Prágai Magyar Hirlap, 1935. július (14. évfolyam, 149-173 / 3701-3725. szám)
1935-07-28 / 171. (3723.) szám
1935 julius 25, vasárnap Kntckerbocber jelenti HUSZItlÜHÓ eiTlber él a jövő háborújának tűzvonalában Nyolcvanezer áldozata lesz az első légi offenzivának Európa, nagyvárosaiban ■■■ A legveszélyesebb pontok: London, íoiális háborítu Berlin, a német ipari centrumok és az Északolasz városok Prága., július hó. Knickebocker a híres amerikai reporter, aki néhányszor bejárta Európát és előre figyelmeztett bennünket például arra, hogy lesz idő, amikor a világ kapitalista hatalmasságai milliós üzleteket kötnek a szovjettel és előre figyelmeztett arra is, hogy Németországban a nemzeti szocializmus kikerülhetetlen szükségszerűséggel hatálomra kerül — legújabb beszámolójában, amelyet Európából lapjáuak irt, azzal kérdéssel foglalkozik, hogy lesz e háború és ha lesz, hát milyen lesz? A kérdés annyire érdekes és, fájdalom, aktuális, hogy talán nem árt meghallgatni, mit mond róla Knickerbocker? HÁROM KÉRDÉS IZGATJA EURÓPÁT A legközelebbi háború Knickebocker szerint soha megnam élt barbarizmust fog az emberiségre szabaditani. A háború valószínűleg hadüzenet nélkül fog eLkÖvetkezni és pedig az összes régi és uj, ismert és még ismeretlen fegyverekkel. Éppen úgy benne lesz a polgári lakosság, mint a hadsereg. Előreláthatólag a játsziménak a végén a mai Európa helyén romhalmaz lesz, amelynek füstölgő és megszenesedett csonkjai között halálra éhezett emberek fognak kóvályogni. Tökéletes káoszba fog fulladni az uj háború. Ez a sötét kép alakult ki Knickerbocker képzeletében azok után, amiket az elkövetkező háborúról Európában hallott politikusoktól, újságíróktól, pacifistáktól és militaristáktól. Knickerbocker megállapítja, hogy Európa főtémája ma Londontól Bukarestig a társadalom minden rétegében az, hogy lesz-e háború? Ezen a téren három kérdéssel találkozik az ember — állapítja meg az amerikai újságíró. Az első; lesz-e háború? Erre általában azt felelik: egészen biztos, hogy háború lesz, mert hiszen a fegyverkezési verseny nem végződhet mással, mint háborúval. Második kérdés: Mikor lesz a háború? Erre az obiigát feletet ez; legkésőbb akkor, ha a háborúra készülő hatalmak egyike elérkezett a fel- regyverkezésuek olyan fokára, amikor úgy érzi, hogy elég erős a győzelmes háború megvívásához. A harmadik kérdés természetesen: Milyen lesz a jövő háborúja? Erre nézve nagyon éaxiekes véleményeket jegyez föl Knickerbocker, különféle páríállásu szakértőktől. A szakértők kivétel nélkül megállapítják, hogy az elkövetkező háború egészen másként fog festeni, mint minden eddigi háború, amelyben Európa részt vett. Ez a háború elsősorban az asszonyok és a gyermekek ellen irányul. Azok ellen, akik otthon maradtak, akik a front mögött tartózkodnak. Az uj háború gátlásmentes, mindenre elszánt küzdelem lesz, amelyben a felek mindenféle fegyver alkalmazását megengedik maguknak. Ez lesz a „totális háború", amelyben minden férfi, minden asszony és minden gyermek részt vesz. Front és hinterland egyetlen .hadszíntérré olvad össze. Az összes szakértői vélemények egyetértenek abban, hogy a hadviselést a repülőgép forradalmasította. PACIFISTÁK ÉS MILITARISTÁK SZAKVÉLEMÉNYE Nikolas Politis, az ismert görög jogtudós, a hágai döntőbíróság egyik ismert tagja, aki pacifista meggyőződéséről