Prágai Magyar Hirlap, 1935. május (14. évfolyam, 101-125 / 3653-3677. szám)

1935-05-01 / 101. (3653.) szám

1935 májas 1, szerda* 11 A kassai kereskedik grémiumának tisztújító közgyűlése Kassa, áptfüás 30. * (Kassai sz-erioesz tóeég-üaktól.) A kacsai kereskedők grémiuma vasárnap déleiéit i Sehol tz Marcell e ki ökleiével tartotta rendes évi I tisztújító közgyűlését, melyen a kereekedőtánsa- dalotn mpyszánunal képviBelitetbe magák A ha­tóságtok kép viseletiéiben Ohytll.l Gwktó köziguz-ga- tási tamdc-sos és D4tte A-retal -pénzügyi főtanácsos vett rémit. Sch-ofta Marcell, a grémiiuim d.niöke, megnyitó beszédében foglalkozott a kereekeidelimet érintő ; kérdésekkel, a devalváció hatásával, a textiláruk í foTgalmiadójáaaik átalánoeításátv-al, amit éveken át tartó harc ‘után eikerttlt elérni. Álláet foglalt azután a mértéktelenül elszaporodott szövetkezetek, gyári lerakatok és fiókok létesítése ellen, melyek jóval kisebb mértékben vesznek részt a köz terhiekben. Részletesen foglalkozóét az adó* / kérdésekkel, az adóbüntetésekkel és árverések* kel 'és üdvösnek jelezte azt a -készülő törvény­javaslatot, amely minden kereskedelmi iparágat- képesítéshez káván kötni, mert ilymódion csak szakértelemmel rendelkező kereskedő juttat majd iparigazolván yibo-z. Ézotán Bókéffi Ödön gréttüiuimi titkár terjesz­tette elő jelentését. Hangsúlyozta, hogy Kassán a kereskedelmi viszonyok az utóbbi esz­tendőkben jelentékenyen leromlottak, ami nőm csak az általános gazdasági leromlásban leM magyarázatát, hanem abban is, hogy Kassa sokat vesztett gazdasági jelentőségéből és a forgalma erősen visszaesett A grémium állást foglalt a negyvenórás mfUin- k&hót ellen, ami legfeljebb az ipari üzemekben volna bevezethető. Kimerítően foglalkozott aziután a titkári jelentés az adókérdésekkel és súlyos panaszként hozta fel, hogy az adóhivatal nem jár el elég kíméletesen az adózókkal szemben, nincs tekintettől katasztrofálisan leromlott hiely- zetfükire. A grémium azért arra kérte az adóigaz­gatást, hogy az egyes kereskedők árverési kiírá­sát közölje előzőleg a grémiummal, amely a pónwügyi hatóság kiküldött embereivel megvizs­gálná az ügyet és további javas-latokat tenne. Azt te kérte a grémium, hogy az adóigazgatás csak a legvégső esetben rendelje el a kereskedő ingatlanára való bekebelezést és elégedjék meg az árukészlet fedezetével. 'Lépéseket te-tf to­vábbá a grémium, hogy az adófellebbezéseket három hónapon belül in­tézzék el és hogy állapítsák meg a végrehaj­tásoknál eljáró pénzügyi tisztviselő felelősségét. A grémium sürgette azonkívül a kereskedők ré­szére az önálló nyugdijbbtositó intézet létesítését és számos már aktuális szakmai ügyben folyta­tott tárgyalásokat. Andor Ernő pénz-táros a pénztári jelentést ter­jesztette elő, melyet a tavalyi zárszámadással és az idei költségvetéssel együtt elfogadtak. A sta­tisztikai adatokból kitti-mt, hogy a grémiumnak 1128 tagja van és hogy tavaly 39 kénvszeregyez- ségi és 25 csődeljárást folytattak le Kassán. Végül megejtették a tteztujitást. A grémium elnökéül ismét Se holta Marcell t, alelnökökkó pe­dig Paszternák Jenőt és Spira Ignácot válasz­tották. Választottak azonkívül negyven válás ri­mán yi tagot és tíz póttagot. Végül a közgyűlés Ricihtmann Józsefet érdemei elismeréséül örökös diszel-nökké választotta meg. (Julius 12-én életbelép a ráadás tilalmáról szóló törvény.) A ráadás tilalmáról szóló tör­vény julius 12-én lép életbe. Végrehajtási uta­sítást nem ad ki hozzá a kormány. A ráadás rendszerével dolgozó cégeknek jogukban áll készleteiket a törvény életbeléptétől számított hat hónapon belül kimeríteni, de január 12. után semmi szin alatt sem szabad ráadást adniok. (Nyereséget vágy veszteséget hoz az állami birtokok és erdészetek idei mérlege? Fried Ró­bert a Národní Listy hasábjain bírálja az állami birtokok és erdészetek vezetőségének tevékeny­ségét s abbeli véleményének ad kifejezést, hogy az idei költségvetésben előirányzott haszon na­gyon problematikus. Az állami birtokok és er­dészetek 1933. évi költségvetése 1.6 millió ko­rona tiszta nyereséget irányzott elő, ezzel szem­ben a mérleg 39 millió koronás veszteséget mu­tatott ki. A cikkíró attól tart, hogy az idei mér­leg is hasonló eredményt mutathat föl. Ennek megakadályozása érdekében szükségesnek tart­ja, hogy az állam mondja föl a Körner-céggel kötött szerződését s az állami birtokok és erdé­szetek gazdálkodását pártatlan szakértőkkel és a parlament megbízottaival ellenőriztesse. A szakértők majd megállapítják, hogy mi a deficit oka. Meg kell változtatni az egész rezsimet és a kereskedelmi ügykört független szakemberre kell bizni. Az állami fűrészek üzemét be kell szüntetni, mert 1933-ban 8.2 milliós veszteséget idézett elő a fűrészek üzeme. A munkásokat egyebütt kell elhelyezni s esetleg magánkézbe kell adni a fűrésztelepeket. A gömbfatermelést olyképpen kell módosítani, hogy az állami üze­mek csupán annyi gömbfát hozzanak piacra, amennyit a piac fölvehet. (A gabonazálogjegyek reeszkontja.) A gaz- 1 dák április l5-4g 25.38 millió korona értékű ga­bonazálogjegyet állítottak ki • ebből a mennyi­ségből 21.05 millió korona értéküt vteszleazá­) 3 ; mitokattak. A Gabonatársaság összesen 109 i millió korona értékű gabonazálogjegyet állított ki s a teljes mennyiséget reeszkontáltatta. (Argentína külkereskedelmi mérlege ja­vult.) Argentína behozatalának mennyisége ez év elsÓ negyedében 16%-kai emelkedett. Ezzel egyidejűén a kiviteli forgalom 8%-kai megélénkült. Argentína negyedévi külkeres­kedelmi mérlege 142 -millió pesóval aktív. (Ingadozik a holland forint.) A holland forint a tegnapi lanyhulás után ma ismét megszilárdult. A mai prágai devizapiacon Amszterdam 2.50, Kovno 0.26 és Milánó 0.375 koronával megszilárdult. Ezzel sze miben Brüsszel 0.25, Helsingíare 0.10, Kopewfoóga 0.50, London 0.15, Newyork 0.055 ée Stock­holm 1 koronával gyengült. (A pozsonyi Magnezit közgyűlése.) A po­zsonyi Magnezitipari rt, most tartotta idei rendes közgyűlését. A közgyűlés elhatározta, hogy a 2,066.315 (1,543.822) koronás tiszta nyereségből az idén 16 százalékos, vagyis 32 koronás osztalékot fizet részvényeseinek. A vállalat tavaly 4 százalékos, vagyis 8 koro­nás osztalékot folyósított, (Francia vélemény szerint a világkereskedelem fellendítésének Nagybritannia állja útját.) Vasár­nap ismertettük a Népszövetség világk-etes-kedel- ,mi adatait, melyek e®erámt a nemzetközi áruceere- foTgalom ara-nyé-rtéke wz elmúlt hónapban ismét csökkent ás ma már csak 31 százalékát teszi a válság előtti forgalomnak. A francia lapok erősen foglalkoznak a kérdéssel ée rámutatnak arra, btogy a válágkeres,kédielefű egyre növekvő vál­ságát a pénznemek között folyó l-eéríékélési ver­seny fokozza. A Paris Midi vezető helyen azt Írja, hogy régebben az államférfiak mondása ez volt: „Csináljatok bölcs politikát, xní májd gondosko­dunk arról, hogy a pénzű-gyek rendiben légyé­nek Ma. ez volna a bolyee elv: „Javítsuk meg Európa gazdasági helyte-tét, a politikai feszül teég te enyhülni fog.“ Vissza kell adni Európa népei­nek a bizalmat, le kell bontani a világkereske­delem akadályait és vissza kell vezetni a gaz­dasági életbe a tétlen tőkék m-iUiárd-jait. Mindez nem lehetetlenség, hiszen az 1932 évi lau&annei és az 1933. évi londoni! konferenciák leszögezték már a gazdasági fellendülés általános előfeltéte­leik Csak éppen a megvalósítás maradt -el. Erő­sen támadja ezután Paris Midi MacDonaM gazda­ságú politikáját, aki 1932-ben kijelentette, hogy a valuták érték csökkentése nem foly tatódhatik; azóta azonban útját állja a nemz-etközi pénzrög- zit esnek. A Népszövetség adatai megkongatták a vészharangot. Lehetetlen, hogy ennek Nagybri- tamniiában ne legyen visszhangja. (Az angol acéltermelők szembekerültek ax euró­pai érdekeltségekkel.) Az an-gól acél vámoknak március végén történt felemelése, amely egyéb­ként nagy szerepet játszott a be-l-ga frank deval­válásával. szükségessé tette, hogy az angol ter­melők uj megállapodást létesítsenek a kontinen­tális érdekeltségekkel. A tárgyal ásókon igen na­gyok az ellentétek. Az európai termelők 643.000 tonnás angliai beviteli kontingens engedélyezését követelik a régi vámtételeik mellett. Az angol érdekeltségek ezzel szem-bem Arrögzitéet kíván­nák, hogy ezzel megakadályozzák a nemzetközi árszint lerontását. A helyzetet megnehezíti, hogy az angol érdekeltségek egyrésve a nemzetközi megállapodás ellensége ée <uzt kívánja, hogy az angol acélvámokat újból felemeljék. Ezzel a kül­földi áru teljesen kiszorulna az angol piáéról, azonban az angol termelők is súlyos károkat szen­vednének, mert a külpiacokon erős aoéldömping kezdőcíme meg. Az európai és főként a belga gyá­rak ebben az esetben is boldogulható árnak, -ha a félgyártmányokról a készgyártmányokra térnének át-, ami természetesen szintén veszélyeztetné az angol kivitelt. (Tárgyilagos kritika a japán ipar térhódításá­ról.) London bari nemrégiben az érdekeltek moz­galmat inditottaik a „japán dőmipding11 okainak kivizsgálására. A Londoni egyetem közgazdapro- fesezo-ra, dr. T. E. Gregocry