Prágai Magyar Hirlap, 1935. augusztus (14. évfolyam, 174-199 / 3726-3751. szám)

1935-08-21 / 190. (3742.) szám

^RA:GAlMAGÍARH!RLaH 1935 ■ztus 21, szerda* a ben szorult vendégeket és röviddel ezután vég­leg lokalizálták a tüzet. A monumentális torony déli része, ahol egy óriási fényreklám fogott tüzet, még az éjszakai órákban is lángokban áll és nem is remélhető, hogy sikerül megmenteni. Közben sikerült megállapítani, hogy a tűzvész a négyes kiállítási teremben robbant ki, ahol a Siemens-müvek alkotásait állítják ki. A tűzvészt rövidzárlat okozta. Egy hatóit, milliós anyagi kár Tíz óra tájban sikerült a bárom égő kiállí­tási csarnokra lokalizálni a tüzet. A kiállítási telep többi részét hatalmas vizsugarakkal árasztják el a villamos tüzoltófecskendők, amelyeknek fülsiketítő bugása betölti az egész környéket. A berlini tüzgárda szakadat­lanul munkában van és valósággal emberfe­letti erőfeszítéssel dolgoznak. A harmadik és ötödik kiállítási termet si­került részben megmenteni, mig a negye­dik teremben, ahol a tűz keletkezett, már mindent üszkös romhalmazzá változtattak a lángok. A harmadik és ötödik csarnokiban is renge­teg érték pusztult el. Egy órával a tűz kirob­banása után sikerült a kiállítási anyag nagy­részét biztonságba helyezni. Minthogy a tűz nyolc óra tájban keletkezett, a látogatók nagy­része már elhagyta a kiállítási csarnokot s igy nagyobb szerencsétlenség nem történt, csu­pán a szolgálatot teljesítő alkalmazottak és a tűzoltó legénység közül kaptak többen köny- nvebb sérüléseket. A tűzvésznek egyetlenegy halálos áldozata van: az egyik rádiótársaság alkalmazottja biztonságba akarta helyezni az értékes ki­állítási tárgyakat, közben olyan súlyos égési sebeket szenvedett, hogy ma reggel a kórházban sebeibe belehalt. Az anyagi kár azonban óriási, éppen azért, mert a negyedik kiállítási csarnokban, amely teljesen a tűz martalékává vált, állítottak ki a legnagyobb német cégek, igy például a Siemens, a Telefunken, az AEG, Mende stb. Az itt kiállított tárgyak teljesen elpusztultak. Teljesen megsemmisült mind a két rövidhul­lámküldő állomás, amelyekről naponta az úgynevezett nagyprogramot közvetítik. A régi berlini rádióleadóállomás, amely első időben négy kilowattos szikralead óval dolgozott, a lángok martalékává vált. Hajnali három óra­kor az utászok és mintegy 200 munkás dolgo­zik az eltakarítási munkálatokon. Reggel a kiállítási csarnok és környéke katonai tábor­hoz hasonlít, tűzoltók, utászkatonák s roham- osztagok dolgoznak a helyszínen: Az SA osz­A világ leghatalmasabb erődöve Elkészült a Franciaországot védő ‘I! . „kínai fal“ A Maginot-vonal rejtelmei ■ ■ 300 bevehetetlen halál­torony A katonaság bevonult a földalatti városba Pária, augusztus 20. Hivatalos jelentés szériát az elmúlt napokban befejezték a francia határ­menti földalatti erődítmények munkálatait s ez­zel megvalósult a világ leghatalmasabb erővo­nala, amelyet a történelem ismer, A franciák „Maginot-vonaT'-nak nevezik a határ mentén húzódó védelmi rendszert, amelybe háromszáz hatalmas erődöt építettek be. A földalatti halál­tornyok raktárai tele vannak hadianyaggal, az ágyukat felállították, a helyőrség mindenütt el­foglalta helyét s egyetlen telefonhívásra van szükség, hogy Franciaország keleti határa ha- Iáit és tüzet okádó hatalmas kínai fallá változ­zon, A párisi lapok valóban a kínai falhoz, Had- rián bástyájához és a világháború Hindenburg- vonalához hasonlítják az uj erődöt, amely azon­ban határtalanul erősebb mindegyiknél, A föld­alatti vonal acélból és betonból készült és körül­belül háronunilliárd frankba került. 