Prágai Magyar Hirlap, 1935. június (14. évfolyam, 126-148 / 3678-3700. szám)
1935-06-02 / 127. (3679.) szám
18 vMOT-MAotaR-Hnasé A pénz betegségei Irta: Dr. Horváth Lajos (Kassa) Már a világháborút megelőző negyedszázadban feltűnt a közgazdászoknak, hogy a világárak állandóan emelkednek. Kutatták ennek az okát s arra a meggyőződésre jutottak, hogy az árak emelkedése összefügg a fémkohászat fejlődésével. Vegyi eljárások, különösen az úgynevezett cianid eljárás az aranyéré feldolgozását olcsóbbá és eredményesebbé tették; az arany világipiaci ára esett. Az arany a nemzetközi forgalomban egyenlő érteimiü a pénzzel s minthogy az árszínvonal fordítottan aránylik a pénz értékéhez, — az arany olcsóbbodásával az árak emelkedtek. Ez a jelenség ráirányította a figyelmet gazdasági berendezkedésünk eredendő fogyatékosságára: értékmérőül olyan eszközt vagyunk kénytelenek használni, amely nem állandó, hanem időnkint megváltozik s e változás nem mindenben függ az emberi akarattól, azért nem is szabályozható. Mindaddig, amíg a papirospénzt aranyra bármikor be lehet váltani és a jegybankok erre kötelesek, az arany árhullámzása a közgazdasági életben nem okoz nagyobb zavarokat. De rögtön megváltozik a helyzet, ha a papirospénz elválik az aranyalaptól, azaz ha az állam fölmenti a jegybankot attól a kötelezettségétől, hogy a bankjegyet aranyra beváltsa. Az aranyat nem lehet tetszés szerinti mennyiségben előállitni. hirtelen felduzzasztani. Az u. n. ,,mennyiségi elmélet'4 szerint az árak a pénzkínálattal egyenes, az árukínálattal pedig fordított arányban állanak. Jelentősen befolyásolja az árakat a pénz forgásának a gyorsasága is. Ha a pénz gyorsan cserél gazdát, olykép hat, mintha tömege nőne. A pénzforgalom gyorsulásával az árak emelkednek. A hitel végső hajtásában szintén a pénzmennyiség szaporításával egyenlő értelmű. Mindaddig, amig a pénz oly anyagból való, amelynek önálló értéke van s tetszés szerint nem szaporítható — mint a nemes fémek, — addig a pénzmennyiség növekedése korlátok közzé van szorítva. A pénz túlságos elszaporodásának veszélye nem nagy. A történelem mégis ismer eseteket, amikoT a nemes fémek bősége vezetett gazdasági zavarokra, sőt katasztrófákra. Amikor a spanyol konkvisztádorok a tizenhatodik században Dél- ameríka nemes féméit az anyaországba zúdították és Spanyolország az akkor uralkodó merkantilista felfogás hatása alatt a nemes fém kivitelét megtiltotta 6 ezzel „inflációt44 idézett elő, az árak rohamosan felszöktek, a kivitel ekzikkadt, az ipar, kereskedelem, művészet elsorvadt, megkezdődtek az állam gazdasági és politikai hanyatlása. A skandináv államok a spanyol példán okulva a világháború folyamán oda beözönlő aranyfolyamot elterelték, hogy versenyképességüket s ezzel iparukat és kereskedelmüket megmentsék. Viszont Északamerika engedte, hogy a világ aranykészletének a fele ott összegyűljön. Ezzel az árak emelkedtek, verseny- képessége a nemzetközi forgalomban csökkent. Kénytelen volt a behozatal ellen magas vámokai védekezni, ami más államokat is hasonló korlátozó intézkedésekre késztetett 6 ezzel megindult a válságoknak az a sorozata., amelyen az amerikai gazdaság most megy át. Amikor a papirospénz forgalomba jött s ezzel lehetővé vált a pénzt minden nagyobb költség nélkül szaporítani, a megszorult államok — amelyek előbb az éremcsonkitás körülményes és hozamában nem nagy eredményt biztositó eszközéhez