Prágai Magyar Hirlap, 1935. június (14. évfolyam, 126-148 / 3678-3700. szám)
1935-06-30 / 148. (3700.) szám
6 1935 Jonltw 30, vasárnap. Fiatal magyar iró, színigazgató, szerkesztő másfél évszázaddá! ezelőtt Mmm )ám( kdáéámk Utó. évfotduiéja Irta: Darkó István Losonc, junius végén. A losonci református temetőhegyre vivő, emelkedő ut elején áll egy fehér márványkő, amelyen lant alatt hirdetik a fényüket veszített aranybetük, hogy „Kármán József magyar iró“-t rejti a hant. Mindig megállók előtte. A márvány hideg élettelensége mögött igyekszem felfedezni a hajdani élő életet, amelyről általában alig tudunk valamit. Virág nagyon ritkán kerül a márvány tövébe és a csehszlovákiai diákok évekkel ezelőtt odahelyezett koszorúját előbb dohánybamává változtatta, majd csonka drótfonattá és szalagfoszlánnyá tépte az idő. Elmondja a losonci temető sírköve, hogy 1769-ben született a magyar iró és csak még annyit közöl velünk, hogy 1795-ben meg is halt. Huszonhat évet élt tehát, miként Petőfi. Amikor így meglátjuk, hogy éppen 140 éve költözött ki ide e hegy bölcs lakóinak társaságába, egyszerre előttünk áll sorsának történelmi távlata is. . I Ki volt hát Kármán József, akit magyar írónak nevez a sírkő s akit a 140 év mérhetetlen emberi messzeségén kívül egyéb okokból is csak e kis szlovenszkói város vall a magáénak? Losonc is a 26 élő és 140 holt évnek kijáró mértékletes kegyelettel. A régi gimnázium eiőtt ráccsal elkerített emlékoszlop, aztán szerény uc- ca a vasútállomás közelében s a templommal szemben, a régi papiak helyén emelt uj házra áttett emléktábla, — születéséi helyének jelölője a hálásnak mondott utókor előtt, -— ez a három jel hirdeti a városban Kármán József (mondhatjuk-e így?!) dicsőségét. Pedig ha megnézzük a kort, amelyben élt, hozzávetjük ehhez ellobbant lángokban hamuvá lett ifjú élete túlontúl rövid voltát és ehhez négis sokágú, erőteljes, nagyratörő és eredmé- lyes munkája meglepő értékeit, mondhatjuk, rogy megismerése és megértése ma is teljesen dőszerü. Különösképen megérdemli pedig azt a nai kisebbségi élet magyarjai és fiataljai rézéről. * Éppen a józsefi kor germán nyelvi, kulturális :s állami szupremáciája idején, Kármán József evékeny magyar iró, színigazgató, lapszerkesz- 5, jogász, sokoldalúan müveit, tehetséges fia- alember, aki „korához képest szépen irt ma- yarul“. Ez a felsorolás is mond annyit róla, ogy rövid életműve zsúfolt gazdagságú fejeze- skre oszlik. Energiáinak pazarló felhasználása lellett a világirodalom nagyjaihoz méltó nagy, igényesen perzselő szerelem lángjaiban is mésztődött ez a fiatalember és látni fogjuk, ogy miképen vált igy huszonhat évére porrá és amuvá. Leginkább ismert müvében, a „Fanny agyományai“-ban és irodalmi értékű, bő leverésében hagyott litteráris emléket magáról, 4ai szemmel is helytálló egyéniség volt elindi- att törekvéseiben és céltudatos szándékaiban, v magyarságtól idegenkedő korban, 140 év lőtt olyan összetett szellemi jelenség, aki műéit, mint bármely nagy nép polgára akkoriban s magyar minden lépésében, amilyen akkoriban jen kevesen a magyarok között. író és cselek- ő fiatal, wertheri lélek és ugyanekkor a mozgó let minden pillanatában ottmozgó temperamen- rm, mégpedig példátmuíató formában. Apja, az idősebb Kármán József, losonci pré- ikátor, fia volt Kármán Andrásnak és Gyön- yössy Abigélnek, Gyöngyössy István kassai rédikátor és számüzötten a frankfurti egyetem mára leányának. A Kármán-család Losoncon a 'ákóczi-kancellár ja famíliájának, Ráday gróf- knak volt a pártfogolja. Az iró Kármán Jóséi 1769 március 10-én látta meg a napvilágot osoncon. Itt végezte elemi iskoláit és a gim- áziumot. Erről az időről „Sejtelmeim" cimen ésőbb lélekrajzoló képet, festett. A gimnázium tán Pestre ment jogot hallgatni, de a negyedik ^folyamra átment Bécsbe. Az előrelátás és a ényszerüség vitte ide, mert József császár ren- elete szerint birói hivatalt csak olvanok kapottak, akik