1928 óta a láthatatlan munkások valóságos hadserege épí­tette az erődöket. Az utas, aki a Rajna-vidéken vándorolt, sehol a nyomát sem látta a munká­nak, pedig a föld alatt csaknem félmillió ember dolgozott. Az ősztől kezdve bevonuló francia katonák kétéves szolgálati idejük egyharmadát a 240 kilométer hosszú erődöv földalatti ka­szárnyáiban fogják eltölteni, hogy megszokják tagok által vont kordom mögött e&er és e&ea:, ember tolong még mindig. Éjszaka egy óra­kor dr. Göbbels miniszter elnökletével ta­nácskozásra ültek össze a német rádió-köz­pont vezető tisztviselői s elhatározták, hogy mihelyt a kiállítási • csarnokot biztonságba hozzák,és az eltakarítási munkálatok befeje­ződtek, ismét megnyitják -a közönségnek a ki- állitást. Minthogy ma délelőtt megfeszített munkával sikerült a romok nagyrészét elta­karítani'és tökéletes biztonságba helyezni a kiállítási helyiségeket, ismét megnyitották a közönség, előtt a kiállítás. csarnokait. hz ottani levegőt és megtanulják a földalatti há­ború technikáját, „Bevehetetlen" A „Maginot«vonal“ most állandóan teljes ké­szültségben áll. Erődjei közül egyesek apró gép- fegyverfészkek, amelyekben alig néhány katona foglalhat helyet, mások viszont gigantikus arze­nálok, tele a legszörnyübb hadiszerekkel. Egyes erődöket forgalmi és szállítási központokká épí­tettek ki, ahová összefutnak a földalatti villa­mosvonatok. Ezek a vasutak összeköttetést tart­hatnak fenn a hinterlanddal, anélkül, hogy a föld alól elő kellene jönniök. A katonai szakértők szerint a Maginot-vo- nál az erősítési technika szempontjából any- nyira tökéletes, hogy semmiféle hadsereg nem törheti át Az egyetlen lehetőség elfoglalására a légi bombázás volna, de legalább 20.000 re­pülőgép többnapos támadása kellene ahhoz, hogy az erdődövben rést üssön. Ilyen arányú légi támadás ma lehetetlen. Az erődövet André Maginot volt hadügyminiszter után nevezték el. Az elhunyt hadügyminiszter Petain és Weygand tábornokokkal együtt dol­gozta ki az erődöv terveit. A Hackenberg-rendszer A gigantikus munkát már tavaly befejezték volna, de a német fegyverkezés következtében újabb pénzáldozatokkal és a modern technika újabb vívmányaival még jobban fölszerelték a vonalat. A Saar-határnái mutatkozó rést is betömték, úgyhogy Németország felé teljes a védelem. Több erőd a Rajna alatt fekszik és a folyam hullámai védik, A Maginot-vonal legerősebb része és központja az úgynevezett Hacken­berg-rendszer, amely Metz városát védi. A Háokenberg-erődök közül egyet sem látni a föld színén, de a föld alatt itt valóságos kato­nai város van uccákkal, vízvezetékkel, vasútvo­nalakkal, ~káÉelkigyókkaI, óriáságyukkal, belát­hatatlan ütegekkel és megtömött arzenálokkal. Az erődök egyik-másik részét a francia katonák „az óriások lövészárká‘‘-nak nevezték el. Ezt a vonalat Strassburgtól északra szabadszemmel is látni, de úgy van a hegyre ráépítve, hogy be­vehetetlen. A francia hadvezetőség most azzal a gon­dolattal foglalkozik, hogy a Maginot-vonalat kiépítik a La Manche csatornáig. Amíg az uj erődvonal elkészül, a franciák kény­telenek megbízni a belga erődítési rendszerben, amely Luxemburg vidékén ér össze a francia Maginot-vonallal. Az olasz légi haderő létszáma 40.000 ember Róma, augusztus 20. A hivatalos lap hét­fői száma rendeletet közöl, amely az olasz légi haderő újabb megerősítéséről szól* lljabb ötszáz tisztet, ezernyolcszáz altisz­tet és 10.888 pilótát képeznek ki és iktat­nak a légi hadsereg kötelékébe. A rendelet közli, hogy a léghajózási miniszter bármi­kor behívhat 1500 tisztet és ugyanannyi al­tisztet. Az olasz légi