Prágai Magyar Hirlap, 1935. augusztus (14. évfolyam, 174-199 / 3726-3751. szám)

1935-08-18 / 188. (3740.) szám

1935 augusztus 18, vasárnap

13

HUfyeh idá vátUaiú

Szlovenszkón még szombaton is esős volt az időjárás, azonban a csapadékmennyiség nem volt jelentős. — Idöjóslat: Északkeleten változékony, egyébként félig derült és melegebb.

— A Pribina-ünnepségek bűnvádi következményeinek felszámolása. A Právo Lidu jelentése szerint a nyitrai Pribma-ünnepsége'ken történt rendzavarások miatt indított bűnvádi eljárások jelentősen apadnak. A köztársasági elnök amnesztiarendelete alapján a múlt évben öt vádlott ellen beszüntették az eljárást. Ugyanezen amnesztiarendelet alapján újabb tizenhét gyanúsított ügyében rendeltek el pertörlést. Egy gyanúsított időközben elhunyt. Jelenleg harmincegy személy ellen folyik még az eljárás. Ezek ellen az ügyész javarészt a köztársaság védelméről szóló törvény 14. paragrafusába ütköző közrendzavarás vétsége miatt adott be vádiratot s csak néhány vezető személyt vádol súlyosabb deliktumokkal. A vádiratok ellen benyújtott kifogásokat szeptember 13-án tárgyalja a vádtanács.

xx Píhik Matyi cigányprímás a Flóra-borozóban játszik, Praba-Vinohrady, Fochova 121.

— Agyonütötte mostobaapját. Budapesti szerkesztőségünk teleíonjelentése: Gullay József 39

éves pékmester a nyár folyamán virágoskertjében aludt. Mára virradó éjjel szétvert fejjel holtan találták. A rendőrség a lakás egyik kamrájában véres női ruhát talált, ebből arra következtettek, hogy a gyilkosságot esetleg a felelsége követte el. Az asz- I szonyt őrizetbe vették. A déli órákban önként jelentkezett a rendőrségen Takács István 23 éves pékséged s ázt vallotta, hogy mostohaapját ő verte agyon. Mostohaapja őt is és az édesanyját állandóan zaklatta, gyötörte, kinozta, többször meg is verte őket. Ezt a bánásmódot már nem tudta tovább tűrni s ezért végzett vele. Letartóztatták.

xx Elhájasodásnál, köszvénynél és cukorbetegségnél, oxaluria és phosphaturia képződésénél, hugysavas sók lerakodásánál a természetes „Ferenc József" keserüviz javítja a gyomor és a belek működését s tartósan előmozdítja az emésztést.

— Négyhavi fogházbüntetésre ítéltek egy csecsemőgyilkos anyát. Besztercebányai tudósítónk jelenti: A besztercebányai kerületi bíróság ma tárgyalta Zsidek Mária moróci születésű, háztartási alkalmazott csecsemőgyilkossági bün- perét. Zsidek Mária Turócszentmártonban teljesített szolgálatot és múlt év julius 7-én egészséges gyermeknek adott életet. A gyermeket törülközővel megfojtotta. A tárgyaláson azzal védekezett, hogy félt, hogy jó szolgálati helyét elveszíti, ha megtudják, hogy gyermeke van. Négyhavi fogházbüntetést mértek ki rá. Az ítélet jogerős.

— Két halott az alvég és felvég legényeinek harcában. Gyöngyösről jelentik: Tarnaradvány község

felvégi legényei a korcsmában összekülönböztek az alvégiekkel. Mire a osendörség megérkezett, a csatatéren két halott és kilenc súlyosan sebesült legény maradt. Számosán kisebb sérüléseket szenvedtek, de nem is mertek mutatkozni. A csendőr- ség a verekedés kezdeményezőit letartóztatta.

„VILLA IRIS PENSIO“

Tulajdonos: Gschaider Lászlóné szül. Kertay Kató

G R A D O.

A legnagyszerűbb jódos tengeri strand vezető pensiója. Elsőrangú magyar konyha. Teljes ellátás 1—2 ágyas szobával, percentekkel, fürdéssel, sátorhasználattal :

14 NAP CSAK Ő50-- Kí.

Böveubec:

LLOYD UTAZASi IRODA ivUSlCE (Kovuv;, u. 29) hol a pensio előlegéül mé^ külön Ke 60’- lefizetendő (Csak válasz bélyeges levélre válaszolunk.)

— Robbanótöltényt rakott a takaréktüzhelyre.