Bécsben tanultak. Hazulról a fiatal- nber alig kaphatott valamelyes támogatást, :ért a tanulás mellett kenyérkeresethez látott, 'gyvéd mellett gyakornokoskodott s egy meg- ződctt körlevele szerint írott újságot is szerezteti:, amely tulajdonképen a világesemények irdulatairól szóló levelezés volt azok számára, dk ilyen levelekre előfizettek. Bécsi tartózkodása alatt lepett az életebe % Markovics grófné, feltűnő egyéniség és szépasszony, akivel 1789-ben folytatott levelezése mindkettőjük részéről szinte hiány nélkül — egész valóságában mutatja ennek a szerelemnek felforraló és felégető hatását a fiatal magyar íróra. Ezek a levelek az érzés mélyeiben járnak. Tartalmuk izzik, s ennek a párnak sikerült nemes külső formába is öntenie a megolvasztott belsőt. Csodálatosan ugyanezt mondhatjuk a nő leveleiről is. A levelezés értéke emiatt kétszeres. Markovicsné levelei, szinte olvashatatlan írása dacára, sokszor még ötvözöttebbek, töretlenebb fényüek és szebbek, mint a férfié. A két ember vonzódása egymáshoz tehát egyenlőran- gu lelkek találkozása. Külön érdekességet adnak ennek a viszonynak a nő színes karaktere és feltűnő, romantikus életkörülményei. Markovics grófné minden kétséget kizárt módon elhanyagolt asszony volt. Nagyon fogékony tehát olyan és akkora hatásra, amilyet egy ilyen markáns egyéniségű, szép- külsejű fiatalember, amilyen Kármán József, gyakorolhat reá. A grófné férje, spizai Markovics Miklós gróf, lézengő ritter, nyugtalan kalandor. de emellett birtokszerzésre és harácsoló verítékezésre is hajlamos, felfelé törő elszegényedett arisztokrata. Családja régi horvát család, Magyarországból szakadt a Velence uralma alatt lévő Dalmáciába. Már fiatalon elvágyott a páduai egyetemről a harcok terére s azontúl, ahol csak tehette, Marssal társalkodóit. Érdemeket az udvarnál és azok révén nevének uj alapot, jutalombirtokot akart szerezni, de szerette a kalandot magáért az izgalomért is. A törökök vereségével végződött orosz—török háború idején, 1768-ban orosz tengerészkapitány. 1788-ban Mária Terézia számára ezerhatszáz- főnyi montenegrói önkéntes csapatot szervez, I miután hozzáfogott a montenegróiak áttéintéséhez a római vallásra és ezzel a csapattal részt- vesz a Bajorország elleni háborúban. A háború után tovább folytatta hittérítői ténykedését s abban csak a pápai udvar állította meg, a II. József egyházellenes intézkedései miatt. Végül elérte birtokszerzésre vonatkozó vágyainak teljesülését is. II. József a Bánságban ezerholdas birtokot adott neki az újabb orosz—török háború idején tett szolgálatai elismeréséül, amikor Ausztria részére, az orosz szövetség támogatására 2000 főnyi délszláv önkéntes csapatot szervezett. Birtoka fellendítéséhez fogott hozzá ezután nagy eréllyel a kalandos ember, feleségét és gyermekét Bécsben hagyva, legtöbbször támasz és segítség nélkül, mintha meg is feledkezett volna róluk. A húszéves Kármán még Budán ismerkedett meg a huszonötéves grófnéval. Lebilincselő szépségű asszony, akit hódolók csapata vesz körül. A sors aztán Bécsben komoly szálakkal köti össze őket. Kármánt már ismerjük, komoly szándékú, müveit fiatal magyar, sokat tanul, irogat és fenntartja magát Az idegen nagyváros légkörében, ahogyan levelezése emlékeiből látjuk, erős akarattal tájékozódik, céljai vannak, tudást és állást akar szerezni otthon, hogy „korához képest szépen" Írhasson magyarul tovább is és megmutathassa képességeit. Abafi Lajos multszázadvégi tanulmánya szerint Kármán: „Sasorru, szépkülsejü ifjú volt... Jellemre nézve emelkedett lelkű, nemesszivü s gondolkozása szélsőségekre hajló, de amellett szótalan és szentimentális kedélyű." Markovicsné pedig: „Szép asszony... kissé elhízva, sokat betegeskedett ... kedélyére nézve érzékeny, a képzelődésre és melancholiára hajlandó, de emellett jókedvében kicsapongó, haragjában heves, szereAz államvasutak rendkívüli intézkedései a nyári hétvégforgalom sima lebonyolítására