Prágai Magyar Hirlap, 1935. május (14. évfolyam, 101-125 / 3653-3677. szám)

1935-05-01 / 101. (3653.) szám

19 1935 roájua 1, szerda. ^I«<^A\AG^ARFnRLAP (3. folytatás.) A múlt rovatokban ismertettem a sárga és a sár­gászöld fényszürő hatását ortokromatikus és pán- kromatikus anyagra, ez a hatás azonban a tapaszta­latok szerint csupán normális összetételű fénynél mutatkozik. A napfény összetétele sem mindig egy­forma, igy reggel és este több benne a sárga su­gár, ez a jelenség a gyakorlatban abban nyilvánul meg, hogy a sárga szűrő hatása erősödik, azaz a kívánt hatást gyengébb szűrövei is elérjük. Mester­séges fénynél fölösleges a sárga szinszürő. A Nitra lámpafény nagymennyiségű kék sugarat tartalmaz, ami a sárga szűrőt fölöslegessé teszi. Zöld szűrő használata fontos az úgynevezett éjjeli (pánkroma- tikus) filmeknél: Agfa Superpánnál, Kodak Super Sensitifnél stb., mely filmek aránytalanul érzéke­nyek a vörös sugarak iránt, míg a zöld szin iránt majdnem egészen vakok. (Ezért lehet őket előhívni zöld fénynél.) A világos és középsötét zöld szűrő ezeket a hibákat korrigálja. Gyengíti a vörös fény hatását és erősiti a zöld szint, elnyomja kissé a ké­ket és erősebben az ibolyát. Az igy nyert szinérté- kok a szem érzékenységének megfelelőek. A zöld szűrő előnyeit lomb fényképezésekor ta­pasztaljuk, mert szűrő nélkül részlet nélküli fekete foltot kapunk. Arcképen az ajkak zöld szűrő nél­kül a valóságnak meg nem felelően teljesen ver­teiének lesznek. Mesterséges fénynél pán anyag — zöld szűrő hi­bátlan színskálát ad, igy például különös finomság­gal lehet szőke hajat fényképezni. Vörös szűrő olyankor használandó, ha a megvilágító fény vörös sugarakban nagyon szegény. Erősiti a vörös és zöld szint, gyengíti az ibolya és kék sugarak hatását. A művészi fényképészetben olyankor van szerepe, ha tudatosan akarjuk a színskálát a valóságnak meg nem felelővé változtatni. A vörös szinszürőt hasz­nálják az infra vörös sugarakkal való fényképezés­ben is, de mivel ez az eljárás művészi munkára még nem alkalmas, majd csak mint technikai érde­kességet fogjuk tárgyalni. Kék iényszürő is csak pánkromatikus anyagnál használunk. Gya­korlatiban magas hegyekben (1000—2000 méteren felül) és jégárfelvételeken szükséges, mert szűrő nélkül a sötét kék égbolt teljesem fekete leez a ké­pen. (Ez a hiba könnyen előáll akkor is, ha sárga fényszürőt használunk magashegyi felvételeinkhez.) A barna fényszürő hatása lényegileg ugyanaz, mint a sárga szűrőé, csupán a megvilágítási időt nem hosszabbítja meg annyival. A fekete szűrő az infra vörös sugarakkal való fényképezéskor játszik fontos szerepet. Természetesen az amatőrnek rendesen nincsen szüksége ennyi különféle színes üveglemezre, mi­vel teljesen elegendő egy sárga vagy sárgás zöld szűrő. Remélem, ezeket az általános szabályokat minden olvasóm fel tudja használni és igy sikerül l amatőrtársaimat előresegitenem egy lépéssel mü- j vészi munkájukban. (Vége.) Lap- és könyvszemle A „Fotóművészeti Hirek“, a Magyar Amatőrfény- képezők Országos Szövetségének hivatalos lapja áp­rilisi száma 6 egész oldalas mélynyomásu reproduk­cióval gyönyörködteti az olvasók táborát. A kiváló mümellékletet érdekes, aktuális témákról irt cik­kek egészítik ki. „Divat-e a fényes brőmezüst na­gyítás" c. cikkben olyan