Prágai Magyar Hirlap, 1935. július (14. évfolyam, 149-173 / 3701-3725. szám)

1935-07-21 / 165. (3717.) szám

f* *'V ♦ ‘ f* ^ V jerjew-k'WJO.'* ^ > . i, * r ‘ tcx'uí.tnit*. I-ÍI*4LAB otyyedidáUé UMqty' utazik táwMátf&eu* Ida: SzútnbatUy Víkioc A barátom hideg feketekávét kér a pincértől, rágyújt s bizonyos megnyugvással mondja: — Én már voltam az idén szabadságon. — És hogy mulattál? — Kitünően. Hallgasd meg, mindenki okul­hat belőle. Végighuzta tenyerét simára fésült haján s kö­zelebb hajolt, hogy pontosabban tudjon elmon­dani mindent. — Kérlek, nagyon szeretek járni utazási iro­dákban föl-alá, ha nincs is különösebb dolgom. Már maga az, hogy látom a sürgést-forgást, a színes plakátokat, amelyek hol Sevillába, hol pedig Skóciába csábítják az embert, vagy kel­lemes tengeri fürdőt Ígérnek Dalmáciában, ha beszélgethetek külföldiekkel s ha megkérdezem e9Y'e9y eldugottabb, helyes osztrák fürdő árait: már maga ez a cselekedet felér fél uta­zással. Térképeket teritenek elém, hajójegyeket ajánlanak, megbeszéljük egy afrikai körút elő­nyeit s hátrányait, megkérdezem a valuta mai állását s kilátásba helyezem, hogy Travellers- csekket váltok holnap, — nagyszerű élvezet. Május vége felé ismét megjelentem az egyik nagy utazási irodában s fontoskodva érdeklőd­tem a Wörthi-tó fürdőhelyeinek árairól. Ahogy ott, — nekidülve a pultnak, — a Semmering s a Wörthi-tó árai között levő különbséget tár­gyaljuk, megjelenik két nagyon helyes hölgy. Az egyik idős volt már, lehetett ötvenöt éves, feketébe öltözött, halkszavu, finom, úgyneve­zett disztingvált uriasszony, aki alkalmasint az unokáját kalauzolta az utazási irodába. A fiatal lány igen csinos volt. Amolyan üvegházban ápolt finom kis virág, törékeny, fehérbőrű szel­lemes arcú, szájaszélén egy kis megértő, ked­ves mosoly. Nagyon helyes pár volt. A szót az idős hölgy vitte. Beszéde határo­zott volt, mégis halk és udvarias. — Szeretnék egy körutazást venni, — mondta. — Kinek? Az idős hölgy a szerény lánykára pillantott: — Egyedülálló hölgynek. Háromhetes kirán­dulásra volna szükségem, úri társaságban, autó­kárral vagy hajóval. Lehet Ausztria. Észak- olaszország, esetleg a bajor hegyvidék. — Minden található nálunk! — felelte a hi­vatalnok s azonnal teregette a térképeket, ár­ajánlatot szövegezett s megértőleg pislogott a szerény lánykára. Alkalmasint a finom kis uri- lányról lehetett szó, ő volt az „egyedülálló hölgy", mert az idős dáma többször kérdezett tőle egyet s mást és a lány halk igennel-nemmel felelt. A tervek közül nagyon kevés tetszett. Az egyik igen drága volt, a másik nehéz, körülmé­nyes, a harmadik nem vitt szép helyekre, — ál­talában pedig nagy aggodalmai voltak az idős hölgynek amiatt, hogy egyedülálló hölgynek il- lik-e autókáron egyedül utazni, vagy nagy hajó­val támasz nélkül nekivágni a tengernek. — Garde nélkül vajmi aggodalmas! — pillan­tott az idős hölgy a fiatalra, aki lehajtotta a fejét s maga elé tűnődött. A _ hivatalnok rábeszélésének végre sikere volt. Az idős hölgy vásárolt egy utazást, fel a Dunán, Passauig, onnan autóval, vasúton, a bajor hegyek között, Königsee, Salzkammergut, — egyszóval nagyszerű, jó terv volt és