Prágai Magyar Hirlap, 1935. július (14. évfolyam, 149-173 / 3701-3725. szám)

1935-07-30 / 172. (3724.) szám

forradalmi hantidat Efflrcdban Abettzin agitátorok lázitják az olasz Keletafrika benszülfittieit - Rendkívüli bíróságok működnek egész Eritrea területén - Háború még nincs, de halot­tak már vannak - Genf nyugodtan, de komolyan ítéli meg a helyzetet A MAGYAR SZINIKULTURA JUSSA Irta: FLOCH ISTVÁN Prága, julius 29. Az elmúlt napokban az ungvári magyar gimnázium érdekében meg­indult mozgalom kapcsán rámutattunk arra, hogy az iskolaügy terén hogyan fest a va­lóságban a koalíciós körök által uton- utfélen hangoztatott az az elv, hogy „itt a demokratikus egyenlőség elve alapján a kisebbségek kulturális érdekeit mindenkor figyelembe veszik s az ebbeli igényeket teljes mértékben kielégítik". Sőt az e kije­lentésekre felhozott panaszokra állandóan azt az ellenérvet hozzák fel. hogy „itt a ki­sebbségek nemcsak, hogy mindent megkap­nak, ami őket az érvényben levő törvények alapján megilleti, de ennél sokkal többet, úgyhogy panaszra egyáltalában nincsen semmi okuk". Ha pedig panaszhang mégis elhangzik, akkor a türelmetlen politikusok ezt puszta renitenskedésnek minősitik és hamar készek az államellenesség vádjával is illetni a kisebbségi nemzettest jogaiért folytatott küzdelmet. Kétségtelen, hogy olyan időket élünk, amikor az elégedetlenség fokozottabb meg­nyilvánulása következményeiben belátha­tatlan veszedelmeket rejt magában, de — éppen ezért az illetékes köröknek minden lehetőt el kellene követniük, hogy az elége­detlenség okait már csirájukban elfojtsák. Nem ám drákói rendszabályokkal, rendtör­vénnyel, — mert hiszen az emberi lélek olyan, mint a légnemű test: minél jobban felnyomják, annál hatékonyabb robbanó anyagot halmoznak föl benne, — de demo­kratikus kultur- és jogállamhoz méltó intéz­kedésekkel, amelyek az egyenlő bánásmód elvét a gyakorlati életben is minden téren megértéssel keresztüiviszik. Itt a papiroson biztosított jogok gyakor­lati teljesítésén van a hangsúly. Mert igaz, hogy az alkotmánylevél 128. §-a ér­telmében „a csehszlovák köztársaság min­den állampolgára a törvény előtt teljesen egyenlő s teljesen egyenlő polgári és poli­tikai jogokat élvez, tekintet nélkül faji, nyelvi, vagy vallási hovatartozására", — igaz, hogy a saint-germaini békeszerződés 9. §-a kimondja, hogy a nemzeti kisebbsé­gek részére „méltányos részt kell biztosítani mindazoknak az összegeknek az élvezeté­ben és felhasználásában, amelyek a közva­gyon terhére az állami, községi, vagy más költségve'ésben nevelési, vallási, vagy jó­tékony célokra fordittatnak", — s igaz vé­gül, hogy az alkotmánylevél 134. §-a sze­rint „tilos az erőszakos elnemzetlenités bár­milyen formája s minden ez elv ellen vétő cselekedet törvény szerint büntethető", — de a kisebbségi nemzettest élő organizmus, amelynek nem irreleváns, hogy csak papí­ron vannak-e meg életlehetőségei, vagy, hogy a gyakorlati életben is minden korlá­tozás nélkül élvezheti fennmaradhatásának és fejlődésének e papírforma szerinti nagy­szerű alapjait. Vagyis, hogy van-e olyan légkör, hogy itt a nemzeti kisebbség való­ban „a törvény előtt teljesen egyenlő"-nek érezheti magát, —■ valóban megkapja-e az állami, községi, vagy más költségvetések­ből az őt megillető „méltányos részt", — 8 nem kell-e tartania „az erőszakos elnem- zetlenités"-től. Tehát, hogy a „kisebbség" valóban csak számbeli meghatározás, s nem a kevesebb jogélvezet meghatározója. A szlovenszkói magyar szinpártoló egye­sület végső jajkiáltása alkalmával tartottuk szükségesnek ezeket a sokszor hangoztatott, Lőne, julius 29. Az angol lapok jelentése szerint az olasz fennhatóság alá tartozó Eritreá- ban az utóbbi hetekben forradalmi tünetek lép­tek föl. A benszülött lakosságot Abesszíniából érkező agitátorok lázitják, . A „Daily Express" értesülése szerint az olasz Keletafrika katonai főbiztosa de Bono tábornok rendkívüli bíróságo­kat állatott föl a katonai törvény rendelkezése értelmében, egész Eritrea területén. Ezek a rend­kívüli bíróságok a tulajdonképpeni büntető bíró­ság helyébe- lépnek és rendkívüli felhatalmazás­sal, azt lehetne mondani, statáriális jogkörrel rendelkeznek. A rendkívüli bíróságok felállításá­ról szóló rendelet indokolásában