagyta el a napokban a budapesti sajtót, Farkas Frigyes „Ember János

egynapos élete** című regénye. A jugoszláviai magyar kisebbségi újságíró könyve szerencsés és érdekes mesében sűríti össze mindazokat a szociális problémákat, amelyek a jómód ée a nyomor örök harcát kirobbantják. Az Ember János egynapos élete szociális regény, de az iró egyaránt föltárja az érem mindkét oldalát. Értékes megállapítások, pszichológiai meglátások teszik irodalmilag becsessé Farkas Frigyes regényét, amellett, hogy a meeeszövés gördülékenysége, izgalmas tempója mindvégig leköti az olvasó figyelmét. A ma annyira kedvelt detektivregények érdekességével ée izgalmaeságával vetekszik ez a regény.

(*) Shaw uj komédiája az aranyról és a szerelemről. Berniliard Shaw „A milliomos- nő" címmel uj vígjátékot irt, amely az ősszel kerül bemutatóra Londonban. Shaw uj darabját a nyáron a tengeren, egy luxusgőzös fedélzetén gyorsírással irta, a kéziratot pedig átadta a hajó gépirókisasszonyának áttétel céljából. A fiatal lány nem tudta elolvasni a kézirat egyik szavát és egy más szóval helyettesítette. Mikor Shaw elolvasta, nevetni kezdett: „A kislány irta a legjobb poéntet a darabomba — mondotta mosolyogva — még elmésebbnek tartom, mint amilyen vagyok, és ezáltal olyan bájos fordulatot kapott a darab, amire én magam nem is gondoltam." A darabról a következőket mondotta: „Mindenütt vannak női milliomosok, akik sikeresen versenyeznek a férfiakkal. Vannak pénzimádó nők és az én milliomosnőm közülük való. Uj darabomnak van morálja is. Sok ember számára a pénz jelenti az élet értelmét, mások száimára nem egyéb, mint szükséges rossz. Az én milliomosnőm ösztöneit pusztán a pénzszerzésre összpontosítja és meg akarja tagadni nőiességét. Számtalan milliót harácsolt össze, de élete delelő pontján szembe találja magát azzal a férfival, aki a sorsa lesz s akinek a szemében pénze és életvágya mit- sem számit. A millió mosmő pénzével akar imponálni a férfinak. Az intelligens olvasó ezek után maga is könnyen megtalálhatja az arany ez uj tragikomédiájának a morálját."