Prágai Magyar Hirlap, 1935. június (14. évfolyam, 126-148 / 3678-3700. szám)
1935-06-30 / 148. (3700.) szám
1935 junius 30, vasárnap. ^MMtM^eARHlRLAE? 3 Gyors fordulat az eperjesi házkutatások ügyében Beszüntették az eljárást az eperjesi magyar polgárokkal szemben Q kikézbesitett végzések teljesen rehabilitálják az állam- ellenes bűncselekménnyel gyanúsított tekintélyes polgárokat Eperjes, junius 28. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Az elmúlt héten közölte a P. M. H., hogy az eperjesi rendőrség a katonai hatósággal karöltve sorozatos házkutatásokat tartott az eperjesi magyarság vezető egyéniségeinek lakásán, akiket hosszasabban ki is hallgattak. A házkutatást elrendelő végzésben az állott, hogy államellenes cselekmények gyanúja miatt indult meg az eljárás az illetők ellen. A nagy apparátussal megindult vizsgálat ma váratlanul befejezést nyert, még pedig olymódon, hogy valamennyi gyanúsított ellen beszüntették az eljárást. Az erről szóló végzést valamennyi érdekeltnek kikézbesitették és a végzések megállapítják, hogy a vizsgálat során semmiféle bizonyíték nem merült fel ellenük. A házkutatások alkalmával lefoglalt iratok tehát még a gyanúját sem igazolták az államellenes cselekményeknek. A teljesen rehabilitált tekintélyes eperjesi polmazás miatt, egyben pedig sajtópert indítanak ama lapok — elsősorban a csehnyelvü lapok Jo66án -6amu£ Wha NIVEA-CREME -T katona# N1VEA-CREME 6ra: Ke 3.- - 13.- NIVEA-OLAJ óra: Ke 6.- * 12.- es ll~ gárok most együttesen büntető feljelentést tesznek ismeretlen tettes ellen hatóság előtti rágalQ A meghatalmazási törvény alkotmánymódosítás — hangsúlyozta szenátusi beszédében Törköly Pártjaink szenátusi klubjának elnöke éles ellenzéki bírálatban részesítette a meghatalmazás! törvény novelláját - Törköly szerint az állandó bizottságot kellene meghatalmazni a rendkívüli és sürgős törvényes intézkedések megtételére gével biró intézkedésekkel tegye meg és akkor a probléma meg lesz oldva úgy, hog} egyáltalán nem vétetik el a parlament törvény- alkotási joga és nem sértik meg a népszuveréni- tás elvét. A népakarat érvényesülhet, mert £ törvényeket a képviselőház és a szenátus tagja mint a nép mandatáriusad hozzák De külön bizottságot is lehet e célra alkotó ennek a bizottságnak adott felhatalmazással ahogy Magyarországon van, ahol az úgynevezett harminchármas bizottsággal intézik e a kérdést. Prága, junius 27. A meghatalmazás! törvény novellájának szenátusi vitájában az országos keresztényszocialista, magyar nemzeti párt szenátort közös klubjának álláspontját dr. Törköly József, a közös klub elnöke a következőkben fejtette ki. A három előbbi meghatalmazás A rendkívüli rendeleti hatalomról a csehszlovák törvényhozás immárom negyedszer intézkedik. — kezdte Törköly beszédét. — Elsőnek jött a 95-33. számú törvény, utána a 206-33 évi, azután a 190-34 évi. Ez a három megelőző törvény, a rendkívüli rendeleti hatalomról szóló törvények de jure érvénytelenek, mert az alkotmánnyal ellentétben vannak és hogyha ez a javaslat, mely a mai tárgyalás alapját képezi, törvénnyé válik, úgy ez az alkotmánnyal ellentétben áll és így érvénytelen. A csehszlovák alkotmánylevél azt mondja, hogy minden jog forrása a nép, proklamálja a népszuverenitás elvét és azt mondja, hogy alkotmánylevél határozza meg, hogy ez a főhatalmu nép ki által hozatja meg a törvényeket és ki által kezelteti a végrehajtó hatalmat. Meg van mondva az alkotmánylevélben, hogy a törvényalkotás joga a parlamentet illeti, meg van mondva, hogy másféle módon, mint parlament utján törvényt hozni nem lehet, a törvényalkotás jogát átruházni nem lehet. Az alkotmánylevél 55. szakasza világosan megmondja, hogy rendeletet csupán csak valamely törvény végrehajtására és ezen törvény keretének korlátain beiül lehet hozni. Ez azt jelenti tehát, hogy a parlamentet illető kizárólagos és korlátlan törvényalkotási jogot átruházná nem lehet