Prágai Magyar Hirlap, 1935. július (14. évfolyam, 149-173 / 3701-3725. szám)

1935-07-07 / 153. (3705.) szám

­FUGGŐVASUT A LOMNICI CSÚCSRA Irta: S zv atk ó Pál A minisztertanács foglalkozott a Iomnici csúcsra vezető függő vasút kérdésével, elv­ben elfogadta a tervet, s igy megvan a re­mény, hogy a nagyarányú építkezés előbb- utóbb valóra válik. Ha megvalósul, a Tátra újabb hatalmas vonzerőt kap, s a szloven- szkói fürdőipar propagandaeszközei tete­mesen gyarapodhatnak. Újabb lépés törté­nik Szlovenszkó természeti kincseinek ki­aknázása felé, — mert valljuk be, e pazar természeti kincsek nagy része parlagon he­ver s nem harcolta ki helyét a nap alatt, mint a háború utáni nagy nyaralási és uta­zási konjunktúrában sok szerényebb kincs a külföldön. Nem a lokálpatriotizmus be­szél, —- ámbár bevallom, hogy Szlovenszkó tájait mindennél jobban szeretem, — de el­vitathatatlan, hogy Szlovenszkó természeti szépségeiben nagy tőke rejtőzik. Akik lent laknak, nem tudják. Mi, ha néha lerándu- lunk, újra és újra felfedezzük a tájat, s a Kárpátok nagy revelációként újra és Újra megmutatkoznak előttünk. welszi herceg, tiz napig maradt, annyira jól érezte magát. A második lépés az ide­genekkel való fegyelmezetten jó bánásmód volt. Az idegen sehol nem evett és ivott ki- tünőbben, mint Magyarországon. Sehol nem talált annyi szolgálatkész, mosolygó arcot maga körül, mint ott. Jellemző például, hogy a magyar dohányjövedék az ango­lokra való tekintettel az idegenforgalom ér­dekében külön angolosan édeskés cigarettát hozott forgalomba, a ,,Darling“-et. A har­madik lépés a látnivalók és adnivalók rend­szeres kiépítése lett. Megvalósultak a leg­célszerűbb müutak az utazók számára. Jól vezetett nagyszállók épültek a Kékesen, Lillafüreden, a praktikus intim villák ezrei a Balaton partján. Budapest szálló- és fürdő-luxusa, szórakozásainak megszerve­zése .párját ritkítja Európában. Szeged, Debrecen folklorista heteitől a szabadtéri játékokig sok olyat nyújt, ami az idegent vonzza. A szervezők sietve átveszik és tökéletesítik mindazt, ami idegenforgalmi szempontból a külföldön bevált. A negye­dik sikeres lépést a magyar eredetiséggel tökéletesített „fizető vendég" angol szoká­sának átvétele jelentette. Prágában több embert ismerek, aki negyedszer megy vissza lelkesen, boldogan Magyarország egy-egy vidéki kastélyába fizető vendégnek. Az or­szágban rengeteg földbirtokos van, aki ha-, talmas kastélyokkal, parkokkal rendelkezik. Húsz-harminc üres szobájába disztingvált külföldieket hoz le nyaranta, főzet nekik. Elvégre a gazdag birtok mindent megte­rem, ami a frugális élethez kell, szárnyast, fehérkenyeret, vajat, tejet, gyümölcsöt, fő­zeléket, bort, barackpálinkát. S e fizető ven­dégek olcsó pénzen élhetik a vidéki feudális életet: lovagolhatnak, vadászhatnak, gol­fozhatnak, autózhatnak, halászhatnak, teni­szezhetnek a parkban és este a házigazdá­Pozsony Európa egyik legszebben fekvő városa, a hajóról látni, vagy a várost ölelő villadombokról, ha belelátunk három or­szágba a ligetekbe vesző Duna mentén s a nyitrai Zobortól Mosonig és a Wiener- waldig elnézegetünk. A Vág völgyéről elv­ben tudjuk, hogy szép, s büszkék vagyunk rá, de történt valami, hogy tőkésítsük e szépséget ? Fürdőgócpontjaink bőven van­nak a hosszú vonalon, de a vidék elha­nyagolt. Zsolnától a Tátráig minden talp­alatnyi föld szép, délre az Alacsony Tátra és az Érchegységek gyönyörű hágói vezet­nek, Körmöcbánya bátran felveszi a ver­senyt a Semmeringgel, a Hernád völgye szebbnél-szebb panorámákat mutat, Dél- szlovenszkó alföldies szépségei kedves vál­tozatosságot jelentenek a hegyvidék után, s Ruszinszkó vadregényes tájairól a kő­szívű ember is elragadtatással érkezik vissza. De ez a nagy darab föld nincs be­rendezve az idegenforgalomra, s a szloven- szkói ember sem keresi fel túlzott előszere­tettel tájait. Lám, Magyarország sokkal szerényebb adottságokkal elsőrendű idegenforgalmi or­szággá nőtt a háború után. Pedig távolról sem nyújt annyi lehetőséget az üdülésre, mint Szlovenszkó. Budapesttel, a Duna pa­zar királynőjével természetesen sehol senki lem versenyezhet, a Balaton vizi élete is 3árját ritkítja, de a nagy tó vidéke már semmitmondó s a hegyeket szerető ember (aki ma sok van) kevésnek találja, a Mátra :ávolról sem hasonlítható a Kárpátokhoz, 5 a Hortobágy legfeljebb egy napra köti le íz érdeklődést, nem többre. Mégis valósá- jos utaskaravánok érkeznek Magyaror­szágra, s olvassuk, hogy júliusban csaknem minden nap egy-két különvonat fut be Bu- lapestre