Prágai Magyar Hirlap, 1935. augusztus (14. évfolyam, 174-199 / 3726-3751. szám)

1935-08-04 / 177. (3729.) szám

Mai számunk a Képes Héttel 28 oldal - jra 2 — Ke JMP j xiv. évf. 177. (3729) szám ® Vasáraap • 1935 augusztus 4 Előfizetési ár* évente 300, félévre 150, negyed^ ^ ^ Szerkesztőség; Prága 11., Paris ka évre 76, havonta 26 Ké„ külföldre; évente 450, SZÍOVCHSzIcÓÍ és TUSZÍTlSzlcÓl TTiCLSUCLTSCLQ nlicel2, 11. emelet ® Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt. • . . J Prága 11., Panská ulice 12, 11L emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. ÜOlltlkCLl napilapja • • TELEFON. 303-11. ® ® Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.-Ki. SŰRGÖNYCíM HIRLRP, PRflHft. Róma szerint Magyarország, Ausztria és a kisantant között egyetértés jött létre a Duna terv kérdésében Géniben szóba került a Duna-egyezmény is — Rómában rövidesen összeül a Duna-konfereneia Németországgal mm Mém&mim nélkül! A fiataloké a mé Irta: DARVAS JáNOS A fiataloké a szó. Egy hétig Prágában ta­nácskoztak, most Trencsénteplicen vannak, majd Pozsonyban fogják megbeszélni a mai ifjú­ság nemzetközi problémáit, vagy helyesebben a nagy nemzetközi problémák ifjúsági vonatkozá­sait, Mert erről van szó. A nemzetközi diák- kongresszuson, mely országunkban tartja prob­lémafölvető és tisztázó vitáit, a szemünk előtt folynak ezek a fiatalos lendülettel megvívott eszmei csaták. Az apák gyönyörködő szemével figyeljük a száz és egynéhány ifjúsági vezér okos fejtegetéseit, azt a jóhiszemű komolyságot, amellyel a legkényesebb és legterhesebb európai és világproblémáknak nekigyürkőznek. Az ifjú­ság szociális kérdései érdeklik őket leginkább, de problématikájuk sokkal többet ölel föl en­nél, nemcsak a fiatalság osztályérdekeivel azo­nos kérdéseket vetik föl. hanem a mai szellemi, szociális, gazdasági, sőt a politikai élet vala­mennyi világkérdése szőnyegre kerül köztük a hivatalos, vagy magánmegbeszélések során. S ezért van az, hogy a diákvezérek kis népszö­vetségében sokkal többet látunk, mint közönsé­ges diákszakértekezletet, Ez a diákparlament nemcsak azért nyer hagy jelentőséget szemünk­ben, mert egy uralomra jutandó uj nemzedék je­lentkezik itt szóhoz, hanem azért is, mert éppen ez a nemzedék az, amelyre különösen nagy tör­ténelmi föladatok várakoznak. És ennek a fiata­lok is tudatában vannak. Amikor a prágai diákparlament a ma problé­máit boncolja, érezzük, hogy itt a holnap útjait keresik, a holnap uj módszereit kutatják. Azt akarják megjavítani, amit a mi kortársaink kel­lő történelmi felelősség híjában elrontottak s nem tudnak jobbá tenni. Európa mai világrend­je tele van bajjal, feszültséggel, s ami másfél év­tized óta Európában történik, az nem egyéb, mint az uj Európáért felelős diplomataorvosok konzíliuma a beteg fölött. Európa a bábák min­den állítása ellenére nem született újjá, hanem az újjászületés vajúdásában van s mi a különféle válságok formájában ennek a vajúdásnak fáj­dalmait érezzük. Az a nemzedék, amely Európa mai bábáit adta, nem képes a továbbhaladásra, túlságosan kicsinyes és maradi ahhoz. Egy uj, kevésbé elfogult nemzedéknek kell megérnie és Vezetéshez jutnia ahhoz, hogy Európa szellemi, gazdasági és politikai pacifikálódása elkövet- kezhessék. Ezért figyeljük olyan érdeklődéssel nemcsak a saját fiatal nemzedékünk, hanem méginkább a nyugati nagy népek háború utáni fiatal évjáratainak uj arculatát. Örömmel lát­juk, hogy ezekben a fiatalokban megvan a fo­kozottabb történelmi felelősség tudata, a népek közötti egyenlőségre való törekvés, az euró­pai népek sorsközösségének hite, egy jobb Európáért való mtmkálkodási készség. A zűrzavaros európai problématika fölött kö­zöttük a nemzetközi szolidaritásnak olyan szelleme fejlődik, mely elismeri minden népnek ■ az élethez való jogát. Ezek a fiatalok az írott jogok mellett több megértést tudnak tanúsítani az Íratlan emberi jog igazságai iránt is. A diákok népszövetségének ülésein tapasz­taltak a legszebb