Bármikor Swdiiliaíók vonatok, ka van elég utas A romlandó árukat személy- és gyorsvonatokon szállítják Prága, junius 27. A személyforgalom a csehszlovák államvasutakon a nyári hónapokban nagymértékben megnövekedik. A vasutügyi kormányzat a megnövekedett forgalom sima lebonyolítása érdekében a nyári menetrendbe számos olyan vonatot állít be, mely csak jó idő esetén indul. Egyes szakaszokon külön vasárnapi vonatokat indítanak. A vasutak igazgatósága számit az időjárás hirtelen megváltozására, amikor a közönség a megszokott időnél hamarább igyekszik visszatérni s ezért a forgalomtorlódás elkerülése céljából bizonyos állomásokon kész szerelvények állanak, melyek bármikor indíthatók. Mégis, ha mindezen intézkedések dacára a személy- forgalom lebonyolításában bizonyos nehézségek állnak be, ez annak tulajdonítható, hogy a vasutigazgatóságoknak nem áll módjukban előre tudomást szerezni az utasok számáról és utazásuk céljáról. Ezt igazolja az a körülmény is, hogy a nyári tömeges iskolai kirándulások idején, amikor a résztvevő személyeket és az utazás célját kellő időben bejelentik, a forgalom lebonyolítása zökkenőmentesen történik. Nagy súlyt fektetnek az egyes fürdőhelyekre irányuló személyforgalom lebonyolítására. Torlódás esetén úgy bel-, mint külföldre különvonatokat indítanak s ha ez sem elegendő, akkor az egyes menetrendszerű szerelvényekhez pótkocsikat csatolnak. Ilyen esetekben természetesen előfordul, hogy néhány vonat késik. A vas- utigazgatóságok ezen úgy próbálnak segíteni, hogy a túlterhelt szakaszokon átmenetileg csökkentik a tehervonatok számát. Némely esetben panaszok hangzanak el a személykocsik elégtelensége miatt s hogy a tömeges kiránduló vonatokhoz teherkocsikat kapcsolnak. Ez az intézkedés a nehéz gazdasági viszonyok miatt vált szükségessé, mert egy uj szerelvény óriási összeget emészt fel. A személyforgalomhoz hasonlóan a teherforgalomban is jelentős különbségek észlelhetők a nyári-, de különösen az őszi hónapok folyamán. A vasutügyi kormány a teheráru forgalom gyors és olcsó lebonyolítása érdekében különféle újításokat hozott be. Május 15-től a darabáruforgalmat egészen átszervezték. Százötven kilométernyi távolságra a darabáru és a teheráru a feladás utáni másnap reggel már átvehető küldetése helyén. A í'omlandó áruk szállítása gyakran személy-, sőt gyorsvonatokkal történik, hogy a szállítási idő a minimálisra csökkenjen. Igen jelentős az az újítás is, hogy az áru bizonyos esetekben kötött egyezség szerint hivatalos órán túl is átvehető s hogy a nagyobb cégek a déli szünetben is feladhatják küldeményeiket. A teherárufor- galom gyors és zökkenőmentes lebonyolítása érdekében az egyes szabályszerűen ismétlődő áruküldeményeket feladó cégeknek a vasutak feladási tervezetet adnak. Ugyancsak lehetővé teszik a több átvevőre szóló kombinált küldeményeknek egy fuvarlevéllel vafó feladását. Ezáltal a szállító a fuvardíjon jelentős ösz- szeget takarít meg. lemben odaadó, önzetlen és ragaszkodó, bal- sorsban csüggeteg, de minden körülmények között a lehető legőszintébb, jószivü menyecske...** Levelezésük regényes fonalán csakugyan nagyjából ilyennek találhatjuk a két embert. Hullámhegyeken, mélypontokon, féltékenykedésen, nagy célok felfestésén a kék égboltozatra,; jövőjük tervezésén át nyomon követhetjük Kármán József nagy szerelmét a levelekben egészen a végig. A levelezés nyújtotta anyag önként kínálja magát, hogy lélekelemzés utján bogozzuk ki a két felet, főképpen a fiatal magyar írót. Megoldásra váró feladatnak is érezzük, hogy róla más alkalommal ezt a hü képet megfessük. ^ Egy évig tartó együttlét után örökre elválnak a szerelmesek. Az asszony kénytelen visszatérni férjéhez, aki eredményes gazdálkodás után családjára is gondolni kezd. Kármánt vizsgái Pozsonyba szólítják, közben küzd terveivel, tornyosuló érzéseivel, irodalmi formába vágyó gondolataival. Kazinczy Ferenc kora ez s aki korához képest