híres, a jövő háborúról szóló könyvében megállapitja, hogy „minden józan és messzelátó embernek kötelessége nyíltan megmondani, hogy egy elkövetkező háború esetén az úgynevezett egyezményektől és szerződésektől nincs mii várnia az emberiségnek. Tudni kell azt, hogy a láncairól elszabadult erőszak csak önmagától találhatja meg újból korlátáit." Ludendorffról köztudomású, hogy pontosan az ellenkezőjét gondolja mindannak, amit egyébként a pacifista görög jogász gondol a világ dolgairól. A német militarizmus e vezéregyénisége, Knickerbocker feljegyzései szerint megállapitja, hogy a legközelebbi háború katonai műveletei mindjárt az elején elementáris erővel fognak megnyilatkozni. Valamennyi állam elképzelhetetlen embertelenséggel fog a földön, a levegőben és az óceánon küzdeni. Még kevésbé fogták a küzdő felek tiszteletben tartani a nemzetközi jog szabályait és törvényeit mint az 1914—18-as világháborúban. A háború első lehellete darabokra fogja szakítani az összes érvényben lévő légi-, gáz- és tengeralattjáró-harcról szóló egyezményeket. Nem lehet vitás, hogy minden küzdő félnek az lesz a törekvése a legközelebbi háborúban, hogy az ellenfél soraiból mennél nagyobb embertáblákat hasítson ki, mennél több nyersanyagot és fegyvert romboljon össze, hogy megtörje ellenfelének erejét és a legyőzött a győzőnek valóban kényre-kedvre legyen kiszolgáltatva. így látja Ludendorff a jövő háború képét. Hasonlóan látja a helyzetet R. C. Growes angol tábornok és Petain francia marsall is. Petain véleménye szerint a légi veszedelem következményei szinte belátó atatlanok, a háború kitörésének pillana- tábán az ellenség légi hadereje bármely pontján megtámadhatja az országot. A határoktól legtávolabb eső városok sem lesznek biztonságiban. AZ ELSŐ HUSZONNÉGY ÓRÁBAN... Knickerbocker a szakértői vélemények alapján megállapitja, hogy egy uj háború esetén az első huszonnégy órában 80.000 haNyitra, julius 27. (Saját munkatársunktól.) Jelentettük röviden, hogy Üzbég és Aranyosmarót között uj vasútvonalat fognak építeni, amely nyugatszlovenszkót fogja összekötni Kö- zépszlovenszkóval. A rendkívül fontos vasútvonal építésének terve már régebben felmerült és valószínűleg 1937-ben be is fejezik az építkezést. A több mint 30 kilométeres vasútvonal építési költségei közel 20 millió koronát tesznek ki. Feltűnő; hogy az eddigi elgondolás szerint Nyitrát ki akarják kapcsolni a rendkívül fontos vasútvonalból és a várostól mintegy tiz kilométerre fekvő Üzbég községből lenne további csatlakozása a vasútnak Lipótváron keresztül Pozsony felé. Szembeötlő, hogy az Üzbégtől kis távolságra eső Nyitra városát, amelynek huszonnégyezer lakosa van és fejlett iparral és kereskelemmel rendelkezik, figyelembe nem vették a vasútépítés tervezésénél és a vonalat oly falvak mellett akarják elvezetni, amelyek sem teher, sem személyforgalom tekintetében nem fontosak. Ezenkívül a vasútvonalat oly terepen vezetnék az eddigi tervek szerint, amely lényegesen megdrágítja az építkezést. A körülmények amellett szólnak, hogy a vasútvonalat Nyitra érintésével kell felépíteni és igy érthető, hogy a városi képviselőtestület tegnapi gyűlésen elhatározta, hogy memorandumot intéz az ügyben a vasutügyi minisztériumhoz és valamennyi parlamenti klubhoz. A memorandum szakszerűen fogja indokolni a város ama jogos