nem is olyan drága. — Jó lesz? — kérdezte az idős hölgy a fia­taltól. — Kitűnő! emelte fel ibolyaszemét a fiatal, egyedülálló hölgy. Hangja kellemes volt, be­hízelgő. Az én szabadságom két hét múlva kezdő­dött. Akkor,, amikor a fiatal lány utnakindul. Miért tagadjam: roppant megtetszett nekem a kislány, az a finom, hamvas szerénység, ami az arcán tükrözött, az az úri diszkréció, ahogyan viselkedett. Valami vidéki kastély kis úrnője lehet, — gondoltam, — vagy egy nyugalmazott miniszteri tanácsos unokája, zeneakadémista, szerény ibolya. Nem sokat haboztam. Odaléptem a pulthoz és kijelentettem, hogy ugyanolyan áru, ugyan­olyan tartamú utazást kérek, mindvégig a fiatal hölgy műsorával, tervével egyezőt. A hivatal­nok vágott egyet a szemével s egy félóra múlva elkészítette jegyeimet, a valutanyilatkozatot, ál­talában elrendezte az egész utat és jó mulatást kívánt. Az utazási irodába n^m tettem be többé a lá­bam: minden a legnagyobb rendben volt, többé Dalmácia, Skócia nem érdekel. Lássuk a lányt. Nem is reméltem, hogy találkozom vele. Az lánykákat otthon ismét vitrinbe teszik és ápol­ják. Néha felrémlett, hogy látom, futottam utá­na, de sohasem ő volt, eltűnt. Képzelhető, milyen izgalomal vártam az uta* zás napját. Előre kiterveltem a megismerkedés módozatait, már tudtam, hogy én leszek őrizője, gavallérja, hozzászegődöm sétáin s ha kimerül az utón, az én vállamra hajtja a fejét. Három hétig apja helyett az apja leszek s ha valahol a bajor hegyek között valóban el fog csattanni az a bizonyos csók, nos, akkor... Már maga a gondolat is olyan kellemes volt, hogy megborzongtam belé. Fel tehát a hajóra. Szép, kellemes nyári délután volt, a Dunát finoman bodrozta a szellő, az ég kék, a Duna kék, a kedvem is kék, minden rendben van, be a csomagokkal, kikönyökölni a korlátra s máris vad boldogsággal nézek körül, kik az utitársak. A lány nincs. Bizonyosan az utolsó pillanat­ban érkezik. Am, a hajó elindult, még mindig nem találom. Hirtelen vad szomorúság fog el, a szivem dobogni kezd, szaladgálok a fedélze­ten, kabinokba nyitok be szándékosan, bené­zek az étterembe, még a gépház fölé is belógat­tam a fejem, a lány azonban nincs. Csak késő alkonyaikor találkoztam vele. Az egyedülálló hölggyel. Egy vászonszékben ült és kézimunkázott. 3Cem«teeftuéng 18. szám. — Megfejtési határidő: julius 20. Beküldendő a nyilas sorok megfejtése. ★ ★ ★ Julius 7*i számunkban megjelent 16. számú ke­resztrejtvényünk helyes megfejtése: Vízszintes: 1. Névnapi gondolatok. 28. Sophokle6 Antigoné. 59. Lecsapott a felszél. 77. Tisza vizéből iszik. Függő­leges: 1. Nilusparti jelenet. 4. A fonóban szól a nóta. 11. Lenni, vagy nem lenni. 14. Ki, a mezőre ballagok. * 16. számú keresztrejtvényünket 46-an fejtették meg hibátlanul. A megejtett sorsolás alapján e heti könyvjutalmunkat: Nagy Endre „Hajnali besnélge- tés Lukits Mllossal“ c. regényét diszkötésben W i c k Gyula bányamérnök, Szomolnok, nyerte. * Vízszintes: 1. Vörösmarty Mihály Vágy c. versé­nek egy sora. 6. Füzeten. M. írónő, lírikus és novel­lista (Minka). 12. Az ördög bibliája — szerencsés leosztásban. 14. Kavics. 15. A nekijáró részre igényt tart. 16. Vonatkozó névmás többese. 