Prágai Magyar Hirlap, 1935. augusztus (14. évfolyam, 174-199 / 3726-3751. szám)

1935-08-14 / 185. (3737.) szám

XIV. évf. 185. (3737) szám • Szerda • 1935 augusztus 14 Y BEP | XIV. évf. 185. (3737) szám • Szerda • 1935 augusztus 14 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed' évre 76, havonta 26 Ké., külföldre, évente 450) félévre 226) negyedévre 114, havonta 38 Ké. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Bgy«s szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség; Prága U„ Panská a I i c e 12, IL emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, (IL emelet. •• TELEFON) 30311 • ' • SÜRGÖNYC1M HÍRLAP PRflHft, A négus (*) Mindenkivel a saját nyelvén — ugy- látszik ez a jelmondata az abesszin császár­nak, aki ma Hitler mellett a világ egyetlen abszolút uralkodója. A népszövetség tanács­kozásaira előkelő nemzetközi jogászt kül­dött, valószínűleg nem azért, hogy saját ja­vára döntést csikarjon ki Génitől, hanem azért, hogy a fehérek lóvá ne tegyék, hogy alá ne Írassanak vele valamit, aminek sorai közé jogi csapda van elrejtve. Mert politikai tanácsadóra nincs szüksége a négusnak, akinek kisujjában van minden politikai ra­vaszság s akihez tanulni járhatott volna Machiavelli karonfogva Talleyranddal, pe­dig e két koponya egészen különleges agy- tekervényeixe még ma is büszke minden európai, akinek köze van politikához. A né­gus. tisztában van Európa szándékaival és tisztában van saját erejével is. Legalább olyan jól tudja, mint Mussolini, hogy arról a helyről,, ahol ő trónol, lehetetlen fanati­zálni az abesszin népet. A négus nem moz­gósít, mert az utolsó pillanatig demonstrálni akarja a világ előtt, hogy rendületlenül hisz a békében, — az igazság ezzel szemben valószínűleg az, hogy nincs pénze a mozgó­sításhoz. És hogy nem mer fegyvert adni abesszin nép kezébe. Hatszázezer kato- y hát igért be az európai újságíróknak, de bevallotta, hogy ezek közül csak kétszázöt­venezer részére vásárol fegyvert a kor­mány. 'a többiek sajátmaguk gondoskodnak fegyvereikről, — ami szépen hangzik, mert melyik európai nemzet tudna ma háborút viselni úgy, hogy fiai saját pénzükön vásá­rolnak csempészektől bombát, revolvert, puskát és gépfegyvert ? De ami a gyakor­latban azt jelenti, hogy a négusnak van összesen negyedmillió megbízható katonája s ezekkel szükség esetén meg tudja védel­mezni trónját is, országát is, vagy legalább is országának egy részét és nem érhetik nagy meglepetések. Ezért sem küldi túlsá­gosan messze a fővárostól csapatait. Köny- nyen előfordulhat ugyanis, hogyha na­gyobb hadsereget indít útnak már most az olaszok ellen, a hadsereg vezetői lepaktál- nak az olaszokkal és valamelyik ,,rasz“ se­regei élén egyenesen Addisz Abéba ellen indul, őt leteszi a trónról és magára ölti Sa­lamon király ősi, de erősen vedlett palást­ját. Előfordult már ilyesmi a családban. A négus tehát távolról sem ül olyan biz­tosan trónusán, mint ahogy ezt nagyvonalú kijelentései után a jámbor európai olvasó elképzeli. Amikor megremegteti szép fekete szakállát és beígéri Európának a „legelszán­tabb, 'utolsó lélekzetvételig tartó küzdel­met, amit egy nép szabadságáért királya ol­dalán be fog mutatni a történelmi szí­nen", — akkor bölcsen elhallgatja, hogy abesszin népről csak Európának lehet be­szélni, mert otthon nem ismerik ezt a fogal­mat. Abesszínia területét nem egységes nép lakja, hanem laza kulturközösségek, ame­lyek között a kopt kereszténység és muzul­mánizmus alkot némi összefüggést. Való­színű, hogy vannak törzsek, amelyek a császár oldalán hadba fognak szállni. El­végre a négus igen jól tud beszélni a hazai nyelven is, sokkal jobban, mint az olaszok vagy angolok, és tudja, hogyan lehet páni­kot kelteni egy primitív nép fiai között az­zal a hírrel, hogy „jönnek az idegenek és szőröstől-bőröstől felfalnak benneteket". Tehát el lehet képzelni, hogy ha nem is tudja saját oldalára állítani a nép minden rétegét, de az talán sikerül neki, hogy fel­EDEN