voltak kénytelenek nyúlni, ha a pénzt szaporítani akarták, — korlátlan mértékben állíthatták elő bankjegyeiket. Hogy milyen oktalan módon és hihetetlen arányokban éltek ezzel a lehetőséggel, azt a legújabb kor története elrettentő példákkal igazolja. Ha az ember az asszignáták történetét ma olvassa, elgondolkozhatik azon a szomorú igazságon, hogy a. történelemből az emberiség semmit sem tanult. A francia forradalom idején az állam pénzügyei siralmas állapotban voltak. Hogy valauniképen pénzhez jusson, a nemzet- gyűlés Mirabeau indítványára az elkobzott papi és koronajavak fedezete meLlett zálogleveleket bocsátott ki négyszázmillió íivres névértékben. E záloglevelekkel fizették az állam hitelezőit, akik viszont az eladásra bocsátott elkobzott jószágok vételárát fizethették velük. Aki nam akart földet venni, asszignátáit eladhatta. Az eredeti terv szerint voltakópen földre szóló utalványok •— assignatum — voltak és százas címletekben, öt százalék kamatozás mellett kerültek forgalomba, De már egy év múlva kamatozásuk megszűnt cs kényszerárfolyamot kaptak. Öt év alatt kellett volna az eladott földek vételárából beváltani. De már egy év mniva 1790 — újabb kibocsátások következtek sűrű egymásutánban, mértani haladvánny&l növekvő méretekben, aanignem 1796-ban tömegük már meghaladta a negyvenöt milliárdot. Természetesen minden újabb kibocsátásnál megismétlődtek az ünnepélyes fogadkozások, hogy ez a legeslegutolsó és a kitűzött időre föltétlenül bevonatúk. 1791-ben névértékűknek még kilencven százalékát érték, — 1794-ben már csak húsz százalékát s rá egy évre egy ezreléket. A holtak gyorsan lovagolnak. Az állam persze mindent elkövetett, hogy az asszignáták elértéktelenedését megakadályozza. Hat évi fegyház várt arra, aki érempénzért vagy áruért a névértékűéi több asszignátát igényelt. V3sz- szaesésnél húsz év, később — 1794-ben — halál volt a mérték. Zavaros időkben olcsó az emberélet. Aztán jött a reménytelen viaskodás az „áruzsorával44. Az árakat „maximálták44. A földművelők és terménykereskedők készleteiket tartoztak bejelenteni és csak meghatározott piacokon volt szabad eladniuk. Senki se tarthatott egy hónapnál hosszabb időre szóló készletet. Drákói szigorúsággal büntették a maximálás ellen vétőket és pedig vevőt, eladót egyaránt. Az eredmény lesújtó volt. 1795-ben huszonnégymilliárd névértékű asszignátát 30:1 arányban beváltottak a „mandats territoriaux44 nevű uj jegyekre, amelyek már kibocsátásuk napján csak névértékűk 80%-át érték s félévre rá teljesen értéküket vesztették. — Az ármaximálás eltörlése sem tudta megmenteni a be nem váltott asszignátákat, egyszerűen kivonták a forgalomból. A francia példa sokáig egyedül állott a pénz- devalváció történetében, de a világháború ebben is megdöntötte a rekordot. Az 1918 végén forgalomban volt 56 millió rubel értéke még mintegy 370 millió dollárt tett ki, 1922 végén másfélmillió milliárd papiros rubel értéke már csak 70 millió dollár. A német márka esése még sokkal fokozottabb: az 1919 végén forgalomban volt 40 milliárd papirosmárka. arany- értéke még mintegy 10 milliárd; 1923 végén 75 millióbillió — elképzelhetetlen mennyiség — papíré* aranyértéke már csak 75 millió. Ekkor stabilizálták „egy az egybillió44 — tékát, olyan szám, amelyben az egyes után tizenkét nulla következik — arányban, Ha a pénz szaporítása egyszerű szorzás! művelet volna és az árak a pénz szaporodásával lépést tartanának, a-z infláció gazdasági és társadalmi hatásai nem volnának olyan bonyolultak. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy az infláció kezdetén az árak visszamaradnak, de az infláció további folyamán mindjobban előtörnek, a pénzszaporodási arányt meghaladják. Ez az áremelkedés csalóka, csak a papirosértékre szól, aranyra átszámítva az inflációs árak esnek. — Akármilyen fölöslegesnek lássák is hát erről a kérdésről a mai nemzedéknek, amely a saját bőrén tanulta megismerni, beszélni, — mégsem az, merí az inflációt mindenki csak a saját szemszögéiből látta, batása azonban más az államra, mint gazdasági egységre és más az egyes társadalmi osztályokra. A mérsékelt, kellően ellenőrzött és megfelelő határok között tartott infláció a forgalomra serkentőleg hat. Jó szer gazdasági pangás ellen. A pénz bősége az árakat emeli, a termelés s ezzel a kínálat megélénkül, ami viszont az áremelkedést ellensúlyozza. Minthogy a munkabérek mindig kissé az árak mögött maradnak, a vállalkozó kiadásai e címen aránylag csökkennek, mi az üzem kiterjesztését teszi lehetővé: a munkanélküliség csökken. Ez az üdvös folyamat mindaddig tart, amig az áremelkedés lassú és egyenletes. Hirtelen áremelkedésnél azonban mindenki igyekszik a további drágulás ellen az által védekezni, hogy vásárol. A kész- ipénz áruban — Sachwerte, mint a német mondja — keres menedéket. De a fokozott kereslet tovább hajtja az árakat, vagyis a pénz értéke automatikusan esik, mivel pedig az adókivetés és a behajtás közötti időben az elértéktelenedés tovább folyik, az állam azon veszi észre magát, hogy a legválságosabb időiben adóba mind kevesebb érték folyik be, ami arra, kényszeríti, hogy a pénz tömegét, újabb kibocsátásokkal növelje. Az egyszer elindított lavinát a saját eleven ereje sodorja és növeli. Az infláció hatása, az egyes társadalmi rétegekre és foglalkozási ágakra különböző a szerint, mily mértékben képes pénzben kifejezett jövedelmük az árakkal lépést tartani. A fix íi- zetésüek. a járadékjövedelmet élvezők vesztenek legtöbbet. A bérmunkás már jobban jár, ámbár a képzett munkás aránylag rosszabb helyzetben van, mint az egyszerű uapszámos. A legjobban járnak azonban azok, akiknek jövedelme abból a különbőz étből áll, amely az ■önköltség és az eladási ár között mutatkozik. A nemzeti jövedelemiből mind nagyobb és nagyobb arányban részesednek. De ez a nyereség csak viszonylagos és az össztermelés visszaesésével, ami minden tartós infláció kikerülhetetlen következménye, ez az előny is elillan. —• A forgótőke — a vér a gazdaság érrhálózatában — értékét folytonos csökkenésnek kitéve látva, szintén igyekszik formát cserélni és befektetéseket keres. Ekkor keletkeznek a könnyelmű üzemkiterjeeztések, amelyek az inflációs áradat elapadásával annyi bajt és gondot okoznak. Az általános ijedelemben megindul az a jól ismert, s eddig még semmiféle tiltó rendelkezésekkel meggátolni nem tudott folyamat, amikor a tőke „külföldre menekül44. — A fix tőke és a folyó tőke közötti helyes arány megzavarásának eredményeképen a termelésben fokozódó zavarok az össztermelés progressziós csökkenését eredményezik. Az infláció önmagát eszi meg. Inflációt céltudatosan megindítani, minden részletében ellenőrizni és szabályozni eddig csak annak az országnak sikerült, amelyet joggal neveztek a világproblémák eszményi kísérleti telepének, Mint annyi más ellenfelét, Angliának sikerült elsőiziben a veszélyes inflációt is jó baráttá szelídítenie. Hogy miért, ezt már inkább a pszichológus van hivatva megvilágítani, mint a közgazdász. 3Cem«treito**Hf 11. szám. Megfejtési határidő: Junius 11. Beküldendő; a vízszintes 77. és függő leges 1. és 14. számú sorok megfejtése. * ¥ ¥ Május 11-íki számunkban megjelent 9. számú keresztrejtvény helyes megfejtése: Vízszintes 14. Rossz csillagok járnak. — 48. Ni, reszkess bosszúálló. — Függőleges 9. Az erőt ásta belső méreg. — 18. Vakum bűzlik Dániában. ★ ★ ★ Vízszintes: 1. Óra pro nobis! 16. ... a nap, itt a tavasz! 16. Akárki elviheti. 17. Ritka férfinév (latin). 18. Lágyít. 21. Kisfiú — tréfás szóval. 22. Opera — németül. 23. Rosszkedvűen. 25. Mesterikéit tartás — névelővel. 26. Vasúti csomópont: ... pont. 27. Hiimtalmokemíber. — eigy diák- nótában is előfordul. 29. Európát hegyvidék. 30. Váj, tor. 31. Távirati hang. 32. így már érteim! 34. A É. 35. Svájc főhelye. 36. Helyiérdekű vasutak. 38. Gált, megegyeztünk! (főmet.) 40. Mir toezbeli távoli ország (Goethe is megdalolta). 41. R/ád'iócsőmánkia. 43. Ez az a mérték, amivel a mindkét, karjára béna .nem rendelkezik. 44. Szívesein látljuik. 45. A költészet, egy ága. 46. Nem közlegény. 47. A termelés egy ága. 48. A hét törzs egyike. 49. Szienit — rövidítése. 50. A búza- kalászról énekeljük a nótában. 51. Nagy Vilmos monogramja. 53. M'eiyik ember? 56. A múlt idő ragja. 57. A Luidolf-féle szám. 58. A kecske hangja. 60. Turista, vikendező. 65. Éktelen láz. 66. Atlétiaember. 68. Vizet „tesz44 bele. 69. „A tél ...már megütő fejemet44 (Petőfi). 70. Prémes állat 72. Latin prepozíció. 73. Jódsmemős. 74. Halfajta. 76. Hajkenőcs, hribantin. 77. Fing pontozás. Függőleges: 1. Remek teljesítmény. 2. Theba tmopdaii királya, aki a. eors tragédiájából anyját veszi feleségül. Miikor ezt megtudja, meg vakít ja. magát és világgá megy. 3. Híres cementgyár van Itt.. 4. Folyócska BeJgluinbam. 5. Én ülök, te ülsz. 6. Részvénytársaság. 7. Gyöngy. 8. Címer, védőpajzs, átvitt értelemben oltalom, védőszárny. 9. Kutya. 10. Eltorzult, töf-töf-hang (írjuk be: T.YF). 11. Három — latinul. 12. A nagyapának már egész közeili rokona. 13. Miklós, idegem változata. 11. Eminek mindenki örül, csak aki végzi, az nemi. 18. Pultom van. 19. Április közepén eok diák cp'Odve várta. 20. Bányaváros. 23. Görög 9. számú kieresztrejtrényiraket 49 olvasónk fejtette meg helyesen. A megejtett sorsolás alapján e heti könyvajándék unkáit: Sz. D. Sz&BÓnov „Végletes évek44 c. emlékiratait diszkötésben SOHENKNER ANTAL, Beregszász, Rózsa-u. 2. nyerte összetételekben: kettő. 24. VüMőezó. 27. Közbenjár. 28. Ilyen szemre nyáron van nagy szükség. 31. Teletöm. 33. Kinuig. 35. Nem tud átvergődni az akadályon. 36. Részegítő szer, amelyet leginkább Indiában k ulti válnak. Kenderből készítik. 37. Ráfizet az üzletre. 39. Papiirtáska. 41.. Dob. 42. Hivatal — németül. 52. Elegyes. 54. Hü — németül. 55. Pest vize. 57. Diszfélvoiniulás. 59. ... alatt fészkel a fecske. 61. IB. 62. Élőlény. 63. Ostobán. 64 L. T. 65. Igyekezik a nyűgtől megszabadulni. 67. Számtana műveleteit végez. 69. Hölgy — más nyelven. 71. Ohmommal vagy rumana.l parancsolja.? 73. Dickens álneve. 75. Az olasz jé-nek ejti. 76. A János vitéz szerzőijének monogramja. ; A PRÁGÁI MAGYAR HÍRLAP keresztrejtvényszelvénye A 11 számú rejtvényt megfejtette: (név és pontos cím): % 1935 frgfaa X vwfimap.
