Prágai Magyar Hirlap, 1935. június (14. évfolyam, 126-148 / 3678-3700. szám)
1935-06-27 / 146. (3698.) szám
Ma: Képes melléklet 16 oldal ára Ke 1.20 XIV. érf. 146. (3698) szám • Csütörtök • 1935 junius 27 Előfizetést árt évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 K&, külföldre: évente 4501 félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • II képes melléklettel havonként 2J0 Ki-val több. Igyss szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.- Ki. A szlovenszkói és ruszinszlzóí magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 1!., Panská dlice 12, 1L emelet ® Kiadóhivatal: Prága II, Panská ulice 12, 1IL emelet • • TELEFON: 30311. ® <1 SÜRGÖNYCIM HÍRLAP. PRAHA. Magyar nyitány a prágai parlamentben (d) A kormánytényezők, elsősorban maga a miniszterelnök, sietett a választások után megállapítani, hogy a parlamentet illetően semmi sem történt. Igaz ugyan, hogy az ország első pártjának büszke kék szalagját többé nem az agrárpárt, hanem az ellenzékben levő szudétanémet párt nyerte el, de a kormány férfiak azzal igyekeztek megnyugtatni a belföldet és még inkább a francia külföldet, hogy a presztízs kék szalagjának eme továbbvándorlása nem jelent semmit, mert hiszen a németek számszerűen egyetlenegy mandátumot nem nyertek az előző erőviszonyaikhoz képest s a nemzeti állam szempontjából teljesen mindegy, hogy a németek 66 mandátuma öt, avagy egyetlenegy párt kezében van-e. A másik oldalon, a magyar kisebbség oldalán szintén nem történt számszerű változás, a mandátumok száma ugyanaz maradt. És ennek ellenére nagy tévedésben van az egész kormánytábor. Az uj nemzetgyűlés néhány- napos, mozgalmas élete bebizonyította, hogy igenis óriási erőeltolódás állott be á prágai parlamentben. Nem számbeli, hanem minőségbeli változás. Minőségbeli, ami dinamikusabb a számbelinél. Igenis, nem mindegy, hogy a kisebbség 10, vagy egy táborban van, mert az egységes, összefogó kisebbségi tábornak sokszorta nagyobb súlya van, mint a tíz kis pártnak együttvéve. Akármit mondanak is önvigasztalásul a kormánypártok korifeusai, letagadhatatlan tény, hogy a koalíció most minden lépésében nagy respektussal figyeli az egy táborba tömörülő németséget s ugyanoly letagadhatatlan tény az is, hogy a magyar szó, a magyar kisebbségi kérdés a magyar képviselők számarányát messze túlhaladó mértékben nyomult be az uj képviselőházba. A magyar szónokok ütötték meg az első hangot s szavukkal páratlan mozgalmasságot keltettek a különben álmoshangu- latu ülésteremben. Meglepő, hogy a kormánypártok és a kommunisták oldalán egyszerre hány magyarul tudó, magyarokkal magyarul vitázó törvényhozó van a prágai parlamentben. Voltak negyedórák, félórák, amikor a tájékozatlan idegen azt vélhette, hogy tán nem a Moldva partján fekszik ez a terem, hogy itt tán tisztán a magyar kérdés körül forog minden : olyan nagy üzemzajjal kerültek szőnyegre a magyar témák. Amint a parlamenti napló mutatja, a magyar vitatkozási forma elevensége, a magyar közbeszólások tömege, a mágyar kisebbségi törvényhozók gyors és szellemes riposztjai egészen magyar izt, forrón lüktető ütemet kölcsönöztek néhány órára a prágai parlamentnek. Az uj parlament magyar nyitánya nagy megnyugvással és uj reménységekkel töltheti el a magyar közvéleményt: a jégtörés munkája a parlamentben uj lendülettel indult meg és fiatalos magyar ütemben halad tovább. Nemcsak a német kisebbség vonult föl az uj parlamentbe nagy belső megerősödéssel, hanem a magyarság is. Uj parlamenti képviseletünk nagyszerű formában mutatkozott be. Vezéreink élcsapata a bevált régi vezérekkel és a kitűnő, uj, friss harcosokkal mandátumszámunk erejénél sokkal hatalmasabb erkölcsi erőket tudott bevetni a küzdelembe. Boldogan állapíthatjuk meg, hogy ebben é, nyitányban gyakorlati illusztrálást nyeri. refő alá került a meghaiatmeszási törvény Esterházy: Sohasem mondunk le Szlovenszkó autonómiájáról Heves szőcsaták közt mondotta el első parlamenti beszédét az országos keresztén?'- szocialista pírt einöke - A házeinökség aktát kezdeit a szenvedétyés közbeszólók ellen - A szenátus megszavazta a meghatalmazás! törvény novelláját és nyaralni ment A képviselőház tudomásul vette a kormánynyilatkozatot Prága, junius 26. Mint jelentettük, Esterházy János képviselő, az országos keresztényszocialista párt országos elnöke tegnap viharos hatást kiváltó beszédet mondott a parlamentben. A magyarul tudó kormány- támogató és kommunista képviselők különös figyelemre méltatták a fiatal képviselő temperamentumos beszédét s állandóan közbeszólásokkal igyekeztek megzavarni. Esterházy azonban éles riposztókkal verte visz- sza a közbeszólásokat Esterházy beszédét a parlamenti napló alapján a közbeszólásokkal tarkítva teljes egészében a következőkben mutatjuk be: Esterházy János első parlamenti beszéde — Amikor én ma itt először szólalok fel —- kezdte Esterházy. —• igyekszem teljesen tárgyilagosan beszélni és tárgyilagos maradni. A magyarságnak tizenhat év óta panaszai vannak, e panaszokat a mindenkori koalíciós kormánytöbbségek semmiképpen sem orvosolták úgy, mint ahogy ezt nekünk, magyaroknak, akik itt élünk, a békeszerződések biztosítják. Becko szociáldemokrata (szlovákul közbeszól) : Mennyi szabadságuk van a szlovákoknak Magyarországon ? Esterházy (szlovákul) : Annyi szabadságuk van, amennyit kiharcolnak maguknak. (Állandó zaj. Az elnök csenget. A szónok magyarul folytatja.) Én ebben az országban adót fizetek, adót fizetek magyar testvéreimmel együtt és így nem hagyhatom és nem tűrhetem azt, hogy a többségi pártok, akik ma a husosfazék mellett ülnék, egyszerűen lábbal tiporják emberi jogainkat. (Az elnöklést Onderco alelnök veszi át. Stunda, Csömör és Schulz állandóan kiáltoznak.) Szlovenszkó és Ruszinszkó helyzete Esterházy: Nem azért csatoltak bennünket megkérdezésünk nélkül a csehszlovák köztársasághoz, hogy a mi kisebbségi, kulturális. nyelvi és gazdasági jogainkat a mindenkori csehszlovák kormányok ne tartsák be száz százalékig. Szlovenszkónak és Ru- szinszkónak gazdasági helyzetét, szegénységét csak az tudja megérteni, aki Szlovenaz a régi, de bölcs tétel, hogy egy politikai mozgalomnak nemcsak annyi a súlya, amennyi szavazatot képvisel, hanem ennél is több lehet: annyi, amennyi az általa vallott és hirdetett igazságnak a súlya. szkóban él és aki a szlovenszkói viszonyokat ismeri. (Csömör kiált valamit.) Elnök (csönget) : Kérem Csömör képviselő urat, viselkedjék csendben. (Ujább közbeszólások.) Ne tessék zavarni a szónokot ! Esterházy (folytatja) : Én ismerem ezeket a viszonyokat, sokkal jobban ismerem, mint azok a miniszter urak, akik csak ünnepeltetni járnak magukat Szlovenszkóra és Ruszinszkóra. Én tudom, hogy Keletszlovenszkón nincsen kenyér, én tudom, hogy a Yrchovi- nán nincsen kenyér és a nyomor legnagyobb okozói éppen azok a pártok, amelyek a koalíciós kormányban szociális elgondolásuk dacára minden törvényt megszavaznak és megszavaztak csak azért, hogy a husosfazék mellett maradhassanak, (Zaj. Valló közbekiált.) Elnök (csönget) : Kérem Valló képviselő urat, viselkedjék csendesen. Esterházy: Uraim, nem lehet itt halandzsázni. Hiába beszélnek az urak arról, hogy szociálisan gondolkodnak, hiába beszélnek arról, hogy a munkásnép érdekeit védik. Ez nem igaz. Az urak nem csinálnak semmi mást, mint megszavaznak törvényt törvény után, olyan törvényeket, amelyek Szlovenszkói katasztrófába kergetik. (Csömör közbekiált.) Maga, maradékbirtokos, hallgasson, maga az első kormánybérenc. Mi tizenhat év óta azon az állásponton vagyunk, hogy Szlövenszkó autonómiáját ki kell vívnunk ! Csömör: Mert ellensége a demokráciának ! Esterházy: Ez nem igaz. De én látom, hogy Szlovenszkó autonómia nélkül oda fog süllyedni, hogy ott nemsokára senkinek nem lesz kenyere. Valló : A gróf urnák van kenyere, a munkásnak nincs ! Esterházy: A „gróf ur“, akinek elvették a birtokát, magyar fog maradni, mert ehhez joga van és magyar fog maradni, ha magát a fene is megeszi. A „grófnak'* joga van itt élni és joga van itt élni minden magyarnak. (Stunda és Csömör közbekiáltásokkal zavarják a szónokot, de Esterházy feléjük fordulva nyugodtan folytatja.) Ahol az agrár trubafónok az urak, ott van a legnagyobb nyomor. Agrár úriam, hallgassanak ide ! Az itteni gazdatársadaioiti elszegémreőésénelt egyik legfőbb oka az agrárpárt és a földreform (Csömör valamit közbeszól.) Énnekem elvették a földemet és 800 koronát fizetnek érte papíron, ellenben a kisgazdáktól 3500 koronát szedtek be holdanként. Csömör: Miért nem adta oda előbb? Esterházy: Mert maguknak kellett üzleteket csinálni! Kosik (magyarul): Miért nem megy Magyar- országra? Elnök (csenget): Ne tessék zavarni a szónokot! Esterházy: Én itt vagyok, mert jogom van hozzá és ha jogom van itt adót fizetni, akkor jogom van itt beszélni is, mert engem a nép bizalma és nem a kormánykoalíció pénze küldött be a házba. (Schulcz közbeszól valamit. Esterházy Sohulcz felé fordul:), Én a magyarságot képviselem, engem a magyarság küldött ide. magát pedig a marxisták küldték ide. A választásod tisztasága Esterházy: Ebben az országban a választások tisztaságáról beszélt a miniszterelnök. Kosik (magyarul): Horthynál milyenek a választások? Esterházy: Horthyhoz nekem semmi közöm nincsen. Én ennek a köztársaságnak polgára vagyok és ennek a kormánynak kritikáját gyai korolom. (Zaj.) Hodza miniszter ur ... Csomon Éljen! Esterházy (Csömörhöz): Előre tudtam, hogy éljenezni fog, ez kötelessége! Bodza a választások után azt mondotta, hogy e választások a magyarság vereségét jelentették. Hát ilyen zsonglőrköd éssel, ahogy a miniszter ur az ag*