PARISBAN Megkezdődtek a háromhatalmi konferencia előtanácskozásai Edén gazdasági kompromisszumokká! akarja elsimítani az olasz-abesszin kon­fliktust - Angol nyomás Genfre - Az Egyesült Államok és lapén is érdekidik London, augusztus 13. Jelentettük, hogy Edén lord visszaérkezése ufán az angol külügyminisztérium épületében konferencia ült össze, hogy tisztázzák azokat a szem­pontokat, amelyeket a háromhatalmi kon­ferencián az angol kormány az abesszin— olasz kérdés rendezésével kapcsolatban kö­vetni akar. Az angol kormány különösen a népszövetség titkárságának arra a közlésére reagált rendkivül érzékenyen, amely szerint a szeptember 4-én összeülő népszövetségi tanácsülés munkaprogramjának végére ke­rülne az abesszin kérdés. Az angol kor­mány tudomására hozta a népszövetség tit­kárságának, hogy minden körülmények kö­zött ragaszkodik ahhoz, hogy az olasz— abesszin konfliktust a népszövetségi tanács­ülés első pontjaként tárgyalják le. A nép­szövetség titkársága közölte Edén lorddal, hogy a szeptemberi tanácsülés programja még nem végleges és hogy a titkárság min­den körülmények közölt respektálni fogja az angol kormány kívánságait. Ezzel kapcso­latban beavatott helyen megállapítják, hogy Angliának az a szándéka, hogy amennyiben a párisi tanácskozások kudarccal végződ­nének, nyílt vitát fog követelni Genfben e kritikus kérdés fölött. Titkos szerződés Anglia és Olaszország között T Róma, augusztus 13. Mussolini minisz­terelnök tegnap Chambrun római francia nagykövetet hosszabb kihallgatáson fo­gadta és a küszöbön álló háromhatalmi konferencia egyes kérdéseiről tanácskozott vele. Római körökben a francia diplomata és a duce tegnapi tanácskozásának igen nagy jelentőséget tulajdonítanak. Páris, augusztus 13. A Newyork Héráid párisi kiadása ma a következő feltűnést keltő címet adta abessziniai tudósításának: Van-e titkos szerződés Anglia és Olaszor­szág között Abesszíniáról ? A lap new- yorki tudósítója ugyanis állítólag jó forrás­ból azt az értesülést szerezte, hogy Anglia és Olaszország között 1925 decemberében titkos egyezmény jött létre, amely a két nagyhatalom között adott esetben fölosztja Abesszíniát. A szerződés nem erre vonat­kozó függeléke az amerikai lap szerint a most pénteken Párisban kezdődő hármas nagyhatalmi tanácskozáson szóba fog ke­rülni olyan formában, hogy a francia mi­niszterelnök ezt a kérdést fegyver gyanánt fogja az olasz delegátus és Edén mellének szegezni. Az amerikai lapok párisi kiadása megjegyzi a hírhez, hogy a párisi angol és az olasz nagykövetségen a titkos szerződés létezéséről nem sikerült hiteles fölvilágosi- tásí szerezni. Amerikában már megkez­dődtek az„eiőcsatározások“ Newyork, augusztus 13. Az amerikai la­pok ma ezen a címen í „Az olasz—abesz- szin háború miniatűr kiadása", hosszú tu­dósításokat közölnek a négerek és olaszok véres összeütközéséről, amely tegnap tör­tént Jersey City négernegyedében. A lég' újabb jelentés szerint az uccai harcban öt ember halálosan és állítólag néhány száz könnyebben megsebesült. Többszáz olasz és néger késekkel felfegyverkezve és nagy kő­darabokkal ment egymásnak, órákig tartott a véres verekedés, amelynek a rendőrség nem tudott véget vetni. Az újságok kieme­lik, hogy ezúttal először került nyílt össze­ütközésre a dolog négerek és olaszok kö­zött az abessziniai bonyodalom miatt, de félő, hogy más városokban is hasonló ese­mények fognak történni, mert a négerek nyíltan állást foglalnak az olaszok ellen és szenvedélyesen rokonszenveznek az abesz- szinekkel. A véres harc után — amely csak akKor ért véget, amikor a nemzetőrség is kivonult —- mára virradó éjjel a négerek városrészét felfegyverzett rendőrség kerí­tette be, hogy távoltartsa az olaszokat. London optimista London, augusztus 13. Antony Edén lord elutazott Parisba, ahol előzetes tanácskozásokat fog folytatni Laval miniszterelnökkel. Amint is­meretes, pénteken ül össze Párisban a három­hatalmi konferencia, hogy az olasz—abesszin kérdésben tisztázza