szépen ir magyarul ebben az időben, gyakran jut el a börtön konzekvenciájáig. Amikor a következő évben a budai uccán egy elsuhanó hintó — Markovicsné — után néz Kármán, akkor már a gróf Ráday Pál által felállított, első magyar színjátszó társulat vezetője. Schédiusz Lajos a dramaturg és egy Protasze- vics nevű, borkereskedőből lett színész a rendező. Kármán József ekkor állította össze a magyar színjátszás első szabályzatát. „Alkotmánya a magyar játszó-társaságnak" címet adta az érdekes irásmünek. Az igazgatás, a „játszó személyeknek kötelező Írások" formáját, a játékszínhez tartozó személyek lajstromát, az őket illető „törvényes cikkelyek“-et, kötelességeiket, a súgó, a szinmester, a hajfodoritó kötelességeit, az „öltözetek gondviselőjének" kötelességeit állította össze kitűnő megfogalmazásban. Számunkra a komoly szabályok ma már derűt is sugároznak. Megtudjuk belőlük, hogy „Lovota János, muzsika directorá" 15 forint hópénzt kapott, a „hajfodoritó" ellenben 16 forintot, „szap- panyos" a világításért 36 forint, „kéményseprőnek a tűzre vigyázásért" 3 forint 24 krajcár. A színtársulat tagjai közül a „Fehér személyek"* például „Moor Anna leányasszony" 30 forintot kapott. Kiterjedt a szabályzat körültekintő rendelkezése mindenre. Attól kezdve, hogy: „Nem engedtetik a férfinak, hogy a fehér személynek száját csókolja; ha ezt a játék megkívánja, a homlokát csókolja", és attól, hogy: „A megbizonyosodott erkölcstelen magaviselet az egész hópénznek veszteségével büntetendő" — egészen addig, hogy: „A játék között való átöltöz- ködés mindenkor az igazgató hírével történjék meg". A lobogó ifjú élet a túlságos munka és végzetes szerelem perjehullása közben azonban rohamosan fogy. Kármán József megválik a színjátszóktól és Kazinczy tudtán kívül, Pajor Gáspár szerkesztői társaságában, Beleznayné kiadásában megjelenteti folyóiratát, az Urániát. Cikkeit javarészt ő írja. A Markovicsnéról emléknek állított „Fannyi hagyományaién s a színjátszó szabályzaton kívül az Urániában közölt cikkei teszik a fiatal magyar iró irodalmi hagyatékát. Három kötet után a negyediket készül összeállítani és utolsó évében, 1795-ben felhívást küld szét a postán, amelyben bejelenti a folyóirat negyedik kötetét, de megjegyzi, hogy „mindazáltal szükséges 289 előfizető", mert ha ennyi nem jelentkeznék, kénytelen lenne a folyóiratot megszüntetni. Ebben az évben meghal az iró, színigazgató, lapszerkesztő, a végsőkig csigázott munkaener- giáju, megperzselt lelkű fiatalember apja Losoncon. Hazamegy, bizonyára apja koporsójához. Összetört huszonhat évét zökkenve viszi be a postakocsi a losonci vámon. Kifelé már el sem indul. 1795-ben, most 140 éve kiviszik a temetőhegyre. Sokkal később követ állítanak neki, uc- cát neveznek el róla, elfelejtik. Toldy szerint „ifjúsági bűnök áldozata" lett. Ha most belekutatunk távoli sorsába, életművébe és a szép alakját körülvevő kor körülményeibe, kimondhatjuk, hogy azonkívül áldozata lett ő ifjúsági erényeknek is. Mert ha a magyar lélek csillagzatai után erőltetett szem megfeszítését, az ellenséges körülmények között mégis és mégis papírra tett toll görcsös megszorítását, a mohó cselekvésvágyat egymásután több területen, a teljességre, a siettetett eredményre, a szellem megnyugvására és a lélek szórajának eloltására sokszor meggondolatlanul gyorsan kiivott kortyokat, önfeledt feláldozását magánéletnek és magánérdeknek, az erőkkel gazdálkodni nemtudást fiatal erénynek vesszük — már pedig vehetjük —. akkor bátran mondhatjuk egyképen ifjúkori bűnök és erények áldozatának a megvizsgált drága életet, a Kármán Józsefét. Példája mindenesetre arra tanít, hogy miként kell és hogy miként nem lehet. Arra, hogy miképen nem szabad, különösen ami a közvagyon- értékű tehetséggel való pazarlást illeti. Arra, hogy ifjan élni és sokat, minél többet tenni, dől gozni, lángolni kell. de nem szabad elégni sem ifjúi bűnök, sem ifjúi erények áldozataként.