Nagyszőllősi tudósitónk jelenti: Jákob Mária 16 éves lekeházi leány az ebédfőzéshez üres dobozokkal akart begyújtani a takaréktüzhelybe. Alighogy lángralobbantotta a tüzet, irtózatos robbanással levegőbe röpült a tűzhely és a ház valamennyi ablaka a detonáció következtében betört. A robbanásra a szomszédok berohantak és eloltották a tüzet. A szerencsétlen leányt úgy falhoz lapította a robbanás, hogy eszméletlen állapotba terült el a konyha padlóján. Azonnal orvosi kezelésibe vették s megállapították, hogy súlyos belső sérüléseiket szenvedett. A csendőrségi nyomozás megindult és kiderült, hogy a leány apja mint robbantómunkás dolgozik a falu határában levő kőbányában. Ugylát- szik az üres dobozok között volt egy ilyen robbanótöltény s ez okozta a szerencsétlenséget.

xx „Z“-autoinobiIok vezérképviselete Autóservice Spira. Kosice, Florianska 6. — Telefon 20-62. — A legolcsóbb üzemű kis kocsi első kerék meghajtással luxus kivételben. Kedvező fizetési feltételek, kérjen ajánlatot és bemutatást. (8.)

SzinHÁZKönWKUbTURA Most én táncotok a ...

Asgathy Erzsébet versei — Lampet R. kiadása

Első könyve ez Ásguthy Erzsébetnek s ha végigolvasta az ember, az az első

s döntő impressziója, hogy ez a kötet — szerencsére — mentes azoktól a már szinte kötelező hibáktól, melyek az úgynevezett „első könyv" értékét annyira lehúzzák, hogy a költő érdekében rendszerint megfelelő elnézéssel kell lennünk e hibákkal szemben.

Nos: Ásguthy Erzsébet nem szorul az efajta elnézésre. Már ez is bizonyítja, hogy Ásguthy Erzsébet kellő önkritikával rendelkezik s valószínűnek látszik, hogy ez az ökonomikus érzéke későbbi alkotásaiban is előnyére fog válni Ásguthy Erzsébetnek.

Ez a finomhangu és nemes vonalú költészet már első olvasásra is elárulja magát. És pedig azt, hogy Ásguthy Erzsébet nem „csinálja" a verset a szó idevonatkozó értelmében. Bravurkodásról szó sincs, pedig tehetné: játékos hajlamú szeszélyes csa- pongása és aforisztikus erudiciója predesztinálná is erre, de ezt csak a szükséges orna- mensek kedvéért kultiválja. Az ő témaválasztását intuitíve sugallja egy-egy mélyebb gyürüzésü emóciója és lélekbe szántó meditációja. Innen van, hogy nem ismétli magát, sohase lép ki a vers medréből kizárólag a vers frazeológiája kedvéért, nem stilizálja érzéseit, nincsenek úgynevezett vezér- motivumai, nem váltja fel ezeket olcsó szólamokká és kongó vezércikkpótlékokká, a plakátköltészet bántó kliséit is megveti, tehát bántó modorosságai sincsenek, dacára annak, hogy majdnem minden egyes verse külön-külön is költészetének teljesen egyéni és rokonszenves profilját tükrözi.

Nincsenek modorosságai, ismétlem, csak modora van. Tudja, hogy egy vers keretébe mi illik, mit szabad tenni és meddig szabad elmenni egy tehetséges költőnek.

Cimversében igen figyelemreméltóan mutatkozik be. Ezt a névjegyet megnézi az olvasó és kellemes emléknek teszi el, mert úgy érzi, hogy kíván vele még többször találkozni. Itt szerencsésen eltalálta a vers formáját. Egyébként is sikerül majdnem mindig meglelnie a megváltó és semmi mással nem helyettesíthető, kimozdithatat- lan szót.

Nem nagyhangon s nem könyökkel verekedve verbuválja a hallgatót, csak jelezni akarja, hogy ő is itt van, tessék őt meghallgatni. De, ha halkan is, mégis valami bla- zirt s hetyke könnyedség vibrál a strófák folyamán s amikor a vers természetes lé- lekzete kifullad, mert mondanivalójának a végéhez ért, akkor már félreismerhetetlenül és senkivel össze nem téveszthetően plasztikusan előttünk áll a költő. De hadd beszéljen ő maga :

„Állj meg egy percre,

Te rohanó Élet,

Ne mondd, hogy láttak Ilyet elegen.

