Prágai Magyar Hirlap, 1935. május (14. évfolyam, 101-125 / 3653-3677. szám)
1935-05-10 / 108. (3660.) szám
1935 május 10, péntek. n . KdZ^AZDAjSÁűP , Megszigorították a gabonacsere rendszerét Prága, május 9. A Gabonatársaság elnökségi határozata szerint május 12-től kezdődően a gabonacsere rendszere megváltozik, A jövőben tilos lesz gabonát, őrleményt, darát, kenyeret olyképpen becserélni, hogy az egyik fél olyan árucikket kapjon, amely nem készül az átadott gabonafajtából. Például tilos lesz a jövőben árpáért rozslisztet adni stb. Egyedül búzának rozsból készült készítményekre való becserélését és rozsnak búzából nyert cikkekre való becserélését engedélyezi a Gabonatársaság. A tilalmas cserét a Gabonatársaság jogosulatlan vételnek minősiti és a tilalom megszegőitől megvonja a gabonacsere engedélyét. Csehszlovákia gyáripara elvesztette a magyar piacot Ismét Magyarország számára ahtiv a magyar-csehszlovák áruforgalom márciusi egyenlege Budapest, május 0. A magyar sfculiitztiikai hivatal most tette közzé a magyar—c^ehözJovóik ikül- korbökoteltmi forgalom legújabb adatai. A kimutatás saerint Magyarország márciusban 1,347.000 liengő értékű árat importált Csehszlovákiából e ezzel szemben 1,739.000 pengő értékű árui exportált Gsehfi'zloívákii'ába. A magyar—csehszlovák kölcsönös áruforgalom tehát 382.000 pengő magyar kiviteli felesleggel zárult. Ez év első negyedében Magyarország ceethezibvá- kiiai vitszoaiylatbam számított importja 3,931j00Ü pengőt tett ki e csehszlovákiai exportja 4,950.000 pengőre rúgott. A magyar—csehszlovák kereskedelmi forgalom negyedévi mérlege az idén egymillió pengőnél nagyobb aktívumot eredményezett Magyarország számára. 1932. év a®o®o« sajkában 11 „56, 1983-ba® 2.82 és 1934 eteő hál ■om hónapjába® 4 méliltó pengővel passzív volt a magyar—csehszlovák k fii kereskedelmi mérleg. A márciusi mérleg részletes adata,i eseránt Ma- gy&roitszág behozatalának legnagyobb tétele a wzÓD volt: 0.39 millió pengő, amidnek legnagyobb része kokszra (0.34 millió) esett. Nyers- ée rn-eg- ruamikAlt fából 0.24 millió, ércekből 0.01 mflUláó, nyersbőrből 0.1, magnezitből 0.08, vaeóraíkbóil 0.08 millió pengő veit Magyaroreizág behozoteuláinaik értéibe. Magyarország a kimntatás szerint tulajdonképpen csak nyersanyagokat vásárolt Csehszlovákiától s igy a csehszlovákiai gyáripar a magyar piacot már úgyszólván teljesen elvesztette. Magyarország Geefaezlovákiába Irányuló kivitelé- lók legjelemitőeebb tétételt az álilatkiviifeel adta. hibom export márciusban nem volt A -fontosabb cikkek kivitele a következőiképpen alakult: Disznózsír és szalonna: 0.24 millió pmgő, vágó- és igásállatok (főkénit ecríéeek) 0.4 millió, villámoe gépeik ée készülékek: 0.1, szalma: 0.14, ezéna: 0.09, könyvek: 008. mildó pemgő. A magyar—cselhez!® vák keretek edielrmi forgalom részleten adataiból megállapítható, hogy az immár ötödik éve tartó SEerzőtlésemkdvüii állapot következtébe® a Ihedyzeit gyökeresen megváltozóitt. Magyarország innd»ui&zt.áaililziAliáisa mérföldee léptekkel balod előre e az ut óbbi időben lébee (ült gyár- pwi.n válilala.fcok nagyrészt fedezik a magyar piac szükségleteit Ceetezlovákdia viszont ugyanceak erős lendülettel halad a mezőgazdasági automkia felé vezető utón e teljesen beszüntette a magyar liszt és a magyar gabona importját. Az áJlat- bejh'űzatal még ugyan erőteljesein folyik, de eöimék legfőbb oka az állatállomány erős apadásában vő® 6 valószínű, hogy a sertés- és a ezarvasraar- haállomány folyamatban levő kiegészítése után a