Prágai Magyar Hirlap, 1935. június (14. évfolyam, 126-148 / 3678-3700. szám)

1935-06-27 / 146. (3698.) szám

2 1935 junitis 27, csütörtök. ^I^GAlMAGtARHIKtiAB rárpárt vereségét Trencsénteplicen palástolni akarta, nem lehet. Nem lehet, mert először is vegyék tudomásul az agrárok Hodza miniszter úrral együtt azt — ha ugyan nem tudják —, hogy a magyar vidékeken, a magyar kerületek­ben az osztószám emelkedett és ha emelkedett az osztószám és ennek dacára is megtartottuk pozícióinkat, akkor az nem igaz, amit ő állít. De itt van még egy kérdés, ami a demokráciá­nak nagy dicsősége és ez az, hogy még ma is, 17 év után körülbelül 30.000 ál­lampolgársági kérdés elintézc'ler-ül hever az egyes hivatalokban csak azért, mert a kérvé­nyezők jó magyarok, R sz'tm&z' 6' formán?- co'itiiia revíílAIa A szomszédokkal való jó barátságról is be­szélt itt a miniszterelnök ur. Csak egész röviden azt mondotta, hogy minden szomszéddal jó vi- szcnvban akar lenni. Ennek igazo1ására a gazda­sági szerződést h^zta fel. amit legutóbb kötöt­tek. Másnap az ő pártjához tartozó Teplánsky képviselő ur már a Magyarországgal való ba­rátságot sokkal precízebb formában adta elő és azt mondotta, hogy Magyarországnak le kell mondani minden revizionista irányzatról. Hát én, mélyen tisztelt uraim, azt mondom, hogy nekünk itt, Csehszlovákiában élő magyar tör­vényhozóknak semmi közünk, hogy a magyar kormány mit csinál és hogy a magyar kormány milyen politikát folytat, de ha a revízióról van szó. . . Csömör: Revizlóval hitegették a népet! Esterházy: Maga is ettől dagadt meg! Esterházy: ... akkor a revíziót a csehszlovák kormánynak kell elsősorban saját politikájában, a velünk, magyarokkal való bánásmódban kell keresztülvinni. Mert mi, magyarok, akárhogy is forgatják a ceruzát és akárhogy is próbálják reánk fogni, hogy mi államellenesek vagyunk, ezt kereken visszautasítjuk. Azért csak nem lehet bennünket államellene­seknek minősíteni, mert megállapítjuk, hogy Szlovenszkón, amely mindig kenyeret adott mindenkinek, aki dolgozni akart: nyomor van, munkanélküliség van és mert megállapítjuk, bog^” Szlovenszkón százezrek vannak munka nélkül, mert a kormány leállította a szloven- szkói ipart, hogy a morva és cseh ipar gazda­godjék. Becko: Mit csinál Magyarországon a malom­ipar?’ Esterházy: Menjen oda s nézze meg! Nekem nincs útlevelem, nem tehetem meg. Stunda: Miért nincs útlevele? Esterházy: Mert még nem adták ki nekem. Elnök: Kérem, ne zavarják a szónokot! R tso?9ntRn$a! szembeni eüea^étdsáa nem állam­clenarség Esterházy: Azért, mert mi a kormánynak el­lenzéke vagyunk, azért bennünket államellene­seknek minősíteni nem lehet. Ahhoz nincsen joga sem Malypetrr.ek, sem másnak azt mon­dani, hogy Tetat c'est moi. Ezt mondhatta XIV. Lajos, esetleg Nagy Péter cár, de nem mond­hatja magáról Malypetr. Síunda (szlovákul): Miért vették el az útle­velét? Esterházy (szlovákul felel): Mit kíváncsisko­dik úgy? Stunda: Én azt tudom. Csak arra vagyok ki­váncsi, mit mond a képviselőtársainak. & «di§§ viveiídi Esterházy (magyarul folytatja): A miniszter­elnök ur fcLi.ilitctte a modus vivendií is és ez­zel kapcsolatban azt mondotta, hogy. legköze­lebb egy pápai hm la 1 -j;a ezt a kérdést szabá­lyozni. Mint katholibus ember örömmel veszem tudomásul azt, hogy tizenhat év után a cseh­szlovák kormány olyan hangokat hallat Róma felé, hegy Rómának lehetséges volt a csehszlo­vák kormány felé békr’ő jobbját kinyújtani Én nagyon jól ériem azt. hogy Róma kibékül Prá­gánál. mert mint katho’ikus ember tudom azt is, hegy Róma megbocsát minden bűnözőnek. De itt erről a helyről kell kvöqezr.etn azt az c' -'oirat, hogy nem fogják kihasználni sem a csehszlovák egyház:, sem a csehszlovák világi t'nyezők a modus vivendií arra, hogy az itt élő berni .