Prágai Magyar Hirlap, 1935. augusztus (14. évfolyam, 174-199 / 3726-3751. szám)
1935-08-04 / 177. (3729.) szám
Mai számunk a Képes Héttel 28 oldal - jra 2 — Ke JMP j xiv. évf. 177. (3729) szám ® Vasáraap • 1935 augusztus 4 Előfizetési ár* évente 300, félévre 150, negyed^ ^ ^ Szerkesztőség; Prága 11., Paris ka évre 76, havonta 26 Ké„ külföldre; évente 450, SZÍOVCHSzIcÓÍ és TUSZÍTlSzlcÓl TTiCLSUCLTSCLQ nlicel2, 11. emelet ® Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt. • . . J Prága 11., Panská ulice 12, 11L emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. ÜOlltlkCLl napilapja • • TELEFON. 303-11. ® ® Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.-Ki. SŰRGÖNYCíM HIRLRP, PRflHft. Róma szerint Magyarország, Ausztria és a kisantant között egyetértés jött létre a Duna terv kérdésében Géniben szóba került a Duna-egyezmény is — Rómában rövidesen összeül a Duna-konfereneia Németországgal mm Mém&mim nélkül! A fiataloké a mé Irta: DARVAS JáNOS A fiataloké a szó. Egy hétig Prágában tanácskoztak, most Trencsénteplicen vannak, majd Pozsonyban fogják megbeszélni a mai ifjúság nemzetközi problémáit, vagy helyesebben a nagy nemzetközi problémák ifjúsági vonatkozásait, Mert erről van szó. A nemzetközi diák- kongresszuson, mely országunkban tartja problémafölvető és tisztázó vitáit, a szemünk előtt folynak ezek a fiatalos lendülettel megvívott eszmei csaták. Az apák gyönyörködő szemével figyeljük a száz és egynéhány ifjúsági vezér okos fejtegetéseit, azt a jóhiszemű komolyságot, amellyel a legkényesebb és legterhesebb európai és világproblémáknak nekigyürkőznek. Az ifjúság szociális kérdései érdeklik őket leginkább, de problématikájuk sokkal többet ölel föl ennél, nemcsak a fiatalság osztályérdekeivel azonos kérdéseket vetik föl. hanem a mai szellemi, szociális, gazdasági, sőt a politikai élet valamennyi világkérdése szőnyegre kerül köztük a hivatalos, vagy magánmegbeszélések során. S ezért van az, hogy a diákvezérek kis népszövetségében sokkal többet látunk, mint közönséges diákszakértekezletet, Ez a diákparlament nemcsak azért nyer hagy jelentőséget szemünkben, mert egy uralomra jutandó uj nemzedék jelentkezik itt szóhoz, hanem azért is, mert éppen ez a nemzedék az, amelyre különösen nagy történelmi föladatok várakoznak. És ennek a fiatalok is tudatában vannak. Amikor a prágai diákparlament a ma problémáit boncolja, érezzük, hogy itt a holnap útjait keresik, a holnap uj módszereit kutatják. Azt akarják megjavítani, amit a mi kortársaink kellő történelmi felelősség híjában elrontottak s nem tudnak jobbá tenni. Európa mai világrendje tele van bajjal, feszültséggel, s ami másfél évtized óta Európában történik, az nem egyéb, mint az uj Európáért felelős diplomataorvosok konzíliuma a beteg fölött. Európa a bábák minden állítása ellenére nem született újjá, hanem az újjászületés vajúdásában van s mi a különféle válságok formájában ennek a vajúdásnak fájdalmait érezzük. Az a nemzedék, amely Európa mai bábáit adta, nem képes a továbbhaladásra, túlságosan kicsinyes és maradi ahhoz. Egy uj, kevésbé elfogult nemzedéknek kell megérnie és Vezetéshez jutnia ahhoz, hogy Európa szellemi, gazdasági és politikai pacifikálódása elkövet- kezhessék. Ezért figyeljük olyan érdeklődéssel nemcsak a saját fiatal nemzedékünk, hanem méginkább a nyugati nagy népek háború utáni fiatal évjáratainak uj arculatát. Örömmel látjuk, hogy ezekben a fiatalokban megvan a fokozottabb történelmi felelősség tudata, a népek közötti egyenlőségre való törekvés, az európai népek sorsközösségének hite, egy jobb Európáért való mtmkálkodási készség. A zűrzavaros európai problématika fölött közöttük a nemzetközi szolidaritásnak olyan szelleme fejlődik, mely elismeri minden népnek ■ az élethez való jogát. Ezek a fiatalok az írott jogok mellett több megértést tudnak tanúsítani az Íratlan emberi jog igazságai iránt is. A diákok népszövetségének ülésein tapasztaltak