Prágai Magyar Hirlap, 1935. augusztus (14. évfolyam, 174-199 / 3726-3751. szám)

1935-08-25 / 194. (3746.) szám

bán, rá akarta beszélni, hogy vegye kezébe az egész birodalom irányítását. Tisza azonban, jól tudta miért, erre az aján­latra kitérő választ adott s amikor elment, Connad felháborodva szólt a feleségéhez: — Örök kár, hogy ez folyton csak a maga kicsinyes magyar „templointoronypolitikáját“ folytatja... Érdekesek az emlékiratnak azok a részle­tei is, amelyekben Ferenc Ferdinándról ka^ púnk rendkívül éles képet. Conrad szerelmes leveleiben ugyan nagyon sokat irt és rendkí­vül kemény kritikai éllel a trónörökösről. Különösen éles szavakkal bírálja a tábornok Ferenc Ferdinánd katonai képességeit az 1918-as őszi hadgyakorlatokról küldött sze­relmes levelekben. Ebben a jellemzésiben fe­leletet találhatunk arra a kérdésre, hogy tulajdonképpen miért kellett elpusztulnia a monarchiának, — ha meggondoljuk, hogy Fe­renc Ferdinánd a legkritikusabb időpontban, egészen meggyilkoltatásáig, tehát a háború kitöréséig legfőbb katonai parancsnoka volt az osztrák-magyar hadseregnek, a felszerelés, a kiképzés és az összes katonai dolgok kor­látlan hatalmú irányitója. Conrad szerint Ferenc Ferdinándban rendkívüli módon ki volt fejlődve a teatralitás iránti érzék és ebben a tekintetben nagyon sok hasonlósá­got mutatott jelleme Vilmos császáréval, akivel egyébként kitünően meg is értették egymást. Ezen a hadgyakorlaton, amelyről Conrad azt írja, hogy Ferenc Ferdinánd előre kiosztott szerepek szerint mindenkit dróton mozgatott és természetesen őneki kellett győznie, tulaj­donképpen „színházat rendezett felesége, gyermekei és néhány arisztokrata számára“. A komédia annyira felizgatta Conradot, hogy be is nyújtotta lemondását és csak hosszas rábeszélésre vonta ismét vissza. Az „öregsir" és a „l!aíal ur“ Nagyon érdekes részleteket olvashatunk a könyvben Ferenc Józsefről is, akit egyéb­ként Conrad is és az özvegy is igyekeznek a különféle pletykákkal szemben mentegetni és tisztázni. Conrad például élesen szembe­fordul azokkal a pletykákkal, amelyek sze­rint Ferenc József az utolsó években már nem volt szellemi képességéinek birtokában és a háború alatt a legfontosabb referátu­mokra sem tudta koncentrálni figyelmét. Conrad leveleiben minduntalan utal ezekre a pletykákra és hangsúlyozza, hogy maga ilyet soha nem tapasztalt. Csak egyetlen egyszer fordult elő, hogy amikor Conrad referált a hadihelyzetről — a császár elaludt. A vezérkari főnök természetesen erre rögtön elhallgatott és csak akkor folytatta előadását, mikor a császár újra fölébredt — és hangsú­lyozottan hozzáteszi, hogy ez alig tartott to­vább két percnél... Amikor Ferenc József halála után Károly első uralkodói ténykedései láthatókká váltak és az udvar kritikusabb szemű hatalmassá­gai kétségbeesetten látták a fejleményeket, egyszer bizalmas beszélgetés során Koerber miniszterelnök a következő szavakat mondta Conradnak: — Az öreg császár hatvan esztendeig fára­dozott azon, hogy tönkretegye a monarchiát és mégsem tudta tönkretenni. Ennek a fiatal urnák ez két év alatt sikerülni fog... A könyv, amelyet tagadhatatlanul olyan- valaki irt, aki az események jelentőségét semmiképpen sem tudta fölmérni, s aki vá­logatás nélkül leközölt könyvében mindent, amit érdekesnek tart, a