magyarországi állatbehiozato] is visszaesik. A két állam közötti kereskedielmi kapesolaitok további összoz&ugoroidását csak rendes koneeike- deikni szerződóssei lehet megákadólyo-zni, mert éppé® a magyar—csehszlovák külkereskedelmi mérleg adatai bizonyítják a léig jobban, hogy á kompenzációs egyezmények mai rendszere nem vált be. Szlovonezkóoak és Kárpátaljának igen nagy szüksége van a magyar piacra s azt csak bosszú- lejáratú, rendes kereskedelmi szerződéssel Miét tartósan biztosítani. E col érdekébe® a koreeke delim kormánynak még áldozatok ítél sem szabad vi'aezariadniia. Miért passzív a francia-csehszlovák mérleg? Prága, május 9. A külügyminiszterhez közelálló Öe&ké Slovo érdekes cikkeit közöl a francia— oseihezlo'vák kereskedelmi kapcsolatok kérdéséről. A cikkíró szerint Ckehszlovákía ama államok közé tartozik, melyeik a franciaországi kivitel szempontjából a leghátrányosabb helyzetben, vannak. Ez a helyzet már néluány óv óba tant és francia részről nem törté** wurmnl G#eto#zfovák*a kiviteli kontingefliseiueik fölemelése érdekéiben, noha eteih&zlövák résznél a hányadok fölemelését isme-, I telte® kérték. A francia—csehszlovák külkereskedelmi mérleg Csehszlovákia szempontjából tartósan passzív. A mérleg állandó passzívuma mellett egyre súlyosabb az a tehertétel, melyet a csehszlovákiai tőkének osztalékok és kamatok alakjában Franciaországba Irányuló kiszivárgása jelent. A francia kontingensek mai rendszere nem teszi > lehetővé, hogy Csehszlovákia áruszállítással ' törlessze tartozását. A franciák a csehszlovákiai j áru bevitelének kontingensei kérdésében na- < gyón szűkmarkúak, ezzel szemben Franciaor-!] szagból minden akadály nélkül importálható j j áru Csehszlovákiába. j i A franciáik az utóbbi időben efliuhasitó áMáspontira; I helyezkedtek a <^h®zk)v adriai gyáriparnak a kli-'! irmgrendfeizer bevezetésére vonatkozó inditványi- 1 vol szeműbe®. Azt hangoztat,jáib, bogy a Marínig ké-:1 nythnes 'remterer az adóé számára ée aoiuaík a ré- ■ S-zére, aki nem alkar fizetni. A ewkkiró végül úgy véli, elérkezett az ideje annak, hogy Franciaország Ceeíbswlovákiát Tielgiiunvm'al, Olaszországgal I és Nénretiorezággal azonos elbán ásba® rée^eeitso i és megváltóztaisea azt a nézetét. hogy Csehszlovákiának máindeoit le koll nyelnie. j ____ i (A csehszlovákiai papíripar a német dömping letörését kéri.) A csehszlovákiai papirgyáro- sok azzal a kéréssel fordultak a kereskedelmi kormányhoz, hogy' a szövőgyárak által Németországból importált papirmassza behozatalát korlátozza, mert a belföldi produkció teljes égé- | szében fedezi a szövőipari vállalatok szükségletét. A német papírgyárak a papirmasszát; dömpingáron hozzák forgalomba s ezzel vészé-; lyeztetik a belföldi' gyárak elhelyezési lehetősé-; geit. A szövőipari vállalatok a papírgyárak ki- ’ vánsága ellen foglaltak állást s abbeli kívánságuknak adtak kifejezést, hogy a kereskedelmi kormány ne változtasson a mai rendszeren. (5551.04 millióra emelkedett a bankjegyfor- j galom.) A Csehszlovák Nemzeti Bank május 7-i keltezésű ma közzétett kimutatása ezerkoronás tételekben a következő adatokat tartalmazza: Követelés: aranykészlet 2,686.290 (mínusz 586), külföldi követelések és valutakészlet 319.200 (plusz 12,007), egyéb készpénz 281.854 (plusz 46.413), eszkontált váltók 722.817 (mínusz 6501), eszkontált értékpapírok — (—-), értékpapírokra nyújtott kölcsönök 341.107 (plusz 1449), az állami bankjegyadós- ság maradványa 2,080,881 (mínusz 510), egyéb' követelés 848.181 (plusz 45.362). Tartozás: részvénytöke 405.000, tartalék- alapok és tartaléktőkealap 63.588, bankjegyforgalom 5,551-042 (plusz 51.044), a hitelezők zsi- rókövetelései és egyéb azonnal esedékes őszszegek 898.077 (plusz 33.279), egyéb tartozás 362.623 (plusz 13.621). A csehszlovák korona aranyfedezete 41.7%. (Készül a müzsirrendelet végrehajtási utasítása. ) A földművelési minisztérium a kereskedelmi minisztériummal egyetemben végrehajtási utasítást készít a raüzsirrendelethez. A végrehajtási utasítás tervezete már a miniszterközi tanácskozások napirendjén szerepel. A müzsir- gyárakat a kormány kötelezni fogja, hogy belföldi eredetű olajtartalmú magvakat előre meghatározott arányban vásároljanak a gazdáktól. Hír szerint ebben az esztendőben 123 méter-! mázsa répamagot és 13.500 métermázsa szójababot vesznek át a müzsirgyárak a termelőktől. A répamag átvételi ára 195 s a szójababé 215 —235 korona (az átadási helynek megfelelően) lesz métermázsinként . j Mit kapunk a valutákért0 Prága, május 9. Ké 100 pengőért .»».•«,. 448.50 100 schlllingért ...... 453.25 100 zloty ért ....... 450.50 100 lejért ........ 13.85 100 márkáért • 873.— 100 dinárért . ...................... 53.10 10 0 svájci frankért................. 774.— 10 0 francia frankért ..... 158.— 100 belga frankért . .... 409.— 100 líráért . . . ..... 186.90 100 holland forintért .... 1617.— 1 amerikai dollárért .... 23.65 1 angol fontért ...... 115.75 Mit fizetünk a valutákért? Prága, május 9. Ke 100 pengőért > ....................... 451.30 10 0 schillingért ...................... 456.25 10 0 zlotyért * ....................... 453.50 10 0 lejért .............................. 14.15 10 0 márkáért ....... 877.— 100 dinárért ......................... 53.50 10 0 svájci frankért ..... 777.— 100 francia frankért . • . . . 158.60 100 belga frankért................. 411.— 10 0 líráért.............................. 188.10 10 0 holland forintért .... 16231 amerikai dollárért .... 23.85 I angol fontért . * . . , . 116.75 Több az utas, de kevesebb a bevétel Fokozádik a vasút deficitje Prága, májúé 9. A vaeutügyi miniézténhim ea.j'tóO'S'ztá’ya az álíáutvasutalk helyzetéről a következő hivatalos je-léoibéet a«itia ki: A személyszállító forgalomból emlő bevételek ösézegóuiek csőkké nőse februárba® sem szűnt meg, noha az utasok száma múlt év februárjához váiszo- nyiiva 7.60 százalékkal emelkedett Az ánuszálli- tásból eredő bevételeik összege mérsékelte®, nagyobbodott. A személys^áilitáfli forgalom 4.66 szá- zalékikat] hmyflmlt, a kiiviiteU forgalom a tavallyá év azonos (szakának adataihoz virvzonynitiva, nem változott. Az illamvasiU't alIkálimazot.tamalk szarna ja- n'uárho-z ée tavaly feibnuáhboz vis^ooiyiitíva iemót ceőkkemt. / Az utaéi5*z állít áriból és poggyászszállításból eretdő be vételi cteszeg íebruárba® 43.5 mlillió ko.ro®ót tett •kk Ez az öfitzeg tavaly íobruánhoz vis'zcmyátva L1 mlUió koronával (2.40 százalékkal) kiieebb. A gyoraánum állításból ée a tehcrámufez'állii'tás'ból eredő 'bevételi összeg 137.4 millió korona. Ez az öas>zeg 0.2 millió koronával, vagyis 0.12 seáznílékkai m®lja felül a tavalyi óv a®o®<* szóikinctk bevótcM öez- szegét. - Az üzemi bevételek teljes összege februárban 211.1 millió koronára rúgott, s ezzel 1.3 mállóval, vagyis 0.64 százalékkal haladta túl az 1934. év februárjának bevételi öszegét. Ezzel szemben az üzemi kiadáfok összege 249.6 millió koronát tett ki s ez az összeg 6 6 millió koronával, illetve 273 százalékkal nagyobb a tavalyi év azonos szakára vonatkozó kimutatásban