most. tette közzé er­ről írott, tanulmányát. Eb-ben kifejti, hogy a ja­pán olcsó verseny nem magyarázható meg az ala­csony munkabéreikké}, mert ez a termelésnek csak egyik és nem is legnagyobb költségtényezője. A termelési költségek többi elemé az, amely ol- 08óbbá teszi a japán cikket az európainál. Kifejti d-r. Grogory, hogy a japán kivitel növekedése sokkal kisebb, mint általában gondolják ée hogy valójában c-sak a keleti világrészekbe irányuló textilkivitel számottevő, a,z egyéb cikkek kivitele azonban mind a gyarmati, miiot az óvilági orszá­gokba teljesen alánemdetlit szerepet játszik. Az egyes Ipari érdekeltségek részéről hangoztatott japán-ellenes represszál-iák tekintetében megálla­pítja, hogy ez nehezen kópzeJh-efő el a többi álla­mok sérelme nélkül, ment Japán nemcsak eladó, hanem még inkább: nyersanyagváéárló a világ­piacon. A japán o-lcsó áru térfhódiitásán-nk két módion lehet határt szabni: megegyezéssel és a piacok megosztásával ée beviteli kontímganeek megáll-apiitáeávál. Etek a megoldási módozatok sem olyanok azonban, hogy ne lehetne ellenük kifogást emelni ÉRTÉKTŐZSDE Prága szilárd Prága, április 30. (Pragorad-io.) Aa érték­tőzsde ui&i forgalmát szilárd irányzat jelle­mezte. A forgalom megélénkült és számos érték árfolyama jelentős mértékben javult. A tőzsdéidé későbbi folyamán az irányzat j elvesztette egységes jellegét, de az árfolyam- i javulások túlsúlyban maradtak. A tőzsde- közönség' érdeklődésének előterében spe-ciá-1 lis " értékek álltak.* így a többi között nagy kereslet Orion, Aussigi Vegyi, Cseh Cukor és Schoeller iránt mutatkozott. A -forgalom biza­kodó hangulatban ée szilárd záróirányzat mellett ért véget Bánya és Kohó 5, Cseh Cukor 24, B-udweisi Sör 88, Koliní Vegyi 4, Königsbofi Cement 10, Malom Rt. 5, Orion 35, Poldi 3, Prágai j Vas 7, P-rága-Dtixi 5, Zettlitzi Kaolin 8, Sel-1 lier 5, uj Északi Vasút 2, Schoeller 70, Cseh­szlovák Solo 2, Aussigi Vegyi 10, Aussigi Finomító 10 és Skoda 7 koronával javult. Ezzel szemben Csehszlovák Nemzeti Bank 30, Brosöhe 35, Cseh-Morva Gépgyár 5, Hein- richsthali Papír 2, Kolini Szesz 45, Kfizík 3, Ringhoffer 5 és Északi Vasút 15 koronával gyöngült. A beruházási értékek piacán ma is jól tar­tott irányzat vált észlelihetövé. A forgalomba került állampapírok árfolyama újabb 0.06 ko­ronás nyereségre tett szert. Nemhivatalos teu- liszban gyönge irányzat jött létre. Az osata- lékos értékek árfolyama -lemorzsolódott, de 1 koronával gyöngült a magyair C. C. járadék árfolyama is. A lonnbarókölcsönök kamatlá­ba nem változott. Kötések 30 napra szóló köl- csönökben jöttek létre. BUDAPEST LANYHA Budapest, április 30. Az értéktőzsde mai forgalmát lanyha irányzat mellett kezdte ; meg. A tőzsdeidő későbbi folyamán nyereség- ] realizálások következtében nagyobbmennyi- j ségü áru került piaora és a forgalomba ke- j rült értékek árfolyama visszament. A piac) kedvezőtlen helyzetét a kontremin nagyszá-j ibásu eladásokkal fokozta. A svájci frank kö- j rül garázdálkodó nemzetközi