Nekem csak egy a fontos.

Egy igaz, hogy Most én Én ! táiícolok A kötélén."

(Cimvers.)

Ezek után feltétlenül kiváncsi az olvasó a továbbiakra s azon veszi magát észre, hogy többször is vissza kell lapozni ebben az érdekes, rokonszenves füzetben, nem azért, mintha vitába akarnánk vele szállni, hanem azért, mert érdemesnek ítéljük a vele való foglalkozást.

Ásguthy Erzsébet mindenre rezonál. Tökéletesen érti csinját-binját annak a titokzatos mechanizmusnak, mely a vers nyers anyagának, a mondanivalónak a hangszerelését úgy kezeli, hogy a forma adekvát mértékben táplálhassa magát a vers lényegét, mert különben csak életképtelen és vérszegény versezetbe botlana az ember. A kompozíció zártságának adománya már most is megvan Ásguthy Erzsébetben és legmaradéktalanabbul azokban a versekben éri ezt el, ahol gazdag redőjü és szenzitiv lelkének imponderábilis rezdüléseit hullá- moztatja s ahol a részvét meleg áramával önti el a tárgyakat és kozmoszt ölelő vízióit. Ilyenek a „Lépcső", „Ló az aszfalton".

„Nyugtalan séták a tavaszi szélben" cimü versei.

Egy-egy ilyen versén le tudnám mérni verskomponáló adományának minden kvalitását. Roppant jellemző erre a „Társaságban" cimü kis verse :

„Ülök.

S köröttem hazug hullámverése áll A cifra szónak.

Szólnak hozzám.

Szavaik, mint éretlen szilva Roppannak meg Drága magányom Szigorú tiszta Kinzott kapuján.

S hullanak sáros Talpam alá,

Mint kukacos gyümölcs,

Amit fájáról Levert a szél."

Ez a vers már több annál, amit egy röpke I hangulat vetületének mondanak. Ez a vers önanalizáló távlatokat tár fel. Ez már határozott attitűdje a magánnyal barátkozó léleknek a hangosan üres és lenézett hazug világgal szemben, melynek szűk keretbe szorított vignettája a „társaság". Ez már lázongás egy magasabb elhivatás zászlaja alatt, ez már rég nem magánügy, itt már a közösség távoli, sejtett körei felé küldi a költő halk, de lelkes jelzéseit.

Ebből is következik, hogy alkotókedvének és belső parancsra mozgósított költői kiállásának pillanataiban egész meztelenre vetkőzhet a lelke s az olvasót vitathatatlanul meggyőzi egy önmagát se kímélő őszinteség, mely az igazságra való törekvés éltető levegőjében a vivjszekció műhelytitkaiba tár ki egy szabadon lélekző ablakot, mert enélkül a költő csillogó, meleg színei csak olcsó és cifra festékeknek tetszenének.

Az ilyen mélyzengésü sorait becsülöm a legjobban :

„A zsámolyod szeretnék lenni reggel,

ha gyenge lábod a hüs avarba lép, hogy meg ne fázzon."

(„Berceuse.")

Lehet, hogy egyesek kifogásolni fogják a kollektív líra átfogó és időszerű hangjainak

Budapest, augusztus 17. (Budapesti szer-1 kesztőségűnktől.) Hetek óta élénk tárgyalások folynak Budapesten egy nagy francia [ filmkonszern filmgyáralapitási terveiről. A francia filmvilág figyelme már régen Budapest felé terelődött, mert Budapesten a filmek csak egyharmadáiba kerülnek annak az összegnek, amibe Párásban. A „De Brock“ nevű nagy francia filmcég és a konszernjéhez tartozó francia cégek közölték a magyar érdekeltekkel, hogy

Budapesten francia filmgyártásra óhajtanak berendezkedni és vagy megvesznek egy magyar filmgyárat, vagy pedig állandóan bérbeveszik az egyik kapható gyárat. Azt is közölték, hogy harmincmillió frank áll befektetési célokra a konszern rendelkezésére.