közölt összegnél, , A szőrnélyi kiadások tétele 0:5 nniIli6v®l (0.29 szár zalékkaj) e a tárgyi Iriadásók összege 6.1 millió koronával (7.54 ezázalóklkaj) emolikeidfeitít- A csehszlovák államvasutak februárban 15.1 millió utast szállítottak. Ez a ezám 1.1 millióval (7.60 ezizálékkal) nagyobb a avult év februárjába® .fiaállitoit utaínoJc azámánál. Az árue’ziálilitáe me®®yi«ióge 2.6 mUJ/ió tonnát tetft ki. E<z a mieoinyi.S'ég 47.000 tonnával mögötte ma- rarl a tavaly februárban szállitett ára nwinyi^- gúnek. A teheráruforgalom a szén, a kő, cement és a tégJaszállitás csökkenése következtében esett vissza. *' ' Az állómvasmtak; alkalma^otltaínak szánva február végén 130.542 v-olt. Joniuáir óta a vastttstóok száma 261-gyseJ, vágyás 0.20 százhiékkal caökkie®E Tavaly februárhoz viszonyítva a vaemtaeok száma 1488-oaü. vagyis 1.13 százaléklkail ki«ribb0tlie<bt Ez év első két hónapja során az utasszálliíás- ból és a gyofsáruszállitásból eredő bevételek összege 101.2 millió koronát tett ki. Ez az ösz- szeg a tavalyi év azonos szakának adataihoz viszonyítva 2.9 millióval, azaz 2.80 százalékkal kisebb. ' A gyW8áru&ziI1étá»ból ás a teiheiráirus’zálMtásból '-Mrerlő bevét&lek ös&zegj ^zzol izeimbe® 284.4 millió koronát tett ki, vagyis az előző év azonos szakához viszonyítva 15.7 millióval, iLkitve 5.86 ezáza- llékikal emel'ketett- Az egyéb Iwvétekik öezeg© 3,6 miiillióval, illetve 7.92 ezázájiéöflléáj 49.6 millió ko- romára emelkedett. Az üzemi bevételek teljes összege 435.2 millió koronát tett ki. Ez az összeg 16.4 millióval, I illetve 3.93 százalékkal nagyobb az előző év azonos szakának bevételénél. Az üzemi kiadások tétele ez év eleő két hónap- | jában 549.6 millió koronára rúgott i A kiadások öeszége '6.8 miiül i óval, Illetve 1.25 <%á- 7,atekka! mólja feliül'a tavalyi év azornos szakának kiadteait. A személyi kiiadápcik. tétele 4,5 millió i koaxmával ceokkeott, mig a. tárgyi kiadások tétele j H.8 xqAIh) kotiopáwl ecaiijfccéflti (Mcgszüárdult a tont ta a aouar.) mai prajai devizapiacon London 0.39, Ncwyork 0.01 \mszterdam 2.50, Berlin 2, Oslo 1.25, Stok- lolm 1.25, Kopenhága 1.10, Milánó 0.50, Hel- singfors 0.375, Liszabon 0.30, Alexandria 0.25 is Brüsszel 0.25 koronával megszilárdult. Vaí- jó 0.875. Kovno 0.50, Zürich 0.475, Madrid D.125, Páris 0.05 és Montreal 0.02 koronával gyöngült. (Fagykárok a cukorrépában.) A cukoripari kutatóintézet jelentése szerint a májusi fagy a cukorrépában is komoly kárt tett. A gazdák egyes vidékeken kénytelenek másodszor vetni a cukorrépát. Az 1933. év tapasztalatai alapján a kutatóintézet ajánlatosnak tartja, hogy a gazdák a fagy következtében megsérült répa be- szántásával várjanak, mivel nincsen kizárva, hogy a répa még magához tér. A második vetés terméskilátásai kisebbek a normálisnál s száraz idő esetén a termés igen silány lehet. A gyógyulási folyamatot a termőföld megkapálá- sával lehet elősegíteni. (A búza világpiacáról.) Ars Fcanomiipt jofewtÓBe ezeönít április utolsó hetébe® a nemzetközi búza hielyzet álig változott, az árak azouhr u . uénaiil'ap luaaiyatlobtak. Az árwziutne az gyakorc omápt, hogy az ^zakanveniiksii tenméetk ilátterk igen ángyot javultak 6 úgy lá'Uizáik, hogy az tán miit hetekbe® clterjenlt kalaBztirófális károk e»g>- rés*e reád'bejön: most, már átlagtermést várnak An»- rilkábau. A középtemgeri o.r&zágokban ezzel szembe® az ott uralkodó nagy ezárazeág leron-totea a teirmiéÉkíláUusolkait. A nomzcitközá búzapiac helyzete egyébként lényegí-rven kedvezőbb, mint egy évvel ezelőtt vojit. Apniliis 1-én a látható gabo'ua.