Prágai Magyar Hirlap, 1935. július (14. évfolyam, 149-173 / 3701-3725. szám)
1935-07-28 / 171. (3723.) szám
A búza és a liszt harca Irta: Darvas János Péter-Pál napján kezdődött el a magyar gazda nagy döntő nyári csatája: az aratás. Azóta négy hét telt el, a gazda learatta és betakarította búzáját, már javában csépel, van, aki teljesen kész a csépiéssel s most szorongó szívvel és szorongatott zsebbel türelmetlenkedve várja, piacra dobhatja-e, pénzre válthatja-e egész évi munkájának gyümölcsét, hogy megfizethesse adóját és adósságát. De hiába minden türelmetlenkedése, mert bár már julius huszonhetedikét írjuk, még mindig nincs hivatalosan, kormányrendeletben kihirdetve az uj gabona ára, s a Gabonatársaság, amely egyedül jogosult a gabonavásárlásra, még nem kezdte meg az uj gabona átvételét Következményeiben fölmérhetetlen jelentőségű ez a késedelem. A gazda nem adhat el, tehát nem is vásárolhat, a mezőgazdasági vidékek mindennemű gazdasági vérkeringése teljesen pang. A késedelemnek elsősorban a legdélibb, tehát a legmagyarabb vidékek vallják kárát, mert hiszen éppen a legdélibb, tehát a kisalföldi és a tiszamenti búza érik be leghamarább. Szóval a késedelemben rejlő gazdasági hátrány némi nemzetiségi árnyalatot is kap. De az is kétségtelen, hogy épp azok készülnek el az aratással és a Csépléssel a leghamarább, akiknek a legkevesebbjük van: a kisgazdák, a gazdaságilag leggyengébbek. Ezeknek van a legsürgősebben szükségük pénzre. így a késedelemből eredő sérelem egyben a legkisebbek szociális sérelmévé is válik. A késedelem nemzetiségi és szociális károsultjai joggal felemelhetik zokszavukat, miért e késedelem és ki felelős a sérelmes késedelemért? . A részletek ismeretesek. Soha még ennyi hercehurca nem volt a gabonaárak megállapítása körül, mint ezekben a napokban. Kezdetben a gabonaárak paritásos kiindulópontjává Brünnt tették meg, másnapra kisült, hogy Brünn csak névleges központ, mert a valóságban nem itt lesznek a legmagasabb gabonaárak, hanem Prágában. Erre azután újabb kormányrendelet jött, amely most már leplezetlenül újból Prágát tette meg a paritás központjává a tavalyi árhoz viszonyítva némi korrekcióval a köztársaság keleti felében levő gabonatermelők javára. A tavalyi egységes gabonaárak rendszere ugyanis arra az elvre épült, hogy az ország minden részében a prágai ár az irányadó, mindössze le kell vonni belőle a Prágáig való vasúti fuvardíjat. De mivel Prága csak a köztársaság nyugati felének ideális földrajzi központja, a köztársaság keleti felétől földrajzilag és a közlekedési vonalak iránya szempontjából excentrikusán távol esik, az eddigi vasúti tarifa pedig szintén egyoldalú, mert zónarendszerü fuvardíjkedvezményekkel nem egyenlítette ki ezt a Szlo- venszkót és Kárpátalját terhelő földrajzi hátrányt: ezért a hátrányos vasúti fuvardijszabásra épült gabonarendszer sem lehetett méltányos s egy lényeges korrekcióra szorult. Ezt a kormány is kénytelen volt belátni és bár fönntartotta a prágai paritást, mint alapot, mégis a vasúti fuvardijszabásnál jóval alacsonyabb levonási kulcsot állapított meg a szlovenszkói gabonaárak kiszámításához. Az első hírek szerint intenciója az volt, hogy a vasúti fuvardíjnak Szlovenszkón csak az ötven százalékát vonták le és igy a Prága és az Érsekújvár közt tavaly fennállott tizenhat koronás áreltérés az idén csak nyolc korona lett volna, azaz az érsekujvári gazda nyolc koronával többet kapott volna búzájáért, mint tavaly. A kiszámítási kulcs elleti aztán rohamra inauit a szlovenszkói malomipar és a gabonatársaság keretében kiharcolta kedvezőtlenebbé Páris, julius 27. A „Rádió" magánsajtóiroda szenzációs jelentést közöl az uj francia—ölasz Duna-tervről. A sajtóiroda értesülése szerint a francia és az olasz kormány tervezetet nyújtott át Románia, Jugoszlávia, Csehszlovákia, Magyarország és Ausztria kormányának egy uj Duna-tervre vonatkozóan. A francia és olasz kormány