kívánságát, hogy a vasútvonalat Nyitrán keresztül építsék meg. Az eddigi elgondolás szerint a vasútvonalat Aranyosmarót — Szelezsény — Lédec —Gimes— Zsére—Szalakusz—Darázs községeken keresztül akarják megépíteni Üzbégig. A terepviszonyokra nézve a város memoranduma megállapitja, hogy a tervezett állomások tengerszinti magassága lolt, vagy megnyomorított, megmérgezett ember fog örjöngenj Európában. Egy hét alatt talán fél millió áldozat fog heverni London, Paris, Berlin és Milánó uccáin. A támadások elsősorban a nagyvárosokban élő lakosság ellen irányulnak. Az első áldozatok tehát a nagyvárosok asszonyai, gyermekei és aggastyánjai lesznek. Húszmillió ember él Európa fővárosaiban — húszmillió ember él a jövő háborújának tűzvonalában. Anglia földrajzi fekvésénél fogva a legveszélyesebb helyzetben van. 21 millió ember van összezsúfolva ötvenkét városban, amelyek majdnem mind könnyen megközelíthetők. Természetesen a legnagyobb veszély fenyegeti Londont, a fővárost. Egy közönséges német utasszállító repülőgép a London—(berlini utat nem. egészen három óra alatt teszi meg. Az uj német hadirepiilők természetesen sokkal gyorsabban. Másodszor rendkívül veszélyeztett helyzetben van Németország. A legfontosabb német ipari központok a francia és a csehszlovák határ közelében feküsznek. Berlin harminc másodpercnyi repülőtávolságra fekszik a csehszlovák határtól. Két és fél órányira a legközelebbi angol repii- lőbázistól. Milánó, Turin és Pádua, tehát a legfontosabb északolaszországi városok fél óra alatt repülőgépen megközelíthetők Németországból. Európa fővárosai közül 140—394 méter között váltakozik, az eltérés az egyes helyek között 253 méter. Ezzel szemben a Nyitrán keresztül vezető vonal terepén sokkal kisebb emelkedések vannak. Ettől eltekintve a tervezett vonal a szabályozatlan Nyitra folyó árterületein vezetne keresztül és két helyen érintené a szabályozatlan Nyitra folyót, tehát két vasúti hidat is kell építeni. Két szakaszon szerpentinszeriien kellene építeni a vonalat, ami érthető energiapazarlással jár. A gyorsasági veszteségeken kívül figyelembe kell venni a téli hófúvásokat is. Kétségtelen az is, hogy bé iható időn belül a tervezett vasútvonalból fővonal lesz, mert idővel Kassát fogja Összekötni a Nyitra völgyével és a Pozsony felé vezető rövidebb útvonallal. Nyitra tehát már ebből a szempontból sem kapcsolható ki. nem szólva arról, hogy hat kilométerrel rövidebb lenne az útvonal, ha az eddigi terv helyett Aranyosmarót—Pográny—Gerencsér—Emőke—Nyitra—Üzbég irányában haladna. Nyitra és Üzbég között ugyanis van már vasútvonal. Ezen a területen a terep is majdnem egyenletes és csak egészen jelentéktelen emelkedések vannak. A vasútvonal emez elgondolás szerint csak a már szabályozott .Nyitra folyót szelné át egy helyen és igy árviz sem fenyegetné a -isutvonalat, nem szólva arról, hogy csak egy hidat kellene építeni. A vasútvonal közvetlen kapcsolatot is teremtene a Garam és Nyitra völgye között, aminek gazdasági tekintetben nagy jelentősége volna. Nyitra jelentős rendező pályaudvarral is bir, ami nagyban megkönnyítené az uj vasúti forgalom lebonyolítását. A város memorandumának indokai tényleg meggyőző erejűek és igy remény van arra, hogy annak meglesz a kellő eredménye. A memorandumot hétfőn terjesztik be az illetékes helyekre. Nyitrát ki akarják