Prágai Magyar Hirlap, 1935. június (14. évfolyam, 126-148 / 3678-3700. szám)
1935-06-28 / 147. (3699.) szám
3 1935 funlua 28, péntek, Mit értettek Pittsburgkban „Sziovenszkő teljes autonómiája" alatt? Turchányi Imre, keresztényszodalisfa párt szenátora Szlovenszká alapvető közjogi kérdései! bontolgatta első nemzetgyűlési beszédében - A papíron meglévő magyar egyetemi tanszék és a végrebajtatlan kisebbségvédelmi törvények Prága, junius 27. Jelentettük röviden, hogy | Tupdhányi Imre, az országos keresztény szocialista párt szenátora a kormánynyilatkozat fölötti vitában nagyszabású beszédet mondott. Turchányi bemutatkozó beszédéiben a Szilé- venszkó alapvető, közjogi kérdéseit boncolta. Megállapította, hogy a kormánynyilatkozat egy jottányi haladást sem jelent a kisebbségi kérdésekben az előző kormányok politikájához képest, majd igy folytatta beszédét. A legjobb kisebbségi politika — Ennek az államnak a legmagasabb funkcionáriusa azt. mondotta, hogy a kisebbségi kérdéseket ebben az államban úgy kell rendezni, hogy a kisebbségek jól érezzék magukat, vagyis, hogy otthon érezzék magukat ebben az államban. És ez helyes is, mert az egész republika keletkezése, születése, ennek a gondolatnak a jegyé— És ha ez igy van, akkor csakugyan helyes és csakugyan úgy kellett volna megalkotni a kisebbségi intézkedéseket, hogy egy keleti Svájc alkottassák, amelyben a kisebbségek jól érezzék magukat, otthon érezzék magukat. Ámde ebben az irányban mindjárt az első lépések helytelenek voltak. Legelső sorban is, mindjárt az állam neve sem fellel meg ennek a gondolatnak, mert Svájcban egyik nemzet neve sincs az állam nevében beléfoglalva és okvetlenül a hátténbeszoritottság érzését kell, hogy keltse, ha az egyik nemzet neve benne van az állam nevében, a másiké meg nincsen. Akkor vagy valamennyinek ott kell lenni, vagy olyan nevet kellett volna választani, amelyikben egyik nemzet neve sem fordul elő, mint az említett Svájc, vagy az Amerikai Államok. I kisebbségi les Amilyen volt az első lépés, olyan volt a folytatás is. A kisebbségvédelmi intézkedések megalkotásakor a kisebbségek képviselőit meg nem hívták, meg nem hallgatták, hanem egyszerűen recipiálták legnagyobbrészt a régi oszSajnos. e téren i6 igen sok panaszra van okunk és a kormány nyilatkozattad szemben márceak emiatt sem lehetünk bizalommal, mert maga a kormány sem kezdi ezt a kérdést teljes komolysággal és nem teljesiti e téren vállalt kötelezettségeit, az alsóbb hatóságok azután ezt látva persze a bürokratizmus szokott kinövéseként sokszorosan túllicitálnak feletteseik példáján. A mi pártunkhoz tartozó szenátortársaim már felhozták az állampolgársági és gazdasági fő-sérelmeket. A gyakorlati helyiét Én tehát e helyütt most csak kulturális sérelmeink közül említem meg, hogy az 1919. évi 189. ez. törvény, amely a másnyelvü tanulók I ben történt. — Ha ugyanis eine ira ef stúdió, minden animozitás nélkül vizsgáljuk az állam keletkezésének körülményeit, automatikusan felötlik az a kérdés, hogy mi célja volt annak, hogy azokat a területeket, ahol a magyarság összefüggő nemzettestben él, ehhez az államhoz csatolják? I — Nemzetgazdasági célja nem volt, mert nemzetgazdaságilag ennek az ipari államnak inkább hátrányos, mint előnyös. Stratégiai célja szintén nem volt, mert a 120 kilométerre hordó ágyuk, a gázok és repülőgépek korszakában stratégiai értéke nincs egy ilyen sávnak. Nyilvánvaló, hogy nem lehetett más a cél, mint szántszándékkal több nemzetet, nemzetiséget egy államba egybekapcsolni Szloven- szkón éppeniigy, mint a történeti országokban, hogy ne legyen egy országrészben sem egyetlen nemzet kizárólagosan. trák koronatartományokban dívott kisebbségi törvényeket, amelyekre pedig éppen ennek az államnak a létesü'lése adta meg a legcsattanósabiban az elégtelenség biz-onyitékát. Ami a cseh nemzetnek nem volt