történelmi pletykál­kodás szempontjából olyan dokumentum, me­lyet a történetírók sem hagyhatnak majd fi­gyelmen kívül, ha a monarchia összeomlásá­nak okait objektív szemmel fogják egyszer kutatni. — A törvénytár hivatalos magyar fordításának 1935. évi 25. füzete most jelent meg a következő tartalommal: 63. Törvény az állem védelmi céljai­ra való kisajátításról. — 64. Törvény a katonai fe- nyitő és fegyelmi jogról. — 65. Hirdetmény a ka­tonai fegyelmi törvény uj szövegéről. — 66. Tör­vény, amely a Csehszlovák Köztársaság és a Ro­mán Királyság között a vámeljárásnál, a vámsza­bályok elleni kihágások meggátlásánál, üldözésénél, megbüntetésénél veló kölcsönös segélynyújtás ég a vámbünügyekben való kölcsönös jogsegély tárgyá­ban 1930. évi december hó 22-én kötött egyezmény (vámkartel) III. részét bolállami hatályossággal ru­házza fel. — 67. Törvény a szállítói pénztári utal­ványokról. — A Csehszlovák állam törvényei és rendeletéi gyűjteményének évi előfizetési dija 120 Kcs, az egyes füzeteké pedig levelenkint 20 fillér. A régebbi 1922—1934. évfolyamok terjedelmük szerint 120 -180 Kcs árban kaphatók. Az összes megrendelések egyszerű levelezőlapon az „Állam- nyomda“, KoSice címére küldendők. A pénz elő­zetes beküldése mellőzendő. ASSZONYOK LAPJA--T——— ' —T- " ■■■ I _______ 1 ^ ^ --------- - - - - --------- ~ ­DI VAT Emlékszem még a „fruíru"-ra Emlékszem még a „porzsinórra4' Akkor éltem még ifjú volt Nem ily egyhangú s ily mogorva. Emlékszem még a „puffos ujjra“ S felidézem újra meg újra, Zsuzsit, — egykoron Zsuzsikát — Ki vígan hordott tunikát. Emlékszem tornyos frizurára („Einlag": vendéghaj, mely hamis) S a karcsú biztositótü’vel összetűzött „ingblúzra" is. Kevesebb volt a magas nőcske De nem volt csak — magas cipőcske — Hordták fűzősen, gombosán, És hegombolták gondosan. Régi divathölgy „Chypse"-töl volt S Ylang-Ylangtól illatos, Hogy ruhácskája jól csukódjék Kellett a sok „patent-kapocs". S hogy teljes legyen a főzőcske, Vasból, halcsontból a főzőcske, Habár szenvedtek e miatt... Hiába! Ez volt a divat! Most? Uszódresszek, rókákeppek, Esti ruhában fémfonal, Könnyű kis prém (melyik a legszebb?) Bubifej és áramvonal. Mosoly, mely sok mindent ígér Kivágás, mely derékig ér, öt nagy petty Edit fátyolán S volán mellett ül a Jolán. Egykor monoklin néztem őket Mostan vastag szemüvegen Egykor azt mondták: „Drága Jancsi" Mostan azt mondják: „öregem". Hej, sokat szenvedtem miattuk Imádom — (bármi is a divatjuk) — Őket most is, mint akkor is ... így: virágos az aggkor is! FARKAS IMRE. Áfmeneli gyermekruhák — Vasárnapi divatlevéi A szeptém-ber elsejének közeledte egymástól tel­jesen különböző érzelmi csoportokra osztja a csa­ládokat. Az iskolaköteles családtagok hangulata pél­dául egész a lehangoitságig eülyed. Szomorúság ü! ki az arcukra, ha arra emlékeztetik őket, hogy a gondatlan hancúrozások ideje már lejárófélbeiuvan és újra a koránkelés, csöndes figyelem és tanulás szorgalmas hónapjai következnek. Az iskolaév kezdetét viszont a mamák pillanat­nyi megkönnyebbüléssel fogadják. A mozgalmas és élénk vakáció után örömmel várják az otthonra új­ra beköszöntött csendet. Ebben, a legtöbb esetben igen megérdemelt nyugalomban aztán ismét neki­láthatnak az iskolaévek kezdetével megismétlődő anyai gondok megoldásához: az iskolás hölgyek