Prágai Magyar Hirlap, 1935. augusztus (14. évfolyam, 174-199 / 3726-3751. szám)
1935-08-03 / 176. (3728.) szám
2 1935 augusztus 3, szombat* Csíz Jód Bróm fürdő Aianiva *-reifneszes?tie!>, m^e, illírig* csont, börbajoknál, golyva, híidések, tabes es ai anyagcserezavarok egyéb bajainál. Olcsó pausa. üurak iCnűenylpe,-1 napra az összköltségek Kö J‘2oö.— ’S napra az összköltségek Ke 1550.— állami sryermekszana tórium; Ismertetői küld •> Fürdűigazgatóság Ciz kupéié. sátj munkáját befejezte és a népszövetségi tanács az olasz—abesszin kérdésben végleges álláspontot foglal majd el. Ez az időpont valószínűleg szeptember 4. lesz. Megüt! az olasz válasz - űz nincs még döntés Genf. augusztus 2. Ma délelőtt megérkezett Genfbc az olasz válasz a báró Aloisi által előterjesztett javaslatra vonatkozóan. Az olasz delegáció vezetője azonnal fölkereste Laval miniszterelnököt és közölte vele kormánya álláspontját. Az olasz válasz azonban nem tekinthető véglegesnek és Laval miniszterelnök még ma délután tanácskozást folytatott Edén lorddal, majd pedig Aloisi báróval. A tárgyalások végeredményéről még nem adtak ki jelentést, egyelőre azonban már csak a rezolució megfogalmazásáról van szó. Tekintettel arra, hogy bizonyos nehézségeket még mindig nem sikerült elhárítani, nem lehetetlen, hogy a mai nap anélkül múlik el, hogy a népszövetség tanácsa összeülhetne. Ezzel szemben francia körökben az a vélemény, hogy még a mai nap folyamán sikerül befejezni a népszövetségi tanácskozásokat. Addis Aheba, augusztus 2. Csütörtökről péntekre virradó éjjel a császár elnöklete alatt minisztertanácsot tartott a kormány, amely két óra hosszat tartott. A minisztertanács állást foglalt a népszövetségi eljárással kapcsolatban. Elet hangok Olaszország ellen az angol alsóházban London, augusztus 2. Az angol alsóház tegnapi ülésén Lansbury, a munkáspárt elnöke kérdést intézett a külügyminiszterhez az olasz- abesszin konfliktusra vonatkozóan. Lansbury kijelentete, hogy érthetetlennek tartja, hogy a nemzetek, amelyek nincsenek abban a helyzetben, hogy külföldi adósságaikat megfizessék, ilyen fantasztikus összegekbe kerülő vállalkozásokat hajthatnak végre. Utána Vivian Adams konzervativpárti képviselő intézett interpellációt a külügyminiszterhez és kijelentette, hogy Angliának a legradikálisabb eszközöktől sün szabad visszariadnia, hogy Olaszországot Abesz- sziniával szemben folytatott politikájától eltérítse. Kijelentette, hogy a szénszállítások beszüntetését és a Szuezi csatorna lezárását is megengedhető eszköznek tartja Olaszországgal szemben, Sir Sámuel Hoare külügyminiszter azonnal válaszolt az interpellációkra és kijelentette, hogy Anglia tökéletesen tisztában van kötelezettségeivel és minden körülmények között igyekszik megfelelni azoknak* Az a probléma, ami most szőnygre került, egyike a legsúlyosabb problémáknak, mondotta a külügyminiszter, amivel a világnak szembe kell néznie és ami előreláthatólag a jövőben még nagyobb jelentőségre fog szert tenni, a világ hatalmait két csoportra osztja, és pedig azoknak a hatalmaknak csoportjára, amelyek gyarmati birodalommal rendelkeznek és azokra, amelyek neon rendelkeznek gyarmatokkal. — Tökéletesen egyetértek azzal, — mondotta a külügyminiszter, — hogy a gyarmatokkal rendelkező államok nagyobb és súlyosabb felelősséggel rendelkeznek. És ha akármilyen nehéz is ez a probléma, nem lehet a világ egyrészében elszigetelten erőszakos megoldásokat alkalmazni. Egy olasz-abesszin háború hatása elsősorban a népszövetség helyzetét ren- dithetné meg. A kicsi és gyenge államok elveszítenék legfőbb támaszukat Paktumok és szerződések, amelyekre Európa biztonsága épül fel, máról-holnapra papirronggyá válnának. Angliának, állapította meg beszéde során Hoare külügyminiszter, mint ahogy ezt már többizben leszögezték, semmi kifogása nincs Olaszország bizonyos terjeszkedési törekvései ellen. De megköveteli Olaszországtól, hogy amertnviben Abesszíniával szemben elintézni i valója van, akkor ezt megfelelő formában és ; utón intézze el s népedig úgy, hogy veszélyez-! tesse vele a békét és a többi államok nyugalmát. Tisztában kell lennie azzal, hogy egy háború 'ikériityftétlenül a béke erőinek raeggyengité- ébez, esetleg teljes lerombolásához vezethet. Olasz fenyegetés Anglia felé Genf, augusztus 2. Olasz politikai körökben ugyanekkor egyre élesebbé válik a hangulat Anglia ellen. Az „Echo de Paris" főszerkesztője Genfben tartózkodik, ahol beszélgetést folytatott egy nagyon magasállásu politikussal, aki a következőket mondotta neki: — Tisztában vagyunk azzal a kárral, amelyet Angliának okozhatunk. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy fél nap leforgása alatt elpusztíthatjuk Máltát és repülőgépeink segítségével Angliát ázsiai nagy összekötő vanalain lehetetlen helyzetbe hozhatjuk. Ezzel szemben felvetem a kérdést, hogy mit i árthat nekünk Angliai Veletek, franciákkal, együtt, repülőgépekkel és a tengeralattjáró naszádokkal, mi vagyunk a Földközi tenger urai. Ez a rideg nyilatkozat mindenesetre élesen jellemzi azt a hangulatot, ami olasz politikai körökben Angliával szemben uralkodik. Természetesen, mondani sem kell, hogy a nyilatkozatnak túlságosan nagy jelentősége nincsen és a következtetés sem állja meg egészen a helyét, mert hiszen Olaszország és Franciaország valószínűleg nem találnák meg ilyen egyszerűen az együttműködési plattformot Angliával szemben, ha egyszer komolyan elmérgesedne a helyzet. Annyi bizonyos, hogy az olaszok Máltát, legalább is egy időre, kikapcsolhatják az angol világhálózat szervezetéből és ezáltal az Ázsiába vezető útvonalon komoly gátat emelnének Anglia elé, ez viszont kikerülhetetlenül maga után vonná Anglia és Olaszország mérkőzését. Eny- nyire pedig valószínűleg mégsem fog elmérgesedni az olasz-abesszin konfliktus. Igyeüep szempont: időt nyerni Genf, augusztus 2. Mussolini válasza a legújabb rezoluciós javaslatra, amit Aloisi Laval- lal és Edennel folytatott tanácskozás alapján elébe terjesztett, általában megnyugvást keltett Genfben. Az olasz miniszterelnök némi változtatással elfogadja a rezoluciót. Ezek a változtatások előreláthatólag nem fognak nehézséget okozni. Aloisi báró és Laval miniszterelnök állandóan tanácskoznak és amikor a két tárgyaló fél között teljes értékű megegyezés jött létre egy pontra vonatkozólag, azonnal közük a szöveget Edén lorddal. Beavatottak szerint ma este bizalmas ülésre ül össze a népszövetség tanácsa. Általános vélemény szerint a döntőbírósági eljárásra vonatkozóan máris teljes egyetértés jött létre a felek közöt. A Laval és Aloisi által elkészített szöveget Edén tanulmányozása után továbbítják az abessziniai delegátus kezeihez. A nagyhatalmak képviselőinek igyekezete ma már kizárólag arra iránytű, hogy megmentsék a népszövetség presztízsét és legalább is egyelőre kitolják a háborút. Arról ma már aligha van szó, hogy ténylegesen megakadályozzák a kelet- afrikai háború kirobbanását. Mussolini ugyanis kijelentette, hogy semmi szin alatt sem hajlandó a népszövetségtől előírásokat elfogadni és legfeljebb abba egyezik bele, hogy rövid időre kitolja a döntő lépések megtételét. Franciaország és Anglia ma már csak abban reménykednek, hogy ez alatt a rövid idő alatt sikcriil elérni a háború megakadályozását. Kutrc'ini ét e nésut teüiozáta Addis Abeba, augusztus 2. A Reuter-iroda tudósitója azt a szenzációs értesülést közü, hogy politikai körökben felmerült az a terv, hogy Abesszínia császára találkozzék Mussolinivel semleges területen, hogy az abesszin—olasz konfliktussal kapcsolatos kérdéseket nyíltan megbeszéljék. Politikai körökben ettől a találkozástól állítólag sokkal több eredményt várnak, mint a népszövetség tanácskozásaitól. msmammummaBmmummmm Csaldirisi minsszferetaöSc lififetn találkozik a güris királyi családdal? SzaloniM. augusztus 2. Csaldarisz görög miniszterelnök átutazóban a szalunikii állomáson fogadta a sajtó képviselőit s kijelentette, hogy Bled'ben találkozni fog Pál jugoszláv régensherceggel és Sztojadinovics miniszterelnökkel, akivel politikai kérdésekről fqg elbeszélgetni. A tanácskozások a balkán- antant jelenlegi helyzetére és a nemzetközi problémákra fognak kiterjedni. Az újságíróknak arra kérdésére, hogy a miniszter- elnök bledi tartózkodása alkalmával találkozik-e a görög királyi család tagjaival, Gsaldarisz kijelentette, hogy, noha ilyen találkozás nincs tervbevéve, de ha történetesen Bledben tartózkodik a görög királyi család valamelyik tagja, természetesen találkozni fognak. Az egyik újságíró érdeklődött, hogy mikor keiül sor a népszavazásra Görögországban, amire Csakiarisz azt válaszolta, hogy a görög kormánynak nem szándéka sokáig halasztani a népszavazás megejtését. Újból tüntetnek Frandaerszísban a takarékossági rendetet ellen Páris, augusztus 2. A kormány takarékossági rendelete miatt egész Franciaország területén újból tömegfelvonulások voltak. Párisban 20.000 munkás tüntetett a kormányrendelet ellen. Strassburgban 15.000, Mühlhausban 10.000, Colmarban 6000, Brestben 10.000 és Liliében 6000 munkás vett részt a tüntetésekben. 51 Az asszony nyugodtan válaszolt. Hangjának különösen zengő, de nagyon kellemes alt hangzása volt. Ha az ember nem tekintett volna kopottas külsejére, megviselt arcára, amelyen az átélt évek szenvedései mind megannyi barázdát vontak, abban a csalódásban ringathatta volna magát, hogy valami nagyon előkelő körökhöz tartozó nő hangját hallja. Mert kulturált, kifinomult volt a hanghordozása nagyon és szavai is választékosak voltak. — Igen. meggondoltam a dolgot már az első alkalommal, amikor magához hivatott, Sir. És a megbízásának egyik részét már végre is hajtottam. Heath felnevetett. — A dolog várakozáson felül sikerült, — jegyezte