Prágai Magyar Hirlap, 1935. július (14. évfolyam, 149-173 / 3701-3725. szám)
1935-07-28 / 171. (3723.) szám
1935 juliua 28, vasárnapi 'PRXGAI-MAG^ARKt RLAP? 15 . KöZGAZDA^Á<íT ■ A gabonamonopólium malomkövei Irta: Ternyei László Prága, julius 27. Pontosan két héttel ezelőtt, julius 13-án jelent meg a gabonamonopóliumról szóló kormányrendelet novellája, illetve a tavalyi rendelet bővített és javított második kiadása. A rendelet megjelenése idején Szlovenszkón már megindult az aratás, a gabonatermő földek termését azóta már úgyszólván teljesen learatták, a gabonát kicsépelték és a termést betakarították. A gazda türelmetlenül várja, hogy egész évi terméséért pénzt lásson. Pénzt, amellyel tör- lesztheti adósságát, amelyért vásárolhat valamit abból a sok mindenből, amire a gazdaságban és a családban szükség lenne. Pénzt azonban nem kap, mert a Gabonatársaság mindeddig nem hirdethette ki hivatalosan azokat az árakat, amelyeket bizományosai az ujgabonáért fizetnek és nem kezdhette meg az uj termés bevásárlását. A gabonamonopóliumról szóló uj rendelet július 13-án jelent meg és a régi rendelettel szemben több nagyjelentőségű módosítást tartalmaz, így a többi között Szlovenszkó és Kárpátalja szempontjából igen fontos változás, hogy a búza és a rozs ára magasabb a tavalyinál. A magasabb árat a rendelet kibocsátásakor az a körülmény biztosította, hogy az uj rendelet a paritásos árak kiindulópontjává detronizáit Prágával szemben Brünnt tette. Ebből azt a logikus következtetést lehetett levonni, hogy a morva fővárosban lesznek a legmagasabb árak s a többi árak a fizikai távolság arányában csökkennek. Brünn 255 kilométerrel közelebb -fekszik Szlovcnszkóhoz, mint Prága s ennek a különbözetnek a fuvarparitás alakulásában kell kifejezésre jutnia. A másik logikus következtetés az lenne, hogy a brüiini kiindulópont esetén a morva fővárostól nyugatra eső vidék árai is a távolsággal fordított arányban alakulnak, vagyis Prágában körülbelül olyan árak lennének, mint a délszlovenszkói Kürt községben. Ez a megoldás, úgy látszik, nem felelt meg bizonyos körök intencióinak, mire az alig módosított rendeletet ismét megmásították és az idei évre szóló érvénnyel ismét Prágát tették meg a paritásos árak kiindulópontjának s ezzel a köztársaság fővárosának biztosították a legmagasabb árakat. A Prága és a szlovenszkói föladóállomások közötti útvonal távolsága természetesen nem változott, viszont azonban a szlovenszkói árakat nem csak azért kellett fölemelni, mert a prágai paritás méltánytalanságáról a kormány is meggyőződött hanem főképpen azért, mert Szlovenszkó idei termése gyöngébb a tavalyinál, de gyöngébb a történelmi országok termésénél is. Tavaly Feierabend, a Gabonatársaság éppen a P. M. H. részére adott nyilatkozatában azzal indokolta meg a magasabb csehországi árakat, hogy Csehországban gyönge és Szlovenszkón jó volt a termés. Az idén a helyzet forditott, amit különben maga Vrany szenátor is leszögezett, amidőn megállapította, hogy Szlovenszkó termése jóval gyöngébb a tavalyinál és a történelmi országok termésénél. Különböző gazdasági érdekek azt kívánták, hogy a legmagasabb búzaár Prágában legyen s ugyanakkor megkövetelte a helyzet, hogy a Prága és Szlovenszkó közötti árfeszültséget mérsékeljék. A kormány erre a prágai paritás