vagy urak ruhatárának átjavitásához és felfrissí­téséhez. Mert a vidáman átjátszott nyár mindig pár centi­métert jelent a növekedésben. Ami a nyári szezon elején még viselhető volt, az ma már kurta és szűk vagy a túl vidám vakációzás hatása alatt — hasznavehetetlenné vált ... A mama és házivar­rónő haditanácsa összeül és megkísérli az átalakí­tási, meg kijavítási lehetőségeket. Ha pedig n ncs segítség, a nem használható kis ruhadarabok helyé­be újakat készítenek. Abban az időben, mikor még a kisleányruhákat csipkével és hímzésekkel agyondiszitve, a fiukét pedig komplikált szabással készítették, az ilyen is­kolaév elejei ruhatárfelfrissités hosszantartó felfor­dulással járt. A varrónőt-és a kisegítő mamát hete­kig elfoglalta. Ma a gyermekruházat annyira leegy­szerűsödött és olyan kevés anyagot igényel, hogy a kisruhák összeállítása kevés munkát és csekély ki­adást jelent. Mert a praktikus öltözködést illetőleg az utóbbi években sok ésszerű ujitás történt, nemcsak a fel­nőtt, de a gyermekruházkodás terén is. A gyerme­keket nem kicsinyített felnőttekként öltözteti a di­vat, hanem uj, praktikus, kimondottan gyermek­ruhákba. Az uij ruhák olyan megoldások szerint készülnek, melyek nem akadályozzák a szabad mozgás kényelmét, könnyen tisztithatóak s vasal­hatlak, egyszerűek és mindezeken fölül — csino­sak is. Az őszi gyermekdivat folytatása a nyári, prakti­kus jellegű gyermekdivatnak. A kis fiuk részére to­vábbra is a könnyen tisztítható, blúzra felgombolt nadrágruhákat favorizálja. A nagyobbaknak a fa- zonkihajtós, sok zsebes zakkót, a térdig érő rövid nadrágot vagy a hosszabb és „nagyfiusabb“ térd­nadrágot Írja elő. A fiú átmeneti kabátok legtöbbje raglánszabás szerint aprómintás angol szövetből, gabardiniból vagy teveszőrből készül. Minél egy­szerűbb a kivitelűk, annál inkább megfelelnek a célnak. A kisleányok iskolaruhája — nyolc éves korig bezárólag — rövid passzérészre dolgozott, körbe berakott vagy behúzott övnélküli formát mutat. Ezen a koron túl az úgynevezett zsömper-ruhákat hordják, amely derékon alulig érő, többnyire zse­bekkel díszített felsőrészből és berakott vagy glok- nikkal bővített szoknyából áll. Derékban elhelye­zett keskeny öv, csinos világos gallér és kézelő- garnitúrák, gombok és zsinórezegélyezés a díszeik. A különböző formájú gombok közül a gyermekru- hákra, a nagy- és háromszögletek ceontgomhokat, meg a hosszúkás alakú fagombokat adják, mert a gyermekruhák keresetlenül egyszerű jellegét a töb­bi, fantasztikus formájú gombváltozatok elrontanák. Igen praktikusak és amellett divatosak a maga­sított vállpántokkal készített szoknyák. Ezekhez élénksziniü zefirbluzokat é6 színes, kötött pulóvere­ket viselnek. Kedveltek az elütő szinti és anyagú összedolgozások is. Sok sima és mintás anyagból összeállított ruhát vagy mintás kabátkával kiegé­szített sima ruhát látni. A késő őszi gyermekruhaanyagok között nagy 6zeTepet játszik a bársony és bolyhos angóra és a meleg velurszövet. Egyelőre — a meleg szeptemberi napokra — a könnyebb vászon, trikkó és vékony szövetanyagok az előnyösebbek. A mai divatképünk ilyen koraöszre alkalmas is- koiaruhákat mutat. Természetesen a kis modelek, hosszabb ujjakkal, mint kimondott őszi ruhamode- lek ifi felhasználhatók. Ilyen a baloldali első ruha, amely 7—8 éveseknek