Prágai Magyar Hirlap, 1935. augusztus (14. évfolyam, 174-199 / 3726-3751. szám)
1935-08-29 / 197. (3749.) szám
XIV. évf. 197. (3749) szám • Csütörtök • 1935 augusztus 29 (3749)szám*CsitMrMk* 1935 au9usrtus29 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ki„ külföldre: évente 450L félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • fi képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Egyes szám ára 1.20 ICC, vasárnap 2.— KE. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség-. Prága 1U Panská slicel2, IL emelet • Kiadóhivatal: Prága 11., Panská ulice 12, HL emelet. • • TELEFON: 3 0 3 *1 1. « * 8 ŰR GÖNYC1M HÍRLAP, PRflHR. A népszaporulat fontossága (tz) Szlovenszkó, augusztus 28. A hosszantartó gazdasági válság következményeként általában a népszaporulat az utolsó években gyengébb, mint a normális években, különösen pedig a háború előtt volt. Érthető, hogy a gazdasági válság súlyosbítja a megélhetés gondjait és a szülők a mindennapi kenyérért folytatott nehéz harcukat félnek a család szaporítása folytán még súlyosabbá, esetleg elviselhetetlenné tenni. Különösen súlyosan viseli egy kisebbségi nemzet a megélhetés nehézségeit, amikor a kisebbség előtt a megélhetési lehetőségek legbiztosabb helyei el vannak zárva. Érthető, hogy a szülők nehezen vállalják fiaik előtt a felelősséget akkor, amikor a kisebbségi sorsú fiatalság elhelyezkedését nem látják eléggé biztosítva. Nemzeti szempontból, a nemzet jövőjének szempontjából azonban minden megélhetési nehézség és elhelyezkedési akadály ellenére a megfelelő népszaporulat olyan elengedhetetlen feltétel, amellyel szemben az egyéni érdekeknek háttérbe kell szorulni és az egyéni elbírálás helyett csupán á nemzet érdeke jöhet tekintetbe. Az állami népszámlálás szerint a köztársaság csehszlovák nemzetiségű lakossága 1921 évtől 1930 évig 11'3 százalékkal növekedett és ugyanezen idő alatt a magyarság száma 3‘6 százalékkal csökkent. S amig a magyarság születési arányszáma 1925 évben 28*3 ezrelék volt, addig 1931 évben 26*87 és 1930 évben már csak 23*74 ezreléket tett ki. Igaz, hogy a népszámlálás adatai nem tükrözik vissza ezt a szaporodási arányt, mert a nemzetiségi megállapítást különféle körülmények befolyásolták, de tagadhatatlan, hogy napról-napra fogyunk. Sok egykés magyar van, aki a nagy család fokozott megélhetési gondjait nem meri vállalni, mert a fiatalság elhelyezkedését, megélhetését nem látja biztosítva. De ennek ellenére nem szabad felednünk, hogy egy nép, amely szaporulatában visszamarad, meghátrál az életküzdelmek nehézségei előtt és elveszti reményét a jövő boldogulásában, önmaga ássa meg sírját, mert más élnivágyó népek, küzdelemre elszánt és a jövőben bizakodó nemzetek martalékává lesz. Benes külügyminiszter a julius elején megtartott prágai nagygyűlésen ismételten felhívta a légionáriusok figyelmét, hogy „egynéhány évtized múlva a köztársaság 18 millió lakosából 15 millió egyenlően érző, együttesen fellépő, mindenben azonos csehszlovák nemzet lesz, ha a nép teljesiti kötelességét és elhivatottságának megfelel". Az élniakarás minden népnek és nemzetnek egyformán joga. Minden nemzetnek kötelessége és elhivatottsága a nemzet állagát növelni, összességét számbelileg erősíteni, a sorból kidőlt apák helyét nemcsak pótolni, hanem számukat megkétszerezni, mert csak egy számbelileg erős és szaporodásában fejlődő nép tud az élet viszontagságaival megküzdeni, helyét a többi népek között megvédelmezni és megtartani a jövőben is. A magyarság fenmaradásá- nak és jövő boldogulásának alapfeltétele, hogy számát ne csak megtartsa, hanem növelje, hogy a köztársaság népei között elfoglalt százalékos száma ne csak fenmarad- Jon. hanem növekedjék is. És minél nagyobb lesz a magyarság száma, annál biztosabb Imz megélhetése, jövő boldogulása. A véghiíejtődés télé Az olasz és a francia minisztertanács után a hatalmak felkészültek a genfi döntésre Marconi Afrikába megy — A benszülött olasz katonák nem csatlakoztak az abessziniaiakhoz Szomálifőidbn Párís, augusztus 28. A népszövetségi tanács szeptember 4-i összeülése előtt az abessziniai kérdés fejlődésében lényeges események nem várhatók. A genfi konferencia diplomáciai előkészítése lázasan folyik s ugyanakkor Olaszország fokozott mértékben erősíti keletafrikai pozícióit és a bozeni hadgyakorlatokkal országvilág előtt bemutatja Itália erejét. A vihar előtti csend eseményei közé tartozik a multheti angol minisztertanács után a tegnap délután lezajlott bozeni minisztertanács, amelyen Mussolini a szó szoros értelmében az ágyuk tövében, óriási hadsereggel körülvéve és a tábornokok közvetlen szomszédságában megbeszélte minisztereivel az ország helyzetét s azokat a lehetőségeket, amelyekkel