spekuláció tévé- í kenysége következtében a szilárdkamatozásu értékek piacán a hangulat elkedvetlenedett és az irányzat ellanyhuit. Az 1914. évi fő­városi kölcsön árfolyama erősen visszament. A hadikölcsönök piaca jól tartott BECS GYÖNGE Becs, április 30. A spekuláció nyereségre­alizálásai folytán az értéktőzsde mai forgal­mában gyönge irányzat jött létre. KulisZban Déli Vasút kivételével valamennyi érték árfolyama visszaesett. A tőzsdeidő későbbi folyamán az árfolyamok gyöngülésének folya­mata nagyobb méreteket öltött. A záróár- fölyamok a nap legalacsonyabb árfolyamai lettek. Korlátban kétirányú árfolyameltoló­dások jöttek létre, d-e nem Öltöttek nagyobb méreteket. A beruházási értékek piacán a szövetségi kölcsönök és a sohillingértékek árfolyama gyöngült. BERLIN ÜZLETTELEN. Berlin, április 30. Nagyfokú üzlettelenség jel­lemezte az értéktőzsde mai forgalmát. A tőzs­dén hire terejdt, hogy a Ruhr-vidék szénforgal­ma márciusban idényszerűen csökkent. A jelen­tés különösebb hatást nem keltett s a tőzsde ba­rátságos alapirányzata nem változott. Néhány érték árfolyama 1 egynyolcadszázalékig terjedő mértékben megszilárdult, ezzel szemben 1 % szá­zalékig terjedő árfolyamlanyhulások is adódtak. A forgalom nyugodt záróirányzat mellett ért véget. Árutőzsde Elénk a prágai terménytőzsde Prága, április 30. A mai terménytőzsdén élénk irányzat mellett a következő árakat jegyezték: Szokványos tengeri szabadkereskedelmi forga lomban 126—127, szlovenszkól ujtengeri 124—127, buzakorpa 97—100, rozskorpa 95—98, nagyszemü buzakorpa 100—103, Viktória-borsó 289—306, sár­gaborsó 195—215, nagyszemü zöldborsó 270—290, kisszemü 215—236, nagyszomü morva lencse 425— 450, közepes 850—400, kisszemü 329—250, szloven- szkón 135—160, morva bab 190—220, lóbab 140— 150, peluska 185—195, cseh nyári bükköny 180— 190, cseh mustármag 325—375, kék mák 400—440, ezüstSlürke 565—4515, belföldi lenmag 180—200, kendermag 155—175, holland kömény 510—535, vö­rös lóhere 750—1125, plombáivá 1050—1500, fehér lóhere 600—900, svéd lóhere 1000—1400, cseh lu­cerna 800—1050, plombáivá 1150—1350, Ispargéta 275-—880, savanyu laza cseh széna 65—66, édes Iá­in cseh síén* 72 78, savanyú préselt c«eh széna Mit kapunk a valutákért9 Prága, április 30. K€ 100 pengőért . a t ( k » • 450.50 100 SChllllngért , b , < . . 453.50 100 zlotyért 450.50 100 lejért 14.35 100 márkáért . « , * , , « 888.— 100 dinárért * , , , , . , 53.175 100 svájci frankért , , , , . 772.50 100 francia frankért . . • « < 157.90 100 belga frankért < „ , » . 414.— 100 Uráért 197.40 100 holland forintért « « . . 1612.— 1 amerikai dollárért ( ■ , , 23.35 1 angol fontért «•«««> 115.75 Mit fizetünk a valutákért? Prága, április 30. Ké 100 pengőért »».•••» 453.50 100 BChillingért *■««■« 456.50 100 alOtyért * » B • . ■ « 453.50 100 lejért 0,111,.. 14.65 100 márkáért 892.— 100 dinárért 53.575 100 svájci frankért , ■ , ■ . 775.30 100 francia frankért . . ■ . „ 158.40 100 belga frankért , « » ■ 416.