alkalmas. Szines összetűzés és zsinorozás diszitik. Ugyanígy a második zsöm- peTrulhát is. Bájos a kockás anyagú középső kisleányruha, Ezt egyik oldalán bezeimediizett organdi gallér díszí­ti. A negyedik model érdekes összeállitásu ruhából és félhosszu, ujjas, elöl nyitott bársony boleröból áll. Az előtérben ülő kis figura kedves, világos szövetanyagu, pelerlnes ruhácskát visel, elől pety- tyee szalaggal. Az utolsó ruhának érdekes az elől levarrott pelerinrésze. A két utolsó model, hosszú ujjal, mint késő őszi-téli ruhaötlet is felhasznál­ható . RADVANYI MAGDA. Rumos gyümölcs — ecetes, mustos befőttek A gyümölcskonzervek egyik legfinomabb, legza­matosabb fajtája a rummal vagy konyakkal készí­tett befőtt. Feldolgozásra kerülhet a nyári és kora­őszi idényben mindenféle gyümölcs, melyeket a be- érés sorrendjében nagy ürtartaLmu üvegekben ve­gyesen is rétegezhetiink. A nyers gyümölcs előké­szítése ugyanúgy történik, mint a rendes befőzés­nél. További eljárás a következő: veszünk egy megfelelő nagyságú uborkásüveget, aljára porcu­korréteget hintünk s erre helyezzük a konzerválan­dó különféle gyümölcsöt, minden réteget porcukor­ral vastagon meghintve s 1—2 kanál finom rummal vagy konyakkal meglocsolva. Az üveget, míg meg­telik, leboritva napos helyen elraktározzuk. — Más eljárás szerint a gyümölcsöt, pl. szilvát, hámozott és kettévágott őszibarackot, pár szemnyire szétsze­dett szölőfürtöket, stb. külön-külön vagy vegye­sen befőttes üvegekbe rakjuk, oly módon, hogy az üvegek csupán félig legyenek megtöltve. Ekkor 1 kg. gyümölcsre 1 kg. cukrot számítva, szörpöt fő­zünk, langyosra hütjük s 2 deci rumot, konyakot vagy finom cseresznyepálinkát, darabka fahéjat, pár szem szegfűszeget adunk hozzá. Az előkészí­tett gyümölcsös üvegeket ezzel a keverékkel fel­töltjük, majd erősen lekötözve, 2 hétre napos hely­re állítjuk. Ecetes befőttnek minálunk úgyszólván kizárólag hámozatlan kékszilvát szoktak felhasználni. Követ­kező módon készül: 1 és félliter vizből s 1 kg. cu­korból szörpöt főzünk. Adunk hozzá Ízlés szerint kevés borecetet, fahéjat és szegfűszeget. Amikor mindez forr, beleadjuk a szép, hibátlan, félérett szilvát, egyszerre nem túl sokat. Addig főzzük, míg a gyümölcs héja felnyílik, ekkor kiszedjük, újabb részletet adunk bele, ilymódon kifőzve az egész készletet. Végül a szirupot újból felfűzzük s ráönt­jük a szilvára. Ezt az utóbbi eljárást másnap meg­ismételjük. Harmadnap a gyümölcsöt üvegekbe rakjuk s úgy öntjük rá a forró szörpöt. Légmentes bekötözés után az üvegeket kigőzöljük. Sültek, fő­leg vadfélék mellé tálalható ez a kitűnő, savanykás izü befőtt. Mifelénk kevéssé ismert konzerválás)' mód a mus­tos befőzés. Körtét, almát, birsféléket lehet így el­tenni. Ugyanúgy készül, mint a rendes gőzölt be­főtt, azzal a különbséggel, hogy cukorszörp helyett édes, illatos szőlőfajták, stb. felére besűrített must­ját töltjük a gyümölcsre. — Itt említjük meg, hogy befőzésnél a cukorszörp egy részét — de leg­feljebb a felét — mézzel is pótolhatjuk. Ilyénkor számítunk arra, hogy a méz cukortartalma átlago­san kb. 70 százalék s édesítő ereje csekélyebb a süveg vagy kockacukorénál. (Öreg gavallér nyilatkozata) '■+ * ÍLt~±.'%A ____________________________________________ i_________,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents