Prágai Magyar Hirlap, 1935. június (14. évfolyam, 126-148 / 3678-3700. szám)

1935-06-30 / 148. (3700.) szám

6 1935 Jonltw 30, vasárnap. Fiatal magyar iró, színigazgató, szerkesztő másfél évszázaddá! ezelőtt Mmm )ám( kdáéámk Utó. évfotduiéja Irta: Darkó István Losonc, junius végén. A losonci református temetőhegyre vivő, emelkedő ut elején áll egy fehér márványkő, amelyen lant alatt hirdetik a fényüket veszített aranybetük, hogy „Kármán József magyar iró“-t rejti a hant. Mindig meg­állók előtte. A márvány hideg élettelensége mö­gött igyekszem felfedezni a hajdani élő életet, amelyről általában alig tudunk valamit. Virág nagyon ritkán kerül a márvány tövébe és a csehszlovákiai diákok évekkel ezelőtt odahelye­zett koszorúját előbb dohánybamává változ­tatta, majd csonka drótfonattá és szalagfosz­lánnyá tépte az idő. Elmondja a losonci temető sírköve, hogy 1769-ben született a magyar iró és csak még annyit közöl velünk, hogy 1795-ben meg is halt. Huszonhat évet élt tehát, miként Petőfi. Amikor így meglátjuk, hogy éppen 140 éve költözött ki ide e hegy bölcs lakóinak társaságába, egyszerre előttünk áll sorsának történelmi távlata is. . I Ki volt hát Kármán József, akit magyar író­nak nevez a sírkő s akit a 140 év mérhetetlen emberi messzeségén kívül egyéb okokból is csak e kis szlovenszkói város vall a magáénak? Losonc is a 26 élő és 140 holt évnek kijáró mértékletes kegyelettel. A régi gimnázium eiőtt ráccsal elkerített emlékoszlop, aztán szerény uc- ca a vasútállomás közelében s a templommal szemben, a régi papiak helyén emelt uj házra áttett emléktábla, — születéséi helyének jelölője a hálásnak mondott utókor előtt, -— ez a három jel hirdeti a városban Kármán József (mondhat­juk-e így?!) dicsőségét. Pedig ha megnézzük a kort, amelyben élt, hozzávetjük ehhez ellobbant lángokban hamuvá lett ifjú élete túlontúl rövid voltát és ehhez négis sokágú, erőteljes, nagyratörő és eredmé- lyes munkája meglepő értékeit, mondhatjuk, rogy megismerése és megértése ma is teljesen dőszerü. Különösképen megérdemli pedig azt a nai kisebbségi élet magyarjai és fiataljai ré­zéről. * Éppen a józsefi kor germán nyelvi, kulturális :s állami szupremáciája idején, Kármán József evékeny magyar iró, színigazgató, lapszerkesz- 5, jogász, sokoldalúan müveit, tehetséges fia- alember, aki „korához képest szépen irt ma- yarul“. Ez a felsorolás is mond annyit róla, ogy rövid életműve zsúfolt gazdagságú fejeze- skre oszlik. Energiáinak pazarló felhasználása lellett a világirodalom nagyjaihoz méltó nagy, igényesen perzselő szerelem lángjaiban is mésztődött ez a fiatalember és látni fogjuk, ogy miképen vált igy huszonhat évére porrá és amuvá. Leginkább ismert müvében, a „Fanny agyományai“-ban és irodalmi értékű, bő leve­résében hagyott litteráris emléket magáról, 4ai szemmel is helytálló egyéniség volt elindi- att törekvéseiben és céltudatos szándékaiban, v magyarságtól idegenkedő korban, 140 év lőtt olyan összetett szellemi jelenség, aki mű­éit, mint bármely nagy nép polgára akkoriban s magyar minden lépésében, amilyen akkoriban jen kevesen a magyarok között. író és cselek- ő fiatal, wertheri lélek és ugyanekkor a mozgó let minden pillanatában ottmozgó temperamen- rm, mégpedig példátmuíató formában. Apja, az idősebb Kármán József, losonci pré- ikátor, fia volt Kármán Andrásnak és Gyön- yössy Abigélnek, Gyöngyössy István kassai rédikátor és számüzötten a frankfurti egyetem mára leányának. A Kármán-család Losoncon a 'ákóczi-kancellár ja famíliájának, Ráday gróf- knak volt a pártfogolja. Az iró Kármán Jó­séi 1769 március 10-én látta meg a napvilágot osoncon. Itt végezte elemi iskoláit és a gim- áziumot. Erről az időről „Sejtelmeim" cimen ésőbb lélekrajzoló képet, festett. A gimnázium tán Pestre ment jogot hallgatni, de a negyedik ^folyamra átment Bécsbe. Az előrelátás és a ényszerüség vitte ide, mert József császár ren- elete szerint birói hivatalt csak olvanok kap­ottak, akik Bécsben tanultak. Hazulról a fiatal- nber alig kaphatott valamelyes támogatást, :ért a tanulás mellett kenyérkeresethez látott, 'gyvéd mellett gyakornokoskodott s egy meg- ződctt körlevele szerint írott újságot is szer­ezteti:, amely tulajdonképen a világesemények irdulatairól szóló levelezés volt azok számára, dk ilyen levelekre előfizettek. Bécsi tartózkodása alatt lepett az életebe % Markovics grófné, feltűnő egyéniség és szép­asszony, akivel 1789-ben folytatott levelezése mindkettőjük részéről szinte hiány nélkül — egész valóságában mutatja ennek a szerelemnek felforraló és felégető hatását a fiatal magyar íróra. Ezek a levelek az érzés mélyeiben jár­nak. Tartalmuk izzik, s ennek a párnak sikerült nemes külső formába is öntenie a megolvasztott belsőt. Csodálatosan ugyanezt mondhatjuk a nő leveleiről is. A levelezés értéke emiatt kétsze­res. Markovicsné levelei, szinte olvashatatlan írása dacára, sokszor még ötvözöttebbek, töret­lenebb fényüek és szebbek, mint a férfié. A két ember vonzódása egymáshoz tehát egyenlőran- gu lelkek találkozása. Külön érdekességet adnak ennek a viszony­nak a nő színes karaktere és feltűnő, romanti­kus életkörülményei. Markovics grófné minden kétséget kizárt módon elhanyagolt asszony volt. Nagyon fogékony tehát olyan és akkora hatás­ra, amilyet egy ilyen markáns egyéniségű, szép- külsejű fiatalember, amilyen Kármán József, gyakorolhat reá. A grófné férje, spizai Marko­vics Miklós gróf, lézengő ritter, nyugtalan ka­landor. de emellett birtokszerzésre és harácsoló verítékezésre is hajlamos, felfelé törő elszegé­nyedett arisztokrata. Családja régi horvát csa­lád, Magyarországból szakadt a Velence uralma alatt lévő Dalmáciába. Már fiatalon elvágyott a páduai egyetemről a harcok terére s azontúl, ahol csak tehette, Marssal társalkodóit. Érde­meket az udvarnál és azok révén nevének uj alapot, jutalombirtokot akart szerezni, de sze­rette a kalandot magáért az izgalomért is. A törökök vereségével végződött orosz—török há­ború idején, 1768-ban orosz tengerészkapitány. 1788-ban Mária Terézia számára ezerhatszáz- főnyi montenegrói önkéntes csapatot szervez, I miután hozzáfogott a montenegróiak áttéintésé­hez a római vallásra és ezzel a csapattal részt- vesz a Bajorország elleni háborúban. A háború után tovább folytatta hittérítői ténykedését s abban csak a pápai udvar állította meg, a II. József egyházellenes intézkedései miatt. Végül elérte birtokszerzésre vonatkozó vágyainak tel­jesülését is. II. József a Bánságban ezerholdas birtokot adott neki az újabb orosz—török há­ború idején tett szolgálatai elismeréséül, amikor Ausztria részére, az orosz szövetség támogatá­sára 2000 főnyi délszláv önkéntes csapatot szer­vezett. Birtoka fellendítéséhez fogott hozzá ez­után nagy eréllyel a kalandos ember, feleségét és gyermekét Bécsben hagyva, legtöbbször tá­masz és segítség nélkül, mintha meg is feledke­zett volna róluk. A húszéves Kármán még Budán ismerkedett meg a huszonötéves grófnéval. Lebilincselő szépségű asszony, akit hódolók csapata vesz kö­rül. A sors aztán Bécsben komoly szálakkal köti össze őket. Kármánt már ismerjük, komoly szándékú, müveit fiatal magyar, sokat tanul, irogat és fenntartja magát Az idegen nagyvá­ros légkörében, ahogyan levelezése emlékeiből látjuk, erős akarattal tájékozódik, céljai vannak, tudást és állást akar szerezni otthon, hogy „ko­rához képest szépen" Írhasson magyarul tovább is és megmutathassa képességeit. Abafi Lajos multszázadvégi tanulmánya szerint Kármán: „Sasorru, szépkülsejü ifjú volt... Jellemre néz­ve emelkedett lelkű, nemesszivü s gondolkozá­sa szélsőségekre hajló, de amellett szótalan és szentimentális kedélyű." Markovicsné pedig: „Szép asszony... kissé elhízva, sokat beteges­kedett ... kedélyére nézve érzékeny, a képzelő­désre és melancholiára hajlandó, de emellett jó­kedvében kicsapongó, haragjában heves, szere­Az államvasutak rendkívüli intézkedései a nyári hétvégforgalom sima lebonyolítására Bármikor Swdiiliaíók vonatok, ka van elég utas A romlandó árukat személy- és gyorsvonatokon szállítják Prága, junius 27. A személyforgalom a csehszlovák államvasutakon a nyári hóna­pokban nagymértékben megnövekedik. A vasutügyi kormányzat a megnövekedett forgalom sima lebonyo­lítása érdekében a nyári menetrendbe szá­mos olyan vonatot állít be, mely csak jó idő esetén indul. Egyes szakaszokon kü­lön vasárnapi vonatokat indítanak. A vasutak igazgatósága számit az időjárás hirtelen megváltozására, amikor a közönség a megszokott időnél hamarább igyekszik visszatérni s ezért a forgalomtorlódás elkerülése céljából bi­zonyos állomásokon kész szerelvények ál­lanak, melyek bármikor indíthatók. Mégis, ha mindezen intézkedések dacára a személy- forgalom lebonyolításában bizonyos nehéz­ségek állnak be, ez annak tulajdonítható, hogy a vasutigazgatóságoknak nem áll módjukban előre tudomást szerezni az uta­sok számáról és utazásuk céljáról. Ezt iga­zolja az a körülmény is, hogy a nyári töme­ges iskolai kirándulások idején, amikor a résztvevő személyeket és az utazás célját kellő időben bejelentik, a forgalom lebonyo­lítása zökkenőmentesen történik. Nagy súlyt fektetnek az egyes fürdőhe­lyekre irányuló személyforgalom lebonyo­lítására. Torlódás esetén úgy bel-, mint külföldre különvonatokat indítanak s ha ez sem elegendő, akkor az egyes me­netrendszerű szerelvényekhez pótkocsikat csatolnak. Ilyen esetekben természetesen előfordul, hogy néhány vonat késik. A vas- utigazgatóságok ezen úgy próbálnak segí­teni, hogy a túlterhelt szakaszokon átmene­tileg csökkentik a tehervonatok számát. Né­mely esetben panaszok hangzanak el a sze­mélykocsik elégtelensége miatt s hogy a tö­meges kiránduló vonatokhoz teherkocsikat kapcsolnak. Ez az intézkedés a nehéz gaz­dasági viszonyok miatt vált szükségessé, mert egy uj szerelvény óriási összeget emészt fel. A személyforgalomhoz hasonlóan a te­herforgalomban is jelentős különbségek ész­lelhetők a nyári-, de különösen az őszi hó­napok folyamán. A vasutügyi kormány a teheráru forgalom gyors és olcsó lebonyo­lítása érdekében különféle újításokat ho­zott be. Május 15-től a darabáruforgalmat egé­szen átszervezték. Százötven kilométer­nyi távolságra a darabáru és a teheráru a feladás utáni másnap reggel már átve­hető küldetése helyén. A í'omlandó áruk szállítása gyakran személy-, sőt gyorsvo­natokkal történik, hogy a szállítási idő a minimálisra csökken­jen. Igen jelentős az az újítás is, hogy az áru bizonyos esetekben kötött egyez­ség szerint hivatalos órán túl is átvehető s hogy a nagyobb cégek a déli szünetben is feladhatják küldeményeiket. A teherárufor- galom gyors és zökkenőmentes lebonyolítá­sa érdekében az egyes szabályszerűen is­métlődő áruküldeményeket feladó cégeknek a vasutak feladási tervezetet adnak. Ugyan­csak lehetővé teszik a több átvevőre szóló kombinált küldeményeknek egy fuvarle­véllel vafó feladását. Ezáltal a szállító a fuvardíjon jelentős ösz- szeget takarít meg. lemben odaadó, önzetlen és ragaszkodó, bal- sorsban csüggeteg, de minden körülmények kö­zött a lehető legőszintébb, jószivü menyecske...** Levelezésük regényes fonalán csakugyan nagyjából ilyennek találhatjuk a két embert. Hullámhegyeken, mélypontokon, féltékenykedé­sen, nagy célok felfestésén a kék égboltozatra,; jövőjük tervezésén át nyomon követhetjük Kár­mán József nagy szerelmét a levelekben egé­szen a végig. A levelezés nyújtotta anyag ön­ként kínálja magát, hogy lélekelemzés utján bo­gozzuk ki a két felet, főképpen a fiatal magyar írót. Megoldásra váró feladatnak is érezzük, hogy róla más alkalommal ezt a hü képet meg­fessük. ^ Egy évig tartó együttlét után örökre elválnak a szerelmesek. Az asszony kénytelen visszatérni férjéhez, aki eredményes gazdálkodás után csa­ládjára is gondolni kezd. Kármánt vizsgái Po­zsonyba szólítják, közben küzd terveivel, tor­nyosuló érzéseivel, irodalmi formába vágyó gon­dolataival. Kazinczy Ferenc kora ez s aki korá­hoz képest szépen ir magyarul ebben az időben, gyakran jut el a börtön konzekvenciájáig. Ami­kor a következő évben a budai uccán egy el­suhanó hintó — Markovicsné — után néz Kár­mán, akkor már a gróf Ráday Pál által felállí­tott, első magyar színjátszó társulat vezetője. Schédiusz Lajos a dramaturg és egy Protasze- vics nevű, borkereskedőből lett színész a ren­dező. Kármán József ekkor állította össze a ma­gyar színjátszás első szabályzatát. „Alkotmánya a magyar játszó-társaságnak" címet adta az ér­dekes irásmünek. Az igazgatás, a „játszó sze­mélyeknek kötelező Írások" formáját, a játék­színhez tartozó személyek lajstromát, az őket illető „törvényes cikkelyek“-et, kötelességeiket, a súgó, a szinmester, a hajfodoritó kötelességeit, az „öltözetek gondviselőjének" kötelességeit ál­lította össze kitűnő megfogalmazásban. Szá­munkra a komoly szabályok ma már derűt is sugároznak. Megtudjuk belőlük, hogy „Lovota János, muzsika directorá" 15 forint hópénzt ka­pott, a „hajfodoritó" ellenben 16 forintot, „szap- panyos" a világításért 36 forint, „kéményseprő­nek a tűzre vigyázásért" 3 forint 24 krajcár. A színtársulat tagjai közül a „Fehér személyek"* például „Moor Anna leányasszony" 30 forintot kapott. Kiterjedt a szabályzat körültekintő ren­delkezése mindenre. Attól kezdve, hogy: „Nem engedtetik a férfinak, hogy a fehér személynek száját csókolja; ha ezt a játék megkívánja, a homlokát csókolja", és attól, hogy: „A megbi­zonyosodott erkölcstelen magaviselet az egész hópénznek veszteségével büntetendő" — egé­szen addig, hogy: „A játék között való átöltöz- ködés mindenkor az igazgató hírével történjék meg". A lobogó ifjú élet a túlságos munka és vég­zetes szerelem perjehullása közben azonban ro­hamosan fogy. Kármán József megválik a szín­játszóktól és Kazinczy tudtán kívül, Pajor Gás­pár szerkesztői társaságában, Beleznayné ki­adásában megjelenteti folyóiratát, az Urániát. Cikkeit javarészt ő írja. A Markovicsnéról em­léknek állított „Fannyi hagyományaién s a színjátszó szabályzaton kívül az Urániában kö­zölt cikkei teszik a fiatal magyar iró irodalmi hagyatékát. Három kötet után a negyediket ké­szül összeállítani és utolsó évében, 1795-ben felhívást küld szét a postán, amelyben bejelenti a folyóirat negyedik kötetét, de megjegyzi, hogy „mindazáltal szükséges 289 előfizető", mert ha ennyi nem jelentkeznék, kénytelen lenne a folyó­iratot megszüntetni. Ebben az évben meghal az iró, színigazgató, lapszerkesztő, a végsőkig csigázott munkaener- giáju, megperzselt lelkű fiatalember apja Loson­con. Hazamegy, bizonyára apja koporsójához. Összetört huszonhat évét zökkenve viszi be a postakocsi a losonci vámon. Kifelé már el sem indul. 1795-ben, most 140 éve kiviszik a temető­hegyre. Sokkal később követ állítanak neki, uc- cát neveznek el róla, elfelejtik. Toldy szerint „ifjúsági bűnök áldozata" lett. Ha most bele­kutatunk távoli sorsába, életművébe és a szép alakját körülvevő kor körülményeibe, kimond­hatjuk, hogy azonkívül áldozata lett ő ifjúsági erényeknek is. Mert ha a magyar lélek csillag­zatai után erőltetett szem megfeszítését, az el­lenséges körülmények között mégis és mégis papírra tett toll görcsös megszorítását, a mohó cselekvésvágyat egymásután több területen, a teljességre, a siettetett eredményre, a szellem megnyugvására és a lélek szórajának eloltására sokszor meggondolatlanul gyorsan kiivott kor­tyokat, önfeledt feláldozását magánéletnek és magánérdeknek, az erőkkel gazdálkodni nem­tudást fiatal erénynek vesszük — már pedig ve­hetjük —. akkor bátran mondhatjuk egyképen ifjúkori bűnök és erények áldozatának a meg­vizsgált drága életet, a Kármán Józsefét. Példája mindenesetre arra tanít, hogy miként kell és hogy miként nem lehet. Arra, hogy mi­képen nem szabad, különösen ami a közvagyon- értékű tehetséggel való pazarlást illeti. Arra, hogy ifjan élni és sokat, minél többet tenni, dől gozni, lángolni kell. de nem szabad elégni sem ifjúi bűnök, sem ifjúi erények áldozataként.

Next

/
Thumbnails
Contents