fölhivja az érdekelt kormányok figyelmét a tervezetre, kéri, hogj^ megfelelő alapos tanulmányozásnak vessék alá a javaslatot és esetleg ennek a tervezetnek alapján konferenciára üljenek össze. A javaslattal állítólag Anglia is teljesen egyetért. Arra nézve, hogy Németország milyen álláspontot fog elfoglalni az uj tervezettel szemben, még nincs semmi hir. A sajtóiroda úgy értesül, hogy az uj Duna-terveí egyelőre nem küldik meg Németországnak, mert a német kormány még nem fejtette ki határozott álláspontját a Duna-problémáí illetően. ftz egyezmény terve Az uj Duna-terv alapvető pontjai a következők : I. Az egyezményt aláíró hatalmak kötelezik magukat, hogy Ausztria területi függetlenségét és integritását respektálják. II. Ha az egyezményben résztvevő hatalmak valamelyike erőszakkal megszegné az egyezmény feltételeit, az összes érdekelt hatalmak haladéktalanul tanácskozásra ülnek össze, III. Az egyezményt aláiró hatalmak határozottan kijelentik, hogy az egyezményben résztvevő államok belügyeibe semmi körülmények között nem avatkoznak be. IV. Az az állam, amely az egyezményt erőszakkal megszegi és egy másik állam ellen támadást készít elő, nem számíthat egyik szignatárius hatalom segítségére sem. Az uj francia—olasz Duna-terv tehát az eredeti olasz elgondolás szerint az osztrák függetlenség biztosításából indul ki. Továbbfejleszti azonban a be nem avatkozási eszmét és a középeurópai status quo megszilárdítására törekszik. Az uj egyezmény lényege tehát a következő: Az osztrák függetlenség garantálása és az érdekelt középeurópai hatalmak között konzultatív és be nem avatkozási egyezmény megkötése, teljes bojkott a támadó fél ellen. A párisi lapok nagy része, de különösen a „Figaro" és a „Journal" hangoztatják, hogy semmi szin alatt sem szabad az osztrák kérdést szem elől téveszteni és szükséges lenne mielőbb összehívni azt a konferenciát, amely a vitás középeurópai kérdésekben végül rendet teremt. fi terv előzményei A dunai egyezmény terve 1932 tavaszán merült föl. A terv Tardieu akkori francia miniszterelnök müve volt. A Londonba ösz- szehivott konferencia azonban rögtön az 1 első tárgyalásoknál kudarcba fulladt és szétszéledt. A nagyhatalmak akkor bebizo- nyitottnak látták, hogy Közép európában olyan súlyos gazdasági és politikai ellentétek vannak az egyes hatalmak között, hogy a helyzet gyökeres tisztázása nélkül aligha lehet a dunai koncepciók tervét mag valósítani. Később az ausztriai események és különösen az Anschluss veszélye tette fokozott mértékben aktuálissá a nyugati nagyhatalmak szemében a Duna-egyezmény létrehozását. Megakadt a terv keresztülvitele azon, hogy a hatalmak a keleti paktummal bizonyos összhangba hozták, természetesen főleg Németország miatt a dunai egyezmény tervét is. Most, hogy Olaszország konfliktusba keveredett a gyarmatokon, ismét aktuálissá vált éppen Ausztria miatt a dunai egyezmény. A nagyhatalmak ugyanis attól tartanak, hogy Ausztriában könnyen olyan fait accompli elé állíthatják őket az események, amelynek beláthatatlan következményei lennének. A múlt esztendőben, mint emlékezetes, a júliusi .nemzeti szocialista puccs idején egyedül az akadályozta meg a * ja. tételét. A malomipar az érsekujvári gazda nyolckoronás többletéit ötre kívánja leszorítani és le is szorittaitja, ha a kormány jóváhagyja a Gabonatársaság eddigi határozatait. A szlovenszkói gabona és liszt között lezajlott árcsata — amely stílszerűen a prágai terménytőzsde épületében zajlott le — kerek két hetet vett igénybe. A nagy késedelemnek ez volt a legfőbb, legkiadó- sabb oka. Hogy ez az árcsata ilyen sokáig tartott, ennek nemcsak gazdasági következményei vannak, hanem egyúttal a rendszer politikai gyengéit is élénken napvilágra hozta. Annak idején a kormány azzal az indokolással kérte a nemzetgyűléstől a meghatalmazási törvényt, hogy nézete szerint a parlament apparátusa nehézkes a mai gyorsan változó és igy