jó, nem volt elég a prevraí előtt, a régi osztrák keretben, az nem elégítheti ki most a XX. században az itteni kisebbségeket sem. A 20 százalékos számarány elvének hiányosságai — Hogy a legkirívóbb igazságtalanságát említsem fel ennek a rendszernek, ez a 20 százalékos nyelvhasználati minimumnak mindenütt, nagy városokban is mereven való alkalmazása. Nem felelhet meg az igazságnak, hogy 200 embernek van kisebbségi joga, ha egy ezer lakosú faluban él, de nincs 10—12 ezer csupa intelligens városi lakosnak, ha véletlenül egy 60 ezer lakosú, vagy nagyobb városban él. Ezenkívül természetesen még több ilyen hibás pontja is van a kisebbségvédelmi intézkedéseknek, amelyeket azonban az idő rövidsége miatt itt fel nem sorolhatok. Eminens és természetes követelmény azonban, hogy részéről szóló iskolákat szabályozza, utolsó paragrafusában azt mondja, hogy ez a törvény, mikor lép Szlovenszkón életbe, azt miniszteri rendelet fogja kimondani. A történelmi országokban az elmúlt 16 év alatt százával állították fel ezen törvény alapján az uj iskolákat, Szlovenszkón azonban a törvényt még életbe se léptették. A papíron van a magyar kisebbségnek egyetemi tanszéke, a valóságban ez betöltve nincs, pedig elegendő alkalmas erő volna erre az egyetlen tanszékre. — A községi közkönyvtárakra vonatkozó törvény végrehajtási rendeletét Szlovenszkóban mind a mai napig nem adták ki és a könyvtárak működnek ugyan, de jogi szabályozásukra 15 év alatt nem találtak elegendő időt. hogy mi a választási agitálásnál még a törvényes határokig sem igen mehettünk e'l, mert ebben is korlátozva voltunk, kissé erősebb kritika esetén államellenességgel vádoltak, ellenben a kormányzó pártok a magyar vidékeken olyan eszközöket használtaik, amikért ben- I niinket egész bizonyosan börtönbe vetettek volna. így felmutathatom az agrárpártnak a magyarválasztók között osztogatott röplapját, amelyen a koszorúról piros-fehér-zöJd szinü szalagok lógnak, amihez az agrárpárt azt az agitációt fűzte, hogy ők az igazi magyarok. Ugyanez vagy egy méter plakát alakjában is megjelent, én magam is láttam. — Tulajdoniképen minthogy csak csekély számú magyart sikerülj ezzel az agitációvail is tőlünk eiltánoribamioké' köszönettel tartozunk az agrárpártnak azért a tényéért, mert ezzel igazolta azt az álláspontunkat, hogy a piros-fehér- zöld, az a magyar nemzetnek, a magyar népnek a szine, mint a neve is mondja „nemzeti szin!í és igy a magyarok által bátran használNem lehetünk bizalommal a kormánynyilatkozattal szemben, mert abban semmit sem találunk a Szilovenszkó részére feltétlenül szükséges autonómia megvalósitásáró 1. — Vita folyt itt, hogy a szlovák és cseh nemzet képviselői között létrejött pittsburglhi- szerződésben említett „teljes autonómia” alatt mit érthettek a szlovákok, hogy mi ennek az autonómiának a definíciója. A dolog igen egyszerű pedig. A szlovákok a pittsburghi-szerződés keletkezésekor a magyar állam keretei között éltek, annak a jogi intézményei lebegtek szemük előtt, ismerték a régi magyar államban a horvátok részére szabályozott autonómiát, araikor tehát a pittsburghi szerződésben a maguk részére „teljes* autonómiát kötöttek ki, nyilvánvaló, hogy többet akartak kikötni, mint ami Horvátország autonómiájában volt. Kétségtelen tehát, hogy az az autonómia, amelyet Szlovenszkó pártjainak nagy többsége egyértelműig követel, legalábbis olyan kell, hogy legyen, mint amilyen autonómiával Horvátország rendelkezett. — Egyébként érdekes, hogy a kormánykörök fáznak ettől az autonómiától és már inkább mindenféle részletintézkedést Ígérnek, mint például közigazgatási expozitura. iskolatanács, gazdasági tanács 6tb. ehez már csak a politikai autonómia kellene, ha komolyan veszik ezeket az intézményeket és megvolna az autonómia. Morvéniuiiak Szlovenszkón és szlovenszkóiak a Morván túl — Hogy a Szlovenszkóban