haderő létszáma ezek után 40.483 tiszt, altiszt és közkatona. Az olasz katonák pajzsot kapnak Róma, augusztus 20. Az olasz gyalogságot az ezidei hadgyakorlatoknál először szerelik föl pajzsokkal. Cézár légionáriusai és a középkor lovagjai óta a katonák nem ismerték a pajzs fegyverét. Most bebizonyosodott, hogy a mo­dernizált pajzs kiváló védekezési eszköz. A mo­torizált olasz gyalogos hadosztályokat rövid négyszögü acéUapokkal szerelik föl, amelyek mögé a katona bármikor elbújhat. A pajzsok földre állíthatók és kibírják a legvadabb golyó­záport is. Menetelés közben külön autók viszik a pajzsokat a katonák után. A KODHAIÁSZ AIEX GREfiFF B9JÜUGYS REGÉÉI YE 64 — Nagyon egyszerit okból! Mindjárt megért mindent. Ez az ur itt ni — és rámutatott Abdul- iah hercegre — egy nagyon érdeikes radiog.ramot kapott. A rádiogramot a Dhagalavari kapitánya küldötte, aki ismert egy szörnyű titkot. És mert ennek az urnák a kedvéért sem volt hajlandó becstelenné válni, meg kellett halnia ... — Lázálom, — nevetett fel Abdullah Khargi. — Ez a mese nem megy ki a fejéből hetek óta. És képes miatta felgyújtani egy hajót. Az őrült­ségnek sok fajtája van. — Ne izguljon fenséged. Szabad egy ciga­rettát kérnem? Éppen olyan szemtelen volt a hangja, mint ott a palotában, amikor szembeszállt embereivel. És éppen olyan szuggesztiv erő van a modorában, mint akkor. A herceg önmagára dühös, hogy megteszi, de mégis meg kell tennie. Kihúzza arany tárcáját és felipattintva Bürke felé nyújt­ja: — Tessék. Bürke benyúlt a tárcába és mintha válogatna, hogy melyik a finomabb, ujjai kutatva szaladnak végig a cigarettákon. Végre megtalálja a ked­vére valót. Kihúzza és rágyújt. De a herceg el­rémülve látja, hogy az ujjai között egy piszkos cédulát is szorongat. — Fenséged nem egész óvatos ember. Már .a múlt alkalommal is, amikor cigarettával megkí­nálni kegyes volt, észrevettem, hogy egy kis cé­dulát őrizget a tárcájában. Akkor azonban nem tudtam magamhoz kaparintani. Pedig sok fárad­ságtól szabadítottam volna meg magam és ezt a derék embert itt. % Heathre mutatott, majd kibontotta a cédu­lát. — Mi, az? — kérdezte Sir Alfréd kíváncsian. — A radiogram, amelyet Crawford Róbert kapitány Szuakkim és Szuez között a Dhagala­vari fedélzetéről Abdullah Kharginak küldött. És ebben azt telefonálja, hogy Sam Parker mat­róz Aden után Indicában meghalt. Az Indica pe ,xQ a kolera, a kolera asiatica, vagy Indica . . , Sir Alfréd elhült ezekre a szavakra, de még inkább a következőkre ,,, — Ez az ember itt ni, — folytatta emelt han­gon Bürke — tudva és készakarva csempészett be kolerával fertőzött szőrmét és harminc láda kokaint Angliába. A haszon érdekében nem át- allotta a döghalált rászabadítani Angliára. Ezért gyújtottam fel a hajót, Sir. Teste kihúzódott és szavai dörögtek. Olyan szuggesztiv ereje volt a fellépésének, hogy Sít Alfréd egészen a hatása alá került. Most már hitt benne és ha egyszer ő hitt valamiben, ak­kor tudta is, hogy milyen irányban kell csele­kednie, — Abdullah Khargi, felszólítom önt, hogy minden szavára ügyeljen, mert ettől a pillanattól kezdve, minden szava, amit kiejt, a vád alapját szolgálhatja, — mondta el monotón hangon az ismerős formát... De a herceg még nem adta fel a játszmát. Gúnyos mosollyal hajolt meg Bürke előtt. — Zseniális elmélet, fantasztikus ötlet. Nem hiába hírhedtek Bürke kapitány esetei, — mond­ta mosolyogva. — De nem gondolja, fiatal ba­rátom, hogy ez a most tárcámba csempészett papiroscafat semmit sem bizonyít. Nem gondol­ja, hogy másoknak is van annyi eszük, hogy rá­jönnek arra, hogy a hivatásos hamiskártyás na­gyon sok büvésztrükkneík a birtokában lehet. Ma­ga nagyon untat már barátom a különfajta san- zsirozásaival és gondoskodom róla, hogy ez le­gyen az utolsó kellemetlenség, amit utamba gör- ditett. Majd Sir Alfréd felé fordult.