a legszebb reményekkel tölthetik el minden européer szivét. Mi, magyarok viszont egyben örömmel konstatálhatjuk azt is, hogy a magyar ifjúság minden téren gyönyörű pozíciókat vív ki a nemzetek fiataljainak legjobbjai között. A testedzésben nem egyszer megmutatták, hogy a világ egyik legtehetségesebb sportnemzete vagyunk s a most küszöbön levő budapesti diákolimpiászon bizonyára újabb becsületet szereznek a magyar névnek. Ugyanúgy hazátokat szereztek a magyar nemzetnek is a szel" Genf, augusztus 3. A L Ouvre genfi tudósítójának értesülése szerint az olasz—abesz- szin konfliktus kapcsán Genfben szóbake- rült a Duna-paktum kérdése is. Valószínű, hogy a ma délelőtti várakozási időt azzal fogják eltölteni az államférfiak, hogy ennek a kérdésnek egyes részleteit áttanulmányoz" zák. A Duna-tervről egyelőre még csak egy vázlatos javaslat forog közkézen, a tárgyalások azonban a javaslatban leszögezett elvek alapján folynak. A lapnak az a véleménye, hogy Laval tegnapi barátságos gesztusát Olaszország honorálni fogja és Jugoszláviával szemben bizonyos engedményeket tesz, hogy a belgrádi kormány számára a tárgyalások megkezdéséhez megfelelő légkört teremtsen. A lap értesülése szerint a Duna-konferencia valószínűleg Rómában fog lefolyni, és pedig minden valószínűség szerint azonnal a népszövetség összeülése után. A lap megemlíti, hogy népszövetségi körökben elterjedt az a hir, hogy Mussolini és Laval augusztus végén valószínűleg az egyik olaszországi fürdőben találkozni fog. E találkozás alkalmával fog a két ál- lamférfiu konkrét formában állástfoglalni a Duna-paktum ügyében is. A Havas-ügynökség római jelentése szerint a Duna-paktummal foglalkozó javaslat a következő elvekre épül föl: megnemtámadási egyezmény, benemavatkozási és konzultatív egyezmény, és a támadóval szemben alkalmazandó bojkott. A terv azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egy későbbi időpontban a paktumban egyesült lemi együttmunkálkodás ezer megnyilvánulásában is a föld minden nemzetének fiai között. Ezer okunk van rá, hogy nagy bizalommal bízzunk az uj magyar nemzedéknek nemcsak testi és lelki, hanem történelmi rátermettségében is. A prágai diákparlament léleküditő jelenségei akaratlanul fölidézik bennünk az úgynevezett generációs kérdést. Mi, kisebbségi magyarok, különösen ismerjük ezt a témát. Ismerjük nemcsak a virágait, de a töviseit is. A generációs mozgalom itt verte föl a legnagyobb hullámokat. Ennek egyrészt az volt az oka, hogy e mozgalom ifjúsági vezetői tehetségesek voltak, másrészt azért, mert a kisebbségi magyarság politikai ellenfelei is igyekeztek szítani a generációs jelszó alatt a magyar apák és magyar fiuk közt támasztható félreértéseket. A generációs mü-el- lentétnek komoly és természetes lélektani okai is voltak. A főok az volt, hogy a világháború utáni első évtized egyetemi ifjúsága a történelmi események legzavarosabb éveiben kapta meg műveltségének alapjait. Tehát a pedagógia leg- siralmasabb viszonyai között, A háború utáni egyes államok egymás között kölcsönös megsegitési egyezményt kössenek. Katonai egyenjogúság Magyarország és Ausztria részére Róma, augusztus 3. Az „Affari Esteri“ című tekintélyes külpolitikai folyóirat, amelynek legutóbbi száma ma jelent meg, vezető helyen foglalkozik a dunai kérdéssel, ami azt is bizonyítja, hogy a romai kormány az európai politika legfontosabb eseményének a küszöbön álló Duna-pakíumot tekinti. A folyóirat ugyanis a római külpolitikai kormány szócsöve. A cikk bevezetőrészében részletesen foglalkozik a dunai egyezmény történetével, egészen a stresai konferenciától a mai napig. Megállapítja, hogy az egyezmény megkötésének legfőbb akadálya az volt, hogy az érdekelt felek nem tudtak megegyezni a kölcsönös támogatásról szóló kétoldali egyezmények tárgyában. Olaszország — állapítja meg a lap —- mindig ellenezte azt, hogy a kölcsönös segélynyújtásról szóló szerződéseket kötelezővé