~n"'Ő3 ’rcp.gob amelyiknek kh.üíkzKíi 70 cr' céka kmhoÜku:okból áll, és a~. magyarság újabb és meg nem érdemelt sérelmekkel il­lessék. A modus vivendinek azonban csak. úgy lesz le­hetséges teljes formát adni, hogy ha a csehszlo­vák kormány rá fogja szorítani a centrálná sprá- vát arra, hogy elszámoljon azokról a milliókról, amely mil­liókat 16 év alatt valahová tárolt, vagy el­költött. Meg vagyok győződve arról, hogy a kormány lesz olyan erélyes és férfias, hogy ezen intéz­ményt kötelezni fogja arra, hogy ezen elszámo­lást megejtse és hogy ennek folytán a további békülékenység csorbát ne szenvedjen. Török: Megadják a vallást, de mindenét el­ve szik. Esterházy (Török felé): Maguk még azt is elveszik. 7 mi a mini u:;.cp. biök ur expoz '.iának gazda­ság t rés; .1 illeti, abban semmi újat nem látok. Valló: Az ő gazdasága rendben van! Esterházy: Az lehet, de Szlovensrkó nehéz vi zonyok között van. P z e:kök"i tchcíeflcncrg, hegy akkor, amikor Szlovenszkón a szlovák, magyar, német és ruszin ősiokos ifjak, akiket szüleik verejtéke® pénzzel kitanittaítak, nem tudnak álláshoz ju'ni és ugyanakkor a Morván túlról impor­tálnak hivatalnokokat, szolgákat, Nyitrán például a vasút felmondott három szlovák hordárnak és helyükbe bárom csehet hozott. ! Iát ilyen módon Szlovenszkónak gazdasági ja­vulását, népének prosperitását, akármilyen réteg­hez is tartozzék, ettől a centralista kormánytól, amely már jónéhányszor bebizonyította, hogy a szavakon túl semmit sem tett Szlovenszkó és Ruszinszkó érdekében, senki sem várhatja. Ehhez a kormányhoz nekünk bizalmunk nem lehet. Le kell szögeznem, hegy minden egyes tettünk, minden egyes lépésünk csakis Szlo­venszkó és Ruszinszkó őslakosságának és el­sősorban a magyarságnak érdekében lesz. Meglátjuk, hogy a kormány hogyan fogja kí­vánságainkat honorálni, de azt is kijelentem, hogy akárhogyan is honorálnák, akármit is fog­nék csinálni, egyről: Szlovenszkó autonómiájáról, Szlovenszkó ön­állóságáról nem fogunk sohasem lemondani. A fsáie’iti&s#?? ahc’őja a heves közbeszólások ellen Prága, június 26. A képviselőházi elnök­ség a klubelnököket ma délben értekezletre hívta meg. Bradác házelnök arra kérte az értekezleten megjelent klubelnököket, hogy hassanak oda klubjaikban, hogy a képvise­lők ne zavarják a szónokokat s közbeszólá­saiknál tartsák be az illendőség szabályait annál is inkább, mert eddig már több kép­viselő adott be kérvényt, hogy a plénumban elhangzott súlyos kifejtések miatt egyik­másik képviselő intessék meg. — Az elnök­séghez számos panasz érkezett be a plená­ris ülésterem akusztikájának rosszasága miatt. Az elnökség e panaszokat indokoltak­nak ismerte el s a nyári szünet folyamán gondoskodni fog a terem megfelelő beren­dezéséről 100.000 korona költségvetéssel, A vita utolsó szónokai A képviselőház reggel félkilenckor kezdte az ülést, hogy a kormányexpozé vitáját dél­utánra befejezhesse. Köhler német kommunista visszautasitotta Henleinék ama tételét, hogy a gazdasági nyomorúság okozói elsősorban a marxisták. Dr. Wolf, a Hlinka-féle autonómista blokk lengyel képviselője kijelenti, hogy a lengyelek is lojális csehszlovák állampolgá­rok, de a lengyel nemzettel eszményileg össze vannak kötve s az elnemzetlenités