17. Irodalom­történész Petőfi kritikai kiadásának szerkesztője (1859—1904). 19. Méhkaszárnya. 20. Teve — né­metül. 21. A Ludolf-féle szám. 22. Egyforma betűk. 28. Kitűnő magyar történész. 24. Kifakadás bará­tunkra, ha az nagyon a fogához veri a garast. 27. A régi Horvét-Szalovonországhoz tartozott vármegye és főhelyének neve. 28. Finom húsétel, van aki nem enné meg semmiért. 32. Nem áll biztosan a lábán. 33. Angol mérték (hüvelyk). 34. Az iskolai tan­anyag beoszté6át tartalmazza. 35. Francia nőnemű névelő. 36. Finom bor. 38 .............-Damibian Lloyd. 40 . Elihiillajt. 41..........-burg, híres német város. 42 . Nem is ,ykül-“. 44. Bűnös város. 46. Megszégye­nít. 47. Lánynóv, Jolánka. 48. Rövid útbaigazítás ar- ranézve, hol a helyes bejárat. 51. Várakozás, re­mény — franciául. 52. Vizüzöni bárkáé. 53. Olasz éljenzés. 54. Át szokott menni. 56. Angol összetett magánhangzó. 57. Játékos kedv. * Függőleges: 1. Melyeket? 2. Divatos — az egy­szerű nép szavával, 3...........harmlncadja. 4. Ár­palé. 5. Esel. 6. Igecsoport. 7. Részlet. 8. Hitel. 9. Mértani összekötő vonal. 10. Az őszinteség és a jé szándék erre vall. 11. Egy ismert Berzsenyi-vers­sor. A bölcs Istenről gondolkozik. 13. Tojásdadada- ku — más nyelven. 15. Még nem veszik fiatalem- berszámba. 17. Tempósan, gyorsan! 18. Megvonja a szülői segédkezet. 11. Szinészkedik, alakoekodik. 23. Csintalankodik, pajkoskodik. 28............. Hü­mé r, kitűnő orvosprofesszor. 26. Besenyő. 27. Sze­relmesek érzése egymás iránit. 29. Egy jó „bemon­dás". 10. Kikötő, partra, vagy földre szálló. 31. Nem tilt meg. 36. Angol tartomány a Brahmaputra men­tén. 37. Dísznövény, de fája is nagyon értékes. 39. A bibliai Éli főpap felesége, Sámuel anyja. 42. Be­lemarkol, beleereszti körmeit. 43. Folyadék. 45. Ki­tűnő magyar vigjátékiró. 47. Beleegyezés. 50, Kan­na van ilyen. 51. Légy üdvözölve! 54. Á. 0. 55. Reója. Már sejtheted: az idős hölgy volt. Maga-ma­gát nevezte egyedülálló hölgynek. Ordítani akartam s első pillanatban az volt a szándékom, hogy csalás miatt feljelentem a kapitánynál. Le akartam rángatni a székről a szemébe akartam vágni, hogy önző. Két napig dühöngtem. Fel-alá jártam a fedél­zeten s olyan szemeket meresztgettem felé, hogy észrevette. Nem tudom, mi bujt a többiekbe, de akadt még néhány férfi, akik hozzám hasonlóan szintén gyilkos pillantásokkal mérték végig az öreg hölgyet, aki pedig senkinek nem vétett, csak kötögetett csendesen. Hogy az „egyedülálló hölgy" gavallérja le­gyek, persze, erről szó sem lehetett már. Atkoz­tam azt a pillanatot, amikor bevetődtem az utazási irodába. Az autókárban mégis megismerkedtem vele, egymás mellé kerültünk. Beszélgetni kezdett s igen finom, kedves nőnek bizonyult. Elvégre ő nem tehetett róla, hogy én félremagyaráztam viselkedését. — Én nem állnék szóba azzal a nővel, — mondta egy utitársam komoran. így érkeztünk meg egy kis bajor fürdőhelyre. Nem is tudtam, hogy ez is az utazási tervben volt: szokatlanul hosszú időt, négy napot kel­lett itt töltenünk, alkalmasint ez volt az utazás „üdülő, nyaraló" része. A kis fürdőhely eddig ismeretlen volt, uj, most rendezték be 5 örültek minden