nyíltan kimond­ja a tábornok, hogy a bennszülöttek fokozódó nyugtalansága és a „fokozott kötelességteljesí­tés biztosítása" bírta rá a katonai parancsnoksá­got e rendkívüli intézkedés megtételére. Ugyan­ekkor de Bono tábornok fölhívást intézett a bennszülöttekhez, amelyben igyekszik a felizga­tott kedélyeket lecsillapitani. A felhívásban kije­lenti a tábornok, hogy a harmincezer olasz mun­kás, aki jelenleg Eritrea földjén tartózkodik, nem azért jött, mint amint ezt megfizetett agitátorok hirdetik, hogy elvegye a benszülöttektől a föl­det, hanem azért, hogy utakat, csatornákat és hidakat építsen az országban, Elöcsatározás hatvan halottal London, julius 29. A „Times" Addis Abe- báhan tartózkodó munkatársának jelentését köz­li, amely az abesszíniái előcsatározásokról szá­mol be. A tudósítás szerint olasz csapatok olyan területre nyomultak, amelyről az abesszdniai ka­tonai parancsnokság véleménye az, hogy még Etiópiához tartozik. Éjszaka folyamán nagy abesszin készültség támadta meg az olaszokat s közülük borzalmas kegyetlenséggel negyvenet lemészároltak. Az olasz katonák a harc hevében húsz abesszíniáit megöltek, A híradás szerint az olasz katonák ezután teherautókon elhagyták előretolt posztjukat. A „Petit Journal" addis-abebai munkatársa beszélgetést folytatott a császárral, aki kijelen­tette, hogy annak ellenére, hogy Abesszínia a de — sajnos — itt-ott már feledésbe merült kodifikált alapelveket újból leszögezni. A magyar szinpártoló egyesület a szloven­szkói és ruszinszkói magyar színészet vég­pusztulásának festi szomorú képét az illeté­kes tényezőkhöz intézett beadványában és sürgős akció megindítását kéri a kisebbségi magyar kultúra e rendkívül fontos tényező­jének megmentésére. Fölösleges bővebben ecsetelni a szinikul- tura jelentőségét egy kulturnemzet életében. Talán elegendő rámutatni arra a nagy tra­dícióra s nagyszerű fejlettségre, amely a magyar szinikulturát mindig jellemezte. Elegendő rámutatnunk arra, hogy több. mint százéves múltra tekinthet vissza éppen a kassai magyar színtársulat, amely úgy­szólván kiindulópontja volt a magyar szini- kultura későbbi —- világviszonylatban is kétségtelen —■ nagyszerű fejlődésének. Saj­nos, —' a kisebbségi magyar szinikultura évről-évre sorvadt, s ma már ott tart, hogy* háború lehetőségével állandóan számol, a szónak európai és modem értelmében még nem mozgó­sított. — Egyelőre még nem összpontosítottunk csapatokat, mondotta a császár, s ezután önér­zetesen hozzátette: Mi nem hagyjuk magunkat bombák által civilizálni. Az igaz, hogy Európá­ban hadianyagot vásároltunk, de hát nincs-e jo­gunk ahhoz, hogy biztonságunk érdekében rend­őrségünket megerősítsük? Önnek tudnia kell, hogy országunk kétszer akkora, mint Franciaor­szág és tizenkét millió lakosa van. Egészen bát­ran állíthatom, hogy Abesszínia a világon a lég- kevésbbé felfegyverkezett ország. Abesszínia válasza az olasz javaslatra iióm iá, Julius 29. Tegnap érkezett meg Ró­mába a népszövetség hivatalos értesítése az abeaszin kormány válaszáról, amit az olaszok julius 14-i, majd 23-i jegyzékére adott. Az abesszin kormány válaszában kategorikusan el­utasítja az olasz kormány által fölállított kö­vetelések teljesítését Az abesszin kormány nem hajlandó hozzájárulni ahhoz, hogy az ttal-uali konfliktus tisztázása érdekében megindított és eredménytelenség folytán félbeszakított döntő­bírósági tárgyalásokat újból felvegyék. Az abesz- szin kormány tudomására hozta a népszövetség­nek, hogy homlokegyenest ellenkező jogi állás­pontot foglal el az olasz kormány álláspontjával szemben. Az ő felfogása szerint ugyanis az ual- uali konfliktust csak általános határrendezés ke­retében lehet megoldani. Az addis-abebai kor­mány ebben az értelemben kéri a népszövetség tanácsát az olasz-abesszin konfliktus vitaanya­gának letárgyalására. P á r i s, julius 29. Az , JEcho de Paris" londo­ni munkatársának értesülése szerint az angol kormány azzal számol, hogy szeptember harma­dik hetében kezdődnek meg az olasz hadműve­letek Abesszíniában. Éppen ezért angol politi­kai körökben az a határozott vélemény alakult ki, hogy a népszövetség az egész abesszin kér­déskomplexum tanulmányozását nem tolhatja ki a szinpártoló egyesület kénytelen megkon- ditani a vészharangot, még