kérdést boncol az iró, mely az utóbbi években sok pro és kontra hozzászólásra adott okot. A cikkeken kívül megtaláljuk minden számban „Kis mozi“, „Könyvismertetés", „Kiállítá­sok", stb. rovatokat, melyek tudósítják az amatőrt az egész világ fényképészeti eseményeiről. (A lap kiadóhivatala: Budapest, VII., Erzsébet-körut 9.). Das Portrat im Kunstlicht (3. javított kiadás, 71 ábrával és 40 megvilágítási tabellával). Kiváló könyv minden amatőr részére, aki az arcképfényké­pészet tématárházába be akar hatolni. Az alig né­hány oladalas szöveget sok kép egészít ki. Ára 1.5 RM. (Beszerezhető Riimpler cégnél, Haida, Böh- men). Hírek A Voigtlánder „Bessa" uj, tökéletesített formá­ban kerül a piacra. Fontos újítás a futópadlón lé­vő kioldó, mely segítségével szabad kézből 1/10 és 1/5 másodpercet is lehet exponálni elmozdulás ve­szélye nélkül. üzenetek K- E. Felbár és L. N. Nagyszombat: cimükre le­vél megy. A posta rádiót, a MÁV filléres vásári gyors­vonatokat bocsátott a budapesti nemzetközi vásár látogatóinak rendelkezésére Budapest, április 30. (Saját tudósítónktól.) A világ egyetlen vására sem nyújt annyi nagy- értékű és rendkívüli kedvezményt látogatóinak, mint éppen a Budapesti Nemzetközi Vásár és a világ egyetlen országa sem várja és fogadja oiya.n előzékenységgel és szeretettel a külföl­dieket, mint éppen Magyarország és annak fő­városa. A Vásár vezetőségének kérésére a ma­gyar kir. posta és az államvasutak is azok so­rába állottak, akik egész rendkívül kedvezmé­nyeket nyújtanak mindazoknak, akik vásár- igazolvánnyal érkeznek fel Budapestre. Mint az előző években, a posta intézkedésére a rádió ismét stúdiót építtetett a vásár terüle­tén és ebből a stúdióból bármelyik váeárláto- gató maga küldhet haza vagy üzletfeleinek 20 vagy 40 szavas üzeneteket. Máju6 3-án és 4-én 13.15—14.30-ig és 15.30—16.40-ig. a többi hét­köznapokon 11.15—11.55-ig, 13.13—14.30-ig és 15.30— 16.40-ig, a május 5-i és 12-i vasárnapo­kon pedig 9.10—9.55-ig, 12.30—13.55-ig és 15.30— 16.5ü-ig a budapesti rádió csak a vásárról elmondott üzeneteket közvetíti. Ujitás, még pe­dig jelentős ujitás az, hogy a vásár első két napjára levélileg is elő lehet jegyeztetni azt az időpontot, amikor a látogató a mikrofon elé akar állani. A levelet igy kell címezni: „Rádió Budapest" és a borítékra rá kell Írni, hogy „Üzenete lő jegy zés a Nemzetközi Vásárra". A többi napokra is elő lehet jegyeztetni az óhaj­tott időpontot, de ezt már személyesen a vásár stúdiójában kell bejelenteni. Másik jelentős ujitás a rádióval kapcsolat­ban, hogy azokat az üzeneteket, amelyek a legszebb magyarsággal vannak megfogalmazva és a legjobban jellemzik magát a vásárt vagy a magyar ipart, vagy a rádió áldásait, igen nagyértékü dijakkal jutalmazzák. Harminchat különböző dij áll erre a célra ren­delkezésre, köztük a nagydij 200 pengő kész­pénz, míg a többi d:jak igen értékes tárgyak (könyveik, éves ujságeiöfizetések, kerékpár, stb. stb.) A Magyar Államvasutak, ugyancsak a vásár vezetőségének kérésére, azonfe'ül, hogy a vá- sárigazolványban foglalt utalványok alapján 3 kedvezményes belföldi utazásra nyújt lehető­séget a külföldi látogatóknak, filléres vásári gyorsvonatokat is indít. Május 5-én Szegedre és Debrecenbe, május 12-én pedig Pécsre valamint Szombathelyre és j Kőszegre