vendégnek, ellátták az összes javakkal. Az első napi dü­höngés után mi is igen kellemesen kezdtük érezni magunkat. Tiroli ruhát öltöttem magam­ra, kisebb hegyeket másztam meg s kezdtem ki­békülni azzal a gondolattal, hogy soha nem lá­tom meg a lányt. Persze, nem mondtam volna el a történetet, ha nem lett volna számomra érdekes. De, kép­zeld, a második nap kit látok kijönni a fürdő­igazgatóság irodájából, mint az én lányomat. Mondhatom már Így is, hogy az én lányom, hiszen az ő kedvéért tettem meg ezt a bolond utat. S nem is úgy festett a lány, mint aki itt vendég, hanem, mint aki igen otthon érzi ma­gát. Valami sürgönyei szaladt a postára. Utánamentem és bemutatkoztam, őszinteség! ro­hamom volt s elmondtam neki őszintén min­dent: csak miatta keltem útra. Nevetett. Ugyanolyan finom, szerény és disztingvált volt, mint akkor, régen. Magatar­tásában mégis volt egy csomó magabizás, hatá­rozottság. Másnapra megtudtam mindent. A kicsi, is­meretlen fürdőhely alkalmazottja volt. Jobban- mondva, a tulajdonos unokahuga. ö találta ki az egész trükköt is. Végigjárta májusban a nagy utazási irodákat. Először csak prospektusokat helyezett el. Egy hét múlva újra megjelent, ez­úttal a nagynénjével s mindenüt megalkudott arra a bizonyos útra. Többször is, ugyanarra, aggodalmasan és körültekintően. Vissza-vissza- jöttek újabb részletekért. De az ő kis fürdőhe­lyük mindig benne volt a tervben. Az utazást persze végül nem vették meg, mindig csak ígér­ték, hogy másnap véglegesítik az elgondolást. Arra azonban mindig ügyeltek, hogy mindig férfiak jelenlétében alkudjanak. A trükk ügyes volt. Később már hárman csi­nálták s egy hónap múlva nyüzsgött a kis fürdő­telep. Persze, sokkal több férfi, mint nő. De ők ezt nem bánták. Beszéltek róluk, hirük ment, nevettek rajtuk, végül gratuláltak nekik. öt nő csinálta az egészet. Felosztották a munkát. Negyedik nap estéjén bankettet rendeztünk a hölgyek tiszteletére,— csak három volt otthon, mert a többiek még utasszerző körúton jártak valahol északon, — nagyszerűen mulattunk s versenyeztünk a pompás leleményü hölgyek mo­solyáért. (Barátom ismét megsimitotta a haját, elmo­solyodott s igy fejezte be: — Az utazást gyorsan lebonyolítottam. Bécsből nem tértem haza, volt még egy hetem, visszamentem a kis fürdőhelyre. Egymásután érkeztek a vendégek, a trükk bevált. A leg­szebb a volt az egészben, hogy a merész höl­gyek különleges tiszteletben is részesültek rá­adásul, bizalmaskodni a történtek után sem mert senki velük. Egy kis szünet után hozzátette még: — Persze, ismerhetsz. Én nem hagytam ab­ba az ostromot. S jövőre már le is szerződtem hozzájuk. Együtt fogunk dolgozni a helyes kis lánnyal, ö a férfiakat fogja utazásra birni, én a nőket. Azt mondják, elég jó megjelenésű va­gyok. S aztán majd együttnevetünk a sikeren. Mert féltékenyek, — nos, azok kissé már va­gyunk ...) xx Jó ellátás, kényelem, gondosság Buda­pesten a Park-nagyszállodában a keleti pálya­udvarral szemben. Leszállított árak. E lap elő­fizetőinek 20 százalék engedmény. A PRÁGÁI MAGYAR HÍRLAP keresztreitvényszelvénye A 13 sxdmu rejtvényt megfejtette: (név és pontos cim)t

Next

/
Thumbnails
Contents