angolokkal, franciákkal, németek- cel, olaszokkal, svédekkel, lengyelekkel. Miért szereti a külföldi utas Magyarorszá- jot? Mert a magyarok szeretik a külföl­deket, s a kedvükben járnak. A magyar degenforgalom kitűnő megszervezésének ílső lépése a tökéletes propaganda volt. Európa figyelmét fel tudták hívni Buda­pestre, a Balatonra, a Hortobágyra, a Mátrára. S aki eljött két napra, mint a , Páris, julius 5. A Havas-ügynökség lon­doni jelentése szerint Anglia messzemenő ellenszolgáltatásokat kínál Franciaország­nak abban az esetben, ha Páris Genfben támogatja Anglia afrikai politikáját és meg­gátolja az olasz—abessziniai konfliktus ki­törését. Anglia hajlandó a szárazföldi és a légügyi fegyverkezés terén elfogadni a fran­cia szempontot és beszüntetni a Németor­szággal való tárgyalásokat, ha Franciaor­szág Londonhoz közeledik. Londoni illeté­kes körökben egyébként is hangoztatják, hogy a francia és az angol főváros között nincsenek lényeges nézeteltérések a keleti biztonsági paktum tekintetében. Csak az nem bizonyos, vájjon Anglia precíz kötele­zettségeket vállal az osztrák függetlenség megőrzésére vagy effektiven garantálja az osztrák semlegességet. Róma és az aragel gazdasági szankciók Páris, julius 5. Az olasz közvélemény to­vább foglalkozik azzal a problémával, váj­jon Anglia gazdasági szankciókkal súj­taná-e Olaszországot az olasz—abessziniai háború esetén. A lapok nagyrésze szerint Anglia e fenyegetést nem valósíthatja meg, mert ezzel saját érdekeinek ártana. A lapok azt a vádat kovácsolják Anglia ellen, hogy Nagybritannia akar lassan-lassan abesszi­niai területeket megszerezni Szudán vidékén s ezért siet az addisabebai kormány támo­gatására. A hóditó angol akció máris meg­kezdődött és Abesszínia fővárosában állitó­Az olasz csapatszáüitások Afrikába tovább folynak. Starace, a fasisztapárt főtitkára búcsúzik a 215. és 220. fasisztazászlóalj Abesszíniába induló legénységétől, lag tárgyalások folynak bizonyos abesszi­niai területek átadásáról. IMs ibeba lilább diplomáciai lépése Addis Abeba, julius 5. A kormány az amerikai követnek ma ötoldalas jegyzéket nyújtott át, amelyben vázolja az olasz— abessziniai konfliktust, utal az állandó olasz csapatösszevonásokra és kijelenti, hogy ilyen körülmények között kénytelen a Keilogg-paktumot aláíró hatalmakhoz fo­lyamodni orvoslásért, Amerika és Abesszínia fcivánsSsa Washington, julius 5. Illetékes körök je­lentése szerint Hull amerikai állam ti dt ár rendkí­vül gondosan vizsgálat tárgyává kívánja tenni azt a választ, amelyet a washingtoni kormány az abessziniai császár felhívására ad. Az abesz- sziniai császár ugyanis felhívta a Kellog-paktum aláíróinak figyelmét az olaszok afrikai háborús törekvéseire. Az abessziniai jegyzék rendkívül kellemetlen helyzetbe hozza Amerikát. Was­hington valószínűleg nem ad rá közveden fele­letet s megelégszik azzal a válasszal, amit an­nak idején a kínai kormánynak adott Mandzsú­ria elfoglalásával kapcsolatban. Amerika nem ismer el semmi olyan uj alakulatot vagy állapo­tot, amelyet fegyveres erővel teremtettek és nem ismeri el a fegyverekkel szerzett birtokokat. Mint ismeretes, Mandzsúriát sem ismerte el ed­dig az amerikai Unió. Titkos olasz-francia megegyezés Abesszíniáról London, julius 5. A Daily Telegraph dip­lomáciai munkatársa szerint Olaszország és Franciaország januárban jegyzőkönyvet irt alá, amelyben Franciaország kimondja, hogy a vas- utzónán kívül más érdeke nincs Abesszíniában. Mussolini a jegyzőkönyvet úgy értelmezi, hogy Franciaország nem gördít akadályokat Olaszor­szág afrikai politikai és katonai céljai elé. Nagy- británnia nem tudott ezekről az olasz-francia tárgyalásokról s azt sem tudta, hogy Róma bár­mikor számolhat Franciaország támogatásával. Mai számunk a Képes Hittel és Ridiémellék­lettel 36 oldal - fita 2 - Ki Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- r , Szerkesztőség: Prága II, Panská évre 76, havonta 26 Kö, külföldre: évente 450, SzloVeUSzkÓÍ és rHSZÍTlSzkÓÍ TYlCLPlJCirsáp alícel2, IL emelet ® Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre tl4, havonta 38 Ke. • . . . ö Prága II., Panská ulice 12, HL emelet R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja TELEFON; 303-11. ® <* Egyes szám ára 1.20 vasárnap 2.— Ki, SÖRGÖNYCIM HÍRLAP, PRflHfl, Kompromisszum készül London és Páris Anglia elejti Németországot, ha Franciaország elejti Olaszországot Nagybritánia Franciaország támogatását akarja megnyerni Genfben az abessziniai ügyben - Abesszínia a Keliogg-pakfum aláíróihoz folyamost k

Next

/
Thumbnails
Contents