Prágai Magyar Hirlap, 1935. augusztus (14. évfolyam, 174-199 / 3726-3751. szám)
1935-08-21 / 190. (3742.) szám
XIV. évf. 190 '3742) szám • Szerda • 1935 augusztus 21 1 t&Kk J XIV# évf 190 3742) szám * *ser€*a * 1935 au9usztus 21 Előfizetési irt évente 300, félévre 150. negyed* évre 76. havonta 26 Ké_ külföldre, évente 45Q félévre 226. negyedévre 114, havonta 38 Ki. • A képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. ■gyoa szám ára 1.20 Kif vasárnap 2.- Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség. Prága II., Panská a 1 1 c e 12. IL emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12. Ili emelet • • TELEFONJ 303 11 * W 8ÜRGÖNVCIM HÍRLAP PRAHfl Háború előtt (sp) Prága, augusztus 20. „Unalmas már ez az abessziniai dolog —> ilyen és hasonló megjegyzéseket hallottam az újságolvasók körében az elmúlt hetekben, amikor a lapok nap-nap után vezetőhelyen hozták az afrikai jelentéseket, anélkül, hogy az ügy egyetlen lépéssel tovább jutott volna. Igazuk volt. Az újságok öt hét előtt, amikor szabadságra mentem, pontosán ugyanazt írták a helyzetről, a háborúról, az olaszokról, az angolokról, a veszedelemről, mint ma. s amikor visszajöttem. lényegileg ugyanott folytathattam a külpolitikai ujságirómunkát, ahol elhagytam. A címeket sem kell megváltoztatni. Csak éppen a forró nyár és az esős időszak múlt el Abesszíniában, s az ellenségeskedés kitörése veszedelmesen közeledőben van. Helyesen ábrázolt egy napokban látott tréfás kép, amelyen az egyik abessziniai felnéz az égre és becsukja esernyőjét, mig a másik gázálarcot csatol föl. A kép aláírása : „elmúlt az esős időszak, eltehet- jük az esernyőt, s előhúzhatjuk a gázálarcot'*. A hosszú, unalmas előkészítő időszakban az eruópai ember megszokta, hogy ismét háború lesz valahol a gyarmatokon. Háromnégy hónappal ezelőtt még idegesítette a háború szó, mint az említése valami szörnyű nyavalyának, amin csak az imént esett át. Most megszokta, s a mi relatív vigaszokra kényszerült beteg korunkban az is valami, ha a gyarmati háború kitörése nem esik oly pániktelt és ideges időbe, mint tavasszal esett volna. A tűz ki fog törni, de időközben meglocsolták a szomszédos házakat, mély árkot ástak az égő objektum köré. — Az emberek ma vállat vonnak. Elvégre gyarmati háború mindig volt. 1896- ban Kubában, 1898-ban Kínában, 1900-ban Délafrikában, 1902-ben Marokkóban kezdődött, 1904-ben Japánban, 1908-ban Dél- amerikában, 1911-ben Tripoliszban, közben Egyiptomban, Indiában, Mexikóban, s a háború után sem fukarkodott Mars isten Marokkóban, Szíriában, Délkinában. Az abessziniai háború olyasmi lesz, mint az angolok háborúja volt a múlt század végén a máhdi szudáni birodalma ellen. Tényleg olyan lesz és lokalizált marad? Akik beletörődtek a háború kitörésének gondolatába, kizárólag ezzel a problémával foglalkoznak. Ha az olaszok hamar végeznek az abessziniaiakkal, nem várhatók bonyodalmak, s Itália sikerült haditettel gazdagíthatja történelmét, — de ha elhúzódik a harc, s Róma egyre több katonát kénytelen Afrikába küldeni, egyre több pénzt mozgósítani, egyre nagyobb belső elégedetlenséggel megküzdeni, akkor a brenneri határ mögött sem marad nyugton a helyzet. Olaszország egymillió katona hadgyakorlatával bizonyítgatja Tirolban, hogy nem kapcsolódik ki az európai „békemü- ből*‘ sem. De mi lesz, ha ezt az egymilliót hajóra rakják, mert a négus diója a várakozásnál keményebb diónak bizonyul ? Az olaszok gyors győzelemre számítanak. „Mire újra eljön az esős időszak, hazamehettek, katonák", mondja Mussolini, de mintha ilyesmit hallottunk volna már, s „az eljön az eső" helyett csak „lehullanak a leveleket" kell behelyettesíteni s előttünk van a történelem egyik legirtózatosabb tévedése, amire még élénken emlékezhetünk. Katonai szakértők a legjobb esetben egyéves háborút jósolnak, de a nagy hadiKatasztrófáit napja Berlinben Beomlott ni nf földalatti van! alagiiiia, leégett