Prágai Magyar Hirlap, 1935. július (14. évfolyam, 149-173 / 3701-3725. szám)

1935-07-21 / 165. (3717.) szám

to^gm-Mag^ar-htrlaeí 15 1935 Júlia* 21, vasárnap. . KöZ<»AZDAS!Áfin . Itt a gabona uj alapára: Búza: Érsekujvárott 156 — Kassán 154 (152) korona Rendeleti utón szabályozzák a számlák fölQlbélyegzését Prága, julius 20. A pénsügyl hatóságok az utóbbi időben szigora büntetéssel sújtottak több kereske­dőt, akik számláikat és kereskedelmi irataikat helytelenül bélyegezték fölül. A hatóságok eljárár sa nagy izgalmat keltett és kitűnt, hogy a szám­lák és a kereskedelmi iratok bonyolult kérdésében kialakult hivatalos és magánvélemények nem egy­ségesek. A kérdés tisztázása érdekében a kormány rendeletet készít elő a számlák és az egyéb keres­kedelmi okiratok fölülbélyegsésének szabályozásá­ról. A rendelet rövidesen megjelenik. Rozs: Érsekújvár! paritásban 117 - kassai paritásban 115 (113) korona Szlovenszkón 8, Keletszlovenszkón és Kárpátalján esetleg 10 koronával lesz a tavalyinál magasabb ára a búzának és rozsnak Még ma kihirdetik a minisztertanács határozatát Prága, julius 20. A minisztertanács ma dél­után félnégy órakor iilt össze. Tárgysorozatá­nak legnagyobb jelentőségű pontja az idei ter­mésből eredő gabona bevásárlási és eladási árá­nak meghatározása. Noha a minisztertanács ülé­séről lapzártáig hivatalos jelentést nem adtak ki, teljesen megbízható hfelyen szerzett értesü­lésünk szerint az országos jelentőségű kérdés­ben megtörtént a döntés és az uj gabonaárak publikálása immár csak órák kérdése. Valószí­nű, hogy a sajtóiroda még ma este közzéteszi az uj alapárakat s a Gabonatársaság rövidesen kihirdetheti a paritásos árak idei jegyzékét. A minisztertanács figyelembe vette azt a körül­ményt, hogy Sziovenszkó és Kárpátalja idei termése gyöngébb a tavalyinál és ezért e két országrész számára a tavalyinál magasabb alap­árakat határozott meg. Prágai paritásban a búza és a rósz alapára azonos a tavalyival. Az uj alapárak értesülésünk szerint a következők lesznek: 79 kg-os fajsúlyú kemény (vörös) búza: Prágában 164 Brünnben 160 Érsekujvárott 156 Kassán 154 vagy 152 korona. 70 kg-os rozs: Prágában 125 Brünnben 120 Érsekujvárott 117 Kassán 115 vagy 113 korona. A kassai paritás kérdésében a minisztertanács ebben a percben, amidőn e sorok íródnak, még nem határozott s még nem egyezett meg abban a kérdésben, hogy a kassai paritáskülönbözet a Prága és Kassa közötti eddigi fuvarparitás 50 vagy 40 százaléka legyen-e. Minden esetben a kassai és az érsekujvári paritás a tavalyinál magasabb árat biztosit a gazdának. Tavaly a Gabonatársaság a következő alapárakat fizette Szlovenszkón: 79 kg-os fajsúlyú kemény (vörös) búza Ér­sekujvárott 148 és Kassán 144 korona. 70 kg-os rozs Érsekujvárott 109 és Kassán 105 korona. A tavalyi árakhoz mérten Érsekujvárott 8 koronával és Kassán 8, esetleg 10 koronával magasabb alapára lesz a búzának és a rozsnak. Az árpa és a zab alapárának meghatározása kérdésében a minisztertanács még tárgyal. A búza eladási ára ebben a gazdasági eszten­dőben nem 8, hanem 9 koronával lesz maga­sabb a bevásárlási árnál. Uj gabonaközraktárak épülnek Szlovenszkón és Kárpátalján Prága, július 20. A gabonamonopóliumról szóló uj rendelet tudvalévőén arra kötelezi a Gabonatársaságot, hogy gabonatartalékokat lé­tesítsen és a kormány utasítása alapján gabo­nát tároljon. A gabona elhelyezése a monopó­lium jogával fölruházott társaság számára sú­lyos gondot okoz, mivel nem áll rendelkezé­sére elegendő olyan helyiség, amely a gabona beraktározásának minden tekintetben megfe­lel. A hiány kiküszöbölése érdekében uj ga­bonaraktárakat építenek és a folyamatban levő