reményekkel tölthetik el min­den européer szivét. Mi, magyarok viszont egy­ben örömmel konstatálhatjuk azt is, hogy a magyar ifjúság minden téren gyönyörű pozíció­kat vív ki a nemzetek fiataljainak legjobbjai között. A testedzésben nem egyszer megmutat­ták, hogy a világ egyik legtehetségesebb sport­nemzete vagyunk s a most küszöbön levő buda­pesti diákolimpiászon bizonyára újabb becsüle­tet szereznek a magyar névnek. Ugyanúgy ha­zátokat szereztek a magyar nemzetnek is a szel" Genf, augusztus 3. A L Ouvre genfi tudó­sítójának értesülése szerint az olasz—abesz- szin konfliktus kapcsán Genfben szóbake- rült a Duna-paktum kérdése is. Valószínű, hogy a ma délelőtti várakozási időt azzal fogják eltölteni az államférfiak, hogy ennek a kérdésnek egyes részleteit áttanulmányoz" zák. A Duna-tervről egyelőre még csak egy vázlatos javaslat forog közkézen, a tárgya­lások azonban a javaslatban leszögezett el­vek alapján folynak. A lapnak az a vélemé­nye, hogy Laval tegnapi barátságos gesztu­sát Olaszország honorálni fogja és Jugo­szláviával szemben bizonyos engedménye­ket tesz, hogy a belgrádi kormány számára a tárgyalások megkezdéséhez megfelelő lég­kört teremtsen. A lap értesülése szerint a Duna-konferencia valószínűleg Rómában fog lefolyni, és pedig minden valószínűség szerint azonnal a népszövetség összeülése után. A lap megemlíti, hogy népszövetségi körökben elterjedt az a hir, hogy Musso­lini és Laval augusztus végén valószínűleg az egyik olaszországi fürdőben találkozni fog. E találkozás alkalmával fog a két ál- lamférfiu konkrét formában állástfoglalni a Duna-paktum ügyében is. A Havas-ügynökség római jelentése sze­rint a Duna-paktummal foglalkozó javaslat a következő elvekre épül föl: megnemtáma­dási egyezmény, benemavatkozási és kon­zultatív egyezmény, és a támadóval szem­ben alkalmazandó bojkott. A terv azonban nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egy későbbi időpontban a paktumban egyesült lemi együttmunkálkodás ezer megnyilvánulásá­ban is a föld minden nemzetének fiai között. Ezer okunk van rá, hogy nagy bizalommal bíz­zunk az uj magyar nemzedéknek nemcsak testi és lelki, hanem történelmi rátermettségében is. A prágai diákparlament léleküditő jelenségei akaratlanul fölidézik bennünk az úgynevezett generációs kérdést. Mi, kisebbségi magyarok, különösen ismerjük ezt a témát. Ismerjük nem­csak a virágait, de a töviseit is. A generációs mozgalom itt verte föl a legnagyobb hullámo­kat. Ennek egyrészt az volt az oka, hogy e moz­galom ifjúsági vezetői tehetségesek voltak, más­részt azért, mert a kisebbségi magyarság poli­tikai ellenfelei is igyekeztek szítani a generációs jelszó alatt a magyar apák és magyar fiuk közt támasztható félreértéseket. A generációs mü-el- lentétnek komoly és természetes lélektani okai is voltak. A főok az volt, hogy a világháború utáni első évtized egyetemi ifjúsága a történelmi események legzavarosabb éveiben kapta meg műveltségének alapjait. Tehát a pedagógia leg- siralmasabb viszonyai között, A háború utáni egyes államok egymás között kölcsönös megsegitési egyezményt kössenek. Katonai egyenjogúság Magyarország és Ausztria részére Róma, augusztus 3. Az „Affari Esteri“ című tekintélyes külpolitikai folyóirat, amelynek legutóbbi száma ma jelent meg, vezető helyen foglalkozik a dunai kérdés­sel, ami azt is bizonyítja, hogy a romai kor­mány az európai politika legfontosabb ese­ményének a küszöbön álló Duna-pakíumot tekinti. A folyóirat ugyanis a római külpo­litikai kormány szócsöve. A cikk bevezető­részében részletesen foglalkozik a dunai egyezmény történetével, egészen a stresai konferenciától a mai napig. Megállapítja, hogy az egyezmény megkötésének legfőbb akadálya az volt, hogy az érdekelt felek nem tudtak megegyezni a kölcsönös támo­gatásról szóló kétoldali egyezmények tár­gyában. Olaszország — állapítja meg a lap —- mindig ellenezte azt, hogy a kölcsö­nös segélynyújtásról szóló szerződéseket kö­telezővé tegyék a dunai