vannak ilyen filléres vásári gyors­vonatok. Ezekre a gyorsvonatokra 75 százalé­kos kedvezményt adott a MÁV, de jegyet csak az kaphat, akinek vásárigazolványa van. Ter­mészetesen a vidéki városok is mindent elkö­vetnek, hogy vendégeik a legjobban érezzék ott magukat és egész rendkívüli programokat állí­tottak össze szórakoztatásukra. Május 5-én Sze­ged szegedi napot rendez színes ünnepségek­kel, látványos halászversennyel, gyöngyösbük-) rétával. orgonahangversennyel. Ugyanezen a napon Debrecen a Nagyerdőn lovasmérkőzése­ket és csikósversenyeket, avagy hortobágyi ki­rándulást rendez. Pécsen bor- és pezsgőkósto­lóra, raocsoki, harkányifürdői és sikondafürdői kirándulásokra nyílik alkalom. Szombathely a jáki gerencsérek kiállításával és virágkiállítás­sal, Kőszeg pedig ezertagu énekkarral, sport­versenyekkel, majálissal és országoehirü neve­zetességeivel várja a vásári filléres gyors uta­sait. Május 3-án, pénteken délben 12 órakor nyí­lik meg ünnepélyesen a Budapesti Nemzetközi Vásár, amelyre máris rengeteg külföldi érke­zett Budapestre. Prága, április 30. A Gabonatársaság készle­teinek mennyiségei április második hetében to­vább emelkedtek. A most közzétett, április 17-i kimutatás szerint a gabonakészletek mennyisége egy hét alatt 58.099 vagonról 60.091 vagonra emelkedett. A kimutatás vagonos tételekben a következő adatokat tartalmazza: búza 28,455 [ (előző héten 27,416), rozs 15.255 (14.501), ár­pa 6960 (6654), zab 8956 (0021) és belföldi tengeri 43 (415). A kimutatásból megállapítha­tó, hogy az előrehaladt idény ellenére a zab és a belföldi tengeri készleteinek kivételével erő­sen emelkedett a búza, a rozs és az árpa kész­lete. A készletek emelkedése immár komoly ag­godalomra ad okot, mivel az aratás idejétől már csak két hónap választ el minket s most már bizonyos, hogy a Gabonatársaság nagy- mennyiségű készleteket lesz kénytelen az uj gazdasági esztendőbe átvinni. Jó termés esetén, amint azt már ismételten kifejtettük, a Gabona­társaság nem tarthatja az idei árakat, ami nem­csak annyit jelent, hogy a gazda kevesebbet kap terméséért, de jelenti azt is, hogy a Gabo­natársaság tekintélyes összeget vészit a raktá­ron heverő gabonájának elértéktelenedése ré­vén. Ennek a veszteségnek az összegét, amint azt ugyancsak megírtuk, százmillió koronára becsülik, vagyis olyan összegre, mely közel két­szeresét teszi ki a Gabonatársaság hatvanmil­lió koronás alaptőkéjének. A helyzet alakulásából kitűnik, hogy a ga- bonamonopólium mai alakjában tökéletesítésre szorul s igazuk lesz azoknak, akik azt állítják, hogy a termelés szabályozása nélkül az árak nem szabályozhatók. Agrárkörök ismételten be­jelentették, hogy a kormány módosítani szán­dékszik a gabonamonopóliumról szóló rendele­tét. A hirek a nemzetgyűlési választások kiírá­sának hire után elhallgattak s immár biztos, hogy a választások előtt nem változtatják meg a mai rendeletet, hogy a gazdákat ezzel el ne kedvetlenitsék, A nemzetgyűlési és tartomány- gyűlési választások lezajlása után a földműve­lési kormány kénytelen lesz a gabonamonopó- liumről szóló rendelet módosításának tervével kirukkolni s kénytelen lesz az uj bevásárlási árak jegyzékét közzétenni. Politikailag már nem vészit vele semmit az agrárpárt, mert a vá­lasztók közben leszavaztak; de nem szolgálja a