figyelembevételével olyan utasítást adott a Gabonatársaságnak, hogy a szlovenszkói árakat a prága—érsekujvári 16 koronás árkülönbözetnek 8 koronára való csökkentése alapján állapítsa meg. Ez annyit jelent, hogy elvben marad a prágai paritás, de a tavalyihoz mérten csak feleannyival lesz a búza és a rozs Szlovenszkón olcsóbb, mint a mennyit tavaly a prágai árakhoz mérten Szlovenszkó egyes állomásain fuvardíj különbözet címén a gabona árából levontak. Eszerint Érsekujvárott nyolc és Kassán tiz koronával kellene a Gabonatársaságnak a tavalyi árnál többet fizetnie minden egyes mázsa búza és rozs bevásárlásánál s ilyen arányban változott volna a többi szlovenszkói és kárpátaljai feladóállomásokon érvényes ár is. A Gabonatársaság hozzá is kezdett az uj árak jegyzékének összeállításához, amidőn viharos összecsapások után fölborult az alap és uj ármegállapi- tási kulcsot készítettek. Ez a kulcs a következő: Prágához mérten a búza és a rozs Brünnben 5, Érsekujvárott 11, Kassán 15 és Ungvárott 17 koronával lesz olcsóbb. Könnyen megállapítható, hogy ilyen számítás mellett a prágai paritás fiktív, mert a szlovenszkói és a kárpátaljai árak nem a prágai fuvarparitás arányában alakulnak. A Gabonatársakág árai még nem szankcionált árak .ezeket az árakat azonban a kormány csak abban az esetben hagyhatja jóvá, ha a gabona- monopóliumról szóló rendeletet ismét megváltoztatja és több paritásos kiinduló pontot határoz meg. A órendeletben nyoma sincsen annak, hogy a Gabonatársaságnak, amely még csak nem is állami szerv, hanem egyszerű részvénytársaság, jogában lenne önkényesen olyan árakat meghatároznia, amely árak a prágai paritással mind össze annyiban függnek össze, hogy jóval alatta marádnak a Prágában érvényes maximális áraknak. É'.nnek a kérdésnek néhány rövid napon belül tisztázódnia kell, mert ez a mindennél fontosabb gazdasági probléma nem tűr halasztást. Részletesen foglalkoztunk a rendelet ama pontjával, amely a termelést kívánja szabályozni. Ismertettük a gabonalkönyvecskék rendszerét és beszámoltunk arról a hírről, hogy a gabonatermelés terén a kormány ebben a gazdasági esztendőben milyen intézkedéseket szándékszik foganatositani. Tudjuk, hogy a Gabonatársaság hatáskörét kiterjesztette az uj rendelet valamennyi takarmányárura, hogy a malomipar szin- dikalizálása és a malomipari termelés kontingen- tálása befejezett tény. Nem foglalkoztunk azonban kellőképpen az úgynevezett vastartalék kérdésével és a malomipar helyzetével. A vastartalék az a mennyiség, amelyet a Gabonatársaság, minden eshetőségre készen tárolni köteles. A beraktározási és az ezzel összefüggő egyéb költségek az államkincstárt terhelik. A vastartalék főképpen búzából és zabból tevődik össze. Lehet, hogy húsz-, de lehet, hogy harmincezer vagon lesz az a mennyiség, amelynek tartalékolására a kormány a Gabonatársaságot utasítja. A vastartalák ügye azonban szorosan ösz- szefügg az állami szavatosság kérdésével. A régi, de az uj kormányrendelet szerint is az állam kincstár mindössze 60 millió korona erejéig és csak ama üzletek veszteségéért szavatol, amely üzletek lebonyolítására a kormány, avagy annak arra illetékes szerve írásos utasítást adott a Gabonatársaságnak. A monopólium jogával fölruházott társaság részvénytőkéje tudvalevőleg 60 millió korona s ezzel az üzlet