a hatalmak álláspontját. A Reuter-iroda diplomáciai tudósítója beava­tott politikai körökben úgy értesül, hogy Lon­donban rendkívüli érdeklődéssel tekintenek a párisi tárgyalások elé, annál is inkább, mert tu­datában vannak annak, hogy milyen veszélyes kö\ etkezményekkel járna az olasz—abesszin el­lenségeskedés kirobbanása. Általános a nézet, hogy a konfliktust, annak ellenére, hogy rendki­vül elmérgesedett a helyzet, sikerül békés utón elsimítani, ha az összes érdekelt felek megfelelő nyugalommal és tárgyilagossággal ítélik meg a helyzetet. Az angol delegációnak a párisi tárgya­ié-'' folyamán az lesz az igyekezete, hogy gaz­dasági megoldást próbáljon teremteni a kérdés­ben. Állítólag úgy Olaszország, mint Abesszí­nia számára rendkivül előnyös és minden körül­mények között elfogadható feltételeket készül Edén Párisban előterjeszteni. Londonban az a nézet, hogy nem föltétlenül szükséges a kérdést úgy megoldani, hogy az egyik vagy a másik fél károsodottnak érezze magát. Egyesült Államokat a párisi tárgyalások eredményéről diplomáciai utón értesítik. Kétség­telen, nogy Japán is nagy érdeklődést tanúsít a párisi tárgyalások iránt. London, augusztus 13. Percy Alfréd Harris liberális képviselőnek a felesége úgyneve­zett hógolyó-akciót indított a világ háziasszo­nyainak körében Olaszország ellen. Az elő­kelő angol hölgy által megindított akciónak az a célja, hogy a világ valamennyi assz-onyát bojkottra bírja az olasz áruk ellen arra az esetre, ha Olaszország háborút kezd Abesz- szinia ellen. Pénteken keid; meg működését a dőntőblrőság Az olasz—abesszin döntőbíróság augusztus 16-án Párisban megkezdi működését. A döntő­bíróság tárgyalásai párhuzamosan futnak aaz angol—francia—olasz tanácskozásokkal. A dön­tőbíróság olasz tagjai pénteken fognak megér­kezni Párisba. Az olasz bizottság Lui Aldro- vandi-Marescoti gróf követből, Motagna állam- tanácsosból és Guarnaslacni afrikai szakértőből áll. Az abessziniai bizottságot Jeze professzor vezeti, aki már a genfi tárgyalások folyamán is képviselte Abesszíniát. lázitja őket az olaszok ellen. Persze nem le­het tudni, hogy egy ilyen legfelső helyről irányított lázadás hol fog megállni. Való­színűleg nem áll meg a négus trónusa előtt s ha már az olaszokkal nem bir, s ez egé­szen bizonyos, legalább a császárt fogja el­kergetni. Egyébként ez az, amit Mussolini kalkulációba vett és egészen bizonyos, hogy a duce nem indul el trónjelölt nélkül az abesszin hadjáratra. Elvégre, ha az an­golokra most haragszik is, azt, amit tőlük el lehetett tanulni, valószínűleg már koráb­ban eltanulta. S ami a gyarmati birtokszer­zés technikáját illeti, hát valóban van mit tanulni az angoloktól. Az is angol talál­mány, hogy bennszülött trónkövetelőt kell küldeni a túlságosan nyakas uralkodó el­len, fel kell lázitani a népet, egymás ellen kell uszítani a törzseket s az utolsó pilla­natban az angol Tommyk aztán helyre állít­ják a rendet, Anglia jelöltjét trónra ültetik, a nép élheti alatta tovább régi „hagyomá­nyokban megszentelt" félnyers életét, csak éppen el kell tűrnie, hogy japán vagy fran­cia kereskedők helyett kizárólag angol ke­reskedők nyúzzák. Ezt az olaszok is tudják és egészen bizo­nyos, hogy ott lapul a. háttérben a kisze­melt uj négus, aki döntő pillanatban színre i fog lépni és kihúzza a szőnyegei Hailé Szelasszie lábai alól. A négusnak ez persze nem újság s valószínűleg egyetlen percig se gondol komolyan arra, hogy háborúba kezd, ellenben mindent megtesz, ami ra­vaszsággal, ígéretekkel, szónoklatokkal, a nagyhatalmak érdekeinek egymás ellen való kijátszásával megtehető, hogy a háborút el­kerülje, az olaszokat megállítsa félúton és ha mégse tudná megállítani őket, hát legalább ő legyen az, aki végső pillanatban kompromisszumot köt velük, magyarán mondva : ő legyen az, akit megvásárolnak és ne valamelyik konkurrens herceg. A né- gusról el kell ismerni, hogy ebben a nehéz harcban kitünően megállta helyét: akkora

Next

/
Thumbnails
Contents