Ezzel az összeggel Budapesten kizárólag francia filmeket gyártanának, mégpedig francia és német főszereplőkkel, de kizárólag magyar statisztériával és magyar technikai személyzet alkalmazásával. Magyar részről az ajánlatot nagy érdeklődéssel fogadták. A francia filmesek budapesti megbízottjának közvetítésével hamarosan sikerült minden pontban megegyezni. A franciák megszerezték a Magyar Nemzeti Bank elvi engedélyét mindazokhoz a pénzügyi vonatkozású kívánságokhoz is, amelyek a filmgyártással kapcsolatosak. így elvben hozzájárult a Magyar Nemzeti Bank a nyersüknek behozatalához, a kész fila hiányát. Kétségtelen, hogy Ásguthy Erzsébet első könyvében nélkülözzük ezeket a motívumokat, legalább is nem terebélyesedtek még önállóan viruló költeményekké, de vannak verseiben sorok, melyek azt igazolják, hogy ez a költőnő, — akivel a szlo- venszkói magyar lírának ezentúl igenis számolni kell, — mai látó szemmel merül el a régi, megváltozott világ uj arcában s tán önfeledten is legyezgeti az együttérzés tiszta-gyolcsu szavaival a szenvedő fájdalmas sebeit. Ilyenkor kristálytisztán fakad föl benne a líra forrása és felzaklatott idegei közvetíteni tudják azt a mindenkiért fájó sajgást, mely ilyen szép sorokban buzdul föl költői vénáján :

„Hangosan merem mondani, hogy Más kell,

Merem mondani,

Igazság vagy Isten,

Forradalom, szabadság,

Jóság és Szeretet Elkoptatott kis ócska Szókat se szégyellek — — óh, én már majdnem Hős vagyok !“

(„Felmondok. Élet.")

De ez már csaknem harsogás ahhoz a gügyögéshez képest, amely a japán ciklusban kecses és zengő arabeszkeket rajzol a gyászról, a felhőről, az esőről és a szélről. Itt akaratlanul is leleplezi egyéni technikáját. Valami furcsa és megindító, bájos ügye- fogyottsággal szinte diszkréten rejti el a rímet a sor közepén ; mégis ez a módszere is groteszk lüktetést ad a strófának. Valószínű, hogy ez a kecses, törékeny versépi- tés jellegzetesen és végzetesen női gyökerű s innen ered, hogy kimondott szabadversei is ettől az adottságától kapják ajándékba azt a hol megható, hol lendületes finomságot, amely például Szenes Erzsi sajátos lírájában már teljesen és éretten kibomló verseket koronáz.

Ásguthy Erzsébet befelé néző, meditáló perceiben az Istennel is mer és tud beszélni. És ebből a távlatból is meg tudja látni azokat a sejtelmeket, melyek az igaz költőknek fel szoktak fényleni a kétségek útvesztőin :

„Hibátlan voltam. Nem volt bennem csorba, Én drágamívü, gyengetestü kancsó,

Az Isten büszke gondolata voltam,

De összetört a föld."

(„Az Isten büszke gondolata voltam.")

Első hallásra tán kihívónak és hencegő- nek hat ez a tónus. De ez csak felületes szemlélet lehet. Mert Ásguthy Erzsébet első könyvével is bebizonyította, hogy figyelemreméltó, szerény ember.

De van is mire szerénynek lennie : mert fejlődőképes, igaz, tehetséges költőnő.

SEBESI ERNŐ.

mek kiviteléhez, transzferpénzek fölszabadításához és tizennyolcmillió francia frank behozatalához.

A filmgyártás előreláthatólag már szeptemberben megkezdődik, ami annál inkább lehetséges, mert a francia filmesek már teljesen kész programmal jönnek Budapestre, sőt az elsőnek készülő film főszereplőivel, francia és német színészekkel.

Nem vitás, hogy a magyar főváros földrajzi fekvése, klímája,' technikai berendezkedése a filmgyártás céljainak tökéletesen megtelel. Ezt a nagy világfi Ímeégek régen felismerték, de az eredményes munka megindítása irányában tett lépések mindig előre nem számított akadályokon megfeneklettek. A franciák egyébként az úgynevezett „befagyott" tőkét is igy akarják kamatoztatni. A magyar színészetnek a filmgyártás és a vele közvetve, vagy közvetlenül összeköttetésben álló szakmáknak felfrissitően hatna egy világviszonylatban is elsőrendű filmgyár magyarországi letelepedése.

(*) Rökk Marika a Gellérthegyen filmezett. Budapestről jelentik; Az UFA elkészítette a „Köuy- nyü lovasság11 magyarországi szabadtéri felvételeit. A Gellérthegyen fényképeztek néhány jelenetet Rökk Marikával a női főszerepben. A művésznő hétfőig marad Budapesten, aztán viss/.alér Berlinbe és rövidesen megkezdi második németnyelvű filmjét.

Harmincmillió tőkével francia filmgyár alakul Budapesten