méreteihez képest jelentéktelen tőikével a Gabonatársaság milliárdos forgalmat bonyolít le. A gabona ára a gazdasági év folyamán havi pótdíjjal emelkedik és Prága, julius 27. A Gabonatársaság igazgatósága tegnap a késő esti órákban fejezte be tanácskozásait. Hivatalos jelentést az ülés lefolyásáról nem adtak ki, noha az igazgatóság tanácskozásainak tárgysorozatán a gabona bevásárlási árjegyzékén kívül több nagyfontosságu ügy szerepelt. Az igazgatóság ma nem ült össze s legközelebbi ülését hétfőn tartja. A gabona bevásárlási árainak jegyzékét, értesülésünk szerint, kedden hivatalosan közzéteszik. Olcsóbb lesz az ógabaeia? Prága, julius 27. A malomipar a változott j viszonyok következtében igen súlyos helyzetbe került. A gabona eladási ára a köztársaság egész területén fölment s ugyanakkor a liszt árát maximálta a kormány a julius 15-i ár magasságában. A malmok helyzetét az a körülmény is hátrányosan befolyásolja, hogy a Gabonatársaság kényszeríti őket az ógaboria átvételére. Az ógabona eladási ára úgy júliusban, mint augusztusban a maximális júniusi árak színvonalán marad. A malomipari termelés rentabilitása ilyen körülmények között aligha biztosított s érthető, ha a malmok nincsenek elragadtatva a helyzettől. A Gabonatársaság ezért, amint azt már tegnap jelentettük, kiutat keres a malmok részére és hajlandó az ógabonát mérsékelt árban rendelkezésünkre bocsátani, amennyiben fuvardijenged- ményt adna nekik. A rendszerint jólértesült Li- dové Noviny információja szerint a malomipar problémájáról tegnap az illetékes tényezők Ma- lypetr miniszterelnök vezetése alatt beható tanácskozásokat folytattak. A tanácskozások során kialakult nézet szerint a Gabonatársaság bizonyos megtakarításokat eszközöl és újabb jövedelemre tesz szert azáltal, hogy a bérőrlés után illetéket vet ki. A megtakarított Összegeket és a bérőrlés illetékéből adódó jövedelmet a Gabonatársaság külön számlára írja és ebből fedezi azt a veszteséget, amely az ógabona árának leszállitásánormális körülmények között a gazdasági év végén ,illetve az uj gazdasági év elején visszaesik. Ebből természetesen veszteség származik, mert az még elméletben sem képzelhető el, hogy junius 30-án teljesen kiürül és julius 1-én ismét megtelik a Gabonatársaság raktára. Ez a veszteség esetleg olyan méreteket is ölthet, hogy felemésztheti, sőt meg is haladhatja a Gabonatársaság egész alaptőkéjét. A Gabonatársaság nem rendezkedett be veszteséges üzletekre és ezért a gabonamo- pólium kezdeményezői részéről akció indult meg az állami szavatosság kibővítése érdekében. Az akció célja abból állt, hogy megteremtsék az átmenetből eredő veszteség fedezetét. A terv a nem agrár pártok heves ellenzésén megbukott, mire kitalálták a vastartalékot, amely nem lesz egyéb, mint az a gabona, ami az év végén fennmarad és ennek beraktározási, valamint egyéb költségeit mégis csak az államkincstár viseli. A malomipar, hogy stílszerűen fejezzük ki magunkat, két malomkő közé került. Az egyik a gabona ára, amelyet a Gabonatársaság az egész gazdasági esztendő minden szakára szóló érvénnyel meghatározott s amelynél olcsóbban zugban sem lehet majd vásárolni, mert az uj rendelet szigorú rendelkezései csirájában fojtják el a zugforgalmat; a másik a liszt ára, amely a most publikált miniszteri rendelet szerint