-— Parancsol még tőlem valamit, Sír, vagy utamra mehetek? A detektivfőnöknek verejték gyönnyözött a homlokán. Most egy kisiklás és vége a karrier­jének. Kétségbeesett tekintettel nézett Burkéra. Bürke' közönyösen forgatta cigarettáját az ujja között és mintha mellesleg mondaná, csak úgy odavetette:-— Tehát több és erősebb bizonyítékot kíván, Abdullah Khargi? Hát jó, ön kivánta. Heath! Heath már szaladt is a kapitányság épületé­be és pár perc múlva visszatért két hölgy kísé­retében. Az egyikben Miss Crawfordot ismerte fel a herceg, a másiknak az arca azonban sűrű fátyollal volt borítva. Abdullah újból nevetett. De ez a nevetés na­gyon erőltetett volt. — Újabb komédiát készített elő, Bürke. A fátyolos hölgyet szabadon elővezetve. Lássuk tehát! Bürke az asszony felé fordult. —- Miss Creeck, fedje fel az arcát. A fátyol a következő pillanatban eltűnt az asszony arcáról. Abdullah Khargi arca halálsá- padt lett. A hatalmas test megtántorodott. Melle zihált, csak úgy kapkodott a levegő után. Majd szörnyű gyülölséggel nézett Burkára és a zse­béhez kapott. Látták, hogy a revolver csövéből kicsap a láng. Bürke azonban idejében lehajolt, a golyó feje fölött süvített el. Miss Crawford hangosan felsikoltott, aztán ájultan roskadt össze. A rend­őrök a hercegre rohantak. De annak még volt ideje, hogy magára irányítsa a fegyvert és el­süsse. A melle vérzett és már nehezen lélegzett, mi­kor hozzáértek. Üvegesedő szemeit körben forgatta az egybe­gyűlteken, És halk hangon, nagy pátosszal meg­szólalt; — Ladyes and gentlemans, the game is fi- nished. I have last! A hatalmas test megrándult. A szív megszűnt dobogni. XXXIV. FEJEZET. Hogyan támadt a gyanú? Október huszonnyolcadikén este egy kis tár­saság gyűlt össze Forest Hillen. Egymásután gördültek az autók a festői Bechyi-fok felé ve­zető utón és nyolc óra tájban már együtt voltak a meghívottak: Sir George, az Intelligence Ser­vice főnöke, lord Stanley Phillimore, a Hotdh Potch klub illusztris elnöke, lord Wbiddon, a kincstári miniszter, Heath, Burkának munkatár­sa és a ,kapitány megtisztelő barátságának kö­szönhetem, hogy ott voltam ezen az estén én is, aki abban az időben két nagy transzkontinen­tális újságnak voltam munkatársa és Bürke ka­pitánynak több esetét dolgoztam már fel újság­cikkekben és könyvekben. Búikénak igazán nagy fáradságába került, hogy az újságírók ostromát kikerülje az első napon, de annyi bizonyos, hogy holnap Forest Hill'ben fog szimatolni Angliának valamennyi szemfüles riportere és fotoriportere, mert huszonnégy órán túl nem tudja továbbra is rejtekben tartani búvóhelyét. Sir Alfrédét csak lunch utánra vártuk, mert annyi dolga volt a Scotland Yardon, mint ameny- nyit talán az egész esztendőben nem végzett. Riadóautókon vágtattak ki emberei Nagylondon minden részébe és szedték össze a kisébb-na- gyobb rendű cinkosokat. A vacsora igazán kitűnő volt és Julienne né- ne, akinek kosztját már egynéhányszor szeren­csém volt megizlelni, ugyancsak kitett magáért. Az asztalfőn Miss Crawford ült, aki a háziasz- szony szerepét töltötte be és nemes bája ugyan­csak nagy hatást tett ránk, férfivendégekre. Jobbján lord ^Vhiddon ült, aki éppen úgy, mint azon az emlékezetes vacsorán a Dél keresztjé­nek éttermében, feltűnő hevességgel tette a szé­pet csodálatos szomszédnőjének, Whiddonnal Folytatása következik.

Next

/
Thumbnails
Contents