késedelem a gazdatársadalom érdekeit, ha megismétlődik a tavalyi helyzet és közvetlenül aratás előtt jelenik meg egy olyan nagyfontos- ságu rendelet, mely az eddigi rendszert gyöke­resen megváltoztatja. Fontos gazdasági érdekeket nem helyes poli­tikai érdekeknek alárendelni, ezt maga a Cseh­szlovák Nemzeti Bank is megállapította, noha a jegybankot valóban nem lehet azzal vádolni, hogy ellenzéki politikát folytat, hiszen vezető­ségében a kormány bizalmi férfiai foglalnak he­lyet. Ennek ellenére a banktanács legutóbbi ülésen leszögezte, hogy a vállalkozási kedvet hátrányosan befolyásolja és megbénítja az a bizonytalanság, mely több beharangozott gaz­dasági természetű törvény és rendelet kérdésé­ben mutatkozik. Ezek sorában első helyen áll a gabonamonopóliumról szóló rendelet módo­sítása, melyet az illetékesek már régen bejelen­tettek s ami minden valószínűség szerint csak a választások közbejötté miatt maradt későbbre. Ide tartozik az állatmonopólium ügye is. An­nak idején agrár részről ismételten rámutattak arra, hogy a Gabonatársaság mintájára létesí­tendő Állaíkereskedelmi Társaság rentábilissá teszi az állattenyésztést és följavitja a lerontott árakat. Addig tárgyaltak erről a kérdésről, amig az állatállomány erős apadása következ­tében az árak egyre jobban megszilárdultak s immár nincsen szükség arra, hogy az Állatke­reskedelmi Társaság monopolizálja az állatke­reskedelmet és ezzel számtalan kereskedőtől, hentestől és mészárostól megvonja a többnyire több évtizedes tradíciókon épült munkássága folytatásának lehetőségét. A gabonamonopólium elvette a gabonaügy­nökök kenyerét. Dr. Feierabend, a Gabonatár­saság elnöke az ügynökök sorsát a konflisko­csisok sorsához hasonlította s a szánalom, a részvét egyetlen szava nélkül jelentette ki, hogy a gabonaügynökök éppen úgy áldozatai a hala­dásnak, mint a konfíiskocsisok, akiket a gép­kocsiforgalom rohamos elterjedése kergetett le a kocsi bakjáról. A hasonlat sántít, mert köztu­domású, hogy a munkaképes kocsisok csakha­mar megtanulták a gépkocsivezetést és gyeplő helyett ma már volánt szorongatnak a kezük­ben. A gabonaügynökök ezzel szemben a szak­mában nem tudnak clhelyezkedni és a mai vál­, ságos időkben kilátásuk sincsen arra. hogy más­honnan pótolják az elvesztett kenyeret. Az állatmonopóiium presztízskérdése lett az agrárpártnak s csak a koalícióban dúló egyenet­lenségnek tudható be, hogy tervét eddig nem valósíthatta meg, mert akkor ma már büszkén állítaná, hogy az árak emelkedése egyedül az ő érdeme. A nagy monopolizálásból hetekkel ezelőtt már csak keretrendelet lett, az is csak tervezet alakjában vált ismeretessé. Ez az első olyan rendelet, melynek minden szakasza azt mondja, hogy „az ebben a szakaszban foglaltak végrehajtását külön rendelet fogja szabályozni". E labilis alakja ellenére a rendelet nem látott még napvilágot s csupán a tegnapi miniszter- tanács hatalmazta föl a földművelési minisz­tert, hogy az Állatkereskedelmi Társaság elő­készületeivel összefüggő intézkedéseket saját hatáskörében megtegye. Még egy nagyfontosságu gazdasági intézke­dés sorsa bizonytalan; a negyvenórás munkahét bevezetéséről szóló rendelet kérdése. A munka­idő lineáris redukciója ellen az érdekeltek ismé­telten állást foglaltak és rámutattak arra a kö­rülményre, hogy a