nem múlhatja felül a julius 15-i árat. A malom a minimált gabonaár és a maximált lisztár malomkövével őrölhet. Ha tud. De úgy látszik, nem tud. Erre vall legalább az a körülmény, hogy a Gabonatársaság permanensen ülésező igazgatósági és elnökségi tanácskozásainak tárgysorozatán különböző indítványok szerepelnek arról, hogy miként tarthatná meg a malomipari termelés a változott körülmények között is rentabilitását. A Gabonatársaság, úgy halljuk, már árengedményt is hajlandó a malmoknak adni és az ógabonát fuvarkedvezménnyel adja neki. Ezt is a közeli jövő mutatja meg, hogy a malmok szindika- lizáíását és a malomipari termelés kontingentá- lását nem fogja-e majd Iiszímonopólium követni. ............. Ha a terv sikerül, akkor a malmók állítólag a lisztárak betartása mellett is megőrizhetik rentabilitásukat. A csehországi malomipar haszna P rá g a,, julius 27. Peti Henrik a Lidoyé No- vinyban megjelent cikkében azt állítja, hogy a búza és a rozs uj ára egészen feltűnően szolgálja a csehországi malmok érdekeit és ugyanakkor kárára van a morvaországi és a sziléziai, valamint a szlovenszkói malmoknak. A nem csehországi malmok versenyképessége erősen csökken, mivel a tényleges fuvar díjkülönbözet és a paritásos árak közötti eltérés vagononként 100— 600 koronás diferenciát mutat a nem csehországi malmok rovására, A hatszáz koronáig terjedő diferenda egyes távoleső (tehát szlovenszkói és kárpátaljai) malmok versenyképességét megszünteti, mivel egy vagon búzának lisztté való földolgozása soha nem nyújt ekkora hasznot. A szlovenszkói malmok számára a megváltozott helyzet minden vágón liszt után 800 koronáig terjedő veszteséget jelent. Az ujgabesna mlnőségszerinti síapára prágai paritásban Prága, julius 27. A hivatalos lap holnapi száma közli a gabonatársaság 3—II. számú hirdetményét a búza, a rozs és a zab bevásárlási árának minőségi alapon történt meghatározásáról. A hirdetmény szerint az idei termésből eredő minőségszerinti árak 100 kg-ként prágai paritásban a következők: Hektolitersuly Üveges . Félig Lisztes (kemény) üveges lágy búza búza búza 82 kg-os és magasabb fajsúlyú 166.— 165.— 163.— 80—81 kg-os 165.— 164.— 161.— 79 kg-os 164.— 162.— 159.— 78—77 kg-os 162.— 160.— 156.— 76—75 kg-os 159.— 156.— 152.— 74 kg-os 154.— 151.— 147.— Az úgynevezett bordeau- és serif-buza minden Mit kapunk a valutákért9 Prága, julius 27. Kő 100 pengőért .......................... 47850 IC O sebillingért ...................... 435.50 100 zlotyért.............................. 454.50 10 0 lejért .............................. 14.50 10 0 márkáért.......................... 798.— 10 0 dinárért ........................... 53.675 10 0 svájci frankért.................. 785.50 100 francia frankért.................. 159.325 100 belga frankért.... 414.— 10 0 Uráért.................. 183.40 100 holland foríntért .... 1622.— 1 amerikai dollárért .... 23.80 1 angol fontért ..... 119.75 Mit fizetünk a valutákért? Prága, julius 27. Kő 100 pengőért .............................. 481.50 ICO schillingért ........................ 536.50 10 0 zlotyért............... 457.50 10 0 lejért ................................... 14.35 100 márkáért........... 802.— 10 0 dinárért .......................... 54.075 10 0 svájci frankért.. 788.50 10 0 francia frankért.. 