tegyék a dunai egyezmény aláírói számára. A lap ezután részletesen foglalkozik a kisantant és Magyarország között támadt nézeteltérésekkel és megnyugvással állapítja meg, hogy e nézeteltérések elvi alapon máris kiküszöböltnek tekinthetők. Mindenesetre annak a meggyőződésének ad kifejezést a római külügyminisztérium szócsöve, hogy amennyiben el akarják kerülni a hatalmak, hogy Magyarország és években a kisebbségi sorba került magyar középiskolák nem adhattak neki magyar történet- szemléletet. A szlovák iskolában nevelkedő magyar ifjak csehszlovák nemzeti szellemű, a magyar iskolákban tanuló ifjak pedig erősen marxista izü nemzetietlen irányú nevelést kaptak. E nevelés a magyar ifjúság nagyrészét az osztályharc vágányaira terelte. Ez a fiatal nemzedék elsajátította a marxista dialektikát, mindent a marxista tételek mércéjére „értékelt át" s nemcsak azt értékelte le, ami apáinál rossz és leértékelendő volt, hanem azt is, ami jó. Internacionalizmusában annyira ment, hogy apáit nacionalizmusuk miatt azzal vádolták meg, hogy a fától nem látják az erdőt. Ez az ifjúság viszont az erdőtől nem látta a fát, saját nemzetét. A legkitűnőbb tanítványa volt a marxizmusnak a mozgalomszervezés terén s annak osztályjelszavait magára az ifjúságra mint osztályra alkalmazta. A szervezkedési láz öncélúvá vált nála. így jött létre a legbizarrabb „osztályharc": a fiatalok osztályszervezkedése az idősebb nemzedék ellen. Úgy képzelték, hogy Ausztria kövesse Németország példáját és önhataLiulag szerezzen érvényt a katonai egyenjogúság elvének, bizonyos engedményeket kell tenni nekik a fegyverkezés szempontjából, vagyis alkalmazni kell azt az eljárást, amelyet a február 3-iki londoni egyezmény Németország számára javasolt t a biztonságot szolgáló fegyverkezést. Olaszország is Franciaország közvetítő munkája Olyan általános megnemtámadási és benemavatkozási egyezmény — állapítja meg a lap —, amelyet Olaszország és Franciaország is aláír, máris bizonyos biztonságot jelentene. Ebben az esetben tehát a kérdés meglehetősen könnyen megoldható volna. Bizonyos nehézségek támadtak az érdekelt középeurópai államok között, az uj javaslat azonban lehetőséget nyújt arra, hogy ezeket a nehézségeket is kiküszöböljék. A lap megállapitása szerint Franciaország és Olaszország csendes közvetítő munkába kezdett, hogy a két szembenálló álláspontot közelebb hozza egymáshoz és ma már majdnem bizonyosra vehető, hogy ezek a tárgyalások eredményre vezetnek. Foglalkozva a 'Jelenleg fennálló helyzettel, a lap megállapítja, hogy két felfogás áll fenn: az egyik az, hogy minden függő kérdést meg kell oldani, vagyis olyan egyezmény létrehozása kívánatos, amit semmit sem hagy figyelmen kívül; a másik felfogás, amelynek, ugylíiszik, több támogatója van, hogy egyelőre a kevéssel kell megelégedni, vagyis csak azokat a problémákat hozzák szőnyegre, amelyek megoldhatók. A az ifjúsági mozgalom tagjai egyenként, egyénenként nem fognak beolvadni a felnőttek társadalmába, hanem a fiatal értelmiség beszervezésével egységes csatasorban késztetik kapitulációra az öregeket. Ez persze csak az öncélú szervezkedés romantikája volt csupán, az élet realitásai f'lőtt természetesen rövidesen szétfoszlott ez az ifjú álom. Az ifjak osztályharca az öregek ellen ma már a múlté, mert ezt a félresiklott egyetemi nemzedéket már azok az évjáratok váltották föl, akik ismét békevilágban, ismét konszolidáltabb pedagógiai viszonyok közt kapták alsó- és középfokú műveltségűket. Ez a második ifjú nemzedék ugyan szintén keresi az uj eszméket, keresi az uj világnézetet, az uj megoldásokat, de nyelve már nem a háboru- utáni első nemzedék marxista frazeológiája. Újból látja a nemzeti problémát és ismét közös nyelve van az apáival. Elődje az erdőtől nem látta a fát, a mai nemzedék az erdőt is látja és a fát sem téveszti el szem elől. Ez az ifjúság tud harcolni a nemzetéért s ezért az ifjúságért mi jU harcolni fogunk.