kapcsolni az uj nyugatszíovenszkói vasútvonalból! A város alaposon indokolt memorandumban tiltakozik a terv elten 7 FORRÁS többé-kevésbé biztonságban van Róma és Moszkva. A jövő háborújában a küzdő hatalmak körülbelül ötezer bambavető repülőgépet tudnak harciba vetni. Ezek közül mindegyik több mint egy tonna bombát cipel magával, ami annyit jelent, hogy ötezer tonna robbanó anyag és mérges gáz zudul az első ütközetek során az európai nagyvárosok lakóira. Szakértők véleménye szerint — jegyzi föl Knickebocker, 300 tonna bombának 5000 áldozata van, ami annyit jelent, hogy az 5000 tonna 80.000 halottal, sebesülttel, megőrjitetit, vagy megmérgezett áldozattal fogja borítani az első huszonnégy órában Európa nagyvárosainak uiccáit. FÉLELEM A FÉLELEMTŐL Ilyen körülmények között természetes, ha a szakértők a legközelebbi háború legnagyobb veszélyét a polgári lakosság pánikhangulatában látják. Knickerbocker szerint csak bárom állam határozta el, hogy polgárait a légi háború borzalmairól és a védekezés le- ,< hetöségeiröl teljes nyíltsággal fölvilágosítja, Sajátságos, jegyzi föl az amerikai riporter, hogy ez a három kormány éppen Európa három forradalmi kormánya — Oroszországé, Németországé és Olaszországé. E három országban szisztematikusan készítik elő a népet a légi támadás ellen védekezésre. Hatalmas plakátok figyelmeztetik a lakosságot a tennivalókra. A legfontosabb, hirdetik a légvédelmi szabályok, hogy a nyugalmát mindenki őrizze meg. Ha felsikoltanak a támadást jelző szirénák, azonnal fel kell csatolni a gázálarcot. Ezután részletesen ismertetik röpiratokban, külön tanfolyamokon és ismeretterjesztő előadásokon a zöld, a sárga és a kék gáz jelentőségét, hatását és a védekezés módjait. A légvédelmi tanfolyamokon nem hallgatják el a lakosság előtt' azt sem, hogy a pincében való menedékkeresés elleni is mozgósítani fogja az ellenséges repülőhad- sereg nehéz bombát. Le fogják rombolni azokat a falakat, amelyek mögé a lakosság elrejtőzik a halált hozó gáz-ködgomolyag elől. Az európai városok lakói közül a legnagyobb rémülettel London lakói vannak eltelve légi támadás iránt. Ennek valószínűleg az a pszichológiai magyarázata, hogy London a világháború alatt borzasztó sokat szenvedett a Zeppelin-támadásoktól és a lakosságnak még emlékezetében vannak ezek az élmények. Természetesen még felfokozotlábban reagál a jövő rémképeire. Ugyanakkor, amikor London vezető katonai köreiben az a nézet alakult ki, hogy a légi támadás rövid időn belül Európában tökéletes káoszt tudna felidézni, bizonyos konzervatív köröknek az a nézetük, hogy ez teljesen kizárt dolog és a rémképeket általában eltúlozzák. A következő kérdés, ami az amerikai újságírót érdekelte: vájjon vannak-e egyáltalán fegyverek, amelyek ezt a borzalmat elhárit- hátják. vagy legalább is enyhíthetik? — Knickerbocker megállapításaiban hozzá lehet fűzni még azt, hogy ma már nemcsak Németországban, Olaszországban és Oroszországban foglalkoznak a lakosságnak szisztematikus légvédelmi oktatásával, hanem például Csehszlovákiában is. ahol számtalan kiállítás és előadás világosi tót In föl a lakosságot a légvédelmi intézkedésekről. Magyarországon pedig legutóbb hozott a kormány olyan törvényt, amely a lakosság minden rétegét légvédelmi gyakorlatokra rendeli és általánossá teszi az országban a légvédelmi nevelést.