meghonosított mostani rendszer hová vezet, azt láthatjuk abból a félihivatailos cáfolatból, amely a szlovák néppárt azon állítására jelent meg, hogy Szlovenszkón 300 ezer a történeti országokból származó alkalmazott éi. A cáfolat azt mondja, hogy nem 300 ezer, hanem csak 130 ezer. Ehhez a számhoz nyugodtan hozzávehetünk még bizonyos százalékot, azokat a történeti országokból származó alkalmazottakat, akik Szlovenszkón már községi illetőséget szereztek, úgyhogy ható, akármilyen államban élnek is. Reméljük tehát, hogy ezentúl minekünk is szabad lesz a republikában használnunk a magyar nemzet színeit s nem fogják nyakra-főre megbüntetni azokat, akiknél ilyen szinü 6zaiagdarab van. A fasiszták demagógiáig Az agrárpárt eme választási manőverére erősen rálicitált a Gajda-párt. Ezt nem én mondom, hanem a „■Slovensky Deník“ írja ez ev, március 26-án (a szónok szlovákul idézi): Ismeretes, hogy Gajda a maga mozgalmát a szlovenszkói magyarság soraiban is hirdetni kezdte. Magyarbélből jellemük, hogy ott a fasiszta szónok azt Ígérte, hogy a fasiszták győznek, akkor bekövetkezik a revízió s Szlovenszkó ama területeit, amelyek magyar többségűek, visszaadják Magyarországnak. — Ugyanezt írja a „Neues Preííbnrger Tagblatt” is más alkalomból április 13-án Ilyen eszközök alkalmazása után persze nem csoda, ha a Gajda-párt is tudott szerezni magyar szavazatokat és igy nyugodtan válaszolhatom dr. Stodola szenátor ur beszédére yhogy az egymillió magyarnak megfelelő szavazat nemcsak megvan, hanem a szociáldemokrata lés kommunista pártokra esett szavazatokkal együtt még több is van, mint amennyi egymil- iiónyi lélekszámnak megfelelne. Ezenkívül az állampolgárság hiánya és hiányos lajstromok is a mi sorainkat tizedelték meg. nyugodtan kikerekithetjük a cáfolat 130- ezres számát 150 ezerre. Ha már most minden ilyen tisztviselő a fizetéséből évenkint csak 5.000.— koronát költ el otthon, vagy visz haza a történeti országokba, akkor éven- kmt ezen a réven háromnegyed milliárd korona áramlik ki a Szlovenszkóból, aminek nincsen megfelelő ellentétele. Hogy ez a szegény országrész, amely amugyis sokkal, de sokkal szegényebb és mostani gazdasági viszonyai is sokkal, de sokkal rosz- szábbak a történeti országoknál, ezt az egyenlőtlen tulmegterhelést nem bírhatja ki, az világos. Követelnünk kell tehát-, hogy legalábbis ugyanannyi szlovák és magyar alkalmazott nyerjen elhelyezkedést a történeti országokban, mint amennyi a történeti országbeli Szlovenszkón van. Egyenlő elbánást a szüeven- szkői magyaroknak Hogy a kormányzat az elemeik sújtotta lakosság fel segítés énéi is elhanyagolja Szloven- szkót, különösen annak magyar részét, azt látjuk most is, amikor több javaslat is fekszik előttünk különböző járások inségsujtotta lakosságának a felsegitésére, ellenben a szegény csilizközi lakosságot, akiket igazán porig sújtott az inség és az elemek betörése, nem segíti meg senki. A kormánnyal szemben tehát bizalommal nem vagyunk s a legerőteljesebb ellenzéki magatartást fogjuk ezzel szemben elfoglalni. HarmincStéf eláss Itatott Keletafrlkában Róma, junius 27. A Stefani-ügynökség értesülése szerint január elseje és junius 25-ike között Keletafrlkában az odavezényelt olasz hadsereg hét tisztje és harminc katonája különböző betegségek és balesetek következtében meghalt. Az agrárpárt piros-felsér-zóid kortesszaiagjai felei Svájc? tartsák be legalább azokat a kisebbségvédelmi Intézkedéseket, amelyek megvannak. A szlovenszkói autonómia Emésztési zavarok (3) idegesítő hatását el akarja kerülni, annak egyetlen itala a kitűnő, koffeinmentes babkávé: | nak sem, akik híven kitartottak a választásnál J a mi pártunk zászlai mellett, annak dacára, ■— Ilyen körülmények között a kormányho: bizalmunk nem lehet és nincs a mi választóink rendszerint ideges természetűek. Aki a koffeintartalmú italok HÁG KÁVÉ