a riíllliíMifás Számos haláfos áldozata van az alagutbeomlásnak - A három legnagyobb rád ógyár SdiMási tárgyai elpusztultak a lángok közölt - Egy na oltja van a ügyésznek - 16 a tüzv m n Berlin, augusztus 20. Az elmúlt huszonnégy óra leforgása alatt két borzalmas katasztrófa játszódott le a német fővárosban. Tegnap este nyolc óra tájban kigyulladt a rádiókiállitás és három kiállítási csarnok úgyszólván teljesen megsemmisült. Tizenhat órával a borzalmas tüzkatasztrófa után, ma délben negyed egykor irtózatos robajjal beomlott az uj földalatti vasút részére épülő alagút. A katasztrófa Berlin középpontjában, közvetlenül a Brandenburgi kapu közelében történt a Hindenburg-platzon. Az első jelentések szerint a katasztrófánál számos munkás életét vesztette. Az egész környéket rendőri és katonai kordon zárja körül és rohamosztagosok tartják távol széles körzetben a közönséget a katasztrófa színhelyétől. Hivatalos jelentést csak délután félkettőkor adtak, addig nem sikerült semmi részletet megtudni a katasztrófáról. A városban növeli az izgalmat, hogy a katasztrófa miatt a belváros szivében le kellett állítani az összes jármüveket. Távoli szemlélők állítása szerint eddig négy halot- i tat vagy súlyos sebesültet húztak ki a ro- ! mok alól. A város minden irányából tűzöl- i tók, autók robognak a katasztrófa színhelye ; felé. Noha a tegnap esti tűzvész rendkívüli | mértékben igénybe vette a berlini tüzgár- ; dát, a ma délben történt katasztrófa újabb j súlyos feladatokat ró a tűzoltókra. Ellenőrizhetetlen jelentések szerint a beomlott alagutban körülbelül húsz személy van betemetve. Ezek közül aligha lehet egyet is élve megmenteni, mert a beomlott aknák huszonöt-harminc méterre vannak a föld felszíne alatt. Félkettőkor hivatalos jelentést adtak ki, mely Berlin, augusztus 20. A kaiserdammi kiállítási csarnokban, ahol tegnap nyitották meg a tizenkettedik német rádiókiállitást, az esti órákban rövidzárlat következtében borzalmas tűz ütött ki. A tűz úgyszólván percek alatt megsemmisítette a három legzsúfoltabb kiállítási termet, amelyben a német rádiótechnika legújabb alkotásai voltak kiállítva, ötven méter magas lángokat lövelt a tűzvész az égre, úgyhogy az egész nyugati égboltot egyetlen hatalmas vörös palást borította Berlin felett. A német főváros tökéletesen felszerelt tüzgár- dája úgyszólván percek alatt a helyszínen termett és hozzálátott a tűz lokalizálásához. A rendőrfőnök SA és SS osztagokat vezényelt ki a tűzhöz, hogy a mentési munkálatokban és a rend fentartásában segédkezzenek. A kiállítási csarnok épülete körül százezrekre menő tömeg verődött össze, úgyhogy a rend fentartása csak nagy nehézségek árán sikerült a kivezényelt rohamosztagoknak. A 3-as, 4-es és 5-ös kiállítási termekből alig lehetett valamit megmenteni, a többi termekből sebtében uccára hordták a milliókat érő drága készülékeket és uj, a közönség előtt nem is ismert rádiómodelleket. A kiállítási csarnok két hatalmas autópavillonja érintetlen maradt. Komoly veszély fenyegette egy darabig a százhatvan méter magas, monumentális rádiótornyot is, amelynek alapzatát már kikezdték a lángok. A toronyban mintegy tiz ember keresett menedéket a pusztító lángok elől és már-már félő volt, hogy nem sikerül őket kimenteni, amikor a tűzoltóságnak életveszélyes munka árán sikerült a toronyban lévő vendéglőbe irányítani a vizsugarakat. A vendéglő ugyanis már hatalmas lángokkal égett és a felcsapó lángok miatt lehetetlen volt megközelíteni a tornyot annyira, hogy az oltási munkálatok eredménnyel kecsegtettek volna. Közben a toronyba szorult vendégek borzalmas segélykiáltásai velőtrázóan süvöltöttek át a zűrzavar felett. A bentrekedtek ugyanis a hangszóró-készülékekbe kiáltották segélykiáltásaikat, úgyhogy ezek a kétségbeesett emberi hangok ezerszeres robajjal gördültek szét a levegőben. A tűzoltóknak végre sikerült kimenteni az égő étteremből operációk befejezése