Prágai Magyar Hirlap, 1935. május (14. évfolyam, 101-125 / 3653-3677. szám)
1935-05-09 / 107. (3659.) szám
A NAGYSZOMBATI EGYETEM r fn • Jnnnc MAGYARSÁGA Irta: Darvas János 1 A csehszlovákiai magyarságnak élénk emlékezetében él még az az éles támadás, amelyben a magyar tudományosságot, a magyar szellemtörténetet a nagyszombati egyetem alapitásának 300 esztendős jubileumával kapcsolatban csehszlovák részről érte. Éppen egy esztendeje annak, hogy a Národny Dennik és a Národni Lis- ty annak hírére, hogy a magyar tudományos világ 1935-ben meg akarja ünnepelni Pázmány Péter alkotását, ilyen közlést kockáztatott: „A magyarok azzal az állítással, hogy Pázmány egyetemét mint magyar főiskolát alapították volna, újból csalást és tört énei emh ami sitást követnek el. Pázmány Péternek egyáltalán nem volt szándékában magyar egyetemet alapítani s az ő tevékenysége idején az egyetem inkább szlovák volt mint magyar. Tanárai nagy többségükben szlovákok voltak, s hallgatói olyan szlovák vidékről származtak, ahol a 17. században még egyáltalán nem éltek magyarok ... Az egyetem 1777-ig, a Budára való átköltöztetéséig inkább szlovák vcrlt, mint magyar, tehát a magyaroknak nincs joguk ünnepelni az első magyar egyetem háromszázéves fennállását... ellenben a szlovák kulturegyesületeknek s főleg a Szent Adalbert-egyletnek az a szándéka, hogy megünnepeljék a nagyszombati egyetem három- százéves megalapítását, történelmileg teljesen-indokolt. Kötelességszeriien nyomban visszautasítottuk és történelmi bizonyítékokkal megcáfoltuk e kirohanás magyarsértő tévedéseit. Rámutattunk arra, hogy bár az egyetem nem volt magyar tannyelvű, de ugyanígy nem volt szlovák nyelvű sem, hanem a magyar állam hivatalos nyelvén, latinul tanított; utaltunk arra, hogy a szlovák tanárok sokasága csak annyit bizonyít, hogy a magyar hercegprímásban nem volt nemzeti elfogultság, s különben is nemhogy a tanári katedrák, de még maga a hercegprimási szék sem volt elzárva a szlovák tehetségek elől. Hangsúlyoztuk, hogy éppen a 17-ik században, a török elől való menekülés évtizedeiben nyomult legészakabbra a magyarság telepterülete. Emlékeztettünk arra, hogy Pázmány volt a magyar könyvnyelv megteremtője, a magyar irodalmi nyelv atyja, aki annyira magyar volt, hogymég a magyar nyelven irt Kalauzára, egy német tudós által latinul irt könyvre is —magyar nyelvű könyvben adott választ. Örömünket fejezzük ld afölött, hogy a nagyszombati egyetemet a szlovákság is a magáénak vallja s szlovák testvéreinkkel együtt ünnepelhetünk. Alig láttak azonban ezek a fejtegetések napvilágot, a magyarellenes támadást nemcsak hogy megismételte, de még meg is tetézte a Prager Presse, el akarván vitatni a magyarságtól minden jogdmet arra, hogy a nagyszombati főiskolát akár részben is a maga művelődéstörténetéhez tartozónak vallhassa. „Minden humbug és hazugság, amit a magyarok végeznek, hogy régi kultúrájukat és dunavölgyi politikai, kulturális, sőt hatalmi missziójuk jogcímét bebizonyítsák a világnak. Komikus kísérlet, hogy 1935- re ünnepet készítenek elő „az első magyar egyetem" jubileumára. Az egész közönséges csalás és hamisítás — irta a lap s hozzátette zárójelben: „a hajdani Pázmány-szeminárjumot a jelenben Budapesten .egyetemnek* szokás nevezni“. Erre a második támadásra Szvatkó Pál adott méltó választ, amikor a nagyszombati egyetem kiadványairól bebizonyította, hogv 1578-tól, a nagyszombati egyet, nyomda megalapításától 1700-ig a száznál több latin könyv mellett 94 magyar jelent meg és csak 13 szlovák és 8 német, ezenkívül a latin, szlovák és német könyvek legföljebb egy-két kiadásban fogytak, a magyar könyvek tiz-tizenkét kiadást értek el. A szlovák könyvek ráadásul nem eredeti alkotások, hanem magyarból való fordítások voltak. Éppen egy esztendeje, hogy ez a cseh részről provokált vita lezajlott, azóta elültek a mondvacsinált történethamisitási vádak. Most egy év elteltével egy figyelemre méltó hang szólalt meg ebben a kérdésben. A szlovák tudományosság első tekintélye: Skultéty József a szlovákság szempontjából veti föl a kérdést, mennyiben tekinthető a nagyszombati egyetem a szlovák kultúrtörténet tényezőjének, a szlovákságé, vagy inkább a magyarságé volt, szlovák vagy magyar kultúrát sugárzott ki magából a körülvitatott főiskola. Az egy esztendővel ezelőtt elhangzott magyarellenes