építkezések ütemét meggyorsítják. A „Sziovenszkó! Gabonaközraktár Szövetke­zet" Szlovenszkón hat silót építtet. Minden egyes épülő közraktár befogadóképessége 270 vagon gabona lesz. Az uj gabonaraktárak Ga- lántán, Vágujhelyen, Tótmegyeren, Nagytapol- csányban, Tőketerebesen és Nagymihályban épülnek. Ezenkívül egyenként 150 vagon kapa­citású gabonaraktár lesz Szepsiben, Nagykapo- son, Királyhelmecen és Turócszentmártonban. Az építkezések lebonyolítása után a Gabona- társaság Szlovenszkón 2220 vagon gabona elhe­lyezésére szolgáló uj raktárhelyiségekkel ren­delkezhetik. A nagyarányú építkezések ellenére még min­dig nem lesz elegendő mennyiségű és megfe­lelő befogadóképességű gabonaközraktár Szlo­venszkón és Kárpátalján s különösen Kárpát­alján lesz szükség uj silókra. A kormány ezért elhatározta, hogy a gabonaközraktárak építte­tését a rendelkezésére álló eszközökkel előse­gíti. Az építkezéseket végző szövetkezetek a jövőben a földművelési minisztériumtól, továb­bá a szlovenszkói, illetve a kárpátaljai orszá­gos hivataltól, valamint az illetékes járásoktól és községektől kapnak anyagi támogatást, il­letve kölcsönöket. Kárpátalján három gabonaközraktár épül: Ungvárott, Munkácson és Nagyszöllősön. Befo­gadóképességük egyenként 240, összesen 720 vagon. Ezenkívül még további három gabonaközrak­tár építését vették tervbe Kárpátalján. Kárpát­alján a gabonaközraktárakat a „Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége'* című ungvári szö­vetkezet építteti. A raktárépítési akció a történelmi országok területén is folyik. Meglelem a gépkocsitöivény végrehajtási utasítása Hogyan számítjuk ki a teherszállító gépkocsik adóját? • A biztosítási této- lek alsó határa - Az autófuvarozónak el kell sajátítania az államnyelvet Prága, julius 20. A törvények é3 rendeletek gyűjteményében tegnap jelent meg a gépkocsitör­vény végrehajtási utasítása. A végrehajtási utasí­tás meghatározza a teherautók adójának megálla­pítási módját. A teherautók és az egyéb teherszállító géperejű jármüvek adója minden 100 kg teherbiróképeá- ség után 32.50 koronát tesz ki. A 4510 kg, súlyú és 5000 kg tetherbiróképességü gépkocsi adóját a következőképpen lehet kiszámí­tani, ha a gépkocsi elülső kerékpárja légtömlővel és hátul só kerékpárja tömör abronccsal van ellát­va: Az öu&ulyt és a teherbiróképesség súlyát föl­felé kikerekitjük és összeadjuk. A példának vett esetben a két szám 4600 és 5000, együttvéve 9600 lesz. A kapott számot százzal elosztjuk és igy 96-ot kapunk. Ezt a számot meg kell szorozni az adóalappal, vagyis 32.50-nel. Az alapadó tehát 3120 korona. A tömörabronos miatt ehhez 20 szá­zalékos pótdij'at, vagyis 624 koronát kell hozzászá­mítani. A például vett gépkocsi évi adója tehát 3744 koronát tesz ki- A január 1-től június 30-ig terjedő félév adója 1872 korona. A tömörabronccsal ellátott, 400 kg. teherbiró- képességii pótkocsi adójának megállapítása a következő módon történik: A 4O0-at elosztjuk százzal s a kapott eredményt megszorozzuk a 70 koronás adóalappal. Négyszer 70 az 280. Ehhez jön a tömörabroncs utáni húsz-' százalékos póbadó, mely 56 koronát tesz ki. A pót­kocsi adója 336 koronára rúg. A példának vett te­herszállító- gépkocsi és pótkocsijának teljes évi adója 4080 korona s a félévi adó 2040 korona. A végrehajtási utasítás meghatározza a kon­cesszió alapján iparszerüen űzött személyszállí­tással kapcsolatos biztosítási kötelezettség alsó határát. Baleset ellen minden személyt legalább 50.000 (A prágai értéktőzsde magánforgalma.) A prá­gai értéktőzsde mai magánforgalmát szilárd irányzat mellett bonyolította le, de a forgalom szűk keretek között mozgott. Magánárfolvamok: Skoda 1108—1100 (tegnap 1106), PóLdi 630-632 (631), Bánya és Kohó 1535—1537.50 (1535), Cseh- Morva Gépgyár 1490—1495 (1480), Königshofi •Cement 918—922 (915), Auseigi Vegyi 975—980 (975), Scbönprieseni 543—545 (548). Schöller i68ö —1640 (1635.) A beruházási értékek árfolyama át­lagosan 5 fillérrel emelkedett. A frankra szóló 6 százalékos Skoda-obligáció árfolyama a teg­napi 1600-ról 1670-re ment fel. (Allatvásári hír.) A hétfői prágai állatvásár várható fölhaji ása a vásár-pénztár igazgatóságá­nak jelentése szerint 580 szarvasmarha, 1700 bel­földi hússertés és 900 külföldi hízott sertés. korona erejéig kell biztosítani. A teljes bizto­sítás minimuma motorkerékpárnál 1CO.OOO, sze- mélyszálitó gépkocsinál, teherautónál, s traktor­nál 200.000, Uarmincötszeméljes autóbusznál 400 ezer, és harmincötnél több személy szállítására szolgáló autóbusznál 600.000 korona, az anyagi kár biztosításának alsó határa 10.000 korona. A végrehajtási utasítás részletesen szabályozza a koncesszióhoz kötött autófuvaroezáe forgalmi rend­jét. A törvények ée rndelétek gyűjteményében 153 szám alatt megjelent rendelet julius l*i, illetve a rendelet 2'5-i’k §-a április 20-i érvénnyel viszaható hatállyal lépett életbe. Igen érdekes a végrehajtá­si utasítás ama pontja, mely szerint a koncesszió alapján történő autófuvározással foglalkozó egyének ez év végéig kötelesek az ál­lamnyelvet elsajátítani s a nyelvtörvény 2-ik §-ában meghatározott ki­sebbségi vidéken közlekedő gépkocsik személyzete köteles a kisebbség nyelvét is birni. Idényellenesen csökkent a gépkocsigyárak üzleti forgalma Prága, julius 20. A gépkocsigyárak üzileti forgalma júniusiban idényellenesen csökkent. A csehszlovákiai gépkocsígyárak az elmúlt hónapiban összesen 1222 uj gépkocsit hoztak forgalomba a májusi kimutatásban közölt 1282 autóval szemben. A tavalyi év azonos szakáiban forgalombakerült uj kocsik száma a májusi kimutatásiban szereplő 1220-ról jú­niusiban 1230-ra emelkedett. Az idén június­ban 1140 (1178) személyszállító gépkocsit, 54 (47) teherautót és 28 (5) autóbuszt adtak el a gyárak. Külföldi gyártmányú gépkocsi­ból 92 (84) került forgalomba. (A takarmányárut a julius 15-iki állapotnak megfelelően kell bejelenteni.) Az „összeírják a ta­karmányárut" cimíl cikkünkbe tegnap értelem- zavaró sajtóhiba csúszott, amennyiben a takar­mányáruk összeírásának alapjául szolgáló dátum július 5-öt tüntet fel, noha a takarmányárut a julius 15-iki állapotnak megfelelően kell bejelen­teni. Az árutőzsde-rovat első elmébe ugyancsak sajtóhiba került. A cim helyesen igy hangzik: „Stagnál a prágai terménytőzsde.1* (Románia felmondja kereskedelmi egyezményeit.) Bukarestiből jelentik: Románia felmondja Magyar- országgal, Ausztriával és Lengyelországgal szemben fennálló kereskedelmi egyezményét, hogy ezekkel az államokkal is az uj exportrendszer alapján ren­dezze a ki- és beviteli kérdéseket. A szlovenszkói liszt A szlovenszkói mezőgazdaság legjogosabb követelése, hogy a legmagasabb árakat kapja a gabonájáért a köztársaságban, mert Szlovenszkón a legmagasabbak a termelés költségei a gaboná­nak, de a legalacsonyabbak a hektárátlagok s igy a követelés jogosult A szlovenszkói malmok azt a felfogást képviselik, hogy a múlt évi ár­különbségekre okvetlen szükség van, azok nélkül Cseh- és Morvaországban lisztet eladni nem tud­nak e igy tönkre kell, hogy menjenek. Már most tervezett pár koronás kisebbítése az árkülönbö­zetnek heves ellenkezésre talált. Viszont biztos az, hogy ez az ellenkezés hiábavaló. így arról kell gondoskodni, hogyan is tudna a szlovenszkói malom az árkülönbözet ellenére Í6 konkurrálni. A szlovenszkói malmok kenyérlisztjeit