után legalább négy-cj esztendőre volna szükség ebben az esetben is, amíg az olaszok végleg „pacifizálják" Abesszíniát és végleg leverik a minduntalan ki-kitörő helyi ellenállásokat. (Marokkó pacifizálása harminc évig tartott.) Ha nem sikerül a jövő tavaszig döntő eredményt elérni, a nyári esőzések hat hónapra megszakítják a hadműveleteket, közben a bennszülöttek újra megerősödnek s a háború újabb egy évig tart.A két- vagy hároméves gyarmati angazsmán pedig már veszélyt jelent az olasz belpolitikában. Az olaszok optimisták. Nem hisznek az abessziniaiak ellenállásában és felszerelésében. Az egyik tábornok gúnyos parancsot adott ki katonáinak s felszólítja őket, vigyázzanak az abessziniaiak fegyvereire, ne semmisítsék meg azokat, mert „értékes régiségek, muzeális tárgyak azok, melyekért sok pénzt kapni". Túlzás lesz, ámbár elvi- tathatalan, hogy az olasz hadsereg páratlan felszereltségével az abessziniaiak távolról sem versenyezhetnek. Láttam az olasz kato! nákat most augusztus elején Bozenben, a brenneri nagy hadgyakorlat előtt. Láttam hadi gépeiket, ruháikat, ismerem fegyelmezettségüket. A tisztjeik, mind megannyi cé- zári fej, pompás ruháikban veszedelmesen emlékeztetnek a reneszánsz nagy harcosaira. Olaszországban népszerű a hadsereg, a legértékesebb férfiak boldog örömmel lépnek be és természetesnek tartják, hogy testi és szellemi kiváltságaik folytán a tiszti pályára mennek. Előbb ez nem volt igy. A hadsereg, mint a férfiideál telje, természetesen nagyban megnövelte a fegyveres erő értékét. Építeni is tudnak az olasz katonák. Tavaly helyezték át Bozenbe a negyedik olasz hadtest központját, azóta hatalmas hadtestparancsnokságot, öt-hat kaszárnyát, kórházakat, valóságos uj uccákat, két arzenált és számos más katonai objektumot építettek a városban. Hangyaszorgalommal valósítják meg, amit a duce parancsol. Jósolni nehéz. Csak annyit tudunk: ha a háború kitör, az első áldozat a népszövetség lesz. Vagy kénytelen elfogadni a fait ac-, compli-t, s ezzel a népszövetségi alapokmánnyal kerül ellentétbe, vagy kilép Olaszország s ebben az esetben Genf becsukhatja a boltot. Ilyen körülmények között nem csoda, ha Európa a háború gondolatával való leszámolás ellenére feszülten várakozik az eseményekre. A háború előszele amúgy is nagy károkat okozott már a kontinensen. A sürgős megoldásra szoruló európai ügyeket az abessziniai konfliktus háttérbe szorította s vájjon ki gondol ma Középeurópa problémáira, a dunai kérdés rendezésére, a keleti paktumra, a gazdasági és pénzügyi bonyodalmak nemzetközi rendezésére? Az állapotok megoldatlanok s természetesen mindjobban elmérgesednek. Senki sem törődik velük, a züllés, a rothadás processzusa változatlanul tart. Egyszerre csak olyan helyzetbe kerülünk, amikor nem segíthet többé senki s az abessziniai bonyodalmak miatt az abessziniai háború közben a züllés betegsége hirtelen megrohanja az elhanyagolt és meggyengült Európát is — és mi lesz akkor? Rövidzárlat a 4-es kiállítási ideig fog eltartani, amig a mélyben lévő tárnák közelébe tudnak férkőzni a mentők. A katasztrófa széles körzetben teljesen hasznavehetetlenné tette a villamos vasútvonalat, sőt a vízvezeték hálózata is annyira megrongálódott, hogy rövid ideig teljesen szünetel a belvárosban a vízszolgáltatás. Félő, állapítja meg a hivatalos jelentés, hogy a katasztrófának számos emberélet is áldozatul esett, az áldozatok számát azonban egyelőre nem lehet megállapítani. szerint az épülőfélben lévő földalatti vasút alagút ja mintegy ötven méter hosszú szakaszon beomlott. A katasztrófa helyén óriási lyuk tátong. Olyan ez a lyuk, mintha Berlin legszebb és legforgalmasabb részén valaki irtózatos csapással szörnyű sebet ejtett volna. A mentők emberfölötti erőfeszítéssel dolgoznak, hogy a beomlott alagút törmelékei alól kimentsék a betemetett munkásokat. Kétségtelen azonban, hogy a legnagyobb erőfeszítések ellenére is hosszabb