— 100 líráért o 198.60 100 holland forintért . . * • 1618,— 1 amerikai dollárért • « « « 23.75 1 angol fontért , . 6 „ « . 116.75 66—67, édeg préselt esch széna 73—74, rozs-szalma 54—56, préselt takarmányszalma 46—48, laza íakar- mányszalma 45—47, egyéb szalma préselve 44—46, lazán „3—44, búzadara 291—296, speciális buza-sütŐ- liszt 326—351, búzaliszt 0HH 270—280, búzaliszt 0. 254—264, búzaliszt 1. 240—250, búzaliszt 4.184—194 búzaliszt 8. 110—115, rozsliszt 0/1. 212—217, 70%-os rozsliszt 202—207, dara 198—25Ö, burmarizs 140— 150, mouImáin rizs 200—210, tönnelékrizs 118—120, rózsaburgonya 26—80, fehér burgonya 22—25, legfi­nomabb burgonyakeményitő 170, amerikai sertésvsír 1160—1170, holland 1139—1140, holland flomen 1200—1250, dán 1130—1140, délszláv 1110—1120, ma­gyar 1110—1120, teavaj yK— Yt kg-os csomagolásban 18141—19^2, 5 kg-os csomagolásban 17 és fél 18 és él 25—50 kg-os hordóban 17lA—ÍSVi, cseh és mofva főzővaj 14 és fél—15 és fél, szlovenszkói főzővaj 13 és fél—14 és lél, friss cseh és morva tojás 24—26, friss szlovenszkói tojás 22—24 korona,-f Nyugodt a cukorpiac. A mai prágai cu­korpiacon nyugodt irányzat mellett a követ­kező árakat jgeyezték: Nyersétikor azonnali szállításra a'b Aussig loko 443^—45 korona.-f- Húspiac. A mai prágai húspiacon köze­pes forgalom mellett a következő árakat fi­zették: birka 6—-10, vidékem vágott belföldi borjú 8.25—9.50, gyöngéminős-ógü áru 6—8, Prágáiban vágott belföldi borjai 8.50—10, vidéken vágott belföldi sertés 9—9.80, gyön- gc íiinő-ógü áru 8.50—^8.80, Prágáiban vágott -belföldi sertés 9.50—10.80, hízott sertés 8.20 —8.60, szalonna 8.90—9.20, bárány 5—6.75, kecske 6—7.50 korona.-f- Marhahúsának Prágában. A mai hús­piacon a következő marhahnsá rakat érték el; ökör eleje 6—9.50. hátulja 6.50—11.50, bika 7.25—7.75, tehén eleje 5.50—7.50, hátulja 6—8.50, növendékmarha 6—7 korona. 4* Tartott a budapesti terménytőzsde. Buda,pesti szerkesztőö-égüink jelenti telefonon: A mai ter­ménytőzsdén tartok irányzat mellett a kővetkező árakat jegyezték: 77 kg-os tiezavidékí buiza 16.60— 16.85, teled tiszai 16.40—16.60. egyéb származású 15.95—16.10, pestridékí rozs 11.00—11.25. egyéb származású 1150—11.40, kukorica tiszántúli 12.60— 12.75, egyéb származású 12.30—12.40, zab 14.00— 14.20 pemgő. Felelős szerkesieíő; Forgách Géza * Budapesti szerkesztőség és kiaOóhiva'?!*. 1 H r thy Miklós-ut 21. IV 3. Telefon 59 8 98 6z^r kesztŐ Zólyomi Dezső. — Pozsonyi szer kés/tőség ée kiadóhivatal: Lőrinckapu-ucca 17 II lelef'-n: 27 -ST. Szerkesztő: Rehorovezky Jenő — Ruezin- szkői szerkeeztőség és kiadóhivatal l'ngvár. ^'ár- aljauoca 7/2. Szerkesztő: Rácz Pál Kassai szerkesztőség és kiadóhlvatel: Fő uco 105 I­Telefon: 35—29. Szerkesztő Dr. Szlklay l- r-uu ís Keleíöbéri Sándor. _ Nyitroi ezerkes/töség és ki­adóhivatal: Wilson-ucca 84. 1. és Metliód u-r 3. Sterkesztő: Dallos István. * Kéziratokat nem őrzünk meg és uem adunk viseza. • Hirlapbélyeg használata a prágai pofInigazgatőeég 56.660/VI1—1934. «. rendeletével engedélyezve.

Next

/
Thumbnails
Contents