gyors beavatkozást igénylő gazdasági életnek törvényekkel való irányításához, a kormány villámgyors rendeleti beavatkozása ellenben le tud sújtani bárminemű árspekulációra. A Gabonatársaság ármeg- állapitó tárgyalásainak kéthetes tartama alatt nem láttuk ezt a kívánatos villámgyorsaságot. Még a nehézkes parlament is jóval hamarább el tudott volna készülni ezzel a problémakomp- lekszummal. A szlovenszkói és kárpátaljai gazdák az ármegállapítás körüli hosszú késedelem ellen joggal emelnek óvást. A kormány azért kapta a széleskörű meghatalmazásokat, hogy a szükség pillanatában éljen velük. A mostani késedelmet semmi, de semmi nem igazolta, ellenkezőleg minden érdek amellett szólt, hogy az ujgabonában rejlő nemzeti vagyon ne heverjen a gazda nyakán eladatlanul, kamatozatlanul, hanem belekerüljön mielőbb a gazdasági értékek körforgásába. Nem csak az felelős tehát a késedelemért, aki okozta, hanem az is. aki eltűrte. Minden további késedelem súlyos hiba lenne, sürgősen rendet kell teremteni a gabonaárak körül. Hodza nyilatkozatában dicséri azt, hogy a komány az idén jobb árat ad a szlovenszkói és kárpátaljai gabonatermelőknek. A néhány koronás többlet mindenesetre haladás, de csak a tavalyi rossz paritáshoz képest haladás. Mindössze megszüntet egy régi hátrányt, de a tavalyi hátrányból eredő veszteséget magát még nem rekompenzálja. Pedig erre is szükség van és a mód is megvan rá. És ezen a ponton jutunk a dolgok és bajok igazi gyökeréhez. A szlovenszkói gabona és liszt problémája voltaképpen szállítási kérdés. Hogy a gabonaár- rendszer igazságos lehessen, akkor az alapjául szolgáló vasúti tarifának is igazságosnak kell lennie. Már pedig a vasúti tarifánk teljesen avult és nincs hozzáidomitva a köztársaság földrajzi struktúrájához. A köztársaság gazdasági és politikai központja Prága. Prága azonban földrajzilag csak annak a négyszögnek esik középpontjába, amit Cseh-Morvaország alkot, a köztársaság keleti felének minden egyes pontja sokszorosan távolabb esik Prágától, mint az említett négyszög bármely legtávolabbik pontja. A vasúti tarifát tehát úgy kell átdolgozni,; hogy a vasúti fuvarárak tekintetében a köztársaság keleti fele megközelítőleg éppoly közel legyen a politikai és gazdasági központhoz, mint Cseh-Morvaország legtávolabbi perifériái. Ez egyúttal azt eredményezné, hogy a keleti gabona nem lenne Kassán 20 koronával kisebb értékű a prágaihoz képest, mint .eddig volt, hanem megközelítőleg olyan ármagasságban kellene mozognia, mint a cseh-morvaországi határvidékek gabonája. És ebben az esetben nem kerülne sor érdekellentétre és két hétig tartó árvitákra a szlovenszkói gabona és a szlovenszkói liszt képviselői között, a gazda is megkaphatná a magasabb árat és a kiegyenlítő, kedvezményes jó tarifa mellett a szlovenszkói malomipar is megtalálhatná reális számításait a „közeli" prágai piacon. Csakis ilyen vasúti tarifarendszerrel történhetik meg Szlovenszkónak és Kárpátaljának mai perifériális helyzetéből való kiemelése, a két országrész gazdaságpolitikai gyenjogusitása, a gazdasági konszolidálás. Amíg ez nincs meg, addig minden csak toldcw zó-foldozó félmunka. Mai számunk a Képes Héttel 28 oldal - Ara 2’— Ic Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* r Szerkesztőség: Prága ti* Panská évre 76, havonta 26 Ké„ külföldre, évente 450, SZÍOV6TT.czkÓÍ és rUSZÍnSzk.ÓÍ TflCLPTJCLYSáfl fii Ica 12, 1L emelet O Kiadóhivatal: félévre 226. negyedévre 114, havonta 38 Ké. • . . ö Prága II., Panská ulice 12, III. emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja • • TELEFON; 303*11. OO ■gyes szám Ara 1.20 KI, vasárnap 2.-Ki. SÜRGÖNYCIMt HÍRLAP, PRflHfl, i Paris és Róma kezdeményezésére Újból előtérbe nyomult a dunai kérdés Francia-olasz Dunapaktum-tefr: Ausztria függetlensége, konzultatív és feenemavatkozási egyezmény, boykott a támadó ellen Ausztria, Magyarország és a kisaniant venne részt az egyezmiuifsen