meg nevetve. — A hatás egész megdöbbentő volt. Tanúskodjék róla ez a fénykép. Kis amatőrképet vont elő tárcájából és átnyújtotta Burkának. A kapitány előhúzta zselééből a nagyitóját, amivel az imént a könyvtárban vizsgálgatta az apró kis illusztrációkat és figyelmesen, aprólékosan nézte meg a képet, amely azt a jelenetet ábrázolta, amikor Missis Creeck palotájának kapujában megszólítja Ab- dul Khargi herceget, támogatást kér tőle és a nagy ur egészen váratlanul megtántorodik. Jó ideig nézte Bürke nagy figyelemmel a képet, amelyet azután tárcájába süllyesztett. — Mindent tudok, Heath, — szólalt meg végül. — Értse meg, mindent. Olyan tisztán látok, mintha egyetlen filmtekercsről pergetnék le előttem egy huszonöt éves tragédia részleteit. Higy- je el, ennél izgalmasabb* drámát még nem igen állítottak elő a leghirhedtebb grand-guignol fÜI mek műtermében sem. Nincs az az irói és rendezői fantázia, amely igy rendezhetné a dolgokat. A kör bezárult, Heath és most már csak a bizonyítékokra van szükségünk. És azok is meglesznek. Ebben biztos vagyok. Majd újból az asszonyhoz fordult. .— Tehát vállalja a feltételeimet? — Kész örömmel, uram. Évek óta a legnagyobb nyomorban élek és sorban adogattam el a holmikat, amik a jobb napokból maradtak rám. Amiket a megboldogult uram még cl nem herdált. Most már nincs semmim és igazán a végső pillanatban jött az ön ajánlata. Az ön nagylelkűsége, Sir, lehetőséget nyújt, hogy hátralevő kevés évemet nyugalomban töltsem. •— A teendője itt nem lesz sok s a dolga kényelmes lesz. A major gondozásában segédkezik a házvezetőnőnek. Ez az egész. De a feltételemet szó szerint teljesítenie kell. Addig, amíg nem szólok, nem szabad elhagynia ezt a területet. Nem szabad a kőfalon kívül mutatkoznia. Idegennel ugyan nem igen kerülhet össze, de ha mégis úgy esnék a dolog, soha senkinek nem szabad tudnia a köztünk létrejött megállapodásról. — Úgy lesz, uram, — fogadta meg az aszszony. Bürke pedig megnyomta a csengő gombját. Pillanatok múlva nyílott az ajtó és belépett George. — George, Missis Creeck ezentúl a szolgálatomban áll és az első épületben fog lakni, abban a szobában, amelyet annak idején Missás Tren- cher lakott. Megértette? Vezesse Missis Cree- cket lakására. A missis egyelőre pihenni fog, a munkakörét majd később jelölöm ki. «— Igenis, Sir. — George meghajolt és Jobbjával intett az asszonynak. Missás Creeck fel- emelkedett ülőhelyéről és Burkéhoz lépett. — Még egyszer köszönöm jóságát, Sir és nem tudok egyebet kívánni, minthogy minden ügyében segítse meg a jóságos Isten. Én hozzám nagyon kevés ember volt az életben jó, Sir, és ezért az ön nevét imáimba zárom. Amikor magukra maradtak, a két férfi komoly tárgyalásba mélyedt. Heath beszámolt az elmúlt huszonnégy óra megfigyeléseinek eredményéről. Ennyi ideje volt annak, hogy a kapitány londoni lakásán tanácskoztak. Mennyi minden fért be ennek a rövid huszonnégy órának a keretébe. George közben könnyű ebédet szolgált fel, de még az ebédjük sem telt el nyugodtan, azalatt is folyton tárgyalni valójuk akadt. Amikor pedig Heath készülődni kezdett, egy ezer fontról szóló csekket vett át megbízójától. De ezen a csekklapon már nem a halott Róbert Bürke aláírása szerepelt, hanem ~ Sir Alfréd