a római kormány az uj diplomáciai harcba indulhat. AZ „ÖTSZÁZEZREK HADGYAKORLATA". Az olasz alpesi vadászok a bozeni nagy ihadgyakoir la tokra indulnak. A minisztertanács érdemleges tartalmáról nem sok szivárgott ki. Beavatott körök tudni vélik, hogy elsősorban gazdaságpolitikai és pénzügyi kérdésekről volt szó, mert az olasz gyarmati hadjárat két legveszedelmesebb pontja a gazdasági ellátás és a pénzügyi alimentálás kérdése. Az olasz minisztertanácshoz hasonló jelentőségű a szerdán délután négy órakor megtartott francia minisztertanács is ,amelyen Laval az olasz és angol nagykövettel folytatott tanácskozások után vázolta a világpolitikai helyzetet. A francia miniszterelnök óvatosságot ajánlott és a miniszterek elhatározták, hogy Genfben a lehető legerélyesebben közvetíteni fognak Anglia és Olaszország között. Páris semmiesetre sem engedi meg, hogy a népszövetség presztízsét csorba érje és szükség esetén inkább az olasz álláspontot fogadja el, mert Genfet elsősorban Róma felől fenyegeti veszedelem és ha kell, szembehelyezkedik Anglia tulrideg és merev felfogásával. A párisi minisztertanácson egyébként összeállították azt a bizottságot is, amely Franciaországot a népszövetség ülésszakán képviselni fogja. Az állandó bizottság vezetője Herriot állam- miniszter lesz, továbbá Paul-Boncour, Henry Berenger, a szenátus külügyi bizottságának elnöke és Paul Bastid, a kamara külügyi bizottságának elnöke. Laval miniszterelnök és külügyminiszter résztvesz a szeptember 4-én kezdődő tanácsülésen és jelen lesz a népszövetségi közgyűlés megnyitásánál is, A Daily Mail szerint Olaszország a következő okiratokat terjeszti a népszövetség elé: 1. Adatok arról, hogy Abesszínia mennyiben vétett a nemzetközi megállapodások ellen, 2. az abessziniai rabszolgaság, 3. a fekete népek barbár elnyomása az abessziniai uralkodó kaszthatalma alatt, 4. az igazságszolgáltatás tökéletA mai nemzedéknek számolnia kell azzal, hoary élete verejtékes erőfeszítés és nélkülözésekkel teli. Ezt azonban megadással és büszkén kell viselnünk. Gondolnunk kell arra, hogy elődeink a múltban még nagyobb erőfeszítéssel küzdöttek és nagyobb nélkülözéseket szenvedtek a mi érdekünkben, a nemzet jövőjének biztosítása és a mi életünk megalapozása érdekében. Elődeink példája minket is kötelez. S gondolnunk kell arra, hogy a gazdasági válság nem tart örökké, a mai nehéz időket jobb idők váltják fel, amikor az életfentartás könnyebb és a jövő nemzedék boldogulása biztosabb lesz. Ebben a jövőben a jövő nemzedéket minél nagyobb számban részesítenünk kell. De ezt a kort csak úgy érhetjük el, csak abban az esetben hagyhatjuk utódainkra örökségül, ha nemzetünk nemcsak megtartja létszámát, hanem erős gyarapodás folytán kiterjedt és erős lesz, ha számbelileg is meg tud küzdeni az élet nehézségeivel, az eléje tornyosult megélhetési akadályokkal. Egyéni érdekeinket a nemzet jövő érdekeinek kell alárendelnünk. El kell felejtenünk egyéni életünket és a nemzet jövő boldogulásának megalapozásában kell örömet lelnünk, a jövőért kell élnünk és dolgoznunk. Példa elég áll előttünk. Tekintsünk nyugatra, délre vagy keletre, minden irányban találunk népeket, amelyek talán a múltban, talán még a háború előtt is egyéni örömök hajhászásában látták az élet célját s ma feloldódnak nemzetük összességében és minden erejükkel, képességükkel csak egy céljuk van, hogy nemzetük naggyá, hatalmassá és erőssé legyen s meg tudjon küzdeni más népek erejével és terjeszkedési szándékával. Nem igaz, hogy sokan vagyunk, hogy nincs elhelyezkedési lehetőségünk, hogy nincs boldogulásra reményünk. Szükhatáru szülőföldünkön még ma is sok életlehetőség van, melyet elfoglalhatunk, melyet kifejleszthetünk és melyet boldogulásunk alapjává tehetünk. Igaz, hogy ez fáradságos munkát igényel és fényes köntös helyeit hétköznapi ruhával kell megelégedni. De ezek az élet- lehetőségek is nagy értéket képviselnek, sőt talán éppen ezek az igazi értékek, amelyekre a nemzet jövőjének biztosítása érdekében szükségünk van. Csak legyünk sokan, hogy ezeket a munkatereket is elfoglaljuk, meghódítsuk magunknak és jövő nemzedékünknek. Népünk nagy szaporulatára, a nemzetfelesleg feszítőerejére szükségünk van, hogy magunkat megtartsuk és megerősítsük, megélhetésünket könnyebbé tegyük, otthonunkat magunknak és utódainknak biztosítsuk és memzetünk jövő boldogulásának alapját sziklára építsük. Élni akarunk, fenn akarjuk tartani magyarságunkat, erőseknek kell lennünk, felkészülve az élet minden küzdelmére. Az örökségként ránkmaradt élniatca- rásunkat utódainkra kell hagynunk, hogy a jövő nemzedék boldogulása, nemzetünk fenmaradása minden próbával szemben ellenállóképes legyen. Ezt pedig csak népünk nagy tömege adja meg.