mielőtt meg­csendülne a lélekharang hangja. Igaz, hogy a művészetek fejlődésének ott van termékeny talaja, ahol maga a társada­lom is életerős, gazdag. A kisebbségi élet elmúlt esztendei sok válságba sodorták az itteni magyar társadalmat, ezért a művé­szetek istápolására is mind soványabb és soványabb morzsák hullhattak csak. De vájjon csak a magyar társadalom elszegé­nyedése okozta a múzsák apostolainak vég­veszedelmét ? Mert nemcsak a kisebbségi társadalom érezte meg a válság viharát, a többségi nemzettest társadalma is kénytelen volt életstandardját fokról-fokra csökken­teni, — roskadozó szinikulturájának támo­gatására azonban eddig még mindig akadt forrás, — amint azt az állami zárszámadá­sok adatai mutatják. A költségvetés kere­tein belül ugyanis a köztársaság fennállása óta több mint 160 millió koronát fordítottak augusztus 25-ig, mint ahogy ez eredetileg terv­be volt véve. Döntés csak augusztus 25-én! Genf, julius 29. Három nappal a népszövetség tanácsának összeülése előtt természetesen nép- szövetségi körökben csak az olasz—abesszin konfliktussal foglalkoznak. Genfben nyugodtan, de rendkívül komolyan itélak meg a helyzetet, A népszövetség tanácsának mostani ülésére tu­lajdonképen csak egy formális feladat vár, mégpedig az, hogy tudomásul vegye, hogy a scheweningeni tanácskozások nem jártak ered­ménnyel és most már a kérdést saját hatáskö­rén kívül kell kivizsgálnia. A tulajdonképeni meritÓTikus döntés az olasz—abesszin kérdés­ben az augusztusi tanácsülésre vár. Minden­esetre az érdekelt hatalmak, legalább is Anglia azon fáradoznak, hogy ne halasztódjék a nép- szövetség állásfoglalása augusztusra, mert éh­ből beláthatatlan komplikációk származhatnak, hanem már most foglaljon félre nem érthető módon állást a népszövetség. A tanácsülésen résztvevő hatalmak közül vi­tathatatlanul Franciaország van a legkényesebb helyzetben. Anglia és Olaszország és újabban Abesszínia nagyon is éles formában megfogal­mazott álláspontja hihetetlenül megnehezíti Franciaország közvetítő szerepét. Súlyossá te­szi a francia küldöttségre váró diplomáciai fel­adatot az a körülmény, hogy folytonosan szem előtt kell tartaniok Franciaország saját érde­keit is, elvégre Franciaország nem teheti koc­kára sem Olaszország, sem Anglia felé kiépített jó kapcsolatait. Általában az a vélemény, hogy a vita folyamán diadalmaskodni fog az olasz ál­láspont, melyet Franciaország támogat és amelynek lényege az, hogy az 1928-1 döntőbíró- sági tárgyalásokat tovább fogják folytatni az ual-uali kérdésben és a döntést az egész olasz- abesszin vitában csak egy későbbi időpontban fogják meghozni. Ez a megoldás azzal az előuy- nyel jár, hogy minden oldalon időt nyernek az érdekelt felek egy esetleges békés elintézés (FOLYTATÁS A 2, OLDAL II. HASÁBJÁN.) a szinházak támogatására. Csak az elmúlt öt esztendőben közel 80 millió korona ment erre a célra. Az 1929. évi állami zár­számadás szerint 7.107.921 koronával szub­vencionálták a brünni. pozsonyi és ostraui nemzeti színházakat, valamint az olmützi cseh színházat, a pilseni városi színházat és a keletszlovenszkói szlovák színházat. 1930-ban már 20,759.991 koronára dagad ez az összeg, s itt a zárszámadás kiemeli, hogy különösen a pozsonyi nemzeti szín­ház szubvenciója tette szükségessé a költ­ségvetés e tételének kibővítését. 1931-ben ismét 20,034.184. 1932-ben pedig 16.828.006 koronát tesz ki a szinházak szubvenciója. 1933-ban ez az összeg 15,089.002 koronára csökken, de a zárszámadás ismét felsorolja, hogy ebből az összegből a prágai nemzeti színház, a prágai német színház, a brünni országos színház, az ostraui színház és az olmützi cseh színház kapott támogatást. A magyar szinikultura mindebből sem­^ ,(3724) szint • Kedd • 1935 Julius 30 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség; Prága 11„ Pansfcé évre 76, havonta 26 Ké„ külföldre: évente 450, SzloVenSzkÓÍ 6S rUSZUXSzkÖi mGLgUCLrsáe i! leelí, IL emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • f ® Prága I!„ Panská alléé 12, ül emelet A képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több. politikai napilapja • • TELEFON: 303-11. •• ügyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— KI. 8ÜRQÖNVCIM HÍRLAP. PRAHA.

Next

/
Thumbnails
Contents