Dinningham volt a kibocsátója. A Scotland Yard nagyhatalmú főnöke, aki ugyan soha el nem hitte volna, hogy Mister Heath munkáját pénzzel fogja honorálni. Mert Sir Alfréd senkit és semmit nem utált jobban a magándetektíveknél. XXVII. FEJEZRT. Ólai Wemer leckéje az entomológiából. A croydoni repülőtéren már a starthoz gördítették a hatalmas Afrika-gépet, amely csupán Gibraltárban, a legdélibb európai ponton, érinti a kontinenst s aztán Afrika nyugati partja mentén száll tovább az angol gyarmatokba. Tizenhat utas szállítására van berendezve a pompás masina, amely már számtalan próbát tett megbízhatóságáról. Ez alkalommal azonban csak két utas váltott jegyet és ezek is csupán Gibraltárba kívánkoztak eljutni. Mivel azonban Fokvárosból és a gyarmatokról a South Afrik visz- szatérő útjára tizennégyen jegyeztek elő, a társaság elhatározta, hogy az idén még ez egyszer leküldi Afrika legdélibb pontjáig a gépet. Két utas jelentkezett erre az útra és a start október tizenötödikének délelőtti tiz órájában volt megállapítva. A South Afrik 175 kilométernyi átlagos sebességgel repül, kerek tíz óra alatt tehát lenn kell lennie Gibraltárban. T—aBWriWHIillHI—B—Bf Most kilenc óra ötvenöt perc van és minden előkészület megtörtént már a gép indításához* Ott állanak az emberek, nyolcán, akik arra várnak, hogy adott jelre nekifeszitsék vállukat a hatalmas alkotmánynak és megadják a kezdeti sebességet. Az inspekciós tiszt is ott áll a gép mellett, a pilótával beszélget, majd karkötőjére néz. — Kilenc ötvenöt. Még három percet várunk* aztán ha jön, ha nem, indítjuk a gépet. Az egyik utas már benn ül. Kényelmesen elhelyezkedett a kis közös kabinban, mig kézitáskád ját a hálófülkébe rakta. Előkészítette az újságokat is és már beletemetkezett a Times óriási lepedőjébe. Láthatólag nem törődött az utazással, talán arról sem vett tudomást, hogy a gép indulóban van és a másik utas , akivel tiz órán át be lesz ide zárva, még nem jelentkezett. Köpcös, szélesvállu, borotvált képű ember ez az utas. Éles szabású profiljából sasorr ugrik ki, olyan arc, aminőre az asszonyok rá szokták mondani, hogy érdekes, de van benne valami nyugtalanító, visszataszító vonás. Egészében durva arcnak látszik és ezt a durvaságot csupán a kék szem, meg a sipka alól klcsusszanó szőke hajfürtök enyhitik. Ilyen tiszta kék szeme és szőke haja a skand embertípusnak van. A tiszt még egyszer megnézi az órát cs kezet nyújt a pilótának: — Good bye, John. A viszontlátásra! A pilóta felhúzza bőrkesztyűjét és sapkájának elülső részéit levonja az arcára. Csak a szájnak, az orrnak és a szemnek van nyílás ezen a bör- ellenzőn. a pilóta olyan hatást vált most ki, mint a búvár. Búvár is ő, a levegő búvárja. A kis lé'trafokon kapaszkodni kezd felfelé és már kinyitja fülkéjének ajtaját. A tiszt ebben a pillanatban észreveszi, hogy a nagy csarnok fe'öl egy komikus alak őrült vágtatással. ugrándozó szökkenésekkel rohan a South Afrik irányában. Köpenye, amely nincs begombolva úgy röpköd rajta, mintha denevérszámyak volnának, kézitáskája meg valósággal hintázik, amint a nyurga férfi fel 5 le szökken. Már a hangját is hallani. Folytatása következik SBBB Ili j . I. inHUBH—M—W———WB—BMW8WS A KDDHA1ÁSZ aiEX aREEír bunugyi regénye