történelemhamisitási vádak után nagy súlyt kell helyeznünk a Slovenská Matica nagytekintélyű igazgatójának ítéletére. Ez az ítélet marasztaló azokra, akik lelkiismeretlen felelősséggel, történelemhamisitással vádolták meg a magyarságot. Skultéty a Národnie Novinyban „A nagyszombati egyetemen emléke" címen egyebek közt ezeket irta: „Bocskai után Erdélyben Bethlen Gábor volt a fejedelem. Bethlen még keményebb harcot folytatott Bécs ellen s odahaza a kedvező hely11-ts a im listánk! zetet főleg iskolák létesítésével igyekezett kihasználni. Akkor Magyarország nyugati meLavat útnak indát Súlyos konfliktus a francia sajtó és a szovjetdiplomácia között A párisi újságírók nem akarják elkísérni a külügyminisztert moszkvai útjára -- A francia-orosz szerződésnek nincsen titkos záradéka P 4 r i s, május 8. Laval külügyminiszter csütörtökön este indul var sói és moszkvai utazására. A berlini gyorsvonaton utazik, de a német fővárost csak mint egyszerű utas érinti és megszakítás nélkül tovább megy. A francia sajtó és közvélemény érdeklődése a külügyminiszter varsói tartózkodására összpontosul, nem a moszkvai tartózkodásra, ami feltűnő dolog. Laval pénteken este érkezik Varsóba, ahol szombat éjjelig marad. Elsősorban a francia—lengyel viszony megjavításán fog fáradozni, továbbá tisztázni óhajtja Lengyelország felfogását a francia—orosz szövetségről. Végül szóba kerül Keleteurópa biztonságának megszervezése is. Ugyanakkor a francia államférfin felvilágosítást bér a német—lengyel viszonyról. A megtagadóit vizűm következményei A francia miniszterek külföldi utazásainál szokásos, hogy útjukra elkísérik azok a külpolitikai szerkesztők, akik a francia külügyminisztérium listáján szerepelnek. A szovjet nagykövetség tegnap este Párisban kijelentette, hogy a Matin külpolitikai szerkesztőjének nem ad vízumot, bárkit küld is ki a lap a moszkvai útra. A követség magatartását nem indokolta meg, de az általános vélemény | Az angol királyi pár visszatérése a Sxt. Pál-txékescgyháxhól a Buckingham palotába. szerint a lap éles kommiunistaellenes hangja tette indokolttá az orosz elhatározást. A Petit Párisién, a legnagyobb francia lap, amelynek külön munkatársa évek óta Moszkvában tartózkodik, tiltakozik a szovjetnagykövetség magatartása ellen és kijelenti, hogy a szovjetnek nincs joga válogatni az újságírók között, akik a külügyminisztert szolgálati útjára elkísérik. Az egész francia sajtó tekintélye forog kockán. Ha a szovjetkormány kitart elhatározása mellett, a francia lapok legnagyobb része nem küld diplomáciai munkatársat Moszkvába, az ottlévőket pedig visszahívja. Az Echo de Paris, a Figaro és a Journal ugyanilyen hangon ir. Az orosz udvariatlanság miatt nagy a felháborodás Párisban. A Journal megírja, hqgy a szovjetkormány nem volt hajlandó vízumot adni Geo Londonnak, a lap híres munkatársának, aki riportsorozatot óhajtott írni Keleteurópa politikájáról. A francia sajtó és az orosz kormány között támadt konfliktus messzemenő következményekkel járhat s hozzájárulhat az orosz—francia viszony újabb elmérgesedéséhez. A vita első eredménye, hogy a lapok kizárólag Laval varsói utjának jelentőségével foglalkoznak és keveset Írnak a moszkvai útról. Nincs kölcsön! A moszkvai kormány p a lájához hasonlóan a Quai d’Orsav is hivatalos kommünikét adott ki, amelyben megcáfolja, hogy az uj francia- orosz szerződésnek titkos záradékai vannak, Franciaország kölcsönt sem folyósít Szovjet- oroszországnak. A kölcsönről egyáltalán nem volt még szó a két hatalom között. Mint ismeretes, Germain Martin francia pénzügyminiszter mór napokkal ezelőtt megi-'tifolta a francia kölcsön hírét, amelyet a Jour nevű jobboldali lap hozott először nyilvánosságra. Ma; Képes melléklet 16 oldal ára Iíé 1.20 Jgn J^T I xiv. évf. 107. (3659) szám • Csütörtök • 1935 május 9 Ilin— II' I mi MII hjjr-tri—-» Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed- Szerkesztőség; Prága II., Panská évre 76, havonta 26 Kő., külföldre évente 450, SzlöVCnSzkÓi és rUSZÍTlSzkÓÍ mCLQVCLrsáQ. allc«12. 1L emelet • Kiadóhivatal: félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • ^ ö Prága II., Panská ullce 12, III. emelet. A képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. politikai TlClpÍlCLnj(X • • TELEFON; 30311 • * Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. SÜRGÖNYÖM HIRLRP PRAHR.