egyezmény aláírói számára. A lap ezután részletesen foglalko­zik a kisantant és Magyarország között tá­madt nézeteltérésekkel és megnyugvással állapítja meg, hogy e nézeteltérések elvi alapon máris kiküszöböltnek tekinthetők. Mindenesetre annak a meggyőződésének ad kifejezést a római külügyminisztérium szócsöve, hogy amennyiben el akarják ke­rülni a hatalmak, hogy Magyarország és években a kisebbségi sorba került magyar kö­zépiskolák nem adhattak neki magyar történet- szemléletet. A szlovák iskolában nevelkedő ma­gyar ifjak csehszlovák nemzeti szellemű, a ma­gyar iskolákban tanuló ifjak pedig erősen marxista izü nemzetietlen irányú nevelést kap­tak. E nevelés a magyar ifjúság nagy­részét az osztályharc vágányaira terelte. Ez a fiatal nemzedék elsajátította a marxista dialektikát, mindent a marxista tételek mércé­jére „értékelt át" s nemcsak azt értékelte le, ami apáinál rossz és leértékelendő volt, hanem azt is, ami jó. Internacionalizmusában annyira ment, hogy apáit nacionalizmusuk miatt azzal vádolták meg, hogy a fától nem látják az erdőt. Ez az ifjúság viszont az erdőtől nem látta a fát, saját nemzetét. A legkitűnőbb tanítványa volt a marxizmusnak a mozgalomszervezés terén s annak osztályjelszavait magára az ifjúságra mint osztályra alkalmazta. A szervezkedési láz ön­célúvá vált nála. így jött létre a legbizarrabb „osztályharc": a fiatalok osztályszervezkedése az idősebb nemzedék ellen. Úgy képzelték, hogy Ausztria kövesse Németország példáját és önhataLiulag szerezzen érvényt a katonai egyenjogúság elvének, bizonyos engedmé­nyeket kell tenni nekik a fegyverkezés szempontjából, vagyis alkalmazni kell azt az eljárást, amelyet a február 3-iki londoni egyezmény Németország számára javasolt t a biztonságot szolgáló fegyverkezést. Olaszország is Franciaország közvetítő munkája Olyan általános megnemtámadási és benem­avatkozási egyezmény — állapítja meg a lap —, amelyet Olaszország és Franciaország is aláír, máris bizonyos biztonságot jelentene. Ebben az esetben tehát a kérdés meglehetősen könnyen megoldható volna. Bizonyos nehézségek támad­tak az érdekelt középeurópai államok között, az uj javaslat azonban lehetőséget nyújt arra, hogy ezeket a nehézségeket is kiküszöböljék. A lap megállapitása szerint Franciaország és Olaszország csendes közvetítő munkába kez­dett, hogy a két szembenálló álláspontot köze­lebb hozza egymáshoz és ma már majdnem bi­zonyosra vehető, hogy ezek a tárgyalások ered­ményre vezetnek. Foglalkozva a 'Jelenleg fennálló helyzettel, a lap megállapítja, hogy két felfogás áll fenn: az egyik az, hogy minden függő kérdést meg kell oldani, vagyis olyan egyezmény létrehozása kí­vánatos, amit semmit sem hagy figyelmen kívül; a másik felfogás, amelynek, ugylíiszik, több tá­mogatója van, hogy egyelőre a kevéssel kell megelégedni, vagyis csak azokat a problémákat hozzák szőnyegre, amelyek megoldhatók. A az ifjúsági mozgalom tagjai egyenként, egyénen­ként nem fognak beolvadni a felnőttek társadal­mába, hanem a fiatal értelmiség beszervezésé­vel egységes csatasorban késztetik kapituláció­ra az öregeket. Ez persze csak az öncélú szer­vezkedés romantikája volt csupán, az élet rea­litásai f'lőtt természetesen rövidesen szétfoszlott ez az ifjú álom. Az ifjak osztályharca az öregek ellen ma már a múlté, mert ezt a félresiklott egyetemi nemzedéket már azok az évjáratok váltották föl, akik ismét békevilágban, ismét konszolidáltabb pedagógiai viszonyok közt kap­ták alsó- és középfokú műveltségűket. Ez a második ifjú nemzedék ugyan szintén keresi az uj eszméket, keresi az uj világnézetet, az uj megoldásokat, de nyelve már nem a háboru- utáni első nemzedék marxista frazeológiája. Új­ból látja a nemzeti problémát és ismét közös nyelve van az apáival. Elődje az erdőtől nem látta a fát, a mai nemzedék az erdőt is látja és a fát sem téveszti el szem elől. Ez az ifjúság tud harcolni a nemzetéért s ezért az ifjúságért mi jU harcolni fogunk.

Next

/
Thumbnails
Contents