a kormányra és nem lehet a törvényrendeletekkel helyettesíteni. Ez nagy sérelem az alkotmányjog szempontjából, mert hiszen nem is egy, hanem 3—4 veszedelmes precedenst statuál akkor, amikor rendeletekkel engedi felhatalmazás alapján helyettesíteni a törvényeket és megengedi, hogy a kormány rendeletekkel hatályon kívül helyezze a megelőzőleg törvényhozás utján az elnök szentesítésével megalkotott törvényeket. Alkotmánymódosítás Az feltétlenül alkotmánymódosítást jelent, hogyha ezt a mostani törvényjavaslatot is elfogadjuk. Már pedig az alkotmánymódosítás módjáról az alkotmánylevél azt mondja, hogy az illető törvényjavaslatot kifejezetten alkot- mánymódositó törvénynek kell deklarálni, mihez háromötöd többség kell. A jelen törvényjavaslat nincsen úgy kezelve, mintha alkotmánymódositó törvény volna és annak megszavazásához nem kívánja a kormány a háromötöd többséget. A törvény indokolása azt mondja, hogy a gazdasági viszonyok, a gazdasági válság még nem javult meg annyira, hogy a kormánynak beavatkozása a gazdasági kérdésekbe szükségtelenné vált volna. Azt mondja, hogy marad az első indok, melyet a 95-33 törvény indokolásában találunk és mely azt mondja, hogyha gazdasági viszonyok között sürgős intézkedésekre van szükség és ha ez a sürgős szükségesség indokolja, akkor rendeleti utón kell, hogy in törtessenek el gazdasági kérdések, mert a parlament technikája nehézkes és nem tudja ezt a szerepet betölteni. Nagy kérdés, hogy ez a gazdasági szükségesség jelenleg fennforog-e és nagy kérdés, hogy a gazdasági szükségesség kérdését nem lehet-e helyesebben, másképen megoldani. Az állandó bizottság föladata Nézetem szerint keresni kell a megoldást arra, hogy ilyen sürgős intézkedéseket parlamenti utón kell megtenni. Ismeretes az állandó bizottság intézménye. Amikor a parlament nem tud működni feloszlatás vagy elnapolás folytán, akkor halaszthatatlan sürgős intézkedéseket az állandó választmánnyal kell végeztetni. Ez nagyon könnyű megoldás lett volna, amit TISSZA I TERMÉSZETHEZ! Az Igmándi vízben Osgyógyerő rejlik, Mesterséges pótlás Nem sikerült eddig. Akinek rendes széke nincs, Mit annak minden földi kincs.. Igyál „IGMÁNDI“-t és hidd el, Nem cserélsz Te Vanderbilttel I Jól emésztek, jókedvem van, Nem irigylem senki fiát: „IGMÁNDI“-nak köszönöm a Testi-lelki harmóniát! Vígan dudál a portugál, Ha „IGMÁNDI-val operál! Akinek ritkán kell, - vehet kis üveggel. Forr&stulajdonos: SCHMIDTHAUER LAJOS, Komárom már a 95-33 számú törvény meghozatalának tárgyalásánál a képviselőháziban proponáltam és pedig az, hogy az állandó bizottságot kell megbízni azzal, hogy sürgős gazdasági kérdésekben a kormányjavaslatokat ideiglenes törvény jelleAz angol példa Angliában, hol az alkotmányosságra sokat ad' nak, is van szó arról, hogy rendkívüli körűimé nyék között, amikor az állam veszélyeztetve van, parlament nélkül intézkedhet a kormány de ezt azzal indokolják, hogy azt mondják, hog-j ilyenkor a jog uralma fel van függesztve és he majd a rendkívüli viszonyok megszűnnek, akko: a kormány minden intézkedéséért személyesei még büntetőjogi felelősséggel is tartozik külö nősen akkor, amikor a szabadság lett megsértv< szükségesség nélkül. Ez alól a felelősség alól < miniszter csak akkor szabadul, ha a rendkívül viszonyok megszűnte után a törvényhozás a; úgynevezett indemnity törvénnyel kifejezettel szentesíti. Ott nehezen határozzák el maguka- arra, hogy a rendkívüli viszonyokat konstatál ják, nagyon rigorózusan figyelik meg a ténye' két, hogy jelen van-e a rendkívüli intézkedé: szükségessége és gondoskodnak arról is, hogi a hatalommal szükség nélkül visszaélő miniszter igazán felelősségre vonassék. Ott igen su lyos intézkedés a rendkívüli rendeletekkel vak hatalomnak átadása a kormánynak, mennyive inkább súlyos az ott, ahol a jog uralma egyél talán nem létezik, ahol a legfelsőbb bíróságnak az elnöke nyilváno san mondja, hogy a köztársaságban