ellen minden eszközzel védekeznek. Petrásek képviseli első beszéde Majd Petrásek Ágoston, az országos keresztényszocialista párt képviselője szlovák nyelven szólalt fel. Beszédét legközelebbi számunkban ismertet­jük. Zápotocky kommunista kevesli a kor­mányexpozéban a munkanélküliekről való megemlékezést s a gabonamonopóüum- gazdálkodást bírálja, mely megdrágítja az élelmezést. Jaks-ch német szociáldemokrata szerint a szudétanémetek nagy nyomorának oka vi­Lubló gyógyfürdő [ Lubovfia] Szénszavas-vasas forrásai és kiváló gyógyhatású moorfürdői júniusban megnyíltak. Ajánlják: Idegzsábánál, hüdéseknél, traumatikus exudá- tumoknál és különösen női betegségeknél. Igen olcsó pausál tartózkodások. Prospektust küld és felvilágosítással szolgál Fürdőgondnokság, Lubovfia Kúpele o. p. Stará Lubovna. lágjelenségekben keresendő. Igaz, hogy a szudétanémet pártra a németség 75 száza­léka szavazott, de a vezérek zsákuccába ve­zetik a népet. r. Pik cseh szociáldemokrata szerint a par­lamenti választásokban az állami gondolat győzött. A husadó leszállítását követeli s azt mondja, hogy a kommunistákkal közös front addig nem alakítható, amig a kommu­nista párt nem találja meg az államhoz a pozitív viszonyt. Peschka szudétanémet párti képviselő ki­fogásolja, hogy a kormányexpozé a beruhá­zási munkálatok tervével nem foglalkozott elég részletesen. A szudétanétaef párt tips@« Seraoiak Beran agrár hosszabb beszédben fejtegeti, hogy pártja csakis a béke politikáját hirdet heti s követheti. Kívánja, hogy a köztársa­ság kapcsolatai Lengyelországgal megjavul­janak. Nem avatkozunk más államok ügyei­be, de nem tűrjük, hogy mások a mi dol­gainkba avatkozzanak. Szívesen adunk me­nedékjogot bármely állam politikai emigrá­ciójának, de nem tűrhetjük meg, hogy az emigránsok visszaéljenek a vendégszeretet­tel és innen oly külföldi akciókat irányítsa­nak, amelyek a köztársaságnak is ártalmára lehetnek. A szónok államvédelmi törvényt s katonai nevelésről szóló törvényt sürget és követel. Beran beszédét figyelmesen hallgatták a szudétanémet párti képviselők s azt vas­tapssal és helyeslő közbeszólásokkal ismé­telten félbeszakították, ami a szónokot és klubkollégáit is láthatóan kellemetlenül érintette. Beran képviselő a továbbiakban a német kisebbség helyzetével foglalkozva ezeket mondotta: A demokráciának nem szabad gyengeséget jelenteni, alkalmasnak kell lennie a gyors cselekvésre, ha ennek szüksége merül fel. Minden eszközt igénybeveszünk ott, ahol az államról, egységéről lesz szó. Meg vagyunk •győződve, hogy az államalkotó ellenzék is velünk jön. Nem engedjük meg az irredentiz­must és az áTlamfelfo ugatást és mindig készen állunk a konzekvenciák levonására. A német nép többsége a képviselöházba egyesülten jött, egy pártban, amely azon­j bán különféle csoportokból tevődött össze. Bevárjuk, hogy e párt miként teljesíti vá­lasztóinak adott Ígéretét. Nem foglalunk állást addig mig tényeket nem látunk. Röhm német agrár kéri a szudétanémet pártot, hogy szüntesse meg a tesbérgyilkos harcot. Dr. Goldstein köszönetét mond a szociál­demokrata pártnak, hogy a zsidóság páriá­mén ti képviseletét lehetővé tette. Ursíny agrár azt állítja, hogy az egyházi hatóságok kíméletlenül jártak el ama lelké­szekkel szemben, akik a választások idején a cseh agrárpárt mellett foglaltak állást. — Schultz szociáldemokrata és Csömör agrár után Stránsky egyórás beszédben foglalkozott a Heniein-párttal. Végül Becko szociáldemokrata felszólalása zárta le az expozé-vitát. A miniszterelnök expozéját a koalíciós pártok szerény többsége tudomásulvette. A képvieelőház ezután megválasztotta a kö­vetkező bizottságokat: Az állandó bizottság, népjóléti, földművelés- ügyi, véderő, külügyi, iparügyi, takarékossági, kulturális, műszaki és forgalmi bizottságot. Szövetkezett ellenzéki pártjaink az egyes bi­zottságokba a következő tagokat küldték: az állandó bizottságba Szent-Ivány, a népjóléti bi­zottságba Petrásek, a földművelésügyi bizott­ságba Esterházy, a véderő bizottságba Jaross képviselőt. A iképvlselőház legközelebbi ülését írásban hívják össze valószínűleg szeptemberben. 1 szenátus befelezte munkáiét YSrMil? volt a szenátusi vita utolsó magyar szónoka Prága, június 26. A szenátus ma délelőtt [ártott munka-ülésben megvitatta a meghatal­mazása törvény novelláját s azt meg is sza­vazta. A szenátusi folyosókon élénken kom­mentálták Rejt cseh néppárti szenátor tegnap este az expozé vitában mondott ama szavait, hogy „régen a hadvezérek vesztett csata után kardjukba dőltek; csodálatos, hogy a belügy­miniszter ur még ma is helyén van“. A nép­párt ugyanis még mindig nem békült meg a szudétanémet párt váratlan előretörésével. Az éppen idézett szavakból sokan arra követ­keztetnek, hogy a cséh néppárt ősszel erélyesen fogja követelni nemcsak a szőkébb kormány­rekonstrukciót, hanem azt is, hogy az egyes minisztériumok más pártbéli egyéniségek­kel töltessenek he, mint eddig. — így első­sorban arról volna szó, hogy a belügy­minisztériumot az agrárpárttól elvennék s más párti politikust tennének meg belügy­miniszternek. A meghatalmazási törvény vitáját dr. Törköly József, az országos keresztény- szocialista és magyar nemzeti párti szená­torok közös klubjának elnöke nyitotta meg. Beszédét anyagtorlódás miatt legközelebb ismertetjük. Dr. Tischer szudétanémet párti szenátor szerint a meghatalmazási törvény szükség­telen, mert gyors intézkedések állandó bizott­sági határozatokkal tehetők. Zmrhal kommu­nista figyelmezteti a szocialista pártokat, hogy Ausztriában és Németországban is ilyen iineg­hatalmazási törvényekkel kezdődött a szocia­lista pártok aláásása. — Havlín mérnök, a nemzeti egyesülés szenátora a meghatalma­zási törvény alkotmányellenességét bizonyltja. A meghatalmazási törvény novellájának megyszavazása után megválasztották az állandó és a parlamenti ellenőrző és takarékossági bizottság tagjait. A választásban a Hlinka-párt a nemzeti egyesüléssel, a cseh iparospárt a német szociáldemokráciával kapcsolt, mig az orszá­gos kereszt-ényszocialista, és magyar nemzeti párti szenátorok klubja a német keresztény­szocialista és a szudétanémet párt szenátorai­val kapcsolta jelöltlistáit. Zmrhal kommunista szenátor több klub­társával az elnök napirendi indítványával szemben azt javasolta, hogy a szenátus leg­közelebb július 8-án, hétfőn tartson plenáris ülést s azon Malypetr miniszterelnök közölje, hogy milyen konkrét 'intézkedéseket akar tenni a kormány a drágaság leküzdése érde­kében. Mivel e javaslat mellett a házszabályok 40. paragrafusában megkövetelt minimális 50 szenátor sem foglalt állást, — a javaslatot csak tizenkét szenátor irta alá — ezért az in­dítvány fölött szavazni nem lehetett. A szenátus legközelebbi ülését Írásban hív­ják össze. Mivel az elnök nem kívánt kelle­mes nyaralást, a kora délután elutazó szená­torok még mindig nem tudják, hogy az Írás­beli összehívás júliusiban vagy szeptember végén történilf-e meg. [’? '4':fit as Sfa\os

Next

/
Thumbnails
Contents