159.925 10 0 belga frankért.. 416.— 10 0 líráért................ 184.60 10 0 holland forintért .... 1628.— 1 amerikai dollárért .... 24.— 1 angol fontért ...... 120.75 fajsulyban 4 koronával alacsonyabb a lisztes (lágy) búza áránál. Üveges az a búza, amely legalább 75 százalékban tartalmaz üveges magvat. Félig üveges az a búza, amely 45—74 százalékban tartalmaz üveges mag- vat. A 45 százaléknál kisebb üveges magtarta’mu búza lisztes (lágy). A búza eladási ára 9 koronával magasabb a bevásárlási árnál. A rozs bevásárlási ára a következő: 72 kg-os és magasabb fajsúlyú 126.— 71 kg-os 125.50 70 kg-os 125.— 69 kg-os 124.50 68 kg-os 124.— 67 kg-os 123.— A rozs eladási ára 8 koronával múlja fölül a bevásárlási árat. A hektolitersuly töredékszámát a Gabona tár saság nem veszi figyelembe, igy tehát például a 68.50 kg-os fajsúlyú rozsért ugyanolyan árat fizet, mint a 68 kg-os fajsúlyúért. Az árpa bevásárlási árát a következőképpen határozza meg a hirdetmény: a) 68 kg-os maláta árpa, melynek hulladéka 2.2 mm szita alkalmazásával maximálisan 3 százalékot tesz ki: 125 korona. b) az a) pontban meghatározott minőségűnél gyöngébb minőségű, de legalább 60 kg-os árpa: 109 korona. 59 kg-os árpa: 100 korona. Az 50 kg-nál alacsonyabb hektolitersulyu árpát megfelelő levonással veszi át a Gabonatársaság. A malátaárpa (a) szakasz) eladási ára 9 koronával magasabb a bevásárlási árnál. Az egyéb árpa eladási ára 8 koronával múlja felül a bevásárlási árat. A világos zab ára: 53 kg-os és magasabb fajsúlyú 114.—52—51 kg-os H3.— 50 kg-os 112.— 49—48 kg-os 111.— 47—46—45 kg-os 110.— 44-43—42 kg-os 1C9.— 41—40 kg-os 108.— A hektolitersuly töredékszámait a Gabonatársa- ság nem veszi figyelembe. A 40 kg-nál alacsonyabb fajsúlyú zabot a Gafco- natársasóg árlevonással veszi át. A zab eladási ára 8 koronával magasabb a bevásárlási árnál. A fajsuly különbözetből eredő nézeteltérések esetén az illetékes terménytőzsde szokványai irányadók. (Londoni fémtőzsde.) Réz, ólom és horgany tartott, ón és ezüst lanyhuló Vörösréz standard 31 tizenháromtizenhatod—31 bétnyo-lcad, 3 hónapra 32)4—32 öttizemhatod, lesz. ári. 31 hétnyolcad, elektrolyt 35—35%, best. sel. 34—35%, ón standard 232%—233, 3 hónapra 223%— 224, lesz. árf. 233, straits ón 240. ólom külföldi prompt 15 öt- tizenhatod, 3 hónapra 15 öttizemhatod, lesz. árf. 15 háromnyolcad, horgany prompt 14 tizenegy- tizenhatod, 3 hónapra 14%, le6z. árf. 14 ötnyolcad. ezüst prompt 32%—32%, 3 hónapra 32 %— 33, lesz. árf. 32%. Nem hivatalos jegyzések: ólom külföldi prompt 15 öttizenhatod pénz, 3 hónapra 15 ött'izenhatod—15%, horgany prompt —.—, 3 hónapra 14 tizenegy ti zenhatod—14 tizenhárom- tizenhatod. öntöttvas 67%, réz strong sheets 62, nickel bel- és külföldi 200—205, alumínium belföldi 100, antimón regulás 74—75, platina 140, higany 11 ötryolcad—11%, antimón kínai 44% —15, Wolfram-érc 31%—32%, fehérbádog 18%— 19%, vörösrézsulpbat 15—15%, rudezüst prompt 30 háromtizenhatod, kés. száll. 30 öt,tizenhatod, finomezüst prompt 32 kilemctizenhatod. kés. száll. 32 tizenegytizenlhatod, arany 140/5. Kiprőbáltan és elismerten alkalmas minden gabonanemüre Kapható minden gabonaraktárban, drogériákban és szaküzletekben. Kedden hirdetik ki hivatalosan a gabona bevásárlási árait ága, julius 27. A Gabonatársaság igazga- ból származik.