a jog törvény és igazság elve visszavonulóban, í hatalom, főkép a politikai hatalom elve pedi< előnyomul óban van. Ez a törvényjavaslat ii aat bizonyítja, hogy j a politikai hatalom elönvomulóban ván. Ez a törvény egyébként is sok kifogás alá esik. E törvény áttöri az alkotmányosságnak és az igazán demokratikus államoknak azt a parancsoló elvét, hogy bűntett, vétség, bűncselekmény csak akkor foroghat fenn, ha a tettet a törvény annak deklarálja. A felhatalmazási törvény már első formájában is deliktumsta- tuálási jogot ad a kormánynak és a járási hivatalok révén úgy kezelteti azt, hogy az egyéni szabadság veszélybe kerül. A rendkívüli rendelettel való kormányzásnak ugylátszik nincs megállása, nyugodtan lehet mondani, hogy itt állandósul a rendkívüli rendeletekkel való kormányzás, ami jogszerűen semmiesetre sem történhet meg ott, ahol demokráciáról beszélnek és azt mondják, hogy ennek lényege a szabadság. Hát kérem, hibája ennek a törvényjavaslatnak, hogy mesrosszabbitja az eddigi állapotot is. Az első törvényben csak a vámtarifa módosításról volt szó, majd a nagyipar, ipar és mezőgazdaság terén a termelési és árviszonyok szabályozásáról és arról, hogy az állami háztar tás egyensúly biztosíttassák, az állami vállalatol és a többi intézmények és alapoknál a háztartás egyensúlya biztositassék.. Másodszor a mósitásnál kiterjesztették és később a harmadik módosítás felhatalmazta a kor mányi, hogy a közigazgatás egyszerűsítési és racionalizálása rendeleti utón történhessék A mostani törvényjavaslat még ennél is tovább megyen, mert elfogadhatatlan indokolássá a rendőrség szervezésére és a rendőrszolgálato szabályozó intézkedésekre is felhatalmaztatik < kormány. Ennek semmiféle kimutatható összefüggése nem lehet a gazdasági kérdések sürgősségű vei. Részemről azt tartom, hogy ennek valami mái rejtett oka van, amit nem mond meg a beterjesztő kormány, mert ha őszintén megmondani az indokot, akkor több mint valószínű, hogy £ törvényhozás megtagadná a rendkívüli rendeletekkel való kormányzásra irányuló felhatalmazás kiterjesztését. Ezt a törvényt csak az alkotmány megsértésével lehet meghozni és ha ezt felterjesztenék az alkotmánybírósághoz semmi kétség, hogy kimondaná, miszerint ez a törvény alkotmányellenes. Ni történik, ha a nemzetgyűlés nem Járul hozzá utólag a rendelethez? Azt mondja a törvényjavaslat, hogy érvényben marad az az intézkedés is, hogy a köztársaság elnökének alá kell imia a rendeleteket. Ez egyáltalában nem megnyugtató. A rendeletnek úgyis a parlament elé kell kerülnie és ha ez el nem fogadja, hatálytalanná válik. Tehát az államfő aláírása ellenére hatálytalanítható a rendelet. A kiadott rendeletet a kihirdetés napjától számítva, 14 napon belül tartozik a kormány beterjeszteni jóváhagyás végett a parlamentnek. Hát kérem szépen, ez igen sok kérdést hagy nyitva, mert például nincsen arról szó, hogy mi történjék akkor, ha a parlament nem járul hozzá a rendelethez, miután a rendelet érvényben volt, intézkedések történtek annak alapján. Hogyan történjen az in integrum restituciö? És ha károsodás történt, hogyan téríttessék meg a kár? Tisztelt Szenátus! Ennél a törvényjavaslatnál nincsen semmiféle felhozható indok, mely megnyugtatná a skrupulust, mely kizárná annak a lehetőségét, hogy ez a rendkívüli hatalommal élő kormány nem fog visszaélni hatalmával, nincsen semmiféle oly indok, mely elnémítaná azt. hogy az alkotmánynak ily réstörése voltaképen nem fog megismétlődni, azért mindazok a pártok, melyek közé a mi klubunkban egyesült pártok is sorozhatók, kik az alkotmányjogra nagy súlyt helyeznek és az alkotmány alapján állanak, ezt a törvényjavaslatot nem szavazhatják meg. A magyar nemzeti párt és klubom nevében ezt a törvényjavaslatot nem fogadom el. & JUtMsíÍ küígy PAUFÖMÖT EAUX DE CO LO G N El CREMET ,, . vcJ&szt. — ellen, amelyek rosszakaratú tendenciával közölték a házkutatásokról szóló híreket.