munkaidő leszállítása növel­heti a rezsikiadások tételét, csökkentheti az ex­portipar versenyképességét és ezzel olyan hely­zet jöhet létre, melyben egyes vállalatok kény­telenek lehetnek újabb üzembeszüntetéseket eszközölni s ezzel a rendelet, céljával ellentét­ben, a munkanélküliség további emelkedését idézhetné elő. A negyvenórás munkahét kérdé­se nagyfontosságu gazdasági probléma és igy érthető, ha a vállalkozó inkább megvárja, ho­gyan dől el ez a kérdés, mintsem kitegye ma­gát annak a veszélynek, hogy a rezsitételek módosulása keresztülhúzza számítását. Nem lekicsinylendő probléma a tervgazda­ság sem. Különböző politikusok, miniszterek és államférfiak egyre gyakrabban vetik köztudat­ba a tervgazdaság, a három-, a négy- és az öt­éves gazdasági terv jelszavát. Sajnos, egyik sem mondja meg, hogy mit tartalmazzon a hosszú­lejáratú gazdasági terv. Annyi bizonyos, hogy minden tervgazdaság és minden gazdasági ter­vezet a fenálló gazdasági rendszer teljes átszer­vezését jelenti. A tervgazdaság nem tűr gazda­sági individualizmust és gazdasági liberalizmust, gazdasági életünk pedig még mindig e két főpil­léren nyugszik. Tökéletes tervgazdasági rend­szert Oroszországon kívül egyetlen állam sem valósított meg. Az olasz és a német minta sok tekintetben köveíésreméltó példát mutat. Az is lehet, hogy a tervgazdaság rendszere jobb a mainál, nem szándékunk erről vitába bocsátkoz­ni, csak annyit kívánunk megjegyezni, hogy a gazdasági élet nem tűr szünetet, nem ismer meg­állást és mi sem károsabb annál, ha beharango­zott változások kérdésében bizonytalanság és tétovázás mutatkozik. Jöjjön vagy ne jöjjön a tervgazdaság, az állatmonopóiium, a negyven­órás munkahét és az uj gabonamonopólium-ren- delet, de ne maradjunk bizonytalanságban. (Csehszlovák-dán kereskedelmi tárgyalások.) Dr. Brabec külügyminiszteri osztályfőtanácsos és dr. Brabec földművelési miniszteri osztályfő­tanácsos Kopenhágába utazott, ahol érintkezés­be- lépnek a dán kereskedelmi kormány meg- bizottaival. A csehszlovák-dán kereskedelmi tárgyalások május 6-ig tartanak. (A kereskedelmi hitelek nyilvántartása.) A kormány, amint arról annak idején beszámol­tunk, fölhatalmazta a Csehszlovák Nemzeti Bankot a kereskedelmi kölcsönök nyilvántartá­sára. A jegybank a csehszlovák pénzügyi ta­náccsal való egyetértésben a nyilvántartásra vo­natkozó rendelet módosítását kérte. A kor­mány eleget tett a Nemjzeti Bank óhajának s elkészítette az uj rendelet tervezetét. A terve­zet a pénzügyi tanács elé kerül s annak jóvá­hagyása után a miniszterközi tanácskozások tárgyát alkotja. Az illetékes tényezők még nem határoztak abban a kérdésben, hogy a kölcsö­nök nyilvántartásába fölvegyék-e a zálogköl­csönöket, főleg az értékpapírok által fedezett lombardkölcsönöket is. A jegybank tudvalévőén 100.000 koronás összeget meghaladó kölcsönö­ket tart a jövőben nyilván. Az uj rendelet ősz előtt aligha készül el. A Nemzeti Bank és az igazságügyi minisztérium között megegyezés létesült, melynek értelmében a kereskedelmi hi­telek nyilvántartása érdekében a jegybank kö­zegei jogot kaptak arra. hogy betekintést nyer­jenek a kényszeregyezségi és a csődeljárások irataiba. % Azamatörfényképész o] A iényszürő KpZŰAZPMÁfiT1 . Politika és közgazdaság Irta: Ternyei László

Next

/
Thumbnails
Contents