Szio­venszkó fogyasztja el. A takarmánylisztek jóré­sze Ausztriába kefül s csak az elsőrendű lisztek értékesítésénél folyik Cseh- és Morvaországban a harc. Ezek a lisztek azonban kimondottan lu- xuslisztek, ahol nemcsak az ár, hanem a minőség kérdésének is nagy szerepet kellene játszania. A szlovenszkói liszt Csehországban mindig előny­ben volt és előnyben van, amit az itteni malmok s fogyasztóközönség valamennyire tud is — kü­lönben nem fordult volna elő az, hogy csehor­szági malmok magyar címkével látták volna el a liszteszsákjaikat. Ha a szlovenszkói malom mar gasabb árakkal is eredményesen akar konkur­rálni, úgy annak egyszerű, s kellő munka után biztos módja, hogy ezt a qualitáselőnyt alapos propagandaúrunkával teljesen felhasználja. A szlovenszkói liszt azért jobb, mert több 6 jobb minőségű síkért tartalmaz. Hogy mi a siker, mi annak a szerepe a lisztben, arról a fogyasz­tók özönség vajmi keveset tud. Amikor évekkel azelőtt a lévai Schöller-malmók a búzának belső tulajdonságok alapján való értékesítését akarták bevezetni, az akciót hamarosan lefújták. A Gabo- natáreaság részére még ma sem fontos, hogy mennyi sikér van a burában. Mindennek oka van s igy a szlovenszkói malom nem számíthat arra, hogy az állam végrj el majd ezt a propaganda- munkát. Csak maguk a szlovenszkói malmok vé­gezhetik el, ha okosan csinálják, olcsón s nagy eredménnyel. A propagandához hozzátartozik az áru helyes deklarálása. Mért ad el a szlovenszkói malom 0-ás lisztet? Miért nem adja meg a zsákon, cso­magoláson azt is, hogy mi van a 0-ás lisztben? Ugyanúgy, ahogyan Magyarországon minden ve­vője a mecsekaljai lisztnek pontosan tudja azt, hogy legalább 40 százalék nedves síkért kap a lisztben, tudnia kellene a szlovenszkói liezt min­den vevőjének, hogy mit vásárol. Ha minden vevő tisztában van a fehérje-keményitő viszony fontosságával a lisztben, ha minden csomagolá­son ott látja (a magyar malom csomagolásán csehül is) azt, hogy mit vesz, akkor a szloven­szkói malmok érdeke nem az lesz, hogy a szlo­venszkói gazda kevesebbet kapjon a drágábban termelt búzájáért, hanem ellenkezőleg, hogy a szlovenszkói búza ára legyen magasabb, mert evvel biztosítják azt, hogy nem a búzát, hanem a fehér lisztet szállítják nyugatra. A malmok már a múlt években is fizettek pót­dijakat a nemes búzáért (függetlenül a monopó­liumtól), de ez nem elegendő. A kis- s közép­gazda részére a mai viszonyok közt majdnem le­hetetlen a nemesitett vetőmag beszerzése — 8 ha már tud ilyet venni, úgy az esetek felében olyat kap, amelyet csak a növénvnemesitő nevez neme­sített vetőmagnak. Az idei mezőgazdasági kiállí­táson nagy tömegű olyan „nemesitett búza" vett részt, amelynek a szárazsikér tartalma 10—12 százalék volt! A termelés nemesítésének csak egy módja van. Ha a gazda a vetőmagot minden ráfizetés nélkül cserélheti ki nemesített vetőmagra. A do­log nem olyan drága, hogy az a malmok részére ne fizetödne ki. Arra, hogy a gazda magát a ne­mesített vetőmagot kapja, nincsen szükség. Ele­gendő, ha az első vagy második utántermelés lesz szétosztva. Ha a malmok nagy tételben vá­sárolják fel a nemesitett vetőmagot, úgy a neme­sítő azt sokkal olcsóbban adhatja el. mint a kis­gazdák apró vásárlásainál. Az első utántenyészet- nél az összegnél 1/ 15-ébe, a másodiknál még sok­kal kevesebbe kerül a nemesítés s igy igen ala­csony az az összeg, amelyet egy kisgazdánál in­vesztál a malom akkor, ha ezt a vetőmagot felár nélkül adja a gazdának. Ha a szlovenszkói malomipar meg akarja tar­tani az eddigi pozícióját, ugv más útja nincsen, mint a minőségi termelést forszírozni. FEKETE IMRE, mérnök.

Next

/
Thumbnails
Contents