- ké^zleáekiot a londoni tz/aké: tők 446 miililió hiteiéire becsülték, ezem'ben az egy év előtti 583 millió buslbeleü. (A szovjet 3.5 milliárdos belső kölcsönt bocsát ki.) Moszkvából jelentik: A féllnivatálo® Tatseirodia közléee ezoriuit a népbiiztoisok taaiáe^a el- hatánOR'ta, hogy uj béliföldn köíceöart bocsát ki, hogy ezáltal a laflíosöág mogtakarrtott pénzét az orosz ipán- további, kiépítése oéljáiból. a, máíérliík ötévéé terv keretében igénybe vé!weÉ« A kölcsön összege 3.5 m'illiáaxl rabéi lesz. A kiibocőátással egyidajüleg a saakezenvezeteik köziponti tenácfwi féDhíivássál fordult a Bizovjet laikosváigboz. amelyben eJvárjáik minden mmnikásitól. hogy legalább háronikesti műnkabériónelk megfelelő fépzeget, jegyezzen a k öleeön.re. A mnníváeolkon kivü! a kőitek tev gazdákat is feilwvták köles ön jegyzésre, (Feltűnő változás Németország gyapotbeszerzése terén.) Berliniből jélieajhiik: A német gyaipotíbevi bel az év első negyedében 849.911 hála volt 60.4 millió márka értékbe®, ama memm yisiégileg egy har- madKM bevesebb, mint a műit eöztendő bason.ló időezaká-ba®. A be-szepzés-i piacoknál a- múlt évihez kéfieet nagy változások mnniak. Az Egyeteilí Állomotk, mint szálliték elvosctették az első helyet. Miig a műit év első megyédében Németország 357.688 hála gyapotot vásárolt Amerikából, addig ez év eíeő három hónaipjába® az amerikai behozatal mábdöeezc 62^94 hálát tett iki ée ezzel Amerika résvesediéso a német gyaipohbeihKwat'ailan a múlt évi 70 evázalékról 18 Bzázalékma vulhant. Az Egjnösült Államok helyét, mint fegnagj^obb ézállító, Braziilija. foglalta el. A b az.riai gyapotlb-. do- zataJ a mailt év hasonló iidőszalkáhioz viszony Írva, 800 báláról 95.812-re emelkcletít. Hasonlóképpen növeötiödéöt mutat a többi délamerikai államokból, különöse® az Argentínából és Peamból származó gyapohbeihozahal is. Különös jclemtösége van a törökioirszági gyapotbehezatal ugrásszerű orrúiké- désének, amely a uiult évi 352 bálával sízenvbon ebbe® az esztendőben 42-725 bálát tesz ki. (Fizetésképtelenség.) Grosinger Miksa rövidáru- és divatárukereskedő, Rimaszombat. Követelés 594.058, tartozás 877,662 korona. Ajánlat 45 százalék. (Csőd.) Hermely Miksa pék, Ólubló. Csődtömeggondnok dr. Frisch Ármin ügyvéd, Ólubló. Az első tárgyalást május 20-án tartják az ólublói járásbíróságon. A követeléseket juniui 1-ig kell bejelenteni. ÉRTÉEÍTŐZSBM2 Prága szi'áid Prága, május 9. (Pragoradio.) Az értéktőzsde mai forgalmát is szilárd irányzat mellett bonyolította le. A tőzsdeidő második felében az irányzat elvesztette egységes jellegét, mivel egy prágai nagybank realizálásai következtében a Skoda árfolyama mérsékelten visszament. Korlátban főképpen speciális értékek iránt mutatkozott fokozott kereslet. Az érdeklődés előterében Kőnigshofi- Cement, valamint Bánya és' Kohó állta. A forgalomba került értékek többs *ge megszilárdult. Bánya és Kohó 23, Északi Vasút 10. Aus- gl Vegyi 8, Cseh-Morva Gépgyár 5, Hejimann 5, Kőnigshofi Cement 5, Prága-Duxi prioritás 5 és Kábel 11 koronával megszilárdult. A szilárd irányzattal ellentétben Orion 20; Tejipar 10; Cseh Kereskedelmi 5, Sellier 5 és Skoda 3 koronával gyöngült. . A beruházási értékek piacán jóltartott irányzat mellett a forgalomba került állampapírok egy részének árfolyama 0.05 koronával javult; A lombardkölcsönök kamatlába nem változott, A pénzpiacon háromhavi kölcsönökben voltak kötések